Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-09 / 255. (4401.) szám

^PACM-MAOtoRHlKLAP 3 1937 november 9, kedd. Magyarország külpolitika! törekvése uj barátokat szerezni és a régieket megtartani Darányi miniszterelnök nyilatkozata az időszerű kül- és belpolitikai problémákról Leleplezlek nagyatádi Szabó István síremlékét olyan mértékben fogadunk el, amennyiben azok I egyeztethetők, de a vörös áradat nem lesz töb- hasznosak és a nemzet egyéniségével össze-1 bé úrrá ebben az országban. November 20-án utazik Darányi és Kánya Berlinbe KAPOSVÁR. — Országos ünnepség ke­retében leplezték le vasárnap délelőtt az erdőcsokonyai temetőben nagyatádi Szabó István néhai magyar földművelésügyi mi­niszter síremlékét. A kegyeletes ünnepségen megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök, továbbá Bornemisza Géza kereskedelem­ügyi miniszter, valamint a magyar közélet számos előkelősége. Az avató beszédet Da­rányi Kálmán miniszterelnök mondotta. Be­szédében meleg szavakkal emlékezett meg az egyszerű földművelésből miniszterré lett népvezér érdemeiről a háború utáni földre­form körül. Darányi a kül- és bel­politika kérdéseiről Délben Kaposvárott többszáz terítékes közebéd volt a miniszterelnök tiszteletére. Darányi miniszterelnök az őt üdvözlő első pohárköszöntőre nagyobb beszéddel vála­szolt: — Legyenek meggyőződve arról — mon­dotta Darányi —, hegy Magyarország mi­niszterelnökének a mai helyzetben nagy és sok erőre Van szüksége, mert ennek az or­szágnak az ügyeit nagy óvatossággal, sze­rető gonddal, de egyúttal megfelelő erővel lehet csak képviselni.-— Higyjék el nekem azt is, hogy igen sok­szor kell félreértésekkel is megküzdenünk. Különösen arra kell rámutatnom, hogy kül­politikai kérdésekben gyakran előfordul, hogy az ország közvéleménye és a közönség talán nincs megfelelően tájékozódva. Én csak azt kérem önöktől, hogy ha a kormány az összes kérdéseknek és e kérdések valameny- nyi komplikációjának ismeretében külpoliti­kát folytat, előlegezzék a kormánynak azt a bizalmat, hogy ezt a külpolitikát az ország jól fölfogott érdekében igyekszik szolgálni. Ilyen kis országnak a függetlenségének fönntartása mellett arra kell törekednie, hogy szimpátiákat szerezzen, a meglévő barátságokat pedig fönntartsa és ápolja. Nem elegendő azonban megőrizni azt, ami van, hanem fejleszteni is kell, mégpedig nemcsak anyagi, hanem kulturális és szelle­mi vonatkozásban is. Bankett után a miniszterelnököt körülvették az újságírók és a kérdések halmazával lepték el. Leginkább aziránt érdeklődtek, hogy a mi­niszterelnök mikor utazik Berlinbe, Néhányan megemlékeztek azokról a hírekről is, amelyek Kánya külügyminiszter közeli távozá­sáról számoltak be. — Minden valószínűség szerint november 20-án indulok Berlinbe Kánya Kálmán külügy­miniszterrel együtt, — válaszolta Darányi. — November 21-én ugyanis szeretnénk megtekinteni a berlini vadászati ki- állitást. Kánya külügyminiszter ur állítólagos el- kedvetlenedésére vonatkozólag csak egy újság­ban olvastam hirt. Ennék a hírnek azonban sem­SANGHAJ. — A japánok kihasználják a szép időt és folytatják előnyomulásukat Sanghaj fe­le, A város körüli gyűrűt a japánok a közeli na­pokban valószínűleg bezárják. A kínaiak észa­kon és délen hősiesen védekeznek, de a japáno­kat nem tudják visszaszorítani. Északon a japá­nok öt mérföldnyire a védelmi vonaltól átlépték a Szucsao folyót és Szungkiangtól nyugatra megszállották a Sanghaj-hakaui vasútvonalat* A Sanghajtól délre partraszállt japánok ugyan­csak folytatják előnyomulásukat. A helyzet ko­moly és Sanghajból Nankingba már alig lehet utazni. Kínai lapjelentések szerint Japánból szá­mos szakember érkezett a harctérre és megki­mi alapját sem látom, mert egyáltalában semmi okot nem látok a külügy­miniszter ur távozására. A miniszterelnök ezután a parlament legközeleb­bi munkájáról nyilatkozott A felsőház reform- javaslata ellen az ellenzék részéről még nem hal­lott módosító indítványt, ezért arról beszélni, hogy mit lehet honorálni a módosító javaslatok­ból és mit nem, ebben a pillanatban még korai volna, — mondotta Darányi. — Egyizben már kilátásba helyeztem azt, hogy hajlandó vagyok megfontolni azt, hogy a felsőházi reformjavaslat elfogadása után addig ne lépjen érvényre, amig a választójogi javaslatot meg nem szavazzák, hogy tehát a két törvény egyidőben lépjen életbe. sérli, hogy az eltorlaszolt Jangcse és Vangpoo folyókat femet szabaddá tegye a hajózás szá­mára. Északkinában a japánok ugyancsak folytatják az előnyomulást, Tajuanban a kínaiak ugyan még ellenállnak, de a város teljesen be van kerítve s a japán haderő legnagyobb része folytatja elő­nyomulását dél felé. A dönfő csata SANGHAJ. — Hajnal óta a sanghaji fronton ismét heves csata tombol. A japán gyalogságot repülőgépek és tüzérség támogatják. Egyesek szerint ez lesz az utolsó csata Sanghaj körül. Eb-ben a kérdésben még nem döntött a kormány. Szó van arról, hogy a demagógia féktelenségeit a választójogi törvényjavaslatban megfelelő tör­vényes eszközökkel lehetetlenné tegyük, hogy megakadályozzuk a választási visszaéléseket és az ország nyugalmát vagy a választások tiszta­ságát veszélyeztető törekvéseket és agitációkat. Kánya kedden külpolitikai expozét mond BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Kedden ül össze a képviselőház és felsőház külügyi bizottsága. A bizottsági ülé­seken Kánya Kálmán külügyminiszter részlete­sen fog nyilatkozni Magyarország külpolitikai helyzetéről és hir szerint ismertetni fogja a kis- | antant képviselőivel folytatott tárgyalásokat is. A japánok azt jelentik, hogy Hancsautól észak­ra újabb japán erősítéseket szállítottak partra és a déli hadsereg megkezdte előnyomulását a város felé. Putungot a kínaiak állítólag kiürí­tették. Kínai jelentések azt állítják, hogy a siet­ve mozgósított kinai erősítések nyomása érez­hetővé vált a csapui fronton, úgyhogy a japánok nem tudnak előnyomulni. A Szucsao-ároktól délre a japánok mindent elkövetnek, hogy elfog­lalt hídfőiket kiszélesítsék, A kínaiak ellenállása azonban oly heves, hogy a japán csapatok nem érnek célt. Az északi fronton a kínaiak ellen­támadást kezdtek. Vérfürdő egy nyugatindiai szigeten Ezer haiti ültetvényest legyilkollak a sandomingoi határon Diplomáciai lépések - Elvadult állapotok a sziget két országikén — A belpolitikában igen jelentős változá­sok előestéjén állunk, — folytatta ezután Darányi. — Bár rá vagyunk szánva arra, hogy bármilyen támadásokkal szemben is, a választójogi törvényjavaslatot csak a nemzet egyetemes érdekei által megsza­bott korlátok közt fogjuk érvényesíteni, mégis nagyon ügyelnünk kell arra, hogy népünk se jó­indulatú rajongók, se hitvány kalandorok esz­közévé ne lehessen. Kívülről jövő eszméket csak Benes elnök versenyistállót alapit PRÁGA. — Lapjelentések szerint dr. Be­nes Eduárd köztársasági elnök elhatározta, hogy a belföldi lótenyésztés és lóverseny­üzem fejlesztése céljából versenyistállót lé­tesít és már a tavaszi idényben futtatni fogja a chuchlei lóversenyeken istállójának lovait. A kormányzó jóváhagyta a magyarországi evangélikus egyház törvényeit BUDAPEST. — A magyarországi ágos­tai hitvallású evangélikus egyháznak 1934 november 10-én a kormányzó engedélye alapján összehívott és 1934 november 10-én Budapesten megnyílt zsinata által alkotott egyházi törvényeket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormányzó elé terjesztette s a kormányzó azokat jóvá­hagyta és megerősítette, NEW YORK. — Az Amerikába érkezett je­lentések szerint október 9-én és 10-én Haiti szi­getén, a haiti és a sandomingoi köztársaság ha­tárán véres események játszódtak le. A haiti külügyminisztérium jelentése szerint San Do- mingo területén a dominicai benszülöttek ,több mint ezer haiti munkást legyilkolták. Ezek a munkások a dominicai ültetvényeken dolgoztak, A vérfürdőt állítólag dominicai katonák rendez­ték, Az első jelentést a menekültek hozták Hai- tiba. Az a hely, ahol a vérfürdő történt, olyan határterületen fekszik, ahol a pontos határvona­lat még nem állapították meg s igy nem tudni, vájjon a vidék Haitihoz vagy Dominicához tar­tozik. A határvidék haiti lakossága évtizedek óta San Domingoba jár át dolgozni s emiatt már többször került sor véres összeütközésekre. A haiti kormány tiltakozott a sandomingoi kor­mánynál a védtelen haiti férfiak, asszonyok és gyermekek legyilkolása miatt. San Domingo kormánya megígérte, hogy a vétkeseket meg­bünteti és kártérítést fizet. Newyorkban biztos­ra veszik, hogy az incidenst sikerülni fog dip­lomáciai utón elintéziii. Haiti és San Domingo Haiti szigetét 1492-ben fedezte fel Kolumbus Kristóf és Le Espanolának nevezte el. A szige­ten ma két állam van, a nyugati részen Haiti köztársaság, a keleti részen a San Domingo köz-, társaság. Haiti területre nézve kisebb, mint San Domingo, de lakosságának száma nagyobb. A két állam közötti határvonal körülbelül 300 ki­lométer hosszú. A dominicai köztársaság a sziget kétharmadát foglalja el. 50.000 négyzetkilométer területén másfélmillió ember él, egy európaiakból, afri­kaiakból és. indiánokból álló keverékfaj. Érde­kes, hogy a városokban sok sziriai is lakik. A hivatalos nyelv a spanyol. A fővárosban, San Domingo Cityben érsek székel. Az érsekek Ko­lumbus ideje óta a nyugatindiai prímás címét viselik. San Domingo City sokáig a spanyol gyarmatbirodalom fővárosa volt. Amikor a dél­amerikai és a középamerikai államok a tizen­kilencedik század elején felszabadultak az euró­pai uralom alól, San Domingo is elvált Spa­nyolországtól. A köztársaság története a 19, században rendkívül tarka volt: kétszer egye­sült Haiti köztársasággal és a hatvanas évek­ben négy évre visszacsatlakozott Spanyolor­szághoz is. A huszadik században az állam amerikai protektorátus alá került, de az utóbbi években ismét függetlenné vált. Az ország me­zőgazdaságból él, főleg cukornád termesztésé­ből. A haiti köztársaság története még tarkább. A francia forradalom hatása alatt az ország első­nek szakított Spanyolországgal a tizennyolcadik század végén és húsz évig Franciaországhoz tar­tozott, A tizenkilencedik században jóformán | állandó volt a polgárháború az országban. Egy időben az ország két részre szakadt, a fehér la­kosság és a fekete lakosság államára. Kétszer néger császára volt az országnak (az egyik ki­lencévi uralom után öngyilkos lett), egyszer néger király uralkodott s közben állandóan ha­dakoztak az ország polgárai a szomszédos do- minicaiakkal. A huszadik században az ameri­kaiak többször interveniáltak az országban, de az utóbbi években Haiti is fügegtlenné vált. Ma a huszonkilencezer négyzetkilométeres állam­ban körülbelül két és félmillió ember él, legna­gyobbrészt négerek. A hivatalos nyelv egy el­rontott francia tájszólás, a müveit körök szel­lemi központja ma is Páris s a papok többnyire Bretagne-ból származó franciák. Haiti is mező- gazdságból él. kávé, kakaó és cukornád ter­mesztéséből. Az országban rengeteg ki nem ak­názott ásványkincs van: arany, ezüst, cin és szén. jugoszláv ka’enai küldöttség Rácéban RÓMA. — A közeli napokban Rómába jugoszláv katonai küldöttség érkezik. A ma- gasrangu katonatisztekből álló küldöttséget egy jugoszláv tábornok vezeti, aki tagja a legfelső haditanácsnak. * || PENGEK PJL WM w AHOSSZÚKÁS EM nyílással ||p j||| tartósak bak, erősebbek, keményebbek iP £ Japánok bezárják a Sanghaj körüli gyűrűt Az északkinai előnyomulás ■■ Gyengülő kinai ellenállás

Next

/
Oldalképek
Tartalom