Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-28 / 294. (4440.) szám

T»RKGAI-MA!CifeAR HÍRLAP W37 december 28, kedd. ^KÖZGAZDASÁG JL A rovatért 10X0 GÉZA felel Füssy szerint a kormánytöbbsésnek nincs átfosó gazdasási terve PRÁGA* — A karácsony előtti utolsó szenátusi ülésen a magyarság utolsó szónoka Füssy Kálmán szenátor volt. Be­szédéből. amelyben éles szavakkal bírálta a kormány gazdasági politikáját, az alábbi érdekes részleteket emeljük ki. Konjunktúra és munkanélküliség «— A miniszterelnök úrtól és több minisz­tertől is. igen sokszor hallottuk a költségve­tési vitában, — mondotta egyebek közt — hogy a gazdasági válság már elmúlott s itt az uj konjunktúra. Kegy ez az állítás mennyire légből kapott, azt látjuk a napirenden levő javaslatok puszta létéből is. Itt a munkanélküliek segé­lyezése az állampénztárból. A bizottsági előadó urak számolnak azzal, hogy télre százezerrel növekszik meg a munka­nélküliek száma, de kormánypárti tör­vényhozó is megengedte, Hogy néhány hétep belül félmillióra szökik a számuk. Ez a gazdasági konjunktúra? De a munkanélküliek segélyezésének köz­igazgatási kezelése is oly rettenetes döcö­gőssel megy, hogy az szinte hihetetlen. Évek előtt gyakran előfordult, hogy a mun­kaadói körök meggyanúsították a munka- nélkülit, hogy nem akar alkalmi munkát se végezni, mert megél a munkanélküli segély­ből .... Ma már mindenki előtt világos, hogy , a munkanélküli nem is vállalhat két-há- I rom napi foglalkozást, mert különben el- I geszti a munkanélküliségi segélyre való igényét hosszú időre. A' gyárvállalatoknak eddig rendelettel til­tották meg a munkások tömeges elbocsátá­sát. Uraim, (éü még nem láttam oly iparost vagy gyá­rost, akinek sok a megrendelése és alkal­mazottait mégis elbocsátaná. Vagyis ezzel a konjunktúrával valahogy nincs rendjén a dolog. A cukor köcül — Az uj cukorgyárak alapításának kor­látozásáról szóló törvényjavaslat is nagyon ügyefogyott. Az egyik oldalon köztudomá­sú, hogy a cukorkartellnek annyi a raktári készlete, hogy nem tud vele mit csinálni s törvénnyel kell eltiltani uj gyárak létesíté­sét, a másik oldalon a kormánynak nincs mersze megadóztatni a cukorkartell nagy nyereségeit, harmadik oldalon a kormány­nak nincs bátorsága megtiltani a ráfizetéses cukorkivitelt, pedig amit a fogyasztó a cukorkivitelre ráfizet, abból bizony csinos kis „államvédelmi dij“ telne ki, Csakhogy persze akkor a cukorkartell nem adhatna sápokat a politikai kartellben levő koalíciós pártoknak. Kik nem térítik vissza az építkezési segélyt? — Az építkezési államsegélyek visszaté­rítéséről szóló javaslat számunkra azért el­fogadhatatlan — bár az alapgondolatot üd­vözöljük , mert itt olyan szépen csavarták ki már a kép­viselőházi bizottságokban e Javaslat pa­ragrafusainak kunkorait, hogy azok kö­zött éppen a leggazdagabb villatulajdo­nosok, akik véletlenül a törvény megho­zatalánál is aktív részt vesznek, szépen kibújnak a segélyvisszatéritési kötelesség ától, y ellenben megfeszítik azt, akinek egy kis szobakonyhás lakása van. Nincs gazdasági tervi választásokat a kereskedelmi- és Iparkamarák­ban. És a kormány lelke rajta, hogy nem történt intézkedés az illetékes kereskedel­mi kamarák kettős tagozatának, a magyar és szlovák osztályoknak megszervezésére. Évek óta beszélnék a gazdasági tanácsadó iro­dák megszervezéséről De csak beszélnek, ma is beszélnek. A doltán-termelés kiszélesbitése —- Csigalépésben halad, sőt újabban teljesen meg is állott a dohányültetvények kiterjesztése. Noha nagyon jól tudjuk, hogy talajviszonyaink megengedik' a finomabb fajta dgarettadohány termesztését is, a kormány nem engedi ezt meg hamis, tévesen magyarázott kereskedelmi okok­ból. Ha a búzatermelést felvittük az önellátás fo­káig, miért ne történhetne ez meg a dohány­nál is? Mezőgazdasági és ipari árak — A gábonamonopöliummal á kormány tulaj­donképpen bevezette a maximális árgazdálko­dást. De ha már irányított, sőt kötött gazdálko­dás folyik a gabonatermesztésben, kérdem: mikor kezdi meg a kormány a gyáripar hason­ló megrendszabályozását? Ha az a válasz jön, hogy a gabona közszükség­leti cikk, erre csak azt mondom, hogy a gazdának a kasza, az eke is közszükségleti cikk, nem is beszélve a lábbeliről ruhanemű­ről 1 • " A szociális b ztositók hitelajánlata az államnak PRAGA* *“» A Lidové Noviny hétfői száma rámutat arra, hogy Kalíus pénzügyminiszter költségvetési beszédében bejelentette, hogy a jövő esztendőben nem óhajt hosszabb lejáratú kölcsön .tervével előállani, -ugyanakkor, azon­ban rendkívüli költségvetést, is nyújtott be, amely kizárólag hiteké támaszkodik, Sokan kérdezték, hogy ezt hogyan fogja tudni megol­dani, Az uj költségvetés még nem lépett, életbe, de a lap szerint a helyzet. Ígéretesen kezd kiala­kulni. A legnagyobb szociális biztositlő intéze­tek, a Központi Szociális Biztositó Intézet és az Általános Nyugdíjintézet önkéntesen úgy hatá­roztak, hogy gazdasági tervükben a jövő évben bizonyos összeget szánnak az állami hitel szá­mára, nem zárva ki azt a lehetőséget, hogy a kölcsön összegét még eredeti tervükhöz képest fel is emelhetik. Megjeleni a jövő évi paprika árát szabályozó miniszteri rendelet 1 rf Mindezekből a javaslatokból azt lá­tom, hogy a kormány a legnagyobb válság idején Sem- tanult a nagy nyomorból sem­mit. Alapos, mélyenszántó gazdasági intéz­kedések helyett csak toldozás-foldozás van. Minden államnak, legyen akár demokrati­kus rézsim, akár parancsuralom az uralko­dó., vannak bizonyos pénzügyi tervei, gaz­dasági elgondolásai. Nálunk a mai napig nincs semmi terv, minden megy úgy, ahogyan megy. A mai napig nem történt még csak kísérlet sem az eladósodott gazdák megsegítésére a rövidlejáratu kölcsönöknek hosszúlejáratú kölcsönökre való átalakítása formájában.' Siirgüs teendük-r Nem tudunk mit csinálni gabonafőlösle- geinkkel, hagyjuk dohosodni és zsizsiket neve­lünk rajta az uj szilókban, de az emberekkel fe­hérített lisztet étetünk úgy, hogy egy kiló lisztben legalább 5—-o deka az ember egészségére ártalmas fehérítő anyagot ia meg­etet vele a gabonatársaság. Semmi sem történt az élelmiszerhamisitás alapos büntetésére. Nagy városokban nem kapni tiszta, valódi paprikát, mert büntetlenül kevernek bele téglaport* Szigorú büntetés kell a vajhamisitóra és nem oíajbehozatali tilalom, mert a tejtermelőn csak igv lehet segíteni. De elegendő volna a Szlovenszkőn hatályos régi bortörvények szigora betartása is. Ellenben a való tény az, hogy a történelmi országokból kivezényelt állami borászati felügyelők egyné- melyikéíől tanulták meg Kárpátalján sokan a borhamiriíást. Magyarok a kamarákban — Eddig semmit sem tett a földművelésügyi miniszter ur a mezőgazdasági kamarák életré- hlvása érdekében. De a magyar kisebbséghez tartozó földművesek gazdasági egyesületekben való szervezkedése útjába a legnagyobb nehéz­ségeket gördítik ma is- . — Az ipar- és kereskedelemügyi kormányzat fi, piai napig nem tartotta szükségesnek kiírni a PRÁGA. — A hivatalos lap közli a földmű­velésügyi minisztérium két rendeletét, amely a jövő évi paprikaárak szabályozását tartalmazza. Az első rendelet szerint a malmok részére a paprikát teljesen éretten, fagytól meg nem táma- dottan, tisztán, penészmentesen, mesterségesen megszáritva, azonnal őrölhetően kell beszolgál­tatni. Nedvességtartalma legfeljebb 15 százalék lehet, nem szabad lennie elégetve, csutkája el kell hogy legyen távolitva, a magja normális mennyiségű kell legyen, de nem lehet több az ára 35 százalékánál s a magot külön kell be­szolgáltatni. Elsőosztályu árunak a mindenütt egyforma vörösségü fejek tekintendők, másodosztályú­nak az olyan vörös paprika, amely nem egyenletesein vörös színű, de alkalmas táplál­kozási célra. Az elsőrendű áru legfeljebb 5, a másodrendű legfeljebb 10 százalékig tartal­mazhat olyan fejeket, amelyek nem felelnek meg az előirt követelményeiknek. Az árut tiszta csomagolásban kell szállítani a malomnak, a csomagoláson jelezni kél! a malom­vállalkozó nyilvántartási számát, a termelő nyil­vántartási számát, a minőségjelzést, a felügyeleti község pecsétjét az ellenőrzés végrehajtásáról A csomagoló anyagot a paprikamalmosok adják a saját költségűire. A paprika fölvásárlás! ára a következő: I. osztályú áruért magyar holdanként (o. 43 ha) 6 q erejéig kllomramonként 10.50 Ké, II. osz­tályáét 9.50 K£> A 6 métermázsán felüli ára ára kilogramonként az első osztályúnál 7 ko­rona, a második osztályúnál 6.30 korona. A malmosok az alacsonyabb áron átvett fölös árut az 1939-es papríkaszürétig kötelesek raktá ron tartani, ha külföldre nem szállítják. A mai' mosok a paprikaszüret mesterségesen szárított mennyiségének egy harmadát 1938 október vé­géig, második harmadát 1938 december végéig, a maradékot pedig legkésőbb 1939 április- végéig kötelesek átvenni. Ha- a leszállított ára minő sége, osztályozása, vágy előkészítettsége felöl viták merülnek föl és ha a szindikátus felügyeleti szerve a felek közt nem tud megegyezést létre hozni, akkor a pozsonyi tőzsde szakértőbizott­sága, illetve felügyeleti bírósága dönt. A másik rendelet kimondja, hogy a paprika­szindikátusnak a paprikatermelők, a malmosok és paprikaszállitók a termelt, átvett vagy kül­földről Ideszállitott paprikámennyiség szerint il letéket kötelesek fizetni a ez az illeték a hazai és behozott őröletlen paprikánál kilogramonként 0.80 Kö, a hazai és behozott őrölt paprikánál kilogramonként 1 korona. A hazai paprikánál az illeték fele a termelőt, a másik fele a malmost terheli, a kül­földről behozott paprikánál a szindikátusi ille­téket kizárólag a szállító fizeti, A szállítóknak a behozatali engedély kérvénye- zésénél igazolniok keU, hogy az igényelt mennyi­ségnek megfelelő illetékét előre megfizették a -szindikátusnak. Ha a behozatal nem történik meg, a szindikátus a befizetett illetéket köteles visszatéríteni (—) Emelkedett a csehszlovákiai bankjegy* forgalom. A csehszlovákjai nemzeti bank mai je­lentése szerint ar év utolsóelőtti hetében a bank­jegyforgalom 22,256.000 koronával növekedett és jelenleg 6 milliárd 263.011.ÖÖQ koronás készletet mutat ki. A z&irószámla 111.745.000 koronával eestfc. Az aranyfedezet 556.000 koronás csökke­nést mutat ki és 2 milliárd 614,276.000 koronát tesz ki A fedezeti arányezám 38.5 százalék. (—) Csehszlovákia beszünteti a CC-járadék fizeté­seket, A minisztertanács felhatalmazta a pénzügy­minisztériumot, hogy a CC-járadék körül uralkodó bizonytalan helyzetre való tekintettel szüntesse be a fizetéseket, amelyek a CC-szolgálat javára íródtak. Elhatározták, hogy a január elsején esedékes részlete?, amely az osztrák aranyjáradék és az osztrák állami kícstári bonnok kamatszolgálatának a lebonyolítását szolgálták, nem fogják eszközölni. Ez az elhatározás csak azt kívánja kihangsúlyozni, hogy a jelenlegi CC- járadék-rendszer ellentétben áll ezen járadék lebonyo­lításának eredeti tervével s remélik, hogy ez intézke­dés következtében az összes Illetékes és érdekelt té­nyezők a már régóta esedékes reform tervével be­hatóan fognak foglalkozni (—) 1937-ben javult a csehszlovák nehézipar hely­zete. A nehézipar helyzete 1937-ben lényegesen javult, Et különösen az osztalék-kifizetések várható ered­ményei tükrében mutatkozik meg. A jövő évben az 1937 év megjavult ipari helyzetére való tekintettel nagyobb osztalékot fognak fizetni a nehéziparhoz tar­tozó vállalatok. Igaz viszont, hogy ezt a gazdasági’ javulást azzal tompítják, hogy a részvényes, aki ma­gasabb osztalékban részesül, nagyobb adót fog jöve­delme után fizetni. Egyes összefoglaló gazdasági je­lentések kihangsúlyozzák, hogy az újévben nem lesá visszaesés és az eddigi, részben kedvező helyzet tar­tani fogja magát (—) 1937 tőzsdei mérlege nagy veszteségeket mu­tat. A prágai tőzsde összes osztalék-papirosa és bank­részvénye az év végén 9.36 milliárd a múlt évi II. -4 3 milliárd koronával szemben. Az év vesztesége tehát 2.07 milliárd korona, azaz a multévi állománnyal szemben 18 százalék. 1936-ban kerek 3.6 milliárd ko­ronát tett ki a tőzsdei nyereség és ebből az idén csak 1.5 milliárd maradt meg. A legnagyobb veszteséget a vegyi ipar részvényei szenvedték s ez 28 százalékot tett ki. Sorban a szénértékek következnek 26 százalé­kos veszteséggel. (—) Fejszámolás. A prágai székhellyel be* jegyzett Kismezőgazdák gazdasági szövetkeze­teinek szövetsége január 12-ére rendkívüli köz­gyűlést hiv egybe, amely a felszámolás tárgyá­ban fog dönteni (—) A központ! vágóhíd Prágában pénteked három órakor délután zár. (—) Újabb fizeteésképtelenségek a szlovén* szkói textilkereskedelemben, Fizetésképtelensé-' get jelentett Róth Sámuel tornaijai konfekció­árus 346.572 kpronás passzívummal és 170.800 koronás aktívummal, 45 százalékot ajánl. — Meisler Abrahám szövetkereskedö 118.020 ko­ronás passzívummal és 57.886 koronás aktívum­mal — Sternbach József eperjesi diyatárukeres- kedő 406.488 koronás passzívummal és 187.446 koronás. aktívummal — Ezenkívül még fizetés- képtelen lett: Pongrácz Rezső és Albert Zsol­nán, 749.149 koronás passzívummal és 4Ö6.00Ö koronás -aktívummal és Fischer Jénő özvegyé­nek hagyatéka Hajnácskán, 216.844 koronás passzívummal és 102 ezer koronás aktivunimal, (—) Megtagadott csődnyitási kérelmek: Besz­tercebányai bíróság: Strha Mária ellen, vendég­lős, Zólyom;-komáromi bíróság: Szalai András ellen, fuvaros, komárom; eperjesi bíróság: Neumann Éliás eperjesi droguístá és Rosenthat Dezső eperjesi kereskedelmi utazó ellen; rima­szombati bíróság: Wiesner Ernő donavai keres­kedő ellen; rózsahegyi bíróság: Simonides Já­nos szlovákprónai korcsmáros ellen és Sochofi Jusztina liptóváraljai korcsmáros ellen. (•—) Törölt kassai cégek, Seiden Ignác fű­szer- .és vegyesárukereskedő; Schaffer Ignác vegyesárukereskedő; Rtinfeld Bertalan ügynök­ség; Pollák Salamon uridivatárukereskedő; Ro- senberg F. vegyesárukereskedő; Simalya Mihály utóda Rohringer Géza, temetkezési intézet: Ka- nengieser Éliás, kötött áruk; Gránef Józsefné ve- gyésánlkereskedő; Hirsch Adolf fakereskedö; Ébrey .Endre aranyműves; Spannraff György rővidárúkereskedő; Schwarz Miksa divatáruké- reskedő. (—) Fizetésképtelenség. Uj fizetésképtelenség: Szilár István, Léva, aktíva 68.788, passzíva 140 ezer 890 korona, 45 százalékos kvóta. (—) Tőketerebesi állavásár. Az utolsó állat- vásáron nagy volt a felhajtás, de csak kevés ve­vő akadt, ezért az árak alacsonyak voltak: mar­ha 3—4 korona kg élősúlyban tenyésztehén 1600—2350 korona, gyengébb minőségű 90Ö-— 1600 korona, hustéhén 750—1700 korona, te­nyészbika 1250—1800 korona, nagyobb 1600— 2500 korona, ökör párja, tenyészállat 1250—- 1800 korona, tenyészló 1800—4250 korona, gyengébb 850—1600 korona, hüsló 300—700 korona, csikó, tenyészállat 600—1800 korona, huscsikó 200—300 korona. (—-) A prágai deviazpiacon Amszterdam 1.25, Athén, és Sztambul 0.02, Brüsszel 0.25, Zürich .0.875, Helsinki 0.05, Kopenhága,. Oslo és, Stockholm 0.50, London 0.10, Montreal 0.0 !t.. Pária 0.07 koronával gyöngült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom