Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-25 / 293. (4439.) szám

»RX<M-MAfitAR«lRLAr> 25 1937 december 25, szombat* SzTT>HÁz-KönWKaKrcmA. ................... ■ i ...............................................................................•pnmisW A „Hiáuycsá Tefaut" NEUBAUER PÁL UJ REGÉNYE Viszontagságos utat futott be Neubauer Pá] regénye, amig egy nagy nemzetközi pá­lyázat megnyerésétől eljutott az előkelő né­met kiadócég kiadásáig és európai rangú kiállításban megjelent, hogy az első kiadást a szó szoros értelmében szétkapkodják az európai államokban, mindenütt, ahol néme­tül értenek és olvasnak. Neubauer Pál re­génye ugyanazon a londoni pályázaton nyerte több mint ezer pályamű közül a né­met nagydijat, amelyen Földes Jolán a „Halászó macska uccájá"-val a magyar és az általános dijat kapta meg. A magyar könyv szerencsésebb volt: hamarabb jelent meg s ma sok százezer példányban forog közkézen lefordítva, sőt a Lidové Noviny karácsonyi könyvpályázatán láttuk, hogy a cseh polgárnak is egyik kedvenc olvasmá­nya lett. Neubauer regényének sorsa há- nyatottabb volt: a dijnyerés után a siker fri­gyei tücsköt-bogarat megmozgattak a világ­Sörkereskedelmi Társasa?, | NITRA, Majerská ulíce 15 • Tel. 279 I Az altbrünnl és pferovl sörgyárak I főlerakata, ásványvíz nagykereskedés R sajtóban, hogy 'kompromittálják a müvet, amely együgyü plágium-per középpontjába került s csak amikor minden támadást és gyanúsítást visszavert, került végre a kö- rülvftatott és már megjelenése előtt „világ- karriert" befutott mü az olvasó elé. Most végre itt van. Száz és száz német lapban olvasunk róla, kritika kritikát követ, Svájc, Hollandia, Németország, Ausztria újságjai megemlékeznek megjelenéséről, né­hány hét alatt csaknem elfogyott az első kiadás. A cime: „Das fehlende Kapitel", a „Hiányzó fejezet", kiadta a Tiefland-Ver- lag, Amsterdam-Leipzig. A 475 oldalas mü egyike a legérdekesebb, újszerű regények­nek, amelyeket az elmúlt években olvas­tunk. Tulajdonképpen Marco Polo-regény. s a híres velencei utazó ázsiai élményeihez kapcsolja a modern történéseket. De lénye­gét azok az események alkotják, amelyek 1914-től 1923-ig, pontosan Marco Polo végrendeletének hatszázéves évfordulójakor történnek Angliában és Indiában s egy nagy, misztikus hindu tan tanitásaival áll­nak összefüggésben. A regény gerincét a hindu nép misztikus szabadságmozgalma alkotja, az a mozgalom, amely tulajdonkép­pen összefüggésben áll az egéáz világ fel- szabadulási nosztalgiájával s az angol-hindu kiegyezés nemes frigyében kapná meg egyik kifejezését. A szabadság és a huma­nizmus tana a keleti kabalisztika szimbólu­maiban és misztériumaiban már hatszáz éve él a legtitkosabb hindu szekták világá­ban, Marco Póló tudott róluk, leírta. de visszaemlékezéseinek az a fejezete, ahol be­számol e titkos és büverejü tanról, a „Fehér Majom" birodalmának és papjainak csodái­ról, valamennyi kéziratából elveszett s csak egy íródeák feljegyzéseiből tudja néhány tudós, hogy valahol léteznie kell. Hatszáz év múlva, 1914 elején, amikor a Fehér Majom birodalmának titkaiba be­hatolt és ezért megbünhődött, Marco Polo végrendeletének rendelkezései esedékessé válnak és a bejelentett nagy események kö­zelednek, egyszerre két ember is misztikusan érezni kezdi a küldetést, amely a márcopolói kézirat „hiányzó fejezetének" felfedezésére és ezzel a titók megféjtésére ösztönzi őket. Az egyik Mary Montaqu, egy angol kép­viselő leánya, a- másik Braganza da Cunha, a félhindu és félportugál, fiatal indiai. Gan­dhi tanítványa. Mary Belgiumban a löweni könyvtárban keresi azt az egyetlen Marco Polo-kéziratot. amelyben a hiányzó fejezet is bent van, de amikor megtalálja, a jóslás szerint kitör a világháború s a löweni könyvtár megsemmisül. De a kéziratot Mary egy szerelmes német tiszt segítségé­vel mégis megkaparintja s négy évig dug- dossa Löwenben, ahol fiuruhában él. A né­met megszállás alatt élő belga város leírása egyike a könyv legszebb részleteinek. — Közben Braganza is Löwenbe kerül, megta­lálja Maryt és a két fiatalember misztikus! szerelemben egyesül. De keresi a kéziratot! a titkos hindu szekták egyik ügynöke is, | aki egyúttal német kém s Braganza csak In­diában, már a háború után, amikor a hat­százéves jóslás első része, a pusztítás, már beteljesedett, tud megszabadulni ellenlába­sától. a szabadságot örökké gátolni akaró erők képviselőjétől. A „hiányzó fejezet" megvan s Braganza szembekerül Gandhival, amikor a Fehér Majom legendájának kaba- lisztikus erejével kivánja felszabadítani a hindu népet. Gandhi ellenzi a misztériumok bevonását a reális, emberi törekvésekbe s végül is meggyőzi Braganzát, aki elégeti a kéziratot. Ez éppen 1923-ban történik, a hatszázadik évforduló második dátumán s ekkor győz az erőszaknélküli felszabadító hadjárat elve is, úgy, ahogy Gandhi kí­vánja. A bonyolult, szimbólumokkal és keleti misztériumokkal telt mesét Neubauer a tárgyhoz illő feszült és rapszódikus stílus­ban. adja elő s igy olyan könyvvé változ­tatja müvét, amely a látszólagos elvont té­ma és filozófiai mélység ellenére kitűnő ol­vasmány, amit az olvasó nem tud letenni. Óriási tudás és szorgalom kellett a könyv történelmi, politikai és egyéb adatainak ösz- szegyüjtéséhez s még több szerkeszteni tu­dás, hogy a túláradó anyagot az iró meg­fékezze. Neubauernek mesteri kézzel sike­rült mindkettő. De a tudás és a struktúra kiegyensúlyozottsága többé-kevésbbé csak külső rekvizitum, amit Neubauer kiteljesit az igazi iró íráskészségével, egy nagy érze­lem skálájával s mély, emberi, nemes el­Jankovics Marcell művészete különálló helyet foglal el kisebbségi irodalmunkban. Legújabb könyve, a „Kikötők" is azt bizonyítja, hogy ne­héz volna szellemi rokonokat találni a mai iro­dalomban az ő lelkiségéhez. Kivételesen nagy kultúrájú léleknek szinte lírai önvallomása ez a könyv, amelyet egy Földközi-tenger környékén tett utazás hivott életre. Minden külső benyo­más, idegen élmény azonban csak alkalom neki, hogy fölszabadítsa egyéni gondolatait, szabadon eugedje színesen csapongó képzeletét és kifejt­hesse egyre mélyülő filozófiáját az élet nagy kér­déseiről. Ezért érezzük bármely környezetben is, Damascusban, Tuniszban, vagy Athénben mindig közvetlen közelünkben a szerzőt, aki ha nagy vonásokban érzékelteti is velünk a táj és az em­berek jellegzetességeit, mégis a lírikus természet­hez hasonlóan, elsősorban önmagát adja. Jankovicsot azonban mégis elválasztja egy éles határvonal a költőtől és a prózairás meste­révé avatja. Ez a kristálytiszta tudatosság, a gör­dülékeny, könnyén, széles mederben ömlő stílus és a nagy ismeretgazdagság, amely átszövi mind­untalan mondanivalóját. Stílusa olyan könnyed, minden mesterkéltséget nélkülöző, magyaros, hogy szinte ragadja az olvasót. Emelkedett, ün­nepi lendület lüktet soraiban, melytől semmi sincs távolabb, mint a hétköznapok ize és szür­kesége. Ugyanígy vagyunk gondolataival is. Szin­te tapintjuk a távolságot, amely elválasztja őt a földtől, amelynek problémái filozófiává szűrve, általános keretek között kavarognak tarka vál­tozatban szemünk előtt. Teremtő erejének gyö­kerei valahogy átnyúlnak láthatatlanul a föld alatt ahhoz a forráshoz, amelyből az idealizmus és a romantika forrása fakad. Szinte csodálatos, hogy milyen üdén és frissen közvetíti ezt hoz­zánk! A „Kikötők" Jankovics Íróságának javát adja az olvasónak. Kaleidoszkópszerü tarkaság tán­col a szemünk előtt. Habár a képzelet könnyen csábit színes játékra, mégis érezzük a fegyelmező erőt és az egységre való törekvést. A látott reá­lis keret és az iró elképzeléseinek testetöltése érdekes harmóniába olvad össze és együttesen alkotják Jankovics művészetét, amely első pilla­natban megkülönbözteti őt más irótársaitól. Ne­héz ebből a könyvből kiragadni egy-egy élményt, amely különösképpen megkapta figyelmünket. Ezek a fészek összefüggnek és ami átömlik raj­tuk, mint a túlcsorduló viz az egyik edényből a másikba, az a pazar bőség, az irói tudomány nagy könnyedsége, amely minduntalan újabb öt­képzeléseive!. A regény lényege tulajdon­képpen az ember csillapíthatatlan szomja a szabadság, a humanizmus, a megváltás felé s mint mindig, ha ez az örök emberi nosz­talgia erőssé válik, a lealázó realitásokból transzcendentális síkokra menekül s földi tanácstalanságában felemelkedik a miszté­riumok vagy a kabalisztika birodalmába, mert más erővel, a természetfölötti hatalom segítsége nélkül ném látja elérhetőnek vá­gyott, tiszta céljait. Éppen azért jelentős könyv Neubauer regénye, mert demonstrál­ja, hogy az ember örökké egyforma marad, ha megoldást keres nyomasztó földi gond­jaira. egyformán kalandozik át transzcen­dens világba most is, régen is, Európában is, Indiában Is. Mintegy a vallásos misztériu­mok keletkezésének lélektanát mutatja be a mü, azt az utat, amit mindenki befut, aki megoldást, megváltást keres a földi bajok­ból és lereagálásai közben feltétlenül bele­ütközik a transzcendensbe. Ennek az örök emberi útnak modern és jellegzetes doku­mentuma Neubauer Pál regénye. De ha a könyv szimbólumokkal teli s a „hiányzó fejezet" keresése a misztikus szomj az igazi humanizmus felé. — emberileg ma- gasrangu és igaz a megoldás is, amit az író Gandhin át mond ki a könyv végén: bár­mily nosztalgia vezeti is a sárral küzdő em­bert a misztikumokba, azaz csaknem a „nem e világról való" őrjöngésbe, nem szabad, hogy az emberi kibontakozás ügyét a hallu- cinációk kabalisztikus erejével kössük ösz- sze, reális, békés munka kell, — a megtalált hiányzó fejezetet el kell égetni, mert a „böl­csek kövének" megtalálása nem megoldás: letekkel lep meg minket. Jellemző, hogy sokszor elkap egy szót, egy mondatot és erre építi fel fantáziájának gazdagságával a történetet. Szeme mindig fölfelé néz, oda, ahová álmainak világa vonja. Ezért szereti tálán különösképpen a ter­mészetet és az utazást is. Nyugtalan és mégis harmónikus lélek, akit a kétségek nem borzolnak fel különösképpen, aki szilárdan és férfiasán tudja, hogy merre vezet az útja. Kivételes klasz- szikus műveltsége pedig erős támasza irói mivol­tának. Ezzel a könyvével is nemcsak szórakoz­tat, hanem tanít, sokrétű ismereteket közöl ve­lünk. A mü a budapesti Franklin-Társulat kiadásá­ban jelent meg. Ez már a harmadik könyve a szerzőnek, amely Budapest közvetítésével kerül hozzánk, hogy hirdesse: a szerző nemcsak a szlovenszkói irodalom értéke, de kitűnősége az egyetemes magyarságnak is. T. L. (*) A Magyar Vasárnap, a SzMKE ha­vonta megjelenő népszerű folyóirata decem­beri számában karácsonyi üdvözletét küld a SzMKE tagjainak. „Fehér Béke" cimü vezércikkében a krisztusi szeretetről szól s kifejti, hogy közel kétezer éve nem történt fontosabb dolog, mint Krisztus megjelenése az emberek között. Andódy Ferenc a falusi leányokhoz ír intelmet, Manga János foly­tatja faluismertető cikksorozatát: most Mar­tosról ir. Van cikke a lapnak a vitaminok­ról, van elbeszélése, karácsonyi verse és sok érdekességet közöl a világ minden ré­széből. A kulturmunka krónikásait azonban legjobban érdekli az a gazdag jelentés-so­rozat, amely a SzMKE-csoportok működé­séről szól. A téli kulturmunkából a SzMKE derekasan kiveszi részét falun és városon s a kulturszervezetek népnevelő munkáját is­merteti a lap szervezeti része. (*) Garbó hazautazott karácsonyra. Greta Garbó ismét hazájában tölti el a karácsonyi ün­nepeket. A „Grips'íiolm” nevű gőzösön utazik Svéd­országba. Az utasok osak néhány perccel az in­dulás előtt tudták meg, hogy ki az az Andersen asszony, aki velük utazik. Garbó az ujesztendőt is otthon tölti és tíz hónapig marad hazájában* * Bratlslaval Szőlomüvesek Borplnceegyesűlete r, t. Borozók t Eratteiava, Ferenciek tere 7. Lőrinckapu 19 •Prága, Járna 6 Elsőrendű minőségi borok kimérése. Meleg konyha. az ember ne szövetkezzék titkos hatalmak­kal nyomorúságának legyőzésére. A „hiány­zó fejezet" igy végeredményben ugyanaz az örök motívum lesz, ami évszázadokig az irodalomban és az alchimiában a „bölcsek; köve" volt, vagy Faust megifjodási itala* Tristan bájitala, a mese „bölcsesség korsó-! ja", a romantika „kék virágja", vagy Mae-, terlink „kék madara" és több más hasonló motívum, amely mind egy-egy szimbolikus „tolle-lege" gesztussal kívánta «— a mese szerint —- a megváltást megvalósítani, ol­csón, csodával, misztériummal, nem az em­beri munka és nemesülés örök realitásával g ezért meddőnek bizonyult. Most látom, hogy belemélyültem Neu­bauer felvetett problémáiba s nem is kri- tika már tulajdonképpen, amit irok. De ez a legtöbb, amit mondani lehet egy könyvről: a mü annyira magával ragadott, hogy arra kényszerűéit, hogy napokig foglalkozzak problémáival. E regényt nem lehet egysze­rűen letenni. Utórezgései vannak. Neubauer páratlan művészettel öntötte meggyőző és érdekfeszitő formába az örök emberi meg­váltás-problémát s stilusmüvészete annál megkapóbb, mert tudjuk, hogy az iró amel­lett, hogy a német nyelv európai rangú mes­tere, kitűnő magyar stiliszta is. A könyvben levő „olvasmányanyagról", belső feszültség­ről, izgalmakkal telt leírásokról (a világhá­ború kezdete Belgiumban, egy francia abbé jóságos életének leírása, egy hindu szentély elfoglalása az indiai őserdőkben, Mary és Braganza finom szerelme s az a különös ér­zés, amely Braganzában támadt, amikor nem ismerte még fel az álruhában élő Mary- ben a nőt és fiatal papnak gondolta) a rea­lisztikus részletekről, angol jelenetekről, a világpolitika bejátszásairól, nem lehet meg­győzően beszélni egy kritikában, ahhoz — olvasni kell a könyvet. (•) A Magyar Kisebbség decemberi második száma. Dr. Jakabffy Elemér egyedülálló kisebb* ségtudományi folyzóiratána-k decemberi második száma érdekes tartalommal jelent meg. A beve­zető cikk az aktuális romániai választásokról ir általános szemszögből. Bokor Béla az elbocsátott, magyar közalkalmazottak ügyével foglalkozik. A cikkhez több értékes hozzászólást ismertet a fo­lyóirat. Általános érdeklődésre tarthat igényt a Németország és Lengyelország között kötött ki­sebbségi szerződés ismertetése. Érdekes romániai bírósági döntésről számol be az ítéletek cimü ro vat, a versekért és novellákért a vádlottak pád- jára ültetett Árvay Árpádot, nagyváradi írót fel­mentették. A könyvek szemléjében Ürmösi-Maurer Béla Kisebbségi kérdések cimü könyvéről tör­ténik említés, valamint dr. Grigorie Silasi rend­kívül érdekes emlékiratáról, mely szerint 1874- ben román nyelven történtek Kolozsváron köz- igazgatási beadványok. A folyóiratok szemléje az Erdélyi fiatalok* a Vásárhelyi Találkozó és a franciaországi kisebbségek Peuples et, Fronti eres cimü kiadványával foglalkozik. A statisztikai közlemények több érdekes adatot hoznak. — A Magyar Kisebbség ezzel a számmal fejezi be XVI-ik évfolyamát. Megrendelhető a szlovenszkói kiadóhivatalban: Dr. Duka Zólyomi Norbert, Pozsony, Kórház-ucca 4. Előfizetési ára fél évre 40 korona. (*) Szigorú a japán filmzencura. Egy nagy japán lapban érdekes cikk jelent meg a japán filmcenzuráról. Filmeket általában Japánban két okból tiltanak be: vagy pacifista beállítottsá­guk miatt, vagy pedig a japán nép becsületének, a nemzeti érzésnek megsértése miatt. Az egyik filmben egy japán detektív az egyik hibát a má­sik után követi el és ezért a filmet betiltották. A „Lázadás a Bountyn" cimü világhírű filmet betiltották, mert egy hadihajón bekövetkezett lázadást ábrázol. Olyan filmeket, amelyek ural­kodóházak életét mutatják be kedvezőtlen szín­ben. nem engedélyeznek. Ha egy filmben egy kitűnő és jelleme s külföldi szerepel egy rosszindulatú japánnal szemben, akkor a fil­met nem engedélyezik. Tilosak az olyan filmek* illetve jelenetek, amelyek gyújtogatást, betö­rést vagy más gonosztevő trükköket mutatnak be és úgyszintén tilosak azok is, amelyek rend­őrök gyalázását vagy kormányhivatalnokok’ megvesztegetését mutatják. A házasságtöréssel foglalkozni szintén tilos s tilosak az erotikát csak súroló jelenetek is. A japán filmcemzura erköl­csi nívója igen magas. QUITT ZSIGMOND BUTORSZÁLLITÓ NITRA Telefon 130 SZVATKó PÁL. Jankovics Marcell: Kikötők Franklin Társutal kiadása, Budapest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom