Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-19 / 289. (4435.) szám

1937 december 19, vasárnap.

u

mm

Két kéz és hatszáz hegedű:

Ma ünnepli a világ Antonio Stradivari halálának kétszázadik évfordulóját

A nagy Stradivari hallatlan öröké

PRÁGA. — Antonio Stradivari, a ere- monai hegedükészitő-iskola legnagyobb mestere, kétszáz évvel ezelőtt halt meg. Ez alkalomból pontosan összeállították és a legprecízebb statisztikai adatokkal igazolják, hány hangszert készített Stradivari és hogy ezek közül mennyi maradt meg s van ma forgalomban.

Stradivari neve minden időkben az emberiség legnagyobb nevei közé fog tartozni. Ma kétszáz évvel a nagy mester halála ; után, az egész világon hatszáz hangszer hirdeti ennek a névnek a dicsőségét és ez a szám csak a fele azoknak a hangszereknek, amelyeket ő a saját két kezével készített. Sokkal több ezernél a hegedűk, brácsák és csellók száma, amelyek Stra- •divari műhelyéből kerültek ki. Ez pontos bizonyítást nyert.

A pótolhatatlan hangszerek nagyrésze, sajnos, elveszett. Cremonában, az olasz mester szülővárosában ebben az évben hegedükiál- litást rendeztek és ez a kiállítás megmutatta, hogy hány olyan hangszer maradt meg, amelyről bizonyítani lehet, hogy valóban Stradivari müve. Ezek szerint 450 hegedű, 12 brácsa és 50 cselló maradt meg abból, ami Stradivari életműve volt. Ezen csodálatos hangszerek legnagyobb része Olaszországban van, de nagyrészük évtizedek alatt Amerikába vándorolt.

Annak ellenére, hogy Antonio Stradivari halhatatlan lett,

az utolérhetetlen mester életéről csak keveset tudunk. Még csak születése évét sem ösmernők, ha nem találtak volna egy 1735-ből származó Stradivari-hegedüt, amelyben ez a felírás van: „Kil'encven- egy éves koromban". így sikerült a leghíresebb hegedükészitő születési évét, 1644-et megállapítani.

Egy 91 éves aggastyán tehát olyfc-i hegedűt tudott készíteni, amely még a XX. században is a legelsők közé tartozik, tökéletesen

megtartotta csodálatos hangját és amelyet egy, a modern technika minden vívmányával felszerelt hegedükészitő távolról sem tud elérni. Stradivari legelső hegedűje szintén megmaradt. 1666-ból származik, tehát 22 éves korában készítette és a következő felírást mutatja: „Alumnus Nicolai Amati“,

tehát Amati Miklós tanítványa. A fiatal Stradivari ugyanis Amati híres hegedükészitő iskolájában dolgozott és Amati volt az, aki Cremona világhírét megalapozta.

A cremonai hegedükiállitás alkalmával újból felmerült ,.Stradivari titka", amely után most már közel kétszáz év óta kutatnak. A szakemberek egész sora foglalkozott ezzel a kérdéssel, de választ senki sem tud rá adni.

Ugylátszik, erre a kérdésre azért nincs válasz, mert a lehető legszorosabban a l’ángésszel függ össze s a lángész is olyan kérdés, amelyre szintén senki sem tud válaszolni. Stradivari hegedűinek egyike sem hasonlít a másikhoz és mindegyik a ma ga nemében egészen különleges remekmű, amelyet nem lehet elskatulyázni, nem lehet sémába foglalni és amely látszólag minden törvényszerűséget felborít.

Sokan a Stradivari által használt fában, mások a hegedű lakkozásában vélik a titok megfejtését s vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy Stradivari rendkívüli akusztikai ismeretek birtokában volt. Mindennek ellentmond, hogy Stradivarinak tizenegy fia volt, akik mind szintén hegedükészitők lettek , azonban a hegedükészités terén vajmi keveset értek el. Pedig zseniális apjuk minden bizonnyal közölte volna velük, ha lett volna titka. Egy titka volt, amit nem tudott közölni velük: a zseni titka. S igy kétszáz évvel a halhatatlan mester halála után nem tehetünk mást, minthogy megállapítjuk: egyszeri jelenség volt, akinek keze alól elérhetetlen és csodával határos hangszerek kerültek ki.

(*) Élénk SzMKE-munka .Gömörben. A

gömöri körzet fiókjai sorra* megkezdték a kulturmunkát. A legtöbb helyen heti három estén jönnek össze a tagok, néhol minden este is együtt vannak a SzMKE-otthonban. A központtól kiküldött előadási anyag eredményes fölhasználásra talál s a falu ismeretkörét minden irányban rendszeresen fejleszti. Felső-vály, Gice, Berzéte, Berzétekőrös, Saióháza, Páskaháza, Jólész, Jolsva stb. karácsonyi szinielőadásokra készülnek. Számos helyen jólsikerült Mikulás-estéket tartottak. -—■ Páskaházán és Berzétekőrösön kulturház építésének tervével foglalkoznak a SzMKE-tagok. —» A pelsőci nagyszerű kul- turházban is élénk élet folyik s az ottani fiók értékes műsorokkal készül a téli évadra.

(*) Telek A. Sándor rimaszombati szerzői estje. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Telek A. Sándornak, a Rimaszombatban élő magyar költőnek tiszteletére, az „Isten tenyerén” cimü u.j verskötetének megjelenése alkalmából nívós estélyt rendezett a rima- szombati magyar közművelődési bizottság. Az estélyen, amelyet a Polgári Kör színház- termében tartottak meg, közel háromszázfőnyi közönség jelent meg. Telek A. Sándor irodalmi munkásságáról Holéczyné-Jaczkó Ilona írónő tartott előadást és a rendkívüli figyelemmel hallgatott irodalmi tanulmányt Glaser Vali, Gross Babsi, Hullay József és Szabó Sári színes és gazdag szavalatai kisérték, majd a szünet után Marosi Mihály olvasott föl egy Telek-novellát. A rnagasszinvonalu irodalmi est közönsége mindvégig lelkes ünneplésben részesítette Telek A. Sándort, úgyszintén Holéczy Mik- lósnét és kitűnő szavalógárdáját.

(*) „A filmiparban mindenki megőrül.” Londonból jelentik: P. D. MacDonald, az alsóház konzervatív tagja élesen kikelt a kormánynak az ellen a terve ellen, amely kuszonegytagu bizottságra akarja rábizni az angol filmipar megszervezését. Beszédében azt mondta, hogy ennek az iparnak az élére diktátor kell, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a filmmel foglalkozók előbb- ntóbb mind megőrülnek. Ez a huszonegy szakértő is rövidesen meg fog őrülni. Ezért van szükség egy diktátorra, akinek fogalma nincs ugyan a filmről, de van hatalmas ökle, amellyel idejében le tud vágni*

(*) A losonci Evangélikus Nőegylet irodalmi délutánja. A losonci Evangélikus Nőegylet legutóbbi irodalmi délutánját az anyának szentelte. Az előadó Pásztor Mihály gimnáziumi tanár volt-, aki „Az anya a magyar költészetben'* cimen tartott alapos tanulmányra és nagy olvasottságra valló előadást. Színesen rajzolta meg az édesanya képét, eszményi hivatását és önfeláldozó szerete- tét a magyar költők verseinek és Írásainak tükrében. Petőfitől kezdve a legújabb költőkig szólaltatta meg mindazokat, akik a magyar anya emlékének a legtisztább érzésekkel és a legmüvá- szibb formában áldoztak. Az irodalmi délután programját az előadáson kívül szavalatok, énekés zeneszámok töltötték ki. Itt különösen ki kell emelnünk Seherer Évi mély érzéssel előadott szavalatát (Reviczky: Imakönyvem és Kaffka M.: Pétiké jár), Kostyál Margit hangulatkeltő énekszámát. valamint Nemecz Ernő és Beliczay Gabriella közvetlenül és ügyesen kidolgozott szavalatait. Viícsek Zita zongorajátékával nagy sikert aratott. Az előadás bevezetéseképpen négy kisleány: Jankó vice Klári, Haász Valika, Reinman Bözsi és Gyalog Ibolya kedvesen és szivíhezszólóan szavaltak néhány Pésa-, Szabolcska- és Borosverset. Az irodalmi délután kitűnő megrendezéséért teljes elismerés és dicséret illeti Szlávy Aranka titkárnőt.

{*) Megjelent a Magyar Család karácsonyi száma. A magyar családok közkedvelt családi folyóirata a karácsonyi számmal megmiutata, hogy hogy a közönség bizalma nem érdemtelenül pártolja. Ifj. Bolyky János, Kocsányi József, Sedivy Zoitán, Szvitok Rezsőné, Virsik Mária hangulatos, leginkább karácsonyi tárgyú vermei, Sípos Győző ípomkás Kraskó-forditása, Farkas István, Szómba tlhy Viktor, Tamás Mihály és Bátky László novellái csupa színes, izig-vérig hóemberek írásai. Fenyves Mária „Demokrácia waz országúton” cimmel irt érdekes korrajzot. Ifj. Bolyky János megszokott rovatcikkében az Advent szellemében ir a magyarság erejéről és lelki fölényéről. A Magunk között-rovatban Farkas István aktuális kisebbségi kérdésekről ir, míg a gazdag kul- turkrónika sok mindenről beszámol. A lap egyre emelkedő színvonala és előfizetőinek növekvő tábora biztosítani tudják, hogy Csehszlovákia legolcsóbb magyarnyelvű folyóirata lehessen. Mutatványszámot minden érdeklődőnek szívesen, küld a kiadóhivatal (Ipolyság, Temető-arccá 12.) Egyes példányok Pozsonyban Páll Miklós _ -p-aVillonjában (Séta-tér) és a megszokott elárusító helyeken kaphatók. Karácsonyi kottamelléklete — mely magyarországi zeneszerzők ajándéka — behozatali nehézségek miatt a januári számra maradt. Ajánljuk ezt a kedves, színes és nagyon olcsó lapot minden keresztény magyar családnak.

(*) Huberman egészséges. Milánóból jelentik: Donáti, a híres olasz orvostanár megvizsgálta Huberman Broniszlávot, a világhírű hegedűművészt és megállapította, hogy a művész egészsége rövidesen teljesen helyreáll és hamarosan ismét megkezdi művészi tevékenységét

É Elárusító helyeink!

BRATISL A VA: Rádió Quastler Freistadt áruház Techno-Freistadt

Radioelektra Vadászsor 12 K O $ I C E : Rádió Littmann

BEREHOVO: „Edison" Reinitz DUNAJSKÁ STREDA: Pollák Hugó P A R K A N : Starkbauer Ödön

LUCENEC: „Astra" Singer J.

RIMAVSKÁ SOBOTA: Bodnár G. Rádió L E V I C E: Baranya László Rádió

Z V o I e r: Linder József

BANSKA BYSTRICA: Hudoba János T O R H A V A : Brünn Ernő

P O P R fi D: Kovács Gyula

P R E S O V: Goldberger Adolf

H U M E N N Él Neuwirth Mór

| UZHORQD: „Antena" Benedíkt

MUST: Rcsenbaum Hermann

t ^ ZIUNA: Ing. Auerbach M.

Sp||SK£NOV^VES. Berger Mjksa

Mind az 5 világrészt közvetítő nagy szuperhet készülék M I C H A L O V C E ! Braun Rádió

Díjtalan bemutatás Kényelmes részletfizetés

A költő, aki sorsát is Írja

Az lró nemcsak önmagát: sorsát is Írja. Néha képletesen, néha szószerint, valami titokzatos jóstehetséggel. Kivált ha az iró — költő is. Petőfi, Ady versei — mindenki tudja — tele vannak „bevált" jóslatokkal, amelyek közt főszerepet játszik a tragikus előérzet. Eleve megsejtése a fenyegető veszedelemnek, pusztulásnak, halálnak. Ilyen megdöbbentően érdekes, szomorú költői dokumentumra bukkantunk most véletlenül József Attila „Medvetánc" cimü kötetében is. A szóbanforgó vers — „Ülni, állni, ölni, halni" — ezelőtt tiz évvel, 1925—29 között íródott s első strófájának néhány sora ma, a zseniális fiatal költő szörnyű tragédiája után, Szinte megrendítő erővel markol szivünkbe, llgy villan meg előttünk egy pillanatra, mint yalami éjszakában kigyuló vészlámpa, amely előre jelzi a bekövetkező katasztrófát. íme:

Ezt a széket odább tolni,

Vonat elé leguggolni, óvatosan hegyre mászni,

Zsákomat a völgybe rázni,

Vén pókomnak méhet adni, öregasszonyt cirógatni,

Jóízű bablevest enni,

Sár van, lábbujjhegyen menni,

Kalapom a sinre tenni.,,

Miféle riasztó vízió késztette József Attilát tiz év előtt ezeknek a zilált, ijesztő soroknak papirravetésé- re? Véletlen az egész? Lehet. De azért nem kevésbé nyugtalanító a „véletlennek" ez a különös játéka. Ki tudja: a lélek alvilágának milyen félelmes, elszabadult árnyai rendezik, homályos hirt adva eleve arról, ami később orvosilag tisztázott valóság lesz? Mindenesetre elgondolkoztatja az embert a szerencsétlen költőnek az a fentebb idézett, kísérteties pár sora,

(*) Makovits Jenő festőművész rimaszombati képkiállitása. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Korábbi híradásainkkal ellentétben, csak december 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg Makovits Jenő festőművész karácsonyi képkiállitása a Rimaszombati Társaskör újonnan berendezett klubhelyiségében. A kitűnő rimaszombati festő kiállítását a közművelődési bizottság égisze alatt rendezik s a megnyitó ünnepélyességét fokozni fogja az a tény, hogy a rendezőbizottság nevében Havas Vilmos reálgimnáziumi tanár, elnök fog előadást tartani Makovits Jenő művészetéről és bemutatásra kerülő képeiről. A kiállítás két héten át marad nyitva és naponként 9—42 és 3—5 órák között megtekinthető,

(*) A legszebb karácsonyi könyvajándék a Magyar Minerva 1937. évi VHI. évfolyama. Harminc koronáért 1 regényt (Nyiresi-Tichy Kálmán: Cinege ur végzetes tavasza), 21 elbeszélést, 40 költeményt, 15 iránycikket, 26 történelmi, irodalmi, természettudományi stb. tanulmányt, 1 útleírást, 22 könyv-, 16 filmbirála- tot és sok egyéb kisebb-nagyobb közleményt (Magyarosan! Gondolatok. Magyar és szlovák folyóiratszemle) olvashat a nagyoktáv alakban megjelenő Magyar Minerva ezévi 364 oldalas tiz füzetében. Kérjen csekklapot s a kiadóhivatal (Pozsony, Segner-ucca 3) még karácsony előtt postára adja az egész évfolyamot a 40 oldalas karácsonyi számmal együtt és kívánságra további 8 korona ellenében aranybetüs bekötési táblát is küld,

(*) Korda Sándor uj tervei. Londonból jelentik: Korda Sándor az United Artists részvénytranzakciójának meghiúsulása után most Zukor Adolffal próbálkozik. Ha sikerül megegyeznie a magyar filmkirállyal, több filmet készít Londonban a Paramount-gyár részére.

(*) Katolikus könyvkiállitás Kassán. Kassáról jelentik: Vasárnap, dee. 19-én katolikus könyvkiállítás nyílik meg a kassai szlovák katolikus házban (Srobár-u. 14. sz.) A kiállításon a szlovák, magyar, cseh és német katolikus könyvuj- donSágokat és folyóiratokat állítják ki. 19-étöl

21-éig esténkint a kiállítással kapcsolatban szlovák •előadásssorozat is lesz, amelyet Osárszky József püspök nyit meg. Belépés ingyenes.

(y) Lilian Harvey — mint Budapestről jelentik — tetétleni birtokán háromezer pengőt osztott ki a falu szegényei között, továbbá karácsonyra rengeteg ruhaneműt és élelmiszert.

(*) Technikai vívmányok illemtana. Csatbő Kálmán friss 'humorba csomagolja kissé csípős tanácsait, amelyek a technika vívmányaival megváltozott társaséletre vonatkoznak. Az ötletes, mulatságos cikk az Uj Idők legújabb számában jelent meg. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazgag tartalmából kiemeljük még Ravasz László Szentmi'hályiné Szabó Mária uj regénkéről remekbekészült tanulmányát. Fodor Gviula elmés zene-kritikáját és Féthy János költőien szép regényének folytatását. S. Bokor Malvin, Terescsényi György, Matolcsy Andor, Eszter- hás István, Kádár Lajos, Ebeczky György írásai teszik változatossá a iapot, amelyből könyvismertetések, színházi kritikák, érdekes fényképek, értékes versek s a kedvelt rovatok egész s-ora sem maradtak ki. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest VI., And- rássy-ut 16.) Előfizetési dija Csehszlovákiában negyedévre 40 korona, egyes szám ára 3 korona 50 fillér. Előfizetni lehet a Novitas-nál, Pozsony, Hosszu-ucca 15.

Irodalmi szerkesztőnk üzenetei

November. A versében túlteng a formális tökéletességre való törekvés. Rim és ritmus uralkodik a gondolaton, még a mondatszerkesztésen is. Egy félbemaradt mondat állítmányát, öt soros közbevetés után, a hatodik sorban találtam meg. Igyekezzék természetesebben beszélni. — Tóth Pál gazda. Megható a történet, csak a megírása elhibázott. Kár volt, a címszereplő nemes tettét nagy dobra verni, mert igy hitelét veszti. Vagy pozitív alapokon való riportba, vagy költői igazsággal felruházott novellába kellett volna öltöztetnie. Kéziratot elvből nem adunk vissza, amint azt lapunk minden számában „fe-t-t” betűkkel olvashatja. — Bugár Karcsi kiugrik a hálóból. Kalendárium-stílusban megirt épületes történet.. Nekünk túlságosan naiv, mert észrevesszük benne, hogy kellően meg nem okolt és önmagával ellentétbe kerülő az elbeszélés alapgondolata. A kézirat visszaküldésére vonatkozólag olvassa el előbbi üzenetünket. — János a vizszabályozá- son. Életszerű történet, csak megírása vall gyakorlatlan kézre. ' Sokat magyaráz, keveset- beszéltet. Az olvasónak sokszor gondolkoznia keli. ■kiről is van szó. A lényegeset sem tudja elválasztani a lényegtelentől, igy sok benne a fölösleges motívum, viszont másutt hiányérzetünk marad. — Saláta Julis. Az elbeszélés élménymagja. milyen kedves és megindító lehetne egy vérbeli iró tolla alatt! Mai formájában elsikkad belőle a legfontosabb elem, a művészi rész. Osai: kívülről nézi alakját s leírja, nem éli bele magát annak lelkivilágába. Legeldibáz-ottabb az elbeszélés vége, ahol a kis 'béresleány sorsából. — Uram bocsá’, — a körzeti polgári iskolákra von le következtetést. — Mikulás. Versében nagyon szép a gondolat, kár, hogy a verselése sántikái -s igy technikai fogyatékosságai miatt nem közölhetjük. — Karácsonyi muzsikák. Kár, hogy elbeszéléseiből, melyeknek témája igen-igen kedves, hiányzik az iró kezevonása. Túlságosan szárazon, igaz. mérnöki szabatossággal irta meg melengető élményét. A Il.-at, melyben ez az iráf- teehnikai hiba kevésbbé kiütköző, közlésre ajánlottam a karácsonyi számba. (Ha mégsem jeleni!; meg, ennek csakis a nagy a-nyagtorlódás a-z oka.)