Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-01 / 274. (4420.) szám

ség megnyugtatására." Ezt a „tájékozta­tást" meri a prágai lap arcpirulás nélkül leírni, amikor például néhány nap előtt a februáf 18~i problematikus egyezmény leg­alázatosabb kormányhivei is kénytelenek voltak a prágai parlamentben kijelentem, hogy a kormány még ennek a minimális és a németség zömétől egyenesen nevetséges­nek tartott cseh-német „megegyezésnek" ígéreteit sem teljesítette! Nos, Anglia ilyen- féleképpen tényleg nincs „tájékoztatva". Anglia saját újságíróival és saját szemével győződött meg a valóságról S igy született meg a Times-cikk és nyomában az uj angol közvélemény. Az angol nép logikus, következetes és azt kívánja, hogy a vállalt Ígéreteket be­tartsák. A csehszlovák kormány a béke­tárgyalásokon memorandumáiban azt ígér­te, hogy az uj állam „une sorté de Suisse", Svájc-szerü állam lesz. Szóról-szóra igy ir­ta. Anglia számontartja az ígéretet, össze­hasonlítja a svájci rendszert, a megelége­dett nemzetiségek harmóniáját* a csehszlo­vák nemzeti állam rendszerével s nem érti. miért ne lehetne a csehszlovák és az euró­pai béke érdekében követnj a svájci példát? Erről ir a Times is. A svájci nemzetiségi béke ma az európai rend egyik legnagyobb záloga: ha Svájcban nem uralkodna ez a béke s az egyik vagy a másik nemzetiség úgy kormányozna, hogy a kisebb nemzeti­ségeket elégedetlenségbe, tegyük föl fasiz­musba kergetné és a külső hatalmak népré­szeik érdekében jogcímet találnának a köz­belépésre, negyvennyolc óra alatt feborul- na a világbéke. — Anglia és a Tim's sze­rint Csehszlovákiában ugyanolyan nemze­tiségi harmóniát kc’í teremteni, mint Svájc­ban. épp oly önkormányzati, vagy legalább ikantonális jogokat kell adni a nemzetise­geknek, m'nt a helvét köz ársa'ágban, hogy; a szudéíanémet'k ugyanolyan örömnr'l ma­radjanak meg kereteik között, mint faitest­véreik. a svájci németek —• s éppúgy elve­gyék a jogcímet Németországtól a beavat­kozásra, mint Svájcban — s akkor nyuga­lom, rend száll Európa viharsarkába is, a nagyhatalmak kibékülhetnek. Minden de­mokrácia, humanizmus és igazságosság így követeli s igazat ad a Times elképzeléseb nek. Ha a szudétanémetség tényleg látja, hogy a demokrácia ér valamit és ad vala­mit, sőt olyan felsőbbrendü forma itt is. mint Svájcban, ahol minden téren biztosítja a tel­jes szabadságot és jólétet, akkor bizonyéra szívesen maradnak demokraták és elfordul­nak a kevésbé egészséges rendszerektől. A demokrácia kötelessége, hogy bebizonyitsa, hogy ér valamit, ha demokratáknak kívánja megtartani a szudétanémetséget. Ez az angol elképzelés. Nem értjük, hol van itt a „veszély" Csehszlovákia állami függetlenségére? Nem értjük, hogy miért tartja lehetetlennek a prágai sajtó a demok­rácia legelemibb alapelveinek megvalósítá­sét és az „une sorté de Suisse" ígéretének teljesítését? Csehszlovákia abban a pillanat­ban válik valóban demokratikus és kiegyen­súlyozott állammá és abban a pillanatban fogják megvédeni minden támadás ellen a külső nagyhatalmak, azaz akkor éri el k' lső és belső biztonságának teljét —• ugyanúgy, mint Svájc —, ha megegyezik nemzetiségei­vel úgy, mint a Times kívánja. Ha belátja, hogy a világ legtapasztaltabb demokratikus birodalma legokosabb és legmegfontoltabb lapjának igaza van, ha tanácsokat ad egy fiatal és még tapasztalatlan demokráciának. mán A bajor minisztere'nfik ünneplése Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Kánya Kálmán magyar külügyminisz­ter a Budapesten tartózkodó Siebert bajor mi­niszterelnök tiszteletére kedden délben a Nem­zet; Kaszinóban villásreggelit adott. A villás- reggelin iésztvett Darányi Kálmán miniszterel­nök, a kormány majdnem valamennyi tagja, a budapesti német követ és számos előkelőség, FaSsinyi nem utazik Lendouba GENF. — Fábinyi Tihamér magyar pénzügy­miniszter kijelentette, hogy azok a fairek nem fe­lelnek meg a valóságnak, mintha Géniből Lon­donba szándékozna ellátogatni. A födöiéí javaslatok sorsa PRÁGA, — A koalíciós pártok úgynevezett pénzügyi nyolcas fai zott* ábrának mára os&zeih ivott értekezlete elmaradt. Azért, mert a kormány ra­gaszkodik a fedezeti javaslatok változatlan meg. szavazíoához. A költségvetési bizottságban Kalfus pénzügyminiszter holnap expozét mond a fedezeti javaslatokhoz, mire azokat gyors iramban lo- itiárgyaJják* % 2 milliárdnyi adófeirás TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Az 1937. év folyamán az adóbevételeik az év első 10 hónapjában határozattan javultak. Az egyenesadók 45.7 .millióval, hozták többet, mint amennyit a költségvetés várt. A forgalmi adó 77.2 millióval marad az elő­irányzat alatt. A konjunktúra javulása teljesen csak az 19.38- bani eszköz,lendő adófizetésekben mutatkozik meg. 1938 első felében az adóhivataloknak a de- purációs akció második részének kell, hogy szen­teljék magukat. Az 1937. év folyamán eszközölt leírások ösz- sztge mintegy két milliárd korona, 1937 vé­gén az adószámlákon még mindig mintegy 3 milliárd adóhátralék fog mutatkozni. Ha az adóhivatafok minden szükséges lépést megtesznek, úgy feltétlenül várható, hogy 1938- ban a bevételek jelentősen jobbak lesznek az ideieknél. Az 1936. évi zárszámadás szerint az inkasszált egyenes- s forgói miadók összege kevés híjén 5 milliárd, az illetékek 623.1 millió, ezzel szemben a pénzügyi hivatalok szükséglete — vagyis az inkasszó költsége — 99.9 millió, vagyis az in­kasszó 1.75. százalékba kerül ,ami egyáltalán nem mondható költségesnek. Viszont az állami igaz­gatás egyéb ágazataiban észlelhető a hivatali ap­parátusok tultengcse s itt okvetlen sürgős reform kell. A főelőadó beszéde végén ismételten fog­lalkozott a depuráoiós akció kérdésével. Legradikális abb volt az adó tisztogatási munka Kárpátalján, ahol 159 millió 869 ezer korona hátralék teljes kétharmad részét kelleti leírni. Megállapítható továbbá, hogy' az ismétek adó- leirári és tisztogatási akciók ellenére az adóhivatalok még ma is vezetnek 1914. évi adóhátralékokat. Intézkedni kellene, hogy e groteszkségek a jubiláns esztendőben tűnjenek el. A főelőadó melegen üdvözJi a pénzügyminiszter ama bejelentését, hogy az állami pénzügyi rend­tartásiról szóló törvényjavaisl'átot rövideden be­terjeszti. A vitában elsőnek dr. Rosche szólalt föl. Ki- térieteket tesznek, hogy hazaárul óknak nyilvá­n hsainak bennünket — mondotta, — de ez óraik azért történik, hogy e címen a határvidékre ál- lamrendőrséget telepítsenek s igy csehesitsenek. A cseh politika eredménye az, hogy ez államba^ úgyszólván egyetlen nemzetiség sincs, mely meg­elégedettnek mondhatná magát. Február 18-* semmi újat nem hozott, ezt az aktivisták maguk is megállapítják. Majd Beran Rudolf, a csehszlovák agrárpárt elnöke mondott hosszabb beszédet, amelyben K takarékossági • bizottságnak a költségvetés ősz- szeállitásánál végzett munkáját ismertette. — Ha a földműveseknek —- úgymond — az államok igazgatására annyi befolyásuk volna, mini amennyi őket megilleti, úgy soha nem volna há­ború. Az emigrációnak nálunk nem szabad beavatkoznia sem a mi államunk, sém a szomszéd államok politikájába. A kisebbségeinkkel váó együttműködés hive vagyok minden irányban é# ha eddig nem sikerült elérni teljes megegyezést kisebbségeinkké], úgy ennek érdekében tovább kell dolgozni mindkét oldalon. Hiba és valót­lanság volna azt állítatni, hegy a megnemértésért csak a kormány felelős. Senki se gondolja, hogy holmi nemzetközi konferencián döntés történhe­tik rólunk. Az ál1 ami háztartás gazdálkodása' 1930 óta-rendszeresen nagy hiánnyal zárul. Gon­doskodni kell, hogy e jelenség ne váljék állan­dóvá. 1 1937 december t, szerfla* Jaross válással a minisstertinöknek Ezután Jaross Andor képviselő, az egye-j sült párt országos elnöke e párt képviselői] klubja nevében s megbízásából a következői nyilatkozatot olvasta föl: — Amikor a jubileumi évre vonatkozó ! költségvetési tervezetet tárgyaljuk, mely a i fedezeti javaslatok nélkül nincs egyensúly-1 bán, érezzük a felelősséget, mellyel az ál-jj lamnak és nemzetünknek tartozunk. Ez a fe-1 lelósség azt diktálja, hogy a legünnepélye- jj sebb formában tiltakozzunk a mai parla­menti gyakorlat ellen, amely sírját ássa a de­mokratikus szellemnek, a becsületes vitalehe- tőségnek és a népképviseleti felelősségnek. Megfontolás tárgyává kellett tennünk, hogy érdemes-e egyáltalán ilyen körülmények kö­zött a munkában résztvennünk s népünk iránt érzett felelősségünk azt diktálta, hogy használjunk föl minden alkalmat a leglehe­tetlenebb helyzetben is arra, hogy a nép aka­ratának kifejezést adjunk, ha már mind töb­ben vannak az ellenzéken kívül azok, akik nem mernek a népakarat képviselői lenni a parlamentben. Ilyen körülmények között részt vettünk a költségvetési bizottság mun­kájában és föltártuk a magyar nép életkö­rülményeit és kifejezést adtunk akaratának. Ezt a munkát folytatni fogjuk itt a plénum- ban is, akár lesz fül, amely szavunkat meg­hallgatja, akár lesz értelem, amely azokat befogadja, akár nem. —- A miniszterelnök ur néhány rövid mon­datban foglalkozott velünk is költségvetési bizottsági beszédében. Minden beszédünk, mely ott a bizottságban elhangzott és itt fog elhangzani, közvetett válasz volt és lesz az ő szavaira. Én csak rövid néhány mondatba kívánom sűríteni a vezérelveket. A magyarság álláspontja — Megállapítom, hogy a miniszterelnök ur felszínesen látja a magyar kisebbség kér­dését, mert olyanok informálják, akik nem érzik a magyar sorsközösség és nemzetkö­zösség tudatát. — A magyar kérdés nem adminisztratív probléma. A magyar kisebbség nem elégszik meg azzal, hogy vegetatív életet folytathat a jelen törvényes keretek között. A jelenlegi törvényes keretek még akkor sem biztositják nemzeti állományának megtartását, ha a végrehajtás kifogástalan. Álláspontunk meg­ingathatatlanul az, hogy a magyarságnak az általa lakott területen joga van arra a nem­zeti biríokállományra, melyet az államfordu- laíkor magáénak tartott. Az egyforma jog és erkölcs értelmében csak ott lett volna szabad veszteséget elkönyvelnie, ahol szlovák la­kosság van többségben és a magyar szuve- rénitás megszűntével ez a vidék csehszlovák jelleget nyert minden vonatkozásban. — A magyarság a magyarlakta terület magyar jellegét kívánja visszaállítva látni, hogy igazán otthon érezze magát, azaz a magyar ember ügyét magyar hivatalnok, ma­gyar biró, magyar vasutas, magyar postás, magyar csendőr, magyar finánc intézze a igy ne érezze alárendeltségét, mikor az állam kö­zegeivel akad dolga. A nyelv és föliratok kérdése csak kiegészitése, természetes vele­járója az előbbieknek, de nem a lényeg. Az állampolgársági kérdés, a föliratok és isko­laügy a magyarság nemzetpolitikai követelé­seinek egyik részét képezik csak. Fontosak, de nem az egész kérdés és úgy látom, még ezeket a kérdéseket sem látja a miniszterel­nök ur a maga valóságában, mert akkor nem beszélne az állampolgári jog megszerzéséről és egyidejűleg elvesztéséről, nem beszélt volna a föliratokról olyan nagyon általáno­sítva és az iskolaügy nagy komplexumát nem intézte volna el három szóval. A Jókai szob­rára letett koszorú sokkal, de sokkal többre kötelez. ■— Nem, igy nem értjük meg egymást! Nagyhorderejű, erkölcsi kötelezettséget tar­talmazó kijelentések, mint amilyen a minisz­terelnök ur azon mondata, hogy a köztársa­A (leh nemzeti egyesülés pártja a komiánybalépés föltételeiről tárgyal PRÁGA. — A politikai körökben nagy fel­tűnést. keltett, hogy a cseh nemzeti egyesülés képviselőinek és szenátorainak klubjai hétfőn délután közös értekezletet tartottak s erre a közös klubér­tekezletre eljött Kalfus miniszter és az ellen­zéki párt előtt hosszasan ismertette a kor­mány pénzügyi politikáját Hodza annakidején megbeszélésre hivta össze a pártok klubjainak elnökeit abból a célból, hogy megkérje őket a bizottsági vita gyors le­bonyolításának elősegítésére. Ez alkalommal a cseh nemzeti egységpárt kiküldöttje bizonyos pénzügyi természetű kérdéseket intézett a mi­niszterelnökhöz s a miniszterelnök ekkor meg- Ígérte, hogy a felvilágosításokat a pénzügymi­niszter utján adatja meg. Kalfus hétfői tárgyalásainak eme magyaráza­tával szemben politikai körökben felhozzák azt a tényt, hogy a cseh nemzeti egység pártjának elnöksége nemrég hivatalos közlésben jelentette, hogy a párt elfogadja a kormány megbeszélésre szóló. meghívásét Nincs kizárva tehát, hogy a tárgyalások tulmen- tek az ellenzéki párt részére teendő körmány- felvilágositások határain és azt Célozták, hogy a párt tájékozódjék afelől, mint egyeztethet­né össze a maga gazdasági programját a kor­mány programjával. Ismeretes ugyanis, hogy általános politikai, fő­leg nemzetpolitikai tekintetben nincs semmi el­lentét a kormánytöbbség és a Hodáé-párt kö­zött, tehát csupán a gazdasági politika az, ahol tisztázandó pontok vannak, E vélemény szerint a cseh nemzeti egység pártja tegnapi tárgya­lásaival már a kormánybalépés feltételei felől tapogatózott. A párt az újév utánra ígért kormányrekon- strukció kapcsán lépne be a kormányba. Ez al­kalommal a szocialisták sem ellenzik az erősen jobboldali párt belépését, mert most a külpoli­tikai eseményekre való tekintettel még nagyobb többséggel akarják a külföld felé dokumentálni a csehszlovák egységet. ság nem kíván elnemzetleniteni, sőt ezt a gondolatot elutasítja és minden lakosának nemzeti tekintetben is a gazdasági, erkölcsi és kulturális élet egész mezején biztosítani kívánja a fejlődés lehetőségét, azt föltétele­zik, hogy a kormány tisztában legyen az ál­lamban lakó minden nemzet igényeivel és azokat ne akarja ab ovo devalválni. Tudjuk, hogy a magyar nemzet igényeinek megfogal­mazása a mi föladatunk. Ezt csclekedjük évek óta. Ezt a munkát folytatjuk közvetve beszédeinkkel, hacsak ez a mód kínálkozik, de hajlandók vagyunk közvetlenül is, ha né­pünk érdeke úgy kívánja. — Az előttünk fekvő költségvetésért fe­lelősséget nem vállalhatunk, azt el nem fo­gadhatjuk, mert népünk érdekei ellen soha, semmi körülmények között nem cselekedhe­tünk! Az aktivisták „aktivitásba" lépitek Jaross Andor beszéde alatt előbb a ma­gyar kommunista, később a csehszlovák szo­ciáldemokrata magyar képviselő is lármázni kezdett. A lármában hathatósan támogatta őket az agrár-magyar aktivizmtis is. A be­széd vége felé a magyar ellenzékiek és az aktivisták szó­csatája valóságos hangorkánmá fejlődött, amely csak akkor csöndesedet le, amikor Hampl szociáldemokrata emelkedett szó­lásra. V A szodáklemafcrátía politikai cffeazlvát síért! Hampl szociáldemokrata szerint a lakosság csak úgy érti még a tárgyalt költségvetés inten­cióit, ha átérti és átérzi, hogy milyen rendkívüli viszonyokban él Európa. Senki nem tudja, hogy a nyugtalanság ez idő­szaka mikor végződik: most, vagy csak a jövő nemzedék idején-e? Tudatában vagyunk államunk fekvése következ­ményeinek. Nem akarunk háborút s ezt minden oldalra hangsúlyoznunk kell. Tudjuk azt is, hogy a politikában nem érvényes a „soha" fogalma. Á fasizmus lényegileg oly rezsim, melynek támasza a gazdasági konzervativizmus. Az európai politir kát >an szükséges, hogy a demokratikus rezsimek is adják fel a politi­kai defenzivizmus taktikáját s kezdjék meg az offenzivát, kezdjék nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a mai bizonytalanság állapotát nem hajlandók viselni. Nem engedhető meg, hogy Csehszlovákiában különféle kampányokat hívjanak életre mester­ségesen, azzal a törekvéssel, hogy tőlünk enged­ményeket préseljenek ki. Az ilyen kampánnyal kikényszeriíett enged­mények oly erkölcs kifejezői volnának, amely a zsarolással egyezik. Üdvözöljük, hogy a kormány a Magyarországgal való kapcsolatokat .rendezni kívánja. — A mi­niszteri tárcák váltogatását kívánja. • A szlovákság egvenlopusltását követeli Tiso Tiso fzilövák néppárti azt fejtegeti, hogy az államvédelmi müvek építésénél nem kap munkát a szlovák néppárt igazolványával' rendelkező személy. Ha az állam alapításánál volt cseh nemzet, akkor ott volt a szlovák nemzet s e kettő együtt hozta létre a csehszlovák államot. Ez­ért amilyen jogokat élvez a cseh nemzet az ál­lamon belül a történelmi országokban, ugyan­olyan jogokat kiván a szlovák nemzet is Szio- venszkón. Amilyen a csehek éllamjogi állása a történelmi országokban, ugyanolyan kell, hogy legyen a szlovákoké Szlovén szkon. A szónok részletesen foglalkozik a pittsbourghí egyezménnyel s annak életrehivását sürgeti. Majd Feminoyá beszélt. Az ülés folyik. *•*••**. 'AK * yrJPf ***. *ijj» + ' M*****t^-»*%. A X A JE^JLÍÍ-iK ______________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom