Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-29 / 295. (4441.) szám

1935 december 29, szerda*

■nHnw^affi!

"DsszeegyeiMeti■ s az alkotmánnyal a besztercebányai és a pozsonyi kereskedelmi kamaráknak a szlovákok alkalmazása érdekében kiadott körlevele?

— Jaross Andor interpellációja a kereskedelmi miniszterhez —

(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA)

be az egyik sarkon: az uj áll-mi iskola. Kicsit idegenszerü a nagy szabályosság, egyformaság, de főképpen idegenszerü az egész vadonatúj község látványa a leromlott Bodrogközben. Látnivaló, Hogy a környezettől annyira elütő kép tejrvszerj alkotás, valóságos mintaközség. Az is: mintaközség, cseh légionisták telepe a szinmagyar vidéken. A híres Strázs község ez, amelyet — mint a Prágai Magyar Hírlap riportja beszámolt arról — néhány héttel ezelőtt avattak fel nagy ünnepséggel. Ezerkétszáz hold jutott itt a cseh légionistáknak a földreform során felosztott Odescakhi-birtok- ból, miután némi legelőtől eltekintve semmi sem jutott belőle a szomszédos magyar község, Salamon gazdáinak. Állami pénzkölcsön is jutott, fejenként százezer korona a cseh telepeseknek, hogy szép házaikat felépíthessék. A magyar gazdáknak viszont csak szónoklat jutott, a salamoni agrár- párti kormánybiztos szónoklata, aki az avató ünnepségen azt mondotta, hogy „a magyar földmüvesnép szeretettel szivébe fogadja a kolonistákat.** Azt is mondta a kormánybiztos, aki magyarul beszélt -=- sa- gát szavai szerint a magyar földmüvesnép nevében, hogy őszinte igaz szívből kívánja, hogy Strázs község gyarapodjék és fejlődjék. Gyarapodjék ügy anyagiakban, mint szellemiekben. És: „az igaz felebarát! Szeretet lakozzék a szivekben .. .**

Az igaz felebaráti szeretet a ma szivünknek is legelső és legfőbb óhaja. Csak éppen azt nem tudjuk, hogy valóban az igaz felebaráti szeretet-e az, ami Balogh Mihály kormánybiztos ur szavait oly szépen inspirálta. A felebaráti szeretetnek őszintének kell lennie. Nemcsak Balogh Mihály személye, akit akkori 'beszámolónkban bemutattunk olvasóinknak, teszi gyanússá a felebaráti szeretet őszinteségét, hanem maguk a valóságos, egyszerű tények. Úgy hisz- szük, túlságosan egyoldalú az a felebarát! szeretet, amelyik á mérleg egyik serpenyőjébe helyezi Strázs községet a környező ezerkétszáz hold príma földdel, a másik serpenyőbe pedig a bodrogközi állapotokat. Ebben a másik, súlyosabb serpenyőben van. Salamon község is, amely mindeddig politikai egységet képezett Strázs teleppel. Tudjuk, hogy a salamoni gazdák, akiknek nevében éppen a nevezetes Balogh Mihály ur.mondott le a földigénylésről a földosztáskor, a csapi árvizes határban vásároltak rossz földeket csaló ügynöktől, akinek börtönnel bélyegzett visszaélései miatt most másodszor is ki kell fizetniök a vételárat. Tudjuk, hogy a salamoni magyar gazdák mindig a legpontosabb adófizetők voltak, mert hiszen a beszlogáltatott dohány árá ból nyomban levonták adójukat az utolsó fillérig, — mégsem kapták meg a nekik járó községi pótadót, mert a strázsiak viszont, akikkel közös községet alkottak, nem fizettek adót. Tudjuk, hogy emiatt nem te lik a salamoniaknak uj iskolaépületre, tudjuk, hogy a salamoni magyar iskola szál ma födél es vity dióban van. Tudjuk, hogy a salamoni magyar gyermekek közül is sokan járnak a szebb és újabb strázsi szlovák iskolába, nemcsak azért, mert ott világos tér melcben, kényelmes padokban ülhetnek, hanem azért is. mert ott ingyen könyvet, tanszert, télikabátot 'kapnak a gyermekek, a szülők pedig a Balogh Mihályoktól és megbízóiktól szép szót és Ígéretet.

Ha mindezt tudjuk, úgy nehéz elképzelni, hogy éppen Balogh Mihály ur beszélhet felebaráti szeretettől a magyar fölmüveSné'p nevében. Magát Bodrogköz földmüvesné- pét kell megkérdezni, mit tart erről a Ba- logh-féle egyoldalú felebaráti szeretetrőb

PRÁGA. — Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesük párt országos elnöke és képviselőtársai a következő interpellációt, nyújtották be a kereskedelmi miniszterhez:

—A kereskedelmi és iparkamara Pozsonyban 2164/36/VIII. ezám alatt valamennyi ipar1

° társulathoz, szövetséghez és grémiumhoz a következő körlevelet intézte: „A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara cég-tagjainak a körvetkező tartalmú körlevelet adta ki:

Gyakran hallunk a kereskedelmi és iparkamarákhoz, valamint a kereskedelmi üzemekhez intézett panaszokat, hogy nem alkalmaznak szlovák születésű egyéneket és ha alkalmazzák is őket, úgy azok száma az idegen alkalmazottak és gyakran idegen állampolgároknak csak elenyésző százalékát teszi ki. Ezen kérdéssel foglalkozott a szlovenszkói gazdasági egyesületek vezető titkársága egy ülésén és ennek alapján tárgyaira ezt az ügyet alulírott kamara elnöki bizottsága is, melynek alulírott elnöksége elrendelte, hogy ezen elsőrendű fontosságú ügyre figyelmei tesoe a körzetében levő üzemeket udvarias kéréssel, hogy saját érdekükben törekedjenek a szlovák alkalmazottak számának emelésére.

Alulírott kamara jelen körirat kiadásával csupán azt a célt óhajtja szolgálni, hogy figyelmeztesse a körzetében működő cégeket azon panaszokra, amelyekkel úgy a hivatalos körökben, mint a szélesebb és szükebb nyilvánosságiban találkozunk; kéri, egyben, hogy legyenek meggyőződve legjobb szándékunk felől, amidőn ezen köriratot kiadjuk. Nagyon hálásak lennénk, ha közölnék

IHillllllllllllllllll II

velünk, saját gyakorlati tapasztalataikat, hogy az ügy esetleges további tárgyalására megfelelően fel legyünk készülve és a körzetükbem levő vállalatok- bennünket kellően tájékoztassanak. Válaszukat már előre hálásan köszönjük és kér-' Ijük, hogy levelünket szíveskedjenek tárgyi! ago- ijsan elbírálni. Felhasználjuk ezen alkalmat, hogy 'önöket igazi tiszteletünkről biztosítsuk. Sziveű- |j kedjenek. ezen köriratot, melynek tartalmát az alulírott kamara is magáévá teszi, tagjaiknak megfelelő módon tudomására adni. Aláírás."’

— Fenti körlevélből, mely a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara körlevelének átvett megismétlése, ; "

nyilvánvaló, hogy a kamarák ezen körlevelének az a célja, hogy a magyar és német alkalmazottak terhére a szlovák alkalmazottak elhelyezését elősegítse*

A körlevélben kifejezésre jutó szellemiségét sajI

'nálatosan megerősíti az a tapasztalati tény, hogy túlnyomóan magyar vagy német jellegű vidékek iis a magyar és német vállalatok csehszlovák y vevőire való tekintettel szlovákokat alkalmazónak nyelvtudásuk miatt, úgy hegy ezeken a vi- “ dákokén a szlovák alkalmazottak száma meghaladja a csehszlovák lskceság ottani számarányának mértékét.

— Hasonlóképpen sajnálatosan közismert az is, hogy a magyar- és németlakta vidékeken állami vállal?tok és csehszlovák kezekben levő vállaltok, nem is beszélve a vasútról és a postáról, túlnyomó részben a1 nemzetiségi számarányra való tekintet nélkül részesítik előnyben a csehszlovákok alkalmaztatását. Például: doA japánok Délkinában csapatokat szállítanak partra

A „Panaj‘‘-ínt’dens kBvetkeiménye: Amerika

hatványozott mértékben fegyverkezni kezd

WASHINGTON. — Az ország minden re-1 széről érkezett jelentések szerint az amerikai közvéleményt nem elégítette ki az a válasz, arait Japán a „PanayM bombázásának ügyében Washingtonba küldött és a közvélemény helyteleníti, hogy a kormány elfogadta a japán bocsa- natkérést. A japán ellenes mozgalom Amerikában egyre nő. A „Panay “-incidens első következménye az lesz, hogy Amerika hatványozott mér- j

tékben fegyverkezni fog és az Unió hadseregét

ugyanarra a magaslatra hozza, mint amelyen az angol hadsereg van. A köztársasági és a demokrata lapok vezércikkei határozottabb magatartást követelnek a kormánytól Japán ellen. Ugyanakkor a lapok azt is jelentik, hogy a katonai körök kidolgozták az amerikai hadsereg átszervezésének tervét s a munka a flotta egyes részeiben máris megindult.

A déHtfnai akció

MACAO. — A japánok Délkinában megkezdték csapataik partraszállitását, A flotta nehéz ágyúi órák hosszat bombázták a Maca ótól nyugatra fekvő Vonnan-sziget erődjeit, majd kétszáz japán lövészkatona szállt partra. A csap átszállításokat több japán Hadihajó fedezi.

lapén előnyomulás Santungban

HANKAQ. —- A japánok teljesen megszállták

Cslrant, Santung tartomány fővárosát. HanfuSu, a tartomány kormányzója csapataival a Fehér Ló hegységében uj állásokba vonultak vissza. A japán csapatok Csiuanbcl Csingtao felé folytatják az előnyomulást, Csincsaonál, 150 kilométerre Omántól és 50 kilométerre Vesszientől is heves harcok törtek ki. A Oingtaoi kinai csapatok nyugat felé vonulnak, hogy megerősítsék a Vciszien vidékén lévő kínai állásokat.

A forgalom renüiviiSi megnövekvőié okozta a vonatok késését

— mondja a vasu’íiayi miniszter Petrásek képviselőnek panaszlevelére adott válaszéban

hánybeváltó, Skoda-gyár, Bafa-gyár, ctb., stb. — A gyakorlati életben éppen ellenkezőleg az ipari és kereskedelmi jellegű munkaalkalmaknál nem a szlovákság háttérbe, szorítását, hanem ellenkezőleg a magyar és német lakosság megkárosítását lehet megállapítani. Kézenfekvő, hogy a fenti körlevél célja a magyar és német lakosság fokozatos visszaszorítása ezektől a munkalehetőségektől.

—- Az alkotmányion/énybé tíkkelyezett kisebbségi jogok, valamint az állam más törvényeiben’ kifejezésre jutó 'szellemiség kétségtelenül biztosítja minden csehszlovák állampolgárnak tökéletesen egyenlő polgári jogait. A legutóbbi időben felelős államférfiak jelentették ki, hogy ott, ahol a kisebbségek ezen törvények szellemének ellenére sérelmeket szenvedtek, ott a kormányzatnak lesz kötelessége az orvoslássról gondolkodni. Miután nyilvánvaló, hogy

fenti körlevél tagadása mindannak, ami úgy a törvényekben van becikketyezve, mindannak, amit hivatalos koxmányíérflák a nyilvánosság előtt mint állam- és kormányprogramot vállaltak,

tisztelettel kérdezzük a Miniszter Urat:

1. Hogyan tartja összeegyezíethetőnek a Miniszter ur a kereskedelmi és iparkamarák körlevelében kifejezésre jutó szellemiséget az álfám alaptörvényeivel és a magyarság jogos követeléseink. oly sokszor kilátásba helyezett 'kielégítésével?. . j

2. .Mit hajlandó a Miniszter ur tenni a magyar és német lakosság éhen elkövetett ezen nyilván-- való sérelem jóvátételére és megtorlására?

vonatok késését megakadályozni. A késés azután a többi vonalra is átterjedt.

Hozzájárult ehhez a külföldről érkező nemzetközi gyorsvonatok késése s a megszigorított vám- és útlevélvizsgálat. A vonatok késését nem a be-- gyakórlott személyzet hiánya okozta, mert mind a forgalmi, mind az állomási szolgálatra a vasút fenntartását végző ügyosztály idejében elég alkalmazottat vett feL

A miniszter válasza alapján remélni lehet, hogy —■ különösen Szlovenszkón — csökkenni fognak az utazó közönségnek indokolt pana- , szál s

talán javulás áll be az Érsekújvár—németpró- nai vasútvonal közlekedési rendjében is,

amelyen több mint egy féléve olyan nagy késésekkel futnak be a vonatok, hogy Petrásek képviselő erre külön felhívta a vasutügyi miniszter figyelmét panaszlevelében.

Amerikai milliárdosok

jelmondatai

PRÁGA. — Petrásek Ágoston egyesült párti nemzetgyűlési képviselő —. amint annak idején a PMH jelentette. — még a nyár folyamán panasszal fordult a vasutügyi miniszterhez a vonatközlekedés zavarai és a vonatok csaknem rendszeres késései miatt. Különösen a szlovenszkői vonatok menetrendszerű pontos közlekedésével van állandóan baj, a nagy késések miatt az utazó közönség vagy a csatlakozásokról marad le, vagy pontos időhöz kötött ügyeinek elintézésétől késik el s emiatt sok kellemetlenségé van. Petrásek képviselő e bajok okát a régi, kipróbált szakerők indokolatlan elbocsátásában s a vasúti;

személyzet elégtelen számában látta.

Petrásek panaszára most érkezett meg a vasutügyi miniszter válasza. A válasz szerint a miniszter ..megtette az intézkedéseket, hogy a panasz kivizsgáltassék és a vonatkésések okai megszűnjenek.'1 .......

— A gazdasági élet fellendülése a vonatokon mind a személy, mind a teherforgalomban nagy emelkedést hozott, — szól tovább a miniszteri válasz. — Főleg a kassa—oderbergi vonalon a forgalom intenzitása olyan nagy volt, hogy minden intézkedés s a vasutasok legnagyobb igyekezete ellenére sem lehetett a

A nemrégiben egy amerikai újságíró körkérdést intézett a legnagyobb amerikai milliárdosakhoz: ■ mond-- ják meg, hogy hivatásuk teljesítése közben, általában az életben milyen jelmondattal vagy maximával vezettetik magukat. Néhány szemelvény a válaszokból. Hearst elnök, a leghatalmasabb USA-beli lapkonszera vezérigazgatója és tulajdonosa egyszerűen a következőt válaszolja: „íróasztalom felett kis tábla függ, amelynek felirata: „Szorgalom, büszkeség és megbízhatóság, az eredmény feltételei.'1 Ez az életbölcsesség tán olcsónak tetszik, mégis hosszú évek tapasztalatai után kristályosodott ki és megmaradt egész hcsszü fejlődésmenetemben." — Az autókirály. Henry Ford, a detroiti üzemek világhírű tulajdonosa a következő' jelmondatot követi: „Semmiféle munkát ne tekints jelentéktelennek,. mindig és mindenek előtt csak magadban bízzál és kíséreld meg üzemeidben a teljesítőképességet az olcsósággal egyesíteni.'' Ford l ival a józan kereskedőember bölcsességét juttatják kifejezésre* .— Henry Deterdlng, a „petróleumkirály’' már se- necai bölcsességgel irta meg az életszabályt a maga számára, ő azt mondja ugyanis: „Ha az ember tévedésén kapja rajta magát, ne ragaszkodjon ahhoz önfejűén, hanem hibáját, amilyen gyorsan csrk lehet, javítsa ki." •«-? Ránk, az egyik hatalmas malom tröszt tulajdonosa a következő bölcsességhez alkalmazkodik: „Ragaszkodjál azokhoz az emberekhez, akik kellemetlen Igazságokat mondanak neked és légy bizalmatlan azokkal Szemben, akik dicsérnek Téged." — Végül Gordon-Selfridge, az ismert áruháztulajdonos, röviden, de annál megszívlelendőbben nyilatkozik: „Semmi nincs, ami annyira gátolná a sikert, mint az önmagunkkal való megelégedés." A sok milliárd titkára persze nem derítenek fényt ezek a mondások sem.