Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-03 / 276. (4422.) szám
1937 december 3, péntek. ^RK<ÍAI-A\WitARH!RLA? ■mii HM ilTiüÜ—aHBüMHi ItiMITT l'TWiifflii1 Ir 'IF¥ Mozgalmas élei a képvisetőházban Esterházy és Korláth éles ellenzéki beszédben bírálja a kormány politikáját Gyors itteniben halad a költségvetési vita ■ Esterházy fölényesen visszaverte az agrárpárt! közbeszólókat > PRÁGA. — Jelentettük röviden, hogy a képviselőház költségvetési vitájában szerdán az egyesült párt négy képviselője és pedig időrendben dr. Korláth Endre, Petrásek Ágoston, dr. Porubszky Géza és Esterházy János vett részt. Porubszky beszédét már tegnap ismertettük, Korláth Endre és Esterházy János fölszólalását a parlamenti napló É alapján csak most van módunkban bemutatni. Esterházy János beszédét a csehszlovák agrárpárt két törvényhozója közbeszólásokkal próbálta megzavarni, de Esterházy fölényes könnyedséggel, talpraesett riposztok- kal verte vissza a közbeszólókat. Petrásek szlovák nyelven mondotta el általános figyelmet ébresztő beszédét. Ezt legközelebb fogjuk ismertetni. Korláth Endre beszéde — A pénzügyminiszter ur szerint ma itt a gazdasági helyzet fellendülőben van — kezdte beszédét a képviselő, — ami szerinte az állami bevételek javulásán észlelhető. A valóság az, hogy a fegyverkezési konjunktúra a látszólagos gazdasági fellendülés beteges tünete csupán és ennek megfelelően a költségvetés felduzzasztása is beteg dolog. A gazdasági javulás kizárólag a fegverkezés következménye, ami tudvalevőleg improduktív munka és az ilyen gazdasági konjunktúra csak a hadimilliomosoknak jelent javulást. Az idei jobb adóbevétel magyarázata Az idei adóbevételek javulásának igazi oka a koalíció 1936. évi szenzációs adótörvénye, amely az adóalanyoknak 1937- ben kétévi fizetési meghagyást, az adó- igazgatásnak kettős bevételt hozott. — Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy a pénzügyi kormányzat az 1937. évben beszedett kétévi egyenesadókat miként fogja a zárszámadásban elszámolni, melyik évről? A pénzügyminiszter ur nyíltsággal és őszinteséggel mondja meg, hogy a pénz fegyverkezésre, erődítményekre kell. Ezidén mintegy három milliárdot építettek be erődítményekbe, a jövő évben három és fél milliárdot és 1940-ig — mint egyes lapok már meg is írták ~összesen 15 milliárdot fektetnek be fegyverkezésekbe, j hogy a vezérkar meg legyen elégedve. Kisebbségi polit ka — A fegyverkezésnél sokkal fontosabb lett volna, ha a kormányzat az állam terü- > létén élő nemzetek megbékülése, őszinte : külföldi barátok szerzése és a szomszédos ( államok barátságának megszerzése érdekében komoly munkát végzett volna. A kormány nem tartja be a békeszerződéssel vállalt kötelezettségeit sem a kisebbségekkel szemben, sem a kárpátaljai autonóm területtel szemben és amit ezirányban tesz, az kizá'ólag a külföldi közvélemény súlyos megtévesztésére irányul. Markovié alelnök itt a szónokot egy kifejezéséért rendreutasitja. Korláth (folytatja): A miniszterelnök ur idei február 18-i „nemzetiségi megbékélést és kiegyezést" hirdető beszédét nem az őszinte megbékülés akarása, hanem külföldi nyomás hozta létre, mert a nyugati demokráciáknál már kellemetlenné vált a csehszlovákiai kisebbségek örökös panasza. Mi tudjuk, hogy ezeknek a kijelentéseknek csak a külföld felé van jelentőségük, mi tudjuk, hogy a Jókai-szobor alapkőletétele alkalmával hirdetett miniszterelnöki kijelentés csak a tájékozatlan külföldnek szól. Nekünk sokkal inkább megfelel az a kijelentés, amit 1923 augusztus 20-án tett Ungvá- ron dr. Hodza akkori iskolaügyi miniszter ur, aki egy nála megjelent, a magyar gimnáziumot visszakérő deputációnak azt dobta válaszul: „Süllyedt-e már a magyar kultúra odáig, ahol a verchovinai kultúra van?" — Én véletlenül nem hallottam ezt, mert pont azon a napon vittek börtönbe. Schulcz (szociáldemokrata közbeszól): Ezt a képviselő ur vissza fogja vonni, mert ilyet a csehszlovák miniszterelnök nem mond. Korláth: Nem fogom visszavonni, be fogom bizonyítani! Egy világhírű cseh tudós tanusigtetele — A február 18.-i frázis elemzése helyett egy ma világhírű cseh tudós férfiúra apellálok, aki 1908-ban a párisi egyetemen habilitációs müvét „Ausztria problémáiról és a cseh kérdiés- rőd“ irta. Idézeteikben felolvasom, ahol az 1890. évi cseh-német kompromisszumot méltatja: „A kompromisszum a cseheknek néhány tényleges minit azt Csehországban általában vélték. A komrpomisszum a cseheknek néhány tényleges engedményt hozott volna. Olyan közigazgatási csoportok szervezésének a gondolata, amelyek a lehetőség szerint csak ugyanazon nemzethez tartozókat ölelnének fel, kitűnő volt és azok, akik ma e probléma csak félig komoly megoldását javasolják, csakis ebből az elvből indulhatnak ki.“ E nagy tudós müve, amit mint habilitációs müvet a párisi egyetem elfogadott, a következő bekezdésben kifejti, hogy a radíkali- zált cseh közvélemény miatt ez a program a csehek számára eflfogadhataitlaíi volt. Én kijelentem, valósítsák meg a csehek e programot ma itt a magyar kisebbségre, A tartománygyűlések szuverénitásának terve Az úgynevezett realisták és végűi a szocialisták valóban .nagyon liberális nemzetiségi autonómia-programjáról a cseh tudós ereiket inja: „A centralizációt tökéletes decentralizációval kdl helyettesíteni és pedig a monarchiának nem a történelmi tartományai/ hanem a nemzeti testületek, a nemzeti körzetek, distriktusok, a a községek javára. A körigazgatási autonómiának tökéletesnek kell lennie az angol self gouvemement szellemében. A községeknek, körzeteknek és járásoknak meg kell adni a jogot, hogy nemzetiségeiket magasabb, felsőbb nemzeti egységekben tömöritsék. A járásokat, a körzeteket a lehetőséghez képest nemzeti részek szerint kell tagolni. Nemzeti tartomány- gyűlések szervezendők és ezeknek teljes szuverenitással kell rendelkezniük," A cseh .tudós a realistáik nemzetiségi autonómia-programját teszi magáévá és erről a következőket írja: „A valóságban Ausztria felosztása nemzetiségi területekre úgy, mint azt Paladky már Kremsietrben javasolta, nagyon jól lehetséges. A körzetek javarészt csak nem homogének volnának. Császári törvényekkel lehetne biztosítani a kisebbségek jogait a vegyes területeken, a nyelvek egyenjogúságát a vegyes nyelvű járások közigazgatásában, az országgyülésen, amely két nemzetiségi kúriára oszlanék és amelynek kizárólagos illetékessége vólna az iskolakördé- sekben. Az újraszervezés elengedhetetlen föltétele volna a Becstől való decentralizáció, a közjogi berendezések és a tartománygyülési választások demokratizálása." — Ebből a könyvből egyetlen példány sem kapható egyetlen csehszlovákiai könyvtárban vagy könyvkereskedésben. Párisban is csak egy példányban van meg a könyv, a másolat nálam van, szívesen rendelkezéséire bocsátom bárkinek német fordítását, «py aki 365 boldog nap az évbenminden nap örömet, szórakozást és tanítást nyújt önnek gazdag választékban és eredeti szépségben a tökéletes Telefunken rendszerű rádiókészülék. Válasszon karácsonyi ajándékul a mindig értékes: íimtSK !W£!í5ií ililiiil illlill 3 elektroncsöves Superhet -6+1 kör—három hullámsáv - akusztikailag kidolgozott faszekrény - teljes dinamikus hangszóró Fór- mantmembrán- nal > kis áramfogyasztás. 4+1+1 - elektroncsöves Superhet, 3 hullámsáv - szabályozható fiziolc g kus hangerő-visszaadás, - „varázs- szem" - basszus- ív ng szabályzó - Fői mantmtmb- ran. Világsuper - tükrös állomás - skála - legnagyobb teljes dinamikus hangszóró - szabályozható fiziológikushang- erő-virszaadás • akuszt kus hangolás - tökéletes forma-eddig még nem hallott visz- szaadás ||| ^ §3h]Ö1S|IéI1 Ha ebben a szellemben oldatta volna meg a kormány Kárpátalja autonómiáját és ha ebben a szellemben akarta volna megoldani 19 éven keresztül a csehszlovák kormányzat a kisebbségi kérdéseket, akkor ma nem volna szükség 1940-ig terjedő 38—40 milliárdot kitevő pénzügyi kiadásra hadifegyverkezési célokra. Vita Franké léteiével A szánok a továbbiakban vitába szál Franké miniszter ama kijelentésével, hogy a kisebbség ne hivatkozzék a cseh nemzet nagyjainak ausztriai nyilatkozataira. Kénytelen vagyok Franké miniszter urnák azt mondani, — folytatja a szónok, — hogy ha a cseh kultúrára veszélyt jelentett az osztrák kormányzat, akkor veszélyt jelent reánk nézve a prágai kormányzat és ha nekik volt öntudatuk, nemzeti érzésük és bátorságuk ezt Ausztriának megmondani, nekünk is van erkölcsi bátorságunk és öntudatunk megmondani ezt — különösen az autonóm Kárpátalján élő lakosságnak, — hogy a centralista cseh kormányzásra mÜliárdokkal fizetünk rá és hogy ezért mindig kívántuk, ma is kívánjuk hivatalainkban az őslakó nemzetekből számlázottakat elhelyezni és a cseheket Prágába visszahivatni. Különösen elítélendő a játék a kárpátaljai autonómia látszólagos bevezetésével A szóimmal kezdődik a kárpátaljai autonómia *— Fentebb idéztem egy ma világhírű cseh tudós gondolatait az autonómia fogalmáról E gondolatokkal sehogy sem hozható összhangba a Prágából kinevezett kormányzótanács. Minden hatalom forrása a nép — mondja az alkotmánytörvény. E fenkölt mondat után be kellene szúrni: Kárpátalján azonban minden hatalom forrása a prágai minisztérium, amely „kinevezett" autonóm kormányzója és „kinevezett" kormányzótanácsa által gyakorolja a demokráciát. De ez talán félrevezetheti ideig-óráiig a külföldet, Kárpátalja lakosságát azonban soha. Amíg a szojmot nem választják meg, amíg az autonóm kormányzóságot nem szervezik miéig a belügyminisztériumtól függő országos hivatalig kombináció nélkül addig a végzett munka merő szemfényvesztés. A katonai költségvetésről A szónok a továbbiakban a cenzúráról és a polgári katonai vegyes bírósági tanácsok munkájáról beszél. Nem kiván foglalkozni a költségvetés katonai kiadásaival, mert attól tart, hogy ha részleteinek boncolásába kezdene, valamely katonai ügyész vádat emelhetne ellenie. Én ebbe — úgymond — nem avatkozom, csak azon csodálkozom, hogy a katonai ügyész nem emelt vádat a kormány ellen annak a sok készülődésnek az elárulásáért, ami például a vasutügyi, csend- őrségjl, rendőrségi, vámőrségé közmunkaügyi, stb. építkezések költségvetéséből kiolvasható. De a<z állami költségvetés távolról sem mutatja a fegyverkezés igazi képét. Az önkormányzatok költekezése fegyverkezésre egyszerűen átláthatatlan. így csak Ungvár 40 millió költséggel épít uj tüzérségi laktanyát olyképpen, hogy az állaim előre aláírta a bérleti szerződést és garantálta az építkezési költségek kamatainak és részleteinek fizetését. , Miért nincs megadóztatva 35 milliárdnyi betét? A szónok helyteleníti, hogy a kamatjövedelme- ket nem adóztatják meg egyenlően. A statisztikai hivatal 55—60 milliárd takarék- betétről tud, az adóhivatalok azonban csak 22—23 milliárd tőkének a kamatjövedelmét adóztatják meg, vagyis 35—38 milliárd takarékbetét adózatlanul marad* Helytelennek tartja, hogy egyes tárcák takarékoskodnak, ahol annak nincs helye. Az iskolaügyi tárca a múlt évi költségvetési előirányzatot sem használta ki iskolák építésére, mert a pénz máshová kellett. Hiába követeljük a felekezeti iskolák számára az egyenlő elbánást. E legszegényebb országrészben most is 4809 koronát követelnek tanítói alapfizetésül, holott ez Szlovenszkón is 1200 korona, A földművelésügyi tárca az aszálykár 300 millióra becsült fedezetére mindössze 5 millió koronát fordított, ami a károsodásnak még a két százalékát sem teszi ki, A szónok szerint a boritaladó emelése válságba kergeti az amúgy is válsággal küzdő és 90 százalékban magyar kézen levő bortermelést. A kárpátaljai földreform Ezután a földreformot bírálja s e pontnál Kch sók kommunista képviselő közbeszól. A szónok Kosiknak e szavakkal válaszolt: — Olvassa el Bállá csehszlovák szociáldemokrata szenátor könyvét, ebben elolvashatja, hogy a cseh agrárpárt a földbirtokot Kárpátalján egyenesen a magyarság kisemmizésére hajtotta végre. Az uj adók A szónok kifogásolja, hogy bár Huszton, Munkácson és Ungvárott cseh gimnázium épült, magyaT gimnáziumot hiába kértek. Az uj adók szerinte a középosztálybeli kisembereket, elsősorban a kisiparost, kiskereskedőt, a fixfizetésü em-i bért, a munkást és magánhivatalnokot sújtják. Sokkal jobb volna, ha az egységára üzleteket, 3 mamutszövetkezeteket és kartelleket adóztatták volna meg jobban. A magyar nép nevében — Tegnap egy közbeszólás keretiében azt mondották itt egyes urak, — Jelentette ki vé-
