Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-02 / 275. (4421.) szám

8 'PRXGAI-AVmAARH IRLAK 1937 december 2, csütörtök* SzifíHÁz-Kör?^vKm>TURA AZ VJ SZELLEM TISZTÁZZA AZ ELVEKET A szociális kérdés vagy a nemzetiségi kérdés áll a kisebbségi élet előterében? Bátya Lajos nagy;eíen(őségü cikke a folyóirat december í-i számában ■ A magyar „ifjúságok“ kialakulása a történetem­ben ■ „Anglia küldetése“ a Cs. Szabó László leírja Budapestet Az Uj Szellem december elseji számában több alapvető tanulmányt találunk, amely Szlovenszkóról szól. A legnagyobb érdeklődésre Bolya La- jós cikke tarthat számot* amelyben az iró a 'kisebbségi élet egészen uj szemléletét vetiti az olvasó elé. Felveti a kérdést, hogy mi fontosabb a szlovén- szkói magyarság szempontjából: a szociális kérdés, vagy a nemzetiségi kérdés és meg­állapítja, hogy nálunk a munka és a világnézet köz­pontjában kizárólag a nemzetiségi kérdés állhat. — A nemzetiségi kérdés nálunk megette a szociális kérdést — mondja Bolya és arra a végkonkluzióra jut. hogy az az uj gene­ráció, amely Magyarországon Féjáék és Kovácsék vezetésével a szociális kérdést állította a nemzeti megmaradás munkájá­nak előterébe, nálunk törvényszerűen kény­telen a nemzetiségi kérdést az előtérbe ál­lítani, mert az amugyis leszegényedett ki­sebbség valamennyi problémája a nemzeti­ség jogainak kiharcolásában csúcsosodik ki. — Nálunk nincsen magyar tőkés, magyar gyár, magyar kartell, döntő befolyású ma­gyar földbirtok, ami ellen küzdeni kell. Ma­gyar és magyar között ma itt nem kell belső szociális vagy gazdasági eredményért har­colni, amely életünkre fontossággal bírna. Egységes magyarság van itt, szegény ma­gyarság s igy ugyanannak a lelki szemlélet­nek, amely a magyar fiatalokat a szociális kérdéshez vezette, nálunk csak a nemzetiségi kérdés bátor és tudatos fölvetéséhez vezet­heti, A múlt magyar „fiatalságai" A programmatikus és bizonyára nagy föl- tünést érdemlő cikken kívül Ferdinandy Mi­hály, a fiatal magyar történész-generáció egyik tagja a „fiatalság" problémájával fog­lalkozik és bemutatja a magyar fiatalságok kialakulását a múltban és a jelenben, azaz mintegy történelmi sorrendben fölsorolja a múlt század óta létező és ható különböző ma­gyar fiatalságokat. Cs. Szabó László folytatja Budapest igazi ar­cának bemutatását s ez alkalommal a magyar fővárosba jött idegenekkel sétálva bemutatja a város szépségeit, az épületek jel­legét és érdekes összehasonlításokat tesz a nyugati városiasság és Budapest között. Csiszár Béla, a kiváló magyar külpolitikus „Angol küldetés" cimen elemzi Nagybritánnia jelenlegi szerepét a világpolitikában és a világot mozgató uj békeirányzatok kialakításában. Most, amikor Anglia tényleg erős kézzzel bele­nyúlt az európai ügyek intézésébe, rendkívül aktuális az angol magatartás lélektani és tör­ténelmi rugóinak feltárása. V iák a Szabad Sző rovatban Ez alkalommal ismét rendkívül gazdag az Uj Szellem Szabad Szó rovata. Czuczor László folytatja fejtegetéseit, amelyek arról szólnak, hogy mit tudnak rólunk a magyarországiak és po­lemizál az Uj Szellem szerkesztőjének ama megállapításaival, amelyek szerint Budapes­ten már egészséges látásmód kezd kialakulni a kisebbségekkel kapcsolatban. Igen érdekes az a cikk, amit Szvatkó Pál irt Prohászka István szlovenszkói tanulmányáról. Prohászka cikkét az Uj Szellemnek szánta, de egy másik lap megszerezte az írást és leközötte. Ezzel kapcsolatban Szvatkó a szlovenszkói kompromisszum kérdéséről beszél, amit Prohászka István felvet és szintén azon a véleményen van, hogy szellemi egységet kell te­remteni a veszélybe jutott magyarság megmen­tésére. Nagy tanulmány foglalkozik a „szlovenszkóiasség nosztalgiájával* és a laphoz érkezett szlovenszkói cikkek alap­ján kimutatja, hogy mi érdekli, a kisebbségi közvéleményt, miről ír és mire kiváncsi. Egyúttal megállapítja, hogy a szlovenszkőiasság ma még csak nosztalgia, de reális alakban még nem tudott megmutatkozni. Egy cikk végre a Féja-ügy és az Uj Szellem viszonyáról szól és a szlovenszkói magyar ifjú­ság közösségének álláspontját teszi magáévá. A vezető cikk a komáromi Jókai-szobor lelep­lezésekor kialakult kulturális egység jelentősé­gével és rendeltetésével foglalkozik. (*) December 5-én lesz a pozsonyi SzMKE legközelebbi előadása. A pozsonyi SzMKE de­cember 5-én, vasárnap délután 6 órakor tartja a grémium nagytermében (Goethe-utca 15) leg­közelebbi ingyenes ismeretterjesztő előadását, amelynek Endreffy János felsőszeli evangélikus lelkész, a kiváló szónok és Brogyányi Kálmán, a kitűnő esztéta az előadói. Endreffy János elő­adása a pogány miagyar korszák idejébe nyúlik vissza és egy elfelejtett magyar isten képzeté­nek' tisztázását tűzi ki feladatául. Előadása végigvezet a mitológiák csodavilágában és an­nál az istennél állapodik meg, aki a legvalószí­nűbben azonosítható a pogány magyarok Damá- sek istenével. A régi magyar mitológiának egy homályba borult pontjáról veszi le Endreffy elő­adása a takaró leplet. Utána Brogyányi Kálmán „Az uj művészet" címen olvas fel. Többhónapos párisi taníulmányutjának eredménye ez az elő­adás, vetitetttképekkel gazdagon illusztrálva. Brogyányi Kálmán előadása beharangozója an­nak az előadássorozatnak, melyet Schubert Gyula a festészet, Németh István László a ma­gyar muzsika köréből vett témákkal fog foly­tatni. (*) Az 1938-as salzburgi program, A jövő érvi salzburgi ünnepi játékok julius 24-tól augusztus 31-ig tartanak. Ezek soTán Toccanini a Tamn- háusert, Brúnó Waíter Mozart „Cosi van Tutte" cimü operáját dirigálja mint újdonságot. Színre kerül még: Varázsfuvola, Mesterdalnokok, Fi- delio és Faktaff, amelyeket Toscanini dirigál, továbbá Brúnó Walter vezénylésével a Don Juan, Figaro lakodalma, Orpheus és Eurydike és a Rózsalovag. A bécsi filhar-mónikusok két hangversenyt adnak. A drámai előadások során szinrekerül Reinhardt rendezésében Faust, Jeder- znann és a Denevér. v (•) Harmos Károly műtermi kiállítása. Komá­romi tudósítónk jelenti: Harmos Károly tanár, a neves komáromi festőművész a művészet barátai számára intim műtermi kiállítást rendez a fő­gimnáziumban levő műtermi helyiségében. A mű­termi kiállítás nemcsak a művészet gourmet- jei-nek szól, 'hanem az érdeklődő nagyközönség számára is érdekes bepillantást enged egy művész műhelytitkaiba. Harmos Károly olajképeket, akvarelleket, vázlatokat, karrikaturá'kat, rajzo­kat s metszeteket állít ki s az egyes képek elké­szülésének „titkait” is elmagyarázza, bevezeti a közönséget a művészi alkotás létrejöttének isme­reteibe. A műtermi kiállítás lényege az, hogy nemcsak a reprezentatív alkotásokat viszi a kö­zönség elé, nemcsak ünnepi formában áll a festő a miiélvező elé, hanem a művészi alkotás minden­napjait, tárja föl, közvetlen, barátságos módon. Szombat és vasárnapi napon, karácsonyig, dél­előtt 9—12-ig és délután 2—5-ig lesz a műtermi kiállítás nyitva 6 fogadja szívesen a művész a kiállítás látogatóit. (*) Színházi krach Newyrónkban. Newyorik- ból jelentik, hogy a legutóbbi heteik súlyos tőzs­denapjai nagy 'krachot idézteik elő a színházi fronton. A Brodway fényes szinházpalotái egyik napról a másikra elvesztették, látogatóik, nyolc­van százalékát. A krachot egy tucat bezárt szín­házi kapu is jelzi. Ez arra késztette a producere­ket, hogy a most kitűzött premiereket elha­lasszák. Szakértőik szerint a színházi válságot egy évig nem tudja kiheverni a színházi üzem. (*) Alpár Gitta budapesti próbái. Hosgzu szü­net után ismét budapesti színpadra lépett Alpár Gitta, ha nem is játszani, de egyelőire próbálni. A művésznő Komjáthy Károly legújabb dalmű­vében fog fellépni a Müvész-Szinházban. Laka­tos Lárzló dolgozta át magyar színpadra a da­rabot, amelynek karácsonyra tervezik a pre­I mierjét. Alpár Gitta megjelent a színházban és Góth Sándor vezetése alatt résztvett a próbán. Az Eötvös-kör üdvözölte a Dókai Egyesületet POZSONY. — Kedden este a pozsonyi Eöt­vös-kör taggyűlés keretében emlékezett meg Ady Endre most elhunyt édesanyjáról. Vass László tartott meleghangú előadást a kedves emlékű „ides“-ről a tagok nagy érdeklődése mellett. Ugyanezen az összejövetelen számolt be a köp egyik tagja a komáromi Jókai-szobor leleplezésé­ről. Ez alkalomból a kör a következő üdvözlő átiratot intézte a komáromi Jókai Egyesülethez: „Jólesik tudnunk, hogy vasárnap Komárom- bgn megszületett hosszú évek után az első olyan magyar ünnep, melyen politikai, felekezeti, osz­tály- és világnézeti különbség nélkül megjelent a csehszlovákiai magyar szellemi élet szine-java. Történelmi jelentőséget tulajdonítunk a komá­romi találkozásnak, mert irányt szabott a jövő útkeresői számára s mert az Eötvös-körben tö­mörült ifjúság meggyőződése szerint a szellemi és társadalmi egymásratalálást és a közös mun­kát a kultúra síkját} lehet és kell megkezdeni. Kö- szönetünket, üdvözletünket és fiatal bizakodá­sunkat küldjük a nagy magyar mesemondó gé­niuszát ilyen szellemben szolgáló Jókai Egyesü­letnek, melynek nagy névadója alkalmat adott erre a harmonikus kulturtalálkozóra." (*) Mécs László szavalt a gödöllői főgimnázium Mécs önképzőkörében. Budapestről jelentik- Magyar- ország egyik legkiválóbb középiskolája, a premontrei kanonokrend gödöllői gimnáziuma, nagysikerű ünnep­ségnek volt a színhelye az elmúlt vasárnapon. Az ifjúság kebelében több éve működik a „Mécs László önképzőkör", amelynek tagjai között természetesen nagy mértékben virágzik a Mécs-kultusz, hiszen a csehszlovákiai és egyetemes magyarság nagy költője tudvalévőén tagja a premontrei rendnek, maga is éve­ken át tanárkodott és a tanulóifjúság körében mindig nagy szeretettel tartózkodott. A „Mécs László önkép­zőkör" november utolsó vasárnapján diszülés kereté­ben foglalkozott a nevet adó pap-költő költészetével. Az ünnepségnek a házi ünnepély kereteit messze túl­növő jelentőséget adott Mécs László megjelenése és fellépte az ünnepség keretében. Erre az alkalomra a gimnázium tágas tornaterme zsúfolásig telt meg az Ünneplő hangulatú közönséggel. Ott voltak az iqtézet növendékei, az önképzőkör tagjai, élükön dr. Suta Evermód paptanárral, az önképzőkör tanár-vezetőjé­vel, megjelentek a gödöllői premontrei konvent tagjai dr. Gerinczy Pál prelátus vezetésével, s a gimnázium tanártestülete dr. Stuhlmann Patrik főgimnáziumi igaz­gatóval az élén. azonkívül nagyszámú közönség gyűlt össze nemcsak a helybeliek soraiból, hanem távoli vidékről is, elsősorban természetesen a közeli fő­városból. Az ünnepség minden tekintetben sikerült és igen magas színvonalú volt, ami a rendezőség (hozzá­értését és ügybuzgalmát dicséri. Az önképzőkör veze­tősége, élén báró Forgách-Waldboth Ferenc diák­elnökkel, kitűnő műsort állított össze, az előadók pe­dig a műkedvelői színvonalat jóval meghaladó kész­ségről tettek tanúságot Az ünnepség fénypontja ter­mészetesen Mécs László szavalata volt Két ízben állott a dobogóra és változatos szemelvényben mu­tatta be régebbi és legújabb költészetének a legjavát, sok olyap versét is, amelyeket a magyarországi kö­zönségnek még nem volt alkalma megismerni. Nem­csak Mécs költészetének varázsa, hanem általános is­mert szuggesztiv előadómodora is olyan nagy hatás­sal volt az ifjú közönségre és a felnőttekre egyaránt r.ogy alig akarták leengedni a dobogóról, folyton újabb és újabb ráadást követeltek és Mécs bőkezűen szórta is költészetének dúsgazdag tárházából kincseit, mig a fáradság erőt nem vett rajta. A kisérő műsor is méltó volt Mécs nevéhez. Lipthay-Lengyel László, az önképzőkör titkára, maga is tehetséges diákköltő, aki a múlt évben az erdélyi „Jó barát" diáklap vers­pályázatán dijat nyert mélyen szántó értekezésben méltatta Mécs költészetét Nagyon kedves volt dr. Biró Lucián benedekrendi tanár kis játékának — „Irodalmi óra 1995-ben“ a oime — az előadása. A tréfás han­gulatú játék nagyon kedves színekkel rajzol meg egy 1995-ben megtartandó magyar iskolai órát, amelyen tanár és diákjai Mécs László költészetével foglalkoz­nak, léven az az eljövendő esztendő: 1995 — Mécs születésének századik évfordulója. Az önképzőkör énekkara Mécs „Rózsabokor a domboldalon" cimü versére Resch Mihály intézeti zenetanár által készí­tett kardalt énekelte precízen és nagy hatást keltve, ugyancsak óriási sikert aratott a pompás szaváló- kórus, amely a hires „Mindenség balladája" Mécs­verset mutatta be. A diákünnepség messze meghaladta az önképzőköri nívót és Gödöllő jelentős társadalmi eseményévé alakult. (A.—s.) (*) A „Fórum* novemberi számában Bro­gyányi Kálmán ismerteti a legutóbb megtartott pozsonyi kiállításokat. Szlovenszkó egyik elfe­lejtett érdekességéről, a murányi nagybirtok márványáról Gsákos József közöl eredeti kuta­tások alapján összegyűjtött adatokat. A buda­pesti művészeti élet legjelentősebb eseteit közli Farkas Zoltán. Tillkovsky Béla „Courbet" vagy a realizmus revíziója" címen a nagy francia festő, a realizmus megalapítójának a jelentőségét mél­tatja. Dr. Hajós Erzsébet a „Külföldi krónika"- bam néhány fontosabb külföldi eseménnyel fog­lalkozik. A hírek gazdag rovata a szlovenszkói művészeti élet legújabb eseményeivel foglalkozik a külföldi vonatkozásokon kívül. — Januártól kezdve Brogyányi Kálmán sorozatos cikkek ke­retében az érdeklődő közönség és a tanuló ifjú­ság számára rövid és világos megfogalmazás­ban, összefüggően megírja a modern művészeti kutatások alapján a művészet egyetemes törté­netét. A folyóiratot fényképanyag egészíti ki. A Dókai Egyesület műkedvelögárdáiának nagysikerű bemutatkozása KOMÁROM. — A komáromi Jókai-un- népségek alatt egy másik, érdekes kultur- eseménye is volt Komáromnak: uj műked­velő gárda mutatkozott be a közönség előtt s rögtön, bemutatkozásával hatalmas siker­rel. A műkedvelő gárda a Jókai Egyesület fiataljaiból alakult s régi tervet váltott va­lóra. A gárda megszervezése Bartos Fpk gyesnének, a Gyermekvédő és Gyermek­nyaraltató Egyesület lelkes elnökének ér­deme, aki a megszervezés után felkérte az együttes tagjait, hogy első előadásuk Jöve­delmét a gyermekvédelem céljaira fordít­sák. Pénteken, szombaton és V4sárnap ját­szották O. Ccmners-Zágon kedves, vidám háromfelvonásos színjátékét a Legényegy­let színpadán, egyre fokozódó elismerés mellett. A megjelent közönség, — amely kü­lönösen vasárnap töltötte meg zsúfolásig a termet — őszintén gyönyörködött a kifo­gástalanul dekorált színpadon játszó együt­tesben. Úgy a színpad, mint az együttes játéka méltán versenyezhet a komáromi színpadon évek óta hivatásosan mükdő tár­sulatával: pompás gördülékenységgel, a fi­nom művészi hatások minden skálájával pergett le a három felvonás, a közönség ál­landó érdeklődésétől s tetszésnyilvánításá­tól kísérve. A címszerepben Urbányi Viola aratott behízelgő játékával s biztonságával nagy sikert, partnere, Nagy Jenő a fiatal amorózó szerepében alakított művészien, pompás együttes volt a Riszdorfér Maca— ifj. dr. Mohácsy János-pár, akik finom kó- miikai érzékkel, a szerep minden részletét kidolgozva, játszottak egy veszekedő há­zaspárt, Szily Manci nagyszerű rutinnal, fölényes készséggel szerepelt, Kecskés László volt nyugodt, szépen játszó partne­re. Szabó Bözsi és Sterk István kapcsolód­tak jól kidolgozott jeleneteikkel méltóan as együtteshez. Az összjáték pontos, lelkiisme­retes volt, a szereplők minden poént gondo­san kidolgoztak: a műkedvelő gárda bemu­tatkozása társadalmi és művészi esemény volt Komáromban s záloga még több, si­keres színjátéknak. A rendezés sok gondol igénylő munkája Szombathy Viktor kezé­ben összpontosult, aki a stílusos beállításra s a megjátszásra lelkiismeretesen ügyelt* Mellette Nagy Endrének van sok érdeme • darab rendezése körül. i , i (*) Nótaest Szódón és Vámodad&ny* b^n. A garamvölgyiek nemrégen feltűnt zeneköltője, Várady Aba Károly szódói ta­nító Szódó és Vámosladány községekben mutatkozott be. A szódói helyi közművelő­dési bizottság elnöke, Bellus Gyula nyug. igazgató a magyar kultúráról tartott elő­adást, Farkas István iró a magyar dalról beszélt, mig Várady Aba Károly és Ko- rentsy Sándor nótáit Tóth Béla füzesgyar­mati paraszténekes adta elő kitűnő tenor­ján. Szűcs Lajos szódói református lelkész nagyon értékes előadásban a szó erejéről beszélt. A kulturestén a községi iskola ta­nulói is szerepeltek. — Vámosladányban Farkas Károly református igazgató-tanitó tartott bevezető beszédet, majd Kovács Ist­ván fiatal földműves, a SzMKE helyi elnö­ke pompás szavakkal köszöntötte az elő­adókat. Várady Aba Károly kedves és hu­morban is bővelkedő előadást tartott, ame­lyet Vámosladány fegyelmezett, igazán lel­kes közönsége nagy érdeklődéssel hallga­tott. Farkas István pompás beszédben a magyar összetartásról, a magyar szó és a magyar dal csodálatos erejéről beszélt. Tóth Béla Várady-dalokat énekelt nagy tetszés mellett, majd a műsort helyi szerep­lők tarkították. A ficasoMfi mozik müsota: ALFA: Sorell kapitány és Ha. ÁTLÓN: Rjepkln hadnagy. (Cseh film.; LUX: A kocavadász. MRTROPOL: Irén tanára. (Cseh film.) PALACE: A pacsira. (Eggerbh M.) TATRA: Milliomosok. URANIA: Egy nolcadikos lány regénye, VIGADÓ: Broadway Melodie Í938. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Dec. 1—2: őnagysága házibarátja. Dec. 3—4— 5: Első éjszaka. RÁDIÓ MOZI Dec. 1—2: Fehér őrjárat. Dec. 3—4—5; Texasi lovasok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom