Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-25 / 293. (4439.) szám

1937 december 25, szombat. 23 gyár alkotmányosság visszahelyezését Ígérte meg. abban Bethlen Gábor és Thököly Imre szabadságharcainak volt nagy része. De az, hogy a vallási háborúkkal sikerült a magyar nemzetet kettéosztani. Bethlen Gábor har­cainak csak rész-sikereket tudott biztosítani és bizonyos mértékig oka annak, hogy Thö­köly Imre szabadságharca a Thökőly-kuru- cok letörésével és a fejedelem emigránsával végződött. A közállapotok azonban annyira elfajul­tak, a protestánsok törvénykivülisége any- nyira meg fogyasztotta a magyar nemzet ere­jét, hogy az ország teljes összeomlása fe­nyegetett. Katolikus főurak voltak azok, akik elsőkként követelték a vallási türelmes- séget és a vallásszabadság visszaállítását. Katolikus főurak szálltak elsőkként sikra azért, hogy az evangélikusok és a kálvinis­ták újból templomokat építhessenek, iskolá­kat tarthassanak, hogy a lelkészeik szabadon prédikálhassanak és tanítóik szabadon ok­tathassák a gyermekeket. A protestánsok föllélegzettek és megújult erővel és bizako­dással indították meg azt a mozgalmukat, amely az 1687-i országgyűlés határozataihoz és törvénycikkeihez vezetett. Amíg addig csak arra volt módjuk, hogy föliratban ter­jeszthették sérelmeiket az országgyűlés elé, addig most saját követeik szólalhattak föl a protestánsok érdekében, mert hosszú idő után elsőizben tették számukra lehetővé, hogy követeket küldhessenek az országgyű­lésre. És bár a király akkor sem volt haj­landó a vallásszabadság visszaállítására, az országgyűlés ragaszkodott határozataihoz és az általa meghozott vallási törvénycikkek­hez. így lett az 1687-iki országgyűlés most 250 esztendeje mérföldkő azon az utón, amely végül is a teljes megbékéléshez és a magyar nemzet újjászületéséhez vezetett. Ha a mai távlatból nézzük a 17-ik század eseményeit, akkor kétségtelennek látjuk, hogy az a szellem, amely az 1687-iki or­szággyűlésen diadalmaskodott és abból az országra kiáradt, teremtette meg azt. az at­moszférát, amely a magyar nemzet békés együttműködését tette a további évszáza­dokban lehetővé. Ez a szellem teremtette meg a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának elvi és nemzeti alapjait, a nagyságos fejedelem humaniz­musa és népi szabadságot' kívánó felfogása csakis azért fejlődhetett ki, mert az 1687-iki országgyűlés megmutatta, hogy a vallási harc és a felekezeti türelmetlenség nem ma­gyar nemzeti érdek, hanem éppen ellenke­zőleg: a legteljesebb vallási béke szolgálja a nemzet érdekeit. Az 1687-iki országgyű­lésből kisugárzó szellem magyarázza azt, hogy a nagyságos fejedelem kuructáborá- ban egyesültek katolikus és protestáns ma­gyarok a „Pro Libertate" zászlaja alatt. És ha II. Rákóczi Ferenc szabadságharca nem is járhatott diadallal, mert a vallási harcok Idején legyöngült magyarság harci készsé­ge nem tarthatott évtizedekig és mert az európai politika akkori változása inkább az osztrák császári háznak kedvezett, bi- xonyós, hogy a „Pro libertate" küzdelem­től, II. Rákóczi Ferenc ideáljaitól, attól a gondolatmenettől, amely az 1687-iki or­szággyűlést és a nagyságos fejedelmet ve­zérelte, egyenes a magyarság fejlődési útja az 1848—49-lki dicső szabadságharcig. Ami az 1687-iki országgyűlésen megindult: a magyar nép egységes nemzeti Szellemben való összefogása, az II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szabadságharcaiban folyta­tódott. Ezért mérföldkő az 1687-iki ország­gyűlés és ezért kell annak 250 esztendős fordulójáról a történelem távlatából is meg­emlékezni. Az 1687-iki országgyűlésnek különben szepességi vonatkozásai is vannak. Egyike az, hogy ez az országgyűlés engedélyezte a késmárki evangélikus fatemplom építését, amely ragyogóan művészi faragványaival az utóbbi esztendőkben európai hírességgé lett. A másik, a fontosabb vonatkozása az, hogy megnyitotta a eipszer német számára az utat a magyarság szivéhez. Addig a sze­pességi városok abban a tekintetben — még Thököly Imre fejedelem idején is — megoszlottak, hogy kövessék-e a magyar­ság szabadságharcait? A cipszerek nagyré­sze a katolikus magyarságban, csakúgy, mint az osztrák császári házban, vallásának kérlelhetetlen ellenségét látta. Az 1687-iki országgyűlés vallási törvényei ezen a téren is változást okoztak. Ezekkel kezdődött meg az a lelki átalakulási folyamát, amely a eipszer németeket a magyar nemzet lel­kes és áldozatkész testvéreivé formálta át. If. Rákóczi Ferent szabadságharcában s az 1848—49-es években ott látjuk a eipszer Xtk fiait a szabadság zászlaja alatt a aa­A mi nagyjaink Pozsonyi magyar ifjú Munkácsy Mihály párisi házában Vutkovlch Sándor egyetem! tanár visszaemlékezése Munkácsy Mihályra POZSONY. — (Pozsonyi szerkoez- tőséglinktől.) Budapesti jelentés szerint mozgalom indult meg, hogy Munkácsy Mihálynak, a tragikus sorsú magyar festőművésznek szobrot emeljenek a ,■ magyar fővárosban. Bennünket, szlovenszkóiakat és kárpátaljaia­kat a hir azért is örömmel tölt el, mert hiszen — mint tudjuk — Munkácsy Mihály Munkácson született. Családi neve Lieb volt és a munkácsi vár alatt elterülő negyedben még ma Is élnek ennek a családnak tagjai. Munkácsy, akárcsak Fadrusz, a másik nagy magyar zseni, mint ta- nonc kezdte pályafutását Asztalosinas volt Munkácson, de rajzai már ekkor ráirányították Szamösy Elek' figyelmét és az ő ajánlásával ke­rült 1863-ban Budapestre, ahol a Képzőművé­szeti Társulat pártolásával másolt és festett. Később Bécsbe. majd Münchenbe került és „Si­ralomház" dmü müvével egy csapásra nemzet­közi hirü művésszé lett és az 1870-iki párisi vi­lágkiállításon aranyérmet nyert. Ettől kezdve minden festménye valóságos eseménye volt a művészvilágnak. Legnevezetesebb müvei, „Krisztus Pilátus előtt", a „Honfoglalás" és az „Ecoe Homo". Harminchét évvel ezelőtt, 1900-ban halt meg az endenicki szanatóriumban 56 éves korá­ban ez az istenáldotta tehetségű nagy művész, akinek elméje az uíolsó években elborult Munkácsy Mihály, araikor a hir szárnyaira kap­ta nevét, Parisba költözött és a francia főváros­ban előkelő társadalmi életet élt. Az ott tartóz­kodó magyarok sűrűn keresték fel a nagy mű­vész otthonát. Most, hogy a szobrának felállí­tásáról komolyan tárgyalnak, aktuálisnak talál­tuk felkeresni dr. Vutkovlch Sándor egyetemi tanárt, áz ismert közjogi Írót, aki jogász korá­ban éveket töltött Párisban és gyakran megfor­dult Munkácsyék házában. A tanár ur szívesen állott- rendelkezésűnkre és felelevenítette Mun­kácsy Mihállyal kapcsolatos érdekes emlékeit A századvégi Páris — 1893-ban irakoztam be a párisi Ecole de Droitba — mondotta dr. Vutkovlch. — Fran­ciaországnak izgalmas napjai voltak akkor. A Panama-csatorna ügye foglalkoztatta ekkor a közvéleményt A parlamentben 104 kompromit­ták képviselő ült. Páris, az örök könnyelmű vá­ros azonban tovább mulatott, szórakozott. A leg­kellemesebb napjaim azok voltak, amikor a min­dennapi forgatagból a párisi magyar kolónia 'ki­csiny oázisában pihenhettem meg. Ott ismerked­tem meg nemeskéri Kiss Miklós negyvenyolcas honvédezredessel, továbbá a hős Klapka György tábornok. Komárom védőjének özve­gyével, leányával és fiával, de a legkellemesebb órákat töltöttem Munkácsy Mihálynak házá­ban. Már régebben ismertem Munkácsyt, aki dicsőségének akkor volt. a delelőjén. Ki gondol­hatta volna akkor, hogy néhány év múlva olyan szomorú sorstragédia áldozata lesz. Palotája előtt pénteki fogadónapján egész ko­csitábor állott és a Figaro sohasem mulasztot­ta el, hogy a Munkácsy-estélyek vendégsere­gének teljes névsorát le ne közölje, A müvésznegyed kellős közepén az Avenue de Villiers 53. számú palota volt az övék. Valósá­gos múzsatemplom volt ez a lakás, amely a nagy művész egyéniségét tükrözte vissza. Felesége luxemburgi születésű volt; aki már leánykorábán is szép sikereket ért el gyönyörű alfchangjával. Először de Marche báró felesége volt, majd an­nak halála után vette el a fiatal özvegyet Mun­gyar csapatokban tömörülve és nem egy a cipszerek közül — mint például Kray Ja­kab. a három késmárki vértanú ■ egyike — fontos diplomáciai szolgálatokat is tett a magyar szabadságharc ügyének, A ma­gyarsághoz fűződő testvéri érzés és szere­tet 1687 óta mind mélyebb gyökeret vert a cipszerek szivében és aki ma azt kifogá­solja. hogy a szepességi németek sorskö­zösséget. vállaltak a szlovenszkói magyar­sággal, az nézzen vissza az 1687 óta elmúlt 250 esztendő történetére, a cipszerek az­után bekövetkezett szellemi és lelki átala­kulására és könnyen meg fogja ’enn^k a még német kisebbségi részről is kifogásolt cipszex-magyar együtf.háladásnak a kézzel- Jogh-atóan természetes magyarázatát.. kácsy, akinek valóságos őrzőangyala lett ez a finom, szellemes, nagyszerű asszony. A „Honfoglalás* és Munkácsy tragédiája Munkácsy éppen ekkoriban festette meg leg­nagyobb müvét, a „Honfoglalás"-*.. Nem csaló­dom, ha azt állítom, hogy későbbi idegbaja még ebből az időből származik. A lelkét akarta belélehelni, élete mestermfivé- nek szánta és ez lett tulajdonképpen a tragi­kuma. A hosszas külföldi tartózkodás ugyanis akarata ellenére elvonta őt a magyar légkörtől. Az ilyen képet pedig idegen országban nem lehet festeni, mert közvetlen impresszió, alkalmas modell hij- ján nem sikerült úgy a kép, ahogy Munkácsy szerette volna. Ezt ő érezte legjobban. Újra éa újra átfestette a képet és mégsem si­került úgy, ahogy szerette volna* Ekkor hasonlóit meg önmagával. Sokszor el­néztem őt, amint szórakozottan, közönyösen hallgatta a müértők dicséretét. Csak egy hiány­zott nála: saját magával való megelégedése és ez volt nézetem szerint súlyos betegségének a kezdete. Szép kék szemébe már akkor is ott lappangott olykor az az apátia, melynek állan­dósulása később tündöklő zsenijét kioltotta. Egy hősi asszonylé!ek — Még jólemlékszem. — folytatta dr. Vutko- vich, — 1893 tavaszán érkezett Parisba gróf Ti­sza Lajos, hogy a magyar kormány nevében át­vegye a „Honfoglalás" dmü festményt. A mü- vészházaspár nagy fogadást rendezett gróf Tisza Lajos tiszteletére, hivatalos volt egész Páris. Képzelheti, milyen nagy volt az örömöm, ami­kor egy szép nap reggelén az én szerény laká­somon is ott volt a Munkácsyék meghívója. ■— Madame de Munkácsy — ez állt az illatos névjegyen. — Une tasse de thé le lunedi le Mars 9 h Az estélyen a zongora mellett maga a házi­asszony ült, aki éppen olyan művész, mint ami­lyen nagyszerű háziasszony volt Colpachi bir­tokuk kegyúri templomában is mindig ő orgo­tUett „tíy#nnus" a nagy-Super az összes előnyökkel. A zenebarát­nak egy nemesvonaiu igazi kész igéket adni, ez volt a konstruktőrök vezérgondolata. Hallgassa meg ezen készüléknek a hangját! Rádió Quastler, Pozsony, Lőrinck pu-ucca 17. Telefon *505. Modern müneiyek | Régi készülékek kioseréiéss nált, valahányszor ott tartózkodott A Munká- csy-palotában egymásnak találkozót adó párisi magyarokat páratlan vendégszeretettel fogadták. Büszke volt arra, hogy magyar asszony lett, meg is tanulta nyelvünket Férjének valóban jobbkeze volt Munkácsy egész levelezését ö intézte. Ritka harmóniában élt ez a müvészpár és amilyen büszkeséggel be­cézte az ő kedves Miskáját, _£p olyan, fáradha­tatlanul gondoskodott, később gyógyításáról. ö volt az egyedüli, aki az utolsó perdg remélt Az endenicki szanatóriumban már mindenki lemon­dott a művész életéről, de a felesége még mindig remélt, mig a tragikus vég be nem következett REHOROVSZKY JENŐ. Vulkán fiit egy várost Hogyan dolgozik a Föld belső hője Észak kilo­méteres jégpáncélja alatt • • ■ Rózsák, szegfűk, szőlő, dinnye, ananász terem az örök jég honában Az északi regényesség szigetének, Izlandnak, dél­keleti részén fekszik a majdnem 8000 négyzetkilo­méternyi területű Vatna Jökull-gleccser — annak - a geológiai jégtakarónak maradványa, amely .az; uto'só jégkorszakban Izlandot teljesen beborította. . Másrész­ről azonban Izland a hőforrások, forró gajzirok biro­dalma és sok kialudt, de sok működő vulkánnak is hazája — és e vulkánok egy része azon a területen van, amelyet a gleccser sokszáx méternyi vastag jég­rétegekkel borit el. Az utóbbi évek északi kutatásai­ról való egyik legérdekesebb előadását tartotta a lon­doni királyi földrajzi társaságban dr, Niels Nielsen, aki beszámolt islaodi expedíció.? utjáróL Már több éve tudták, hogy a gleccser-alatti vulká­nok még működnek és hogy kitöréseik hatalmas ereje s hősége megolvasztja a gleccserjeget és igy pusztító áradásokat okoznak — „Jökulihlaup‘‘-nak nevezik ezeket Izlandon. Nielsen expedíciójának eredménye­képpen rájött arra. hogy e vulkánkitörések kétféle fajtájuak. Az egyik fajta kitörés kevés hamu hajítá­sával jár, de olyan hevés, hogy áttöri a' sokszáz méteres vastagságú jeget és benne mély kráterekét képez. Egy -egy ilyen kitörés kereken 10 milliárd köb­méter olvadási vizet szabadit fel — néhátly méter­nyi magasságú áradási hullám t.ehát 2000—3000 négy­zetkilométernyi területet önthet él. A kitörések másik fajtája nem ily heves, sokkal több hamuanyagot lövell ki és 100 méteres jégpáncélt sem képes már áttörni. A tűznek, és víznek ez. a grandiózus harca rend­kívüli geológiai érdékességü és dr. Nielsen meg­figyelései csak igazolták Peacocq több. mint egy évtized előtt közölt elméletét arról, hogy Izland ba­zalt- és tuffkőzetei a jégalatti vulkánmüködésnek köszönhetik keletkezésüket. De nemcsak tudományosan különleges érdekes- ségüek a magas északnak ezek a csodálatos jelenségei, hanem — mint az mindjobban kiderül — rendkívüli gyakorlati jelentőségük Is van: ugyanis kétségtelen immár, hogy Izland fővárosa, Reykjavik rövid né­hány év múlva a világ első olyan városa lesz, me­lyet közvetlenül a Föld belső melegével fognak fűteni. Az ezirányban az utóbbi években lefolytatott elö- kisérletek várakozáson felül sikerültek és mármost megkezdték a középületek és magánházak meleg­vízzel való ellátásának és fűtésének a '„vulkánfütés- re" való átállitódását* Az első kísérletek 1930-ból datálódnak, amikor a város közvetlen közelében lévő hőforrásokat, amelyeket a reykjavtid háziasszonyok már régesrégen fehérűemümosásra használtak, kezdet­ték kiépíteni: szivattyútelep és mintegy 5 kilométer­nyi összhosszuságu vezeték létesült és már azóta is az üj nagy kórházat, két iskolát és több, mint 50 magánházát forró vízzel fütöttek. Az alig néhány* ezer lakosú kis Reykjavik évente legalábbis három­millió koronát takarít majd meg, ha ez a vulkán- fűtés teljesen kiépül. Amellett megjavul az izlandi kereskedelmi mérleg, mert elmaradhat a külföldi szén behozatala. A forró vizek szüntelen bőséggel buzog­nak a föld belsejéből, úgyhogy nagyobb kiadást csak á nagy központi városfütési telep felépítése jelent, amely mintegy 6 millió pengőt tesz ki. Már építik a 16 kilométer hosszú távvezetéket a Reykir-völgyben, ahöl nagyszabású mélyfúrásokat eszközölnek, hogy Izland vulkános talajának belsejéből felszínre szállít­sák a forró viztömégeket E mélyfúrások közelében nagy üvegházkertészetek vannak ahol rózsákat, szeg­fűket tenyésztenek s szőlőt, dinnyét, sőt ananászt is érlelnek! Áz izlandiak ilyképpen nemsokára már Sa­ját szigetükön fogják termeszthetni gyümölcsszükSeg- letük nagy részét: a déli napfény melegét igy a föld­jük belsejének áldásos melegével pótolhatják. NEÜBAHER FRIGYES.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom