Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-19 / 289. (4435.) szám

*|i3AAaö5j pjtXnfJfaJí BiatrEZí ÁSbh

e B||bSJ0J II383AIZS *81 JqSpnSJld

3|dI9 íi{jBjpj P3AS B BSjáq B ‘jJOUja

JEJJU91BB jjaAasoog inppijd ;unn ‘sj qouBÁÍo uxauBq ‘aqauuaÁS uapuiiu SpjiA b sjEsoraau

BÍOSBAJO S9 SfO^ZSll *S3Á[3p»AnaZS 3JBUOJI-Au?Saa ASbu y •B}{t’JipS|Ozs Bfyqunm niuP BqpioH b spzBtn :aiuaAV PPUP ZB zoqpfpi -93jbí ASoq ‘Bjpuouq® ubj^bAS Sjpad «f9IY[ •B|j3| eiaqui b (ado ‘atioizsaqjazs upinoAn inqog 9ííP9H ® ;pf9fBqi89i ASoq ‘jazsvífa Miau BjiojjBAaq sí uija’ddoz »S«W •|9uq3ÁS{j J19I?IB«3| b p| q?|Aiq qapilQ-aaWA « °«91-mniínozíqaq ©jrjpAjara ‘gr lusjossioin* I«l -;uqoa| uozbpuiui lűaueq ;tsj JíPfHII? IHUBij -zgq f japaia ipBJBiuuuaj jjaAt^SaJ-au-iaA B qesouiau iiBqurnaznui y •b|J{S3ui pAu^Sai ©sja 3iu9^ ASoq ‘jjboub afapuaizga jouaA -|aq uppj zy •J9SBSUBnB}Bq|Bq qBupfpjiÁi^S -aj luapourqojo ‘j|OSBA[o }3qqo|§ai sjiASa SpijA b iipjöjq aoqozg SBUijBtBq sj Síppá 09131 soipA b s Sara bjjj naqsuainiy jiaÁii -9831 qqazsSej 6iubíCSh aiuaA. ‘Pl IFII? l°ra -nemin BJfrcpuBi uaqS^sd^ qauaiaza^ajuia 91JAU9S3JÍ itjiqSpqA b ‘biuAq auja^ ASoq “BIzoipiBqp sapuBj. jsoagA jsuajuiB zy

u^qsusjuav |ns^| uun^znui-suj^A

Haj n-iazsdau noA3mi itEjra BSBsAnoq9i9f uasouojnq S9 uo|jAn laiajzg ^bubSbiu ijsa ipqizpq spj ‘asqAjodpN nap -adaiajaj upjnzB AupSai y ‘IJoa bjjj J3Z3uea “CIoAii uaqA’iauiB *|UB?pjnq BJBqtpyj jjbsba ASa iB’UiEqqBSo ‘arai 89 íjapzaq tusy íreAjaq b uszg *EJiaAuiy zb uba joq nopjoj b ^auffaj loqozs b ASoq ‘aijaASiiSaw <|JOa jpujoqozs b ipái JoqBJp |Bq rpufEH ’lPpSSaj 3jau9f »a?ia 9q snfBm siaddp ‘dBUsyiu b eij^a uü| noiuSzi *qs\iiquas 19ZS uratf ‘ipBuipi B|B[op -uoS saqapjy uajaimq :|}oISnjaj auazsASg ’lpApq Bf|B|zoji?A uasefjatSpspiifni *ub« »sb| Á||ra ‘pa joqozs b jaÁjamB SjyAujp zb A§oq ‘apaSazfU aAjnjauqa ‘uaq^AOi joqozs B papaiaAaqai ubiiizb ‘sj isyit soiBzqo; "i| b BjsBAiojg 'ajqaA'ujoq b popp^aA AU9S •apopupA iBiBji ASa uaq-n^i 'apA qaippj

iÖl ma>| uoqozs b inam aqsapajaj uasafpi opinzB |U|quB8SBT[ *B|fBi OJZS9 qa;PA tuan IspzoiipA apiiuncas ap ‘9|Bq;pi nylajaj » ÁpuiBi ‘tatai b sj q^ijaASji ‘loiqozs E’qppai »aqia| qiqB ‘qBipmiB Sipuiin opfasp snj'Ein pazB ap <qpi|0)JB| JjBupipai zssoj juibib^ 'jBipjBABzs 9 qaippjioi inau ip uaqaAg *qiz »0|jpA bAuubJe nisfaj n^-j 8nfpi\[ :9iBq “Sbajo spjipi b za upiepp jibSuAu Qiuqfi -ma zy ‘sj piaupijoi saqapjp öpoznj zoqioq -ozs b qt;maAappj uaqÁSa qodBí V ,515Z "ZOJBjBi ‘qiíjssíJíPl oasaipl ‘nayt9iraa pzBm “jBzs lOjpfap pBzpzs qi-xix e ^B|ASBq |B5{ -ouioAn spia sí uoASbu jpra ibSpsSbjuozs »ja pp| zb ASoqiuira ‘lodojzsooq ppaqpina uaq9pzoq jojsoioq 0|j^\ ubs PAai ipipra Aioúb^ b ASoq ‘jjnssBAp UBqjjodBi zseíQ

[aj Aueie zv

*}aqp jjtpad jias^ufupq ijppzbSutjbj b

pára ‘íjaujiűaq sp Spspajq bjjos 89 pqnpi -apuai >[B|uoaezssia q9|opuoSpi ppfjnjEd y 'qanajzsafjai ^pqpj uasouo|nq ijihb ‘spsad -SBAJBzs ’ uazaAauASn zb :iq Pöl AupAjpf saiazSyA isoui ASoqASn ‘jbpba iqqöl b 3191 "zopajgara [aqqpiusqaj sp uaqpfnjns qop *ia zb |a qBiinpsnd no ASba ‘icquisuoasjAV qaiqozsiq .ASea up|ZB qa.ípra ‘iBqoiBHP zb ípuaiisaqasSara pq^fozssaAijAn ASoq ‘qpi •zoqo jezzb ppq qqoASBuSai B s qozsppBA 6 anppqBUUB |urra ‘[a qB|}o;r,zsnd ;bpba

qqo| pspios qosBTiAn b ASoq *iip UBqqB zg •spiadaiSara b jqazaqjaAoqaq ub^zb hbib dBuoq |bh •sfípppmxqSa'Ui uasoia uadtípojAji AupraoiíBpBA b ASoq ‘jpi^ppuaJ b qpppA |zy '3jBU|BqzsppBA qoAOiiiAu qBsa Kaqaiaj -niai b uaqaza uaqauijaijp >poApra ‘jajajap -uai [n ASa qa||o;nsiq S9 msoqo uibuP zb qajjnazsso ‘iiajaqai raau |uuazs AupAioi b iuB]i;jaq uas'fpi ioibzsbpba b pAip/ “qpiioi “íizsndnj uasaljai upuijoiof |Aireraon?pBA b qozsppBA b Ajőoq ‘hbiuíb qipoqzsBurd uaS -91 jpra adpu iubiip iB>[ueraB U|suo3Si^

^auíioAO||iAu Sei9J?z!?| qainjaizsgpeA

*3fi-5[aTi ?npAt3[

dazs 9ysid;cP b io^tui ‘^B)[oy{3tqoq oad-da ippf •'BqyqAunp aqidiqq b qB'^o.icqB) ue® “&p[oq >[aqsD9Anj y •;ap[o.j v aqpa} q.njqBj jspöj Sbjsba BApua BJop^j joí;-91' •Qqjia-q b apA ipBzsBzssiA ‘aqsidyd b &? ”|9A aqaapso uadazs Saur |B[Bzsn'í iqaásp y

pqqjoi 3[ittmzpj raaui ‘piBíj-B| i®3 Sajara b .ibtxt pjnq ‘^aiafípj ajq -* :pnq pC b BZBq a;|iA [yzsn| tazaui jpq y •qcnzpj iL9s iiiniLaa ASoq ‘A®n pyapnuaq pfBui zb .iBqB;aq -atpid jpqaj b jboi XX'BL'H jBqsBSBUi b qBsa qaxazzax — :;aqo bjibjzsbSia sj

Satu s BiípurBsSata! ‘ijoa oaizs oí jjgm qq Xo?AS>ba Spsdpa sopuoyoq

COS —

“mojBraoNj n -o ‘A! *!F»S «SV*FI9cl

‘jBaojoq ABa pzíj bjsi<J ‘jbíbjbj e cíBfAag ‘BoAjosom rsjBq Apqaog 6oA|odmoS'BZSSiA

*8JB{qnq'3p| bjsij S qaizaire1 \»va ‘jpj}3A3j^ <018910X39 ypu»A9wei s “jpjaqma zb ipizaa p((az§ °e|8id pabIbjbj jnj BiBÍjojnBag •bsboj euBjn 'Ajaqioq b jnj ]0\^ *OBAuBqBpapo qBaasqojfg “pBtDBI BQUB| HBDan ZB 3Q «e(eiB| 3JBS3 jfm jjb opfqnqaíag <B(Bq BJSJd B n°H *Bfof|0 Apqioq B Boj)BS3'8aMjS3 sqBqBAo jopaaq jaqag <BÍpp ipijaj |aqazg

'■juatuaq nadazs epQ <}aABa jjbjb} aiBa^ ■jBteq BÍjBqiBjrAoaj jöjj *j|B|B| jAjsqjoq osajo ABa Bij^ <BiJB(aq jsojba zsnög VjjBÍBani Bjs;d Aoaöazg

TVNA133H09 Y YXSM

•prapg -o "HA «?III

•qauazssaA au p uaqp ASoH ‘qauqaAuaSazs ;pq >[0|EÍpy •Maupi ASoqep ioqpipídpx ‘qaui9Ssajaq Bqpiq aa •qauzapasa iJpppaia ^auSaiapip Mbjbpbui y <191 S9 ipjBq b jpra J9q9J *191 B UBA III ‘191 B UBA ||I

‘131 V XXI

“PjbBis2 “I “O “IA ‘BOIPA >P»ZS

'TiqBqzsnsa jaqaj maj^

*aq ^bjABbj más jjbab; y 'razBjpiBzs jaqaj raajq *jissa mán Bauz opj Ijoa raan Báni qunpuijx odopj jaqaj b jjsj^

<|joa raao Baiu qnnraojQ caqja} b copj zg ♦qBuzB ‘osa qrsg ®spnzB| qeqjBpBci spj y •pzs Bapiq b {B0op!ng ‘jaj Bapiq b jeui |jo{|g

*I3X Y

í*fU?99A *1 10 HA *&P®®W

•jaqanuaAB najpj y

BjpBBZSSIA jjbobIAub ABojj[

‘Báni BizBnqBjnI Afijj ISBzopjBjajoo za opnajajL *pnBpBZ8uqB;n( nainj B(A0Bq tnau jajjaj sámán g \ ;OBJ)BpB3|BZS BÍJOdy

laqaouaAB bAob zy *ps;A lopooB ABBjq •zaqamjaAB sbzbj Bajag <p BiqoA qnpzora inajq bAdb zb [oqani ABb spj y ♦pznq oaqa jpjBq y aBqBnqB sbzbj aqararaAB jiaj^

*jn oajazs A6f zb jq ‘iraqzBq spj y <qBuBBsnjoniozs b jBqo BÍpnj zb qssj ♦joaqBpo qBOBjínAB mán Bap^ qajaqma zb ioBbssoBbjia 3q ‘Bajazoq jsm jajnqanzs y *oa8aA ojbj b jjB zpq soAuböbj^

•HamHAO oaxaa y

“BSyjg £'| -O *n Sí ‘9qipjj qoyS.ioj

«*l9qainjaAS sjq 19^ 3|ia[oSaj^ BqnAuB ASa ais&iuazy ASoh :i9sara d9zs iprasi uol'puoui sg njoraozs uaASaj au araazs IidB ASoh ‘lyqnAuB uasaSpszsySg

I« PPI03J qqBqui ajyjsaiuazg'aa ‘lyqjoqna ‘i9;p qos bj AS91 a^ •naASaj jsoiq zsySa BjAuos;oBJBq y ‘lyAiosaioq ‘ipquyzs b ppjnq a[i *Bqiu Auosjyq B jjaq raau uiaqaM ‘ipqeq 9ajb zzoq au qaujaq9szjg ‘qajJ9q búb ‘Bqsnz9p pp •BTjyqia sí jBqunfBq B Syj\[ ‘soSBJBq Eq ‘Sara uiajuEJj y •BfjyA ‘nfAjq |nAuB qB*sa Sipuijí •sorajy Bq ‘nApaq zssoj laqaszjg •imi naq sjbuhAub }qaN[ ‘qunfpnkB qusa ‘BÍpuora |zy ‘jussára JBqB raau 3|sg ‘ujoulozs Ajo araazs ndy •ÍBq b soAjns Auo:ig ‘Bliopuoui }ZE |SCEq jbubi v ‘uBqiuijq b Jíjzs^ai ua^sag IBjjufqnAuB Sara psiiASOiíS ‘cqsuzyp sjx“

•||ozsa uaqAungq araazg ‘a iajazsso iiazaq si>í Hiojqnsaja sí EfSuEq V ‘Ijapjpl Puaui'ASy ze jaj

•vwi ixxoia AiíosoyavH

1VSV»I aOUVADVH SÍM

— 90S —

— 302 —

— 307 —

J&tc fttCS'G’

Egy reggel arra ébredt a kert, hogy a

füezá.ak dideregtek.

— Nyakunkon a dér — vacogták fázósan.

— Megfagyunk, mi lesz velünk! ?

Csak egyetlen fűszál nem siránkozott.

— Ne keseregjetek! — mondta biztató hangon. — Én elmegyek a szomszéd kertekbe, hátha ott nincs dér és hideg. Aztán elviszlek oda titeket is.

Megörültek ennek a füvecskék, majd táncraperdültek örömükben. A bátor fűszál már túl volt a kapum is, mikor még mindig integettek neki.

— Szerencsés jó utat! — kiáltozták fűszál-nyelven, amit egyedül csak a pipiske ért a madarak közt. Oda is szállt a nagy lármára s megkérdezte, miféle nagy esemény történt.

Egyik fűszál nyelve jobban pergett a másiknál a nagy meséiéiben, hogy a világ legbátrabb fűszála elment világot látni s ha olyan helyet talál, ahol nincs dér és hideg, őket is elviszi oda.

Nagyot nevetett erre a pipiske.

— Tán szárnyat is csinál nektek az a nagyralátó, híres testvéretek? Látjátok, mé? a madarak sem mennek el mind melegebb vidékre, én is Itt maradtam, pedig szárnyam is van, nem úgy, mint nektek!

— ó, elmegyünk mi gyalog is! — mondogatták szerényen a fűszálak.

—• Bolondok vagytok — mondta a pipiske. — Ki hallott olyant, hogy a füvek sétáljanak?

Ott is hagyta őket azon nyomban, mint akikre nem érdemes szót vesztegetni.

Ezalatt a hős fűszál a szomszéd kertbe ért.

Neim kellett kérdezősködnie. Látta, itt is vacogtak a füvecskék, csak úgy, mint az ő kertjükben. Azért elmondta nékik is, hogy mi járatiban van.

— Menj a szomszéd kertbe, hátha ott több szerencséd lesz! — mondták reménykedve, mert a világjáró fűszál megígérte nekik, ha valahol melegebb vidéket talál, őket is elvezeti oda.

Ment, mendegélt, dp bizony minden kertben dér volt és hideg.

— Ha addig élek is, most már addig megyek, amíg melegebb vidéket találok — mondta magában elszántan.

Túl ért már a falu végén is « kijutott a földekre. Köszöntötte a mező fűszálait, csillogó harmatot s arany napsugarat kívánt nekik. ♦

f™ Bánk férne! — vacogták » mező fűszálai. — Mert látod, dér csip minket és hideg fagyaszt. Te tán boldogabb tájékról jössz, kedves vándor?

— Dehogy, dehogy. A kertekből jövök, ahol épolyan dér és hideg van, mint itt nálatok. Azért indultam vándorútra, hogy melegebb tájat keressek, ahová elvezettem volna minden fűszál testvéremet.

Tetszett ez a beszéd a mező minden fűszálának. Ketten oda is léptek a vándorló fűszál mellé s azt mondták;

— Mi is veled megyünk!

Nagy volt az öröm az egész mezőn. A három honszerzőt vállukra emelték s háromszoros éljent kiáltottak, úgyhogy még az erdő fái is meghallották. Kiváncsiak is lettek nagyon, mi az a távoli nagy zaj, de nemsokára, megtudták.

A legmagasabb jegenyefa, az erdő őre, így szólt a szomszédjához:

— Látod azt a három pötőm fűszálat? Ide tartanak az erdőibe.

Úgy is volt. Nemsokára oda ért a három vándor az erdő első fűszálaihoz.

— Csillogó harmatot s arany napsugarat! — mondták a füszálköszöntést.

— Ránk férne — vacogták a füvecskék —, mert látjátok dér és hideg van nálunk.

El830.morodott erre a három vándor.

— Hiába tettünk meg olyan nagy utat — sóhajtott az egyik mezei fűszál —, csak nem találunk melegebb tájat.

Elmesélték, honnan jöttek, mi célból • vándoroltak, s hogy a kerti fűszál milyen nagy utat járt meg.

Bizony, uj országba akarta vezetni á fűszálakat, ahol nem fogy a harmat e örökös a napsugár.

Meghallotta ezt a jegenye is és iekíáh ■ tott a c&epp fűszálakhoz.

— Ö, milyen álmodozók vagytok! Én olyan messzire ellátok, amilyen messzire ti nem is tudnátok eljutni. Sehol nincs ilyen tájék. Mindenütt hideg van. Látjátok, bánatukban a fák és bokrok is elhullatják lombdiszüífet. A patak is nemsokára magára húzza jégtakaróját. Zúzmara rágja a földet és nincs menekülés. Jobb lesz, ha hazamentek szépen e megadjátok magatokat a közös sorsnak.

Sirt a három fűszál. Bizony, nem így képzelték útjukat. De hát mit volt mit lenniük!

Nagy-nehezen visszaérkeztek a mezőhöz. Éppen bucsuzkodtalk már, mikor előttük termett a pipiske:

e- Mórt sirtok-rittok úgy? Tudtam, hogy.

A medve és a szúnyog

Irta: Szipina Mihály, VIII o. t., Tardoskedd

Találkozott a medve a szúnyoggal. így szólt a medve:

— Hallod-e, szúnyog, te mindenféle teremtményre rászállsz és teleszivod magad. Mondd meg, melyiknek a vére a legédesebb?

— Bizony, az emberé, — felelte a szu- ayog.

A medve ekkor elindult ember vért keresni. Találkozott egy fiúval.

— Állj meg! — kiáltotta. — Ember vagy?

•—■ Még csak leszek, — felelte a fiú, s akkorát ugrott, mintha már felnőtt ember lett volna.

— No, csak ugrálj, — mormogta a medve, — hiszen abból semmi hasznom, ami még csak lesz.

Tovább vándorolt s egy koldus akadt az útjába.

— Megállj, — kiáltotta, — ember vagy-e?

— Csak voltam, — mondotta a koldus köhögve és összegörnyedt, hogy alig látszott.

— No, csak görnyedj, — mormogta a medve, — ami volt, abból még kevesebb a hasznom.

Ment, mendegélt, s egy huszárral találkozott.

— Állj meg! — kiáltotta. — Ki vagy?

— Ember, — felelte a huszár érces hangon 8 megsarkantyuzta a lovát.

A medve utána eredt és rátámadt. Erre a huszár hirtelen megfordult és a medvét alaposan helybenhagyta a kardjával. Úgy megvagdosta, hogy szegény csupa vér lett. No, a medve sem vette tréfára a dolgot- Ló- halálban futni kezdett.

Amikor kiheverte a huszárral történt találkozását, ismét útjába került a szúnyog.

— Hallod e, szúnyog, — dörmögte a medve, — igazad lehet, hogy az ember, vére a legédesebb,, De többször ne csábíts annak élvezetére.

— Vájjon miért? — kérdezte a szúnyog nevetve.

— Hát csak azért, mert az ember nem tréfál. Alig támadtam meg, rám öltötte a nyelvét. Ez olyan hosszú volt, hogy egy öl- nyire is* elért vele és olyan éles, hogy egész a csontomig hatolt. Akkor már ott is hagytam, de most ő eredt utánam. Valamit nagy dörgés közben utánam dobott,, talán a villámot lökte az oldalamba, mert azt hittem, hogy elpusztulok a fájdalomtól. Még most is sajog az oldalam.

A szúnyog annyira nevetett az ügyetlen medvén, hogy nevettében majd megpukkadt.

TALÁLÓS KÉRDÉS SZAMOKBAN

fi 2, 3, 4:

Minden házban ezen mégy.

3, 4 az állóvíz, mint például a Balaton.

2, 1, 2-t kiált a fájdalomtól.

Mi ez?

(Itt minden szám egy-egy betűt helyettesit, a megfelelő sorrendiben. Ugyanaz a szám persze mindig ugyanazt, a betűt jelenti, például: alma — 1, 2, 3, 4, akkor ma = 3, 4, al = 1, 2, ama = 1, 3, 4.)

KIS LEVELEK

Pető Irénke. Örömmel fogadlak vissza a kis magyarok táborába. Versedet közölni fogom. — Klucsik Tildus. Rejtvénykészi- téskor a kettős mássalhangzókat (sz, ;cs), külön kockába ind. —- Virágh Vilma. Versedet nem kaptam meg.

MEGFEJTÉSEK

Az 50. sz. rejtvények helyes megfejtése;

Keresztrejtvény: Kalitka, el, ők, áoa, elr, pác, tea, gé, rá, öltözik. — Kesergő, al, iró, kő, akácfák, árt, apa, evő, él, éri. — Müller Klári rejtvénye: Kató, apa, ta, 0. — Morvái Gizi rejtvénye: Színjáték. — Rísz- ner Jenő fésürejtvénye: Nóra, Móra, túró, róka, zsák, Gizi, Németország. — Bernáíh József rejtvénye: Hatalmas. — Bernálh

József rejtvénye: Tantó, néma, imaz, utazók. — Kuklis Imre sarokrejtvénye: Di- vadlo, ivadék, vadul, aduk, dél, lk, ó. — Urbán Sándor rejtvénye: Balta. — Bartsch Ákos rejtvénye: Hajótörött.

A rejtvényeket helyesen fejtették meg:

Alagi József, Albrecht Esztike. :: Bartsch Ákos, Biró István, Benkő Ferenc, Bencze Károly. :: Doró Béla, Darvas Attila, Darvas Szilárd, Dobos László. :: Forgách Ildikó,

Forgáöh Klárika, Fekete János. :: Gúnya, Mihály, Ga,jdo6 Dodó, Gergely Ferenc. :: Horvát Ferenc, Halas Kázrnér, Halász István. :: Jelűnek Olika. :: Kuklis Imre,

Kozsár Tibor, Kovács Péter, Kis Ferenc, Kerekes Péter. :: Láng Ede,. László Dénes. :: Martos Béla, Molnár Teréz. :: Pénzes

Joákira. :: Róth Bözsi, Riszner Jenő. Risz- ner Karcsi, Rozlosnik Bözsi. :: Sebők Éva, Sebők Judit, Sebők Pali, Szecsey Klára, Szelei Miklós. :: Tótlh Jenő, Takács Sándor. Török Ijtván. :: Virágh Vilma.