Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-02 / 275. (4421.) szám
^I^GM-.MaGÍ’AR-HÍWiAEÍ 1937 december 2, csütörtök. Az igazi csomag, óla JCc2^ Inkább gyarmati politikának volna nevezhető. Kálrunk a szőlősgazdák még odáig sem jutottak el többszöri interpellációink dacára, hogy saját használatra 200 literig adómentes bort élvezzenek, amit legújabban a romániai bortörvény nemcsak a szőlősgazdáknak de a felnőtt családtagjaiknak és alkalmazottaiknak is külön— külön megenged. (1937. évi szesztörvény 4. §.) A szónok beszéde végén megállapítja, hogy a felsoroltak csak kitépett lapok a magyarság sérelmeinek könyvéből. Ilyen túlméretezett költségvetés a parlamenti felelősség mellett már magában elfogadhatatlan s ezen felül mint magyar képviselő sehol sem látja, hogy a magyarság befizetett adóinak arányában részesülne a gazdasági, kulturális és szociális javakban. A költségvetés szám tengerében — úgymond — mi magyarok csak mostoha pontok vagyunk, A költségvetést nem fogadja el. Esterházy besréde Az általános vita utolsó Szónoka Esterházy János képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke lesz. Beszédével az általános vitát lezárják s a ház még a mai napon áttér a részletes vitára, még pedig a politikai csoportba sorolt tárcák költségvetési fejezeteit veszik megvitatás alá. Az ülés lapzáráskor folyik. Nehezen indul a fedezeti javaslatok vitája PRÁGA. — A képviselőházi költségvetési bizottság ma reggel látott az úgynevezett fedezeti javaslatok tárgyalásához. A bizottság mindenekelőtt dr. Kalfus pénzügyminiszter nyilatkozatát hallgatta meg. Kalfus miniszter beszédét lapunk más helyén ismertetjük. Az általános vitában dr. Tousek (cseh nemzeti egyesülés) pártja elutasító állásfoglalását indokolja. Úgy véli, ismerni kellene az 1938-—40-es évek konjunktúráját s abban az esetben volna lehetséges ily uj terhek , vállalása. Dr. Peters( szudétanémetpárti) kifogásolja, hogy a javaslatokon eszközölt koalíciós változtatásokat az ellenzékkel nem közölték idejében. Dr. Brdlik (agrár) üdvözli, hogy a gumiáruadót elejtették. Ezután az ülést félbeszakították s a vitát csütörtök reggel kilenc órakor folytatják. Schuschnigg könyve: „Három Ausztria" « A magyarság kulturális követelései az itkolaügyi kormányzattal szemben a a Esterházy János beszéde a költségvetési bizottság kulturális vitájában • ■ ■ A magyar iskolák alapításának nehézségei * Kikor Cnáliósitják a párhuzamos tagozatként szereplő magyar intézeteket? (Harmadik folytatás) *— Sajnosán látjuk és lépten-nyoinon tapasztaljuk, hogy a kormánytöbbség szelleme nálunk minden hivatalos állítás és nyilatkozat dacára — kisebbségellenes, ami különösen kulturális és nyelvi téren érezhető. Amerre nézünk, mindenütt rendszeres munka folyik a magyarság kulturális és gazdasági nívójának a lesüllyesztésére, amugyis szükre- szabott nyelvi jogainak korlátozására és nemzetállományának csökkentésére. Az egész magyar nyelvterületen szinte tombol ez a munka, amelynek legfőbb eszközei az iskola, a névelemzés, az úgynevezett reasszi- milációs akciók és legújabban, úgy látszik, egyes katolikus tényezők is ennek az élném- zetlenitésnek a szolgálatába állottak. A magyar iskolaügy nehézségei —- A magyar népiskolai oktatás mindmáig sincs nálunk egységesen és törvényesen rendezve. Más törvények érvényesek a történelmi országokban s mások Szlovenszkón és Kárpátalján. Ezt a kettős helyzetet egyes tanügyi tényezők a magyarnyelvű oktatás megnvomoritá- sára és elsorvasztására használják föl. Nincs rendezve az óvodai oktatás, s a magyar óvónők még ma is a háboruelőtti fizetést és nyugdijat kapják, s a legnagyobb nyomorban tengődnék. Hasonló a helyzet a népiskoláknál. A magyarnyelvű népiskolák szervezése elvész a köz- igazgatás és az iskolai hatóságok útvesztőiben, s Véleményeznie kell a tanfelügyelőnek és járási hivatalnak, iskolaügyi referátusnak, országos hivatalnak, s jóvá kell hagynia az iskolaügyi minisztériumnak és a pénzügyminisztériumnak. Ezt az évekig elhúzódó fárasztó munkát valakinek a kezébe kell vennie, mert hiszen a hivatalos személyek nem fogják magukat exponálni egy magyar iskoláért. A minisztériumokban, ha egyszér odáig eljutott a kérvény, az akta elfeküdhet évekig, ha állandóan nem sürgeti Valaki, Nincs iskolatanács 8—10 évig is eltart, amíg egy magyarnyelvű iskola létesitése valósággá válik. A szlovák iskolák expresszsehessésű létesitése — Ahol azonban csehszlováknyelvü iskolák magyar községekben való létesítéséről van szó, ott ez természetesen könnyen megyen. Összeáll a finánc, a csendőr, a postamester, s megindítják az iskolaszervezési akciót. Ha van 8—10 csehszlovák nemzetiségű! gyermek, ez már elég ahoz, mert a többit összetoborozzák a magyar proletárgyerekek- ből, akiknek kilátásba helyezik, hogy ha beiratkoznak a csehszlováknyelvü iskolába, akkor lesz ingyen tankönyv, s télen ruha, cipő és egyéb ajándék. Azután megjelenik a faluban a Slovenská Liga titkára, megcsinálja a kérvényt, aláíratja a szülőkkel s viszi a tanfelügyelőhöz. A tanfelügyelő természetesen azonnal továbbítja a kérvényt és egy-kettőre kinevezik a szlovák vagy cseh tanítót. Helyiségről és a dologi kiadásokról gondoskodik a Slovenská Liga.-—• Az nem fontos, ha a tanító nem tud magyarul és az se lényeges, hogy a gyermekek kezdetben nem tanulnak semmit. Az el- nemzetlenités fundamentuma le van rakva a magyar községben. A magyar iskola akadályai —■ De ha égy magyar iskola megnyitásáról van szó, akkor azt le kell tárgyalni a községi képviselőtestületben, biztosítani kell a fedezetet az iskolai kiadásokra. Hangos vita a magyar parlamentben a politizáló ifjúság miatt A magyar kormány nem tűr politikai agitáció! az iskolákban Az osztrák kancellár Ausztria kozépeurőpai szerepéről BÉCS. — Már hosszabb idő óta beszéltek arról, hogy Scbusehnígg kancellár könyvet ir Ausztriáról A könyv megjelent „Három Ausztria” elmen és több mint 800 oldalon ismerteti a háboruutáai Ausztria történetét és kialakulását. Sdhiusobnigg könyve Ausztria határain kívül Je feltűnésre tarthat számot. A kancellár különös súlyt helyezett arra, hogy kifejtse nézeteit Ausztria középeurópai szerepéről s ezt abban jelöli meg, hogy legyen az uj Ausztria közvetítő atn'a népek és államok között, amelyek valaha a régi Ausztriához tartoztak és most önálló és öncélú állami életet élnek. Ausztria további egyeztető feladata, hogy fenntartsa az összeköttetést a nagy német kultúrkörrel és a 6Z3.bad, .független német ..Ausztria révén az egész népnek, a nép szellemi és gazdasági fejlődésének s ezzel együtt világpolitikai helyzetének is szolgálatot tegyen. Schuschnigg hisz a történelmet fejlesztő erőkben, amelyek újat építenek és alakítanak anélkül, hogy szétrombolnák a régi értékeket. Kijelenti, hogy Ausztria politikai feladatát sohasem látta a „Közép-Euró- pa vagy Német.orezág” állítólagos ellentéte közötti döntő választásban, vagyis a Dunavölgyhez vagy a Németországhoz való csatlakozás között, hanem ezeknek az ellentéteknek az áthidalásában. Ez csak akkor lehetséges, ha Közép-Európa egyetlen állama sem érzi magát fenyegetve Németország által és viszont Németország sem tart ezeknek az államoknak a szövetségétől, ha tehát Németország bekapcsolásával lehet megoldani a középeurópai szervezkedést. — Ennek a szerkezetnek az előfeltétele a szabad, független Ausztria amelynek felelősségtudattól áthatott osztrák politikája semmi körülmények között sem térhet ie a német útról, az az Ausztria, amelynek szomszédaivá,1 barátságosan meg kell egyeznie akkor is, ha bizalmatlansággal vagy félremagyarázással találkozik, másrészt azonban sohasem mulasztja el hogy hangsúlyozza német feladatait és német népi együvétartozátíát. BUDAPEST, -r- (Szerkesztőségünk tele- fcnjelentése.) A képviselőház szerdai ülésén Sulyok Dezső képviselő a kultuszminiszterhez interpellációt intézett az egyetemi ifjúság legutóbbi mozgalmi ügyében. Sulyok szerint a közép- és főiskolai ifjúságnak állami és nemzeti fölfogása az utóbbi időben helytelen irányban fejlődik. Az ifjúság körében *— úgymond —■ erős propaganda folyik a lelkek megnyerésére. Ez a propaganda különösen három irányban dolgozik: szembeállítja egymással a szabadságnak és a rendnek a fogalmát és azt akarja beigazolni, hogy ahol szabadság van, ott nem lehet rend, ahol pedig rend van, az kizárja a szabadságot. Hóman Bálint kultuszminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy az iskolákban semminémii politikai agitációt nem tűr. A kultuszminiszter szavait hangos közbeszólásokkal akarták néhányan megzavarni, a lárma időn kint olyan nagy volt, hogy alig hallatszott a miniszter hangja. Hóman ezután kijelentette, hogy a legutóbb egy képviselőtől konkrét adatokat kért, de eddig még nem kapott. Az egyetem rendjét minden körülmények között fenn fogja tartani. Itt Fábián képviselő közbekiáltott valamit, amire ismét olyan hangos zaj tört. ki, hogy a házelnök többször is igénybe vette a csengőt s csak úgy tudott rendet teremteni,, Magyarország tiizifae'látása A Ház mai ülésén fölolvasták a földművelésügyi miniszter Írásbeli válaszát a tűzifa ügyében legutóbb elhangzott interpellációra. A miniszter válaszában bejelenti, hogy a kormány gondoskodik a tüzifaellátááról. Román vonatkozásban 25.000, Csehszlovák és jugoszláv viszonylatiban 8—-8000, lengyel viszonylatban pedig 5000 kocsirakomány fát kötöttek le, de az importtárgyalásck még tovább folynak. Viharos vita Hóman ás Eckhardt kőzett A mai képviselőházi ülés folyamán újabb viharos jelenesek játszódtak le. Hóman kultusz- | miniszter beszédének befejezése után leült a? képviselők közé és beszélgetni kezdett. Eck- f hardt Tibor felindultan magyarázott valamit a 1 miniszternek, mire Hóman magából kikelve felugrott, majd hangosan ezt mondta: — Kikérem magamnak. Utána kiment az ülésteremből. A váratlan esemény ismét nagy riadalmat keltett a házban. A kormánypárti és független, kisgazdapárti képviselők hevesen kiáltoztak egymás felé. Nem sokkal azután Hóman miniszter újból visszatért, szólásra jelentkezett és a következőket mondotta: — Bocsánatot kérek a Háztól, de egy beszélgetés során olyan sértésben volt részem, amit vissza kell utasítanom. Képviselőtársam azt mondta, hogy egy év óta én csinálom a nyilas politikát Magyarországon. Ezt kikérem magamnak, én nem szoktam kétfelé játszani. A Háztól pedig bocsánatot kérek. A miniszter szavai után Eckhardt Tibor állt fel helyéről s kijelentette, hogy amit mondott, nem sértés, hanem állítás. Erre a jobboldalról kórusban kiáltották feléje: — Rágalom! Eckhardt a lárma elükével kijelentette, hogy miután a kultuszminiszter felszólította őt, hogy a tárcáján belül folyó és tolerált nyila® propagandáról konkrét adatokat hozzon, Ő rövid időn belül a Ház elé fogja terjeszteni erre vonatkozó adatait. — Ennek a visszás és lehetetlen helyzetnek egyik oka az is, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján az iskolatanácsok mai napig sincsenek megszervezve, aminek következtében minden iskolaügyben a tanügyi hatóságok döntenek, s a szülőknek és érdekelteknek abba semmi beleszólásuk nincs. Ez az állapot az iskolaügyi hatóságoknak, amelyek kizárólag cseh és szlovák kézben vannak, — korlátlan hatalmat és intézkedési jogot ad. így magyarázható azután, hogy vannak iskolaügyek, mint például az ungvári, lévai magyar gimnáziumok engedélyezése, vagy a csécsi és makranci magyarnyelvű népiskolák megnyitása, amelyeket tízéves utánjárás, kérelem és intervenció ellenére sém lehetett elintézni. Ez az a szabotáláS, amire a köz- társasági elnök ur is rámutatott s amelyet a fölöttes hatóságok nemcsak eltűrnek, hanem, úgy látszik, még támogatnak is. Ezt kénytelen vagyok e helyen őszintén és nyíltan megmondani. A középfokú magyar iskolák nagy része csak párhuzamos tagozat —> Sérelmes és hátrányos a magyar iskolákra nézve —■ amit egy kis jóakarattal rég meg lehetett volna oldani. hogy számos magyarnyelvű nép-, középfokú és szakiskola még ma sem önálló, hanem csupán mint cseh- szlóváknyelvü azonos iskolák parallel osztályai, úgynevezett magyar tagozatok működnek. Ezeknek a párhuzamos osztályoknak az Önállósítása teljesen jogos kérelme a magyar kisebbségnek, s szomorú dolog és jellemző a mi kisebbségi politikánkra, hogy 19 év nem volt elegendő ennek a tisztán adminisztratív intézkedésnek a keresztülvitelére. A magyarnyelvű népiskolák között a legújabb statisztika szerint 36 ilyen párhuzamos osztályokból áll, s a 25 magyarnyelvű polgári iskola fele nem önálló. Magyar középiskoláink nagyobb része csehszlovák intézetek mellett működő tagozat, s az egyetlen pozsonyi magyar- nyelvű kereskedelmi akadémia Szlovenszkón szintén szlovák intézet igazgatása alá van rendelve. Hasonló a helyzet a kassai ipariskolánál. A köztársaság egyetlen magyarnyelvű állami tanitóképezdéjét most, a közelmúlt hetekben önállósították, ami a magyar aktivisták szemében már nagy nemzeti vívmányt jelent, holott csupán egy; adminisztratív különválasztásról van szó< amire azonban majdnem 20 évig kellett várni. Ez a tagozati rendszer azért hátrányos a magyar iskolaügyre, mert ennél a magyar iskola közigazgatása is államnyelven történik, az igazgatók legtöbbje magyarul sem tud, tehát a magyar iskola vezetésére és mindennemű ellenőrzésére teljesen képtelen, s minden anyagi eszköz, amihez az iskola hozzájut, vagy ami a tanulók s azok szülei részéről gyűjtés utján befolyik magyar részről is, elsősorban a szlovák iskola céljaira! szolgál. (Folytatjuk.)'
