Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-23 / 292. (4438.) szám

(4433) szám . Csütörtök • 1937 december 23

Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská

évre 76, havonta 26 Kő., külföldre évente 450, A szloVeTlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓÍ mCMUarsáf* M I i c e 12. IL emelet • Kiadóhivatal:

félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ö Prága II., Panská ulice 12, lü. emelet

fi ké^es melléklettel havonként 2.50 Ki-val több, DOlitlKCii TlCipilCipjCí • • TELEFON: 30311. • ©

Egyes sxam ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki, 8ŰROÖNYCIM HIRLfiP, PRAHft.

Aromániai

$ 1 ‘*4 0 + Vi rg* nos* i ál c#l

isi OISCf dSlSSlfFiioS

(sp) —- Először fordult elő a román parlamentarizmus történetében, hogy a választásokat előkészítő kormánypárt a választásokon nem kapta meg a szavazatoknak azt a negyven százalékát, amely az Európában egyedülálló, humorosan ,,demokratikus” román választási rend alapján elég ahoz, hogy a reátámaszkodó bukaresti kormány évekig a legkíméletlenebb diktatúrával uralkodjék az ország sokszínű népei fölött. A román választási rend, amelyet egyes prágai lapok a similis simili gaudet alapján a demokrácia diadalának és csodálatosságának szoktak nevezni, jóformán a kormány szájába rágja a győzelmet, s ha Tatarescu igy sem tudott sikert elérni, úgy ez azt jelenti, hogy az országnak csak törpe kisebbsége áll a kormány mögött és a miniszterelnök a rokon- szenv utolsó foszlányait sem élvezi többé. — A kudarc teljes és lesújtó, egy szerencsétlen rezsim- elkeseredett elítélése, de mégis rezignáltén kérdezhetjük: mi jön Tatarescu után, mi a különbség, 5 vájjon most jobb lesz-e, mint volt? Azt mondják, a katonai diktatúra küszöbön áll Romániában. Ha eljön, legföljebb az történik, hogy egy rejtett diktatúra helyett nyílt diktatúra fog uralkodni, a terrorral és mesterséges kapcsolásokkal nagy- nehezen összetákolt negyvenszázalékos párt helyett egy másik csoport, amely — a választások tanúsága szerint — éppúgy összetákolhatja a szavazatok negyven százalékát a maga igazolására, mint a másik, a ,,parlamenti” és a ,.demokratikus” kormány. Szemfényvesztés az egész. S a román nép érzi is ezt: olyan apátiával és nemtörődömséggel vett részt a választásokon, mint talán sehol senki még a parlamentarizmus történetében: a szavazóknak alig fele szavazott le. Sötét, apokaliptikus kép bontakozik ki e romániai választásokkal kapcsolatban.

Mégis, mi fog történni? Lehet, hogy tényleg katonai diktatúra jön. A Hohen- zollern uralkodó állítólag szivvel-lélekkel Codreanu és Cuza mögött áll s a hadsereggel együtt a két nagy fasiszta pártot támogatja, amely együtt alig tiz százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint a kormány s ha valakivel lepaktál, a legközelebbi választásokon már biztosíthatja többségét: csak tizenhárom százalék hiányzik hozzá. Katonai diktatúra — jugoszláv mintára a király vezetése alatt — csak akkor esedékes, ha egyetlen parlamentáris kombináció sem valósítható meg. De nem lehetetlen, hogy a király az uj parlamenttel ugyanúgy kísérletezni fog, mint a régivel tette s tegyük fel: a jobboldal és Tatarescu koalícióját fogja ajánlani, mint az egyetlen kellő többséggel rendelkező megoldást. Codrea- nut a király kívánságára már a választások előtt be akarták vonni a kormányzásba, emlékszünk a legutóbbi kormányalakítási tervekre, — akkor nem ment, most talán menni fog. Az uj koalíciós kormány természetesen ismét csak a választások előkészítésére szolgálna s ha most Codreanu és Cuza a kormányon belül készítenék elő a román választásokat, szinte bizonyosra vehető, hogy a mai presztizsgyőzelem után általános győzelmet aratnának s koalíciós partnereik ugyanolyan szerepre volnának kárhoztatva, mint annakidején Hugenbergéic H:tler mellett. Különösen, ha a király is támogatná a fasisztákat. Ha pedig Codreanu alkotmányosan győz (s szemmelláihatóan pontosan követve Hitler módszerét,- van ideje e győzelmet kivárni), vége a román

Helyreigazítják az első győzelmi hirehet

Tatarescu! óriási vereség érte a romániai választásokon

Nem érte el a szükséges 40 százalékot - fiz első hírek nem feleltek meg a valóságnak — A jobboldal nagy győzelme

A Magyar Párt a terror ellenére meglepően megerősödött

BUKAREST. — A romániai választások végeredménye a következő:

A kormánypárt a szavazatok 37.5 százalékát kapta és 142 kamarai mandátumot.

A nemzeti parasztpárt 19.5 százalék, 77 mandátum.

Vasgárda 16.5 százalék, 62 mandátum.

Keresztény nemzetiek 9.7 százalék, 35 mandátum.

Magyar kisebbség 4.43 százalék, 12 mandátum.

Bratianu György 3.8 százalék, 12 mandátum.

Radikális parasztpárt 2.2 százalék, 8 mandátum.

Megkezdődött a szenátusi választás

BUKAREST. — Szerdán reggel az ország minden részében megkezdődtek a szenátusi választások, bár a képviselőházi választások eredménye még mindig ismeretlen. Az országos magyar párt csak azokban a megyékben állított jelöltet, amelyekben biztos többségre számíthat s ahol a hatósági

Í

" terror az utóbbi napokban nem volt túlságosan nagymérvű.

Magy liberális többség vagy diktatúra?

A román belügyminisztérium még szerdán délelőtt sem hozta nyilvánosságra a képviselőválasztások részletes végeredményét. Továbbra is csak negyvenegy megye szavazatainak elosztása ismeretes. Ezekben a megyékben a kormány a szavazatoknak csak 37.5 százalékát kapta.

Bukarestben emiatt valóságos pánikhangulat van. A közvélemény telve van balsejtelmekkel, attól tartanak, hogy abban az

esetben, ha a kormány nem tud parlamenti többséget biztosítani, tekintve, hogy egyetlen ellenzéki párt sem hajlandó támogatni a kormányt, akkor egészen különleges s az eddigitől eltérő eszközökkel oldanák meg a kormányválságot.

Belgrádi jelentés szerint a jugoszláv fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy Romániában katonai diktatúrát léptetnek életbe, ha nem tudják biztosítani a liberális párt kormánytöbbségét.

A terror ellenére 11 százalékkal erősödött

a magyar párt

KOLOZSVÁR. — A hevenyészve összeállított választási eredmények szerint az országos magyar párt a hétfői parlamenti választások során 131 ezer 700 szavazatot kapott, az előző választások alkalmával

parlamentarizmusnak s az ország németolasz mintájú ,,totális állammá” alakul át.

Kíváncsian várjuk, mit szólnának majd Románia demokrata partnerei ehhez a fordulathoz s egyáltalán milyen „ideológiai" álláspontot foglalnak el, ha Bukarestben a jobboldal talán már napok múlva döntő szerephez jut és a legbefolyásosabb képviselők azok a vasgárdisták és katonák lesznek, akik Franco oldalán harcoltak Spanyolországban? A kisantant hívei, még az aktivista magyarok is s azok, akik például a kis- antant-orosz kapcsolat demokráciájának és szellemi szabadságának (lásd Karachan) fölényét hirdetik, elfordulnak-e a jobboldali Romániától, mert szakított az egyedül üdvözítő ideológiai alappal? Vagy megtürik-e a kisantantban, ha ott akar maradni s a

nyert 119.562 szavazattal szemben. A végleges és pontos kimutatásnál ez a szám még minden valószínűség szerint növekedni fog. Annyi máris megállapítható, hogy a kíméletlen erőszak ellenére is sikerült a pártnak

régi szeretettel veszik-e majd körül, annak ellenére, hogy világnézetileg másképp gondolkozik? Minket ugyanis állandóan fasizmussal vádoltak meg, ha — tegyük fel — a magyarság érdekében a nem demokratikus hatalmakat is emberszámba vettük s hajlandók voltunk ránk nézve kedvező rendszabályaikkal (például a fokozott kisebbségvédelem követelésével) egyetérteni. Most a patentirozott demokraták kerülhetnek hasonló helyzetbe. Ha tényleg az ideológiai alap számitana s a „becsületes demokrata” nem szövetkezhet fasisztával, akkor a kisantantnak abban a pillanatban meg kellene szűnnie, amint Románia jobboldali lesz. De nem fog megszűnni s valószínű, hogy a mi kedves magyar aktivista demokratáink ezt az esetet nem fogják ugyankerek 15.000 szavazattal megerősödnie, ami több, mint 11 százalékos erősödést jelent, holott a magyar választóknak országos átlagban több, mint egyharmadát, egyes megyékben pedig több, mint a felét csendőrök akadályozták meg a szavazásban. Abszolút többséget szerzett a magyar párt Csikme- gyében és Háromszékben, viszonylagos többséget Udvarhelyen és Marostprdában, valamint több erdélyi városban.

A kormány beismeri vereségét

BUKAREST. «— A képviselőválasztások hivatalos végeredményének kihirdetését szerda estére halasztották. A belügyminisztérium kedden késő délután rövid jelentést adott ki a „hátralévő választókerületek eredményéről", de ez a jelentés nem tartalmaz százalékos számarányt, ellenben utal arra, hogy a legfőbb központi választási bizottság dolga lesz azokat megállapítani. Ezzel a kormány burkoltan bevallja bukását.

Bukarestben általában tartja magát a hir, hogy Tatarescu kormánya a választások folyamán súlyos vereséget szenvedett és kisebbségben maradt. Az eddig közzétett adatok alapján a kormány Vajdával, Jorga tanárral és a német nemzeti kisebbséggel együtt, akikkel választási paktumot kötőit, valószínűleg 160 mandátum fölött fog rendelkezni A nemzeti parasztpártnak körülbelül 80 mandátuma lesz. Zelea Codreanu „mindent a hazáért” nevű pártja, az egykori vasgárda, mintegy 75 mandátummal jut be a parlamentbe, A Goga—Cuza-féle szélső jobboldali keresztény nemzeti párt legjobb esetben 38 mandátum fölött fog rendelkezni. A magyar pártnak az eddigi 8 mandátum helyett 12 mandátuma lesz a képviselőházban.

olyan „szörnyüknek találni, mint azt, ha egy demokrata magyar esetleg azonosítja magát egy antidemokratikus hatalom olyan elképzelésével, amely a kisebbségnek és a magyarságnak véletlenül hasznot jelent.

Mindenekelőtt ilyenekre kell gondolnunk, ha az esetleges romániai belső változásokról beszélünk. Külpolitikailag Codreanu és Cuza megerősödése kétségtelenül Németország és Olaszország befolyásának erősödését jelenti Romániában. Ennek ellenére nem hisszük, hogy Bukarest azonnal az ellenpárthoz csatlakozna, ámbár a vasgárda lelkes ro- konszenvvel kiséri a kommunizmus elleni szövetkezéseket. Valószínű azonban, hogy a kisantantban megmaradó uj Románia külön törekvéseivel még Lengyelországon és Jugoszlávián is tultenne s a kisantant küi-