Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-07 / 254. (4400.) szám

12 'PRA:SAI-A\AG^’ARHmiiAI» 1937 november 7, vasárnap. Urania mozsószinház Prága II.. Kümentská 4 - Telefon 62441 1937. november 9., 10. és 11-én 0 és 349 érái kezdettel MÁRIA NŐVÉR c. magyar filmet mutatja be magyar nyelven. I Főszereplők: Jávor Pál, Szörényi Éva, Svéd Sándor. Rendezi: Gertüer Viktor. Zenéjét szerezte: Fényes Szabolcs. A színpadon Szepessi-Gádor Mária cigányzenekar kísérete mellett énekel. | Jegyek: Ke 3^—10 -ig kaphatok az Urania pénztáránál. Riszner Edétől búcsúzik a losonci közönség a Magyar Dalegylet27.-i hangversenyén LOSONC. — A Losonci Magyar Dalegylet — amint azt már megírtuk, — november 27-én nagyszabású műsorral lép a közönség elé. Fel­újítja mindazokat a karénekszámokat, amelyek­kel közel két évtized alatt osztatlan sikereket aratott s amelyekkel tanúbizonyságát adta a leg­nehezebb zenei feladatokra való felkészültségé­nek és rátermettségének. Ilyenek .többek között: a Grand Caféban, Lányi: Szülőföldemen, a ve­gyeskari számok közül: Erkel: Bánk bán, Ko­dály: Magyar népdalegyvelege, Strauss: Kék Duna keringöje stb. A műsor újabb számai lesz­nek: Pácius és Palmgren finn zeneszerzők, leg­népszerűbb dalai A hatalmas műsort Riszner Ede karnagy, országos karigazgató fogja diri­gálni, aki ezen a hangversenyen vesz búcsút a szivéhez nőtt Dalegylettől s Losonc város ma­gyar közönségétől, amennyiben hajlott korára való tekintettel lemondani készül karnagyi állá­sáról, amelyet Losoncon 23 év óta tölt be nagyj zenei tudással, művészi elhivatottsággal s fárad-: hatatlan ambícióval. Losonc magyar kulturális és zenei élete nagy* eseményének Ígérkezik ez a hangverseny, melyre bizonyára hatalmas számban fognak felsereg- leni a magyar dal őszinte barátai, akik értékelni tudják azt a lelkes, nagy eredményekkel és le­hetőségekkel biztató munkát, amelyet Riszner Ede karnagy nemcsak helyi, de országos vi­szonylatban is teljesített a magyar dalkultura di­csőséges jövője érdekében. Amint értesülünk, Losonc város magyar társadalmi és kulturális életének összes tényezői fel fogják használni ezt az alkalmat, hogy a nyilvános működéstől visz- szavonuló Riszner Ede karnagy iránt való hálá­juknak, elismerésüknek és ragaszkodó szerete- tüknek impozáns módon adjanak kifejezést. (*) Milstein-h.angverseny Kassán, Kas­sáról jelentik: A jelenkor egyik legnagyobb hegedűművésze, Milstein európai körútja során Kassán november 10-én nagy hang­versenyt ad. A hangverseny iránt oly nagy érdeklődés nyilvánul meg, hogy előrelátha­tólag telt ház fogja élvezni a világhírű mű­vész játékát. (*) Mihola Gyuszi Naszvadon. November 13-án, szombaton tartja a naszvadi ifjúság évad­nyitó. jótékonycélu kulturestjét. amelyen dr. Mi­hola Gyuszi nótáival, dr. Borka Géza gimnáziumi tanár és Szombathy Viktor iró, az SzMKE fő­titkára előadással vendégszerepel. Az ifjúság előadja dr. Borka Géza „Nevelni köll az asz- szonyt" és „Marci lánynézőfoen" című egyfelvo- násos vígjátékét. A műsor értékét emeli a nasz­vadi Dalárda Baráth Béla kántor-tanító veze­tésével és Beck Lajos tanító, aki Mécs László költeményeiből ad elő. Előadás után tánc. Az énekszámokat ógyallai Szolcsányi József és ci­gányzenekara kiséri. Rendező Szombath Antal és Molnár Vince. A gazdag műsoros est iránt környékszerte nagy az érdeklődés. (*) A „Cigány" pozsonyi előadása. Po­zsonyból jelentik: A Keresztény Kultúrkör szi- nigárdája november 21-én, vasárnap félnyolckor a Vigadó kistermében előadja Szigligeti Ede népszínművét, a „Cigány“-t, A darab tánccal, népdalokkal és cigányzenekisérettel kerül szin- re. (*). Mi készül a magyar filmgyárakban? Bu­dapestről jelentik: A Hunnia filmgyárban az el­múlt hónapban a Budapesti Film Rt. harmadik filmjét forgatták, amelynek címe „Családi pót­lék". Ezzel egyidejűleg forgatták a „Falu rossza" belső felvételeit. Néhánynapos szünet után Zi- lahy Lajos ,;Urilá.ny“ című darabjának külső fel­vételei kerültek sorra és ezzel párhuzamosan „Az ember néha téved" cimü film munkálatai. Novemberben Zágo-n István „Marika" c. darab­jának fölvételeit kezdik meg Jávor Pállal és Ró­zsahegyi Kálmánnal a főszerepekben. A film ze­néjét Ábrahám Pál szerezte. Utána megkezdik Molnár Ferenc „Farkas"-ának filmfölvételeit. A Magyar Filmiroda műtermében a múlt hónapban a „Maga lesz a férjem" cimü vígjátékot for­gatták, amelynek szövegkönyvét Nóti Károly ir­ta. Most kezdték meg a „Harapós férj" cimü film felvételeit, amelynék szövegkönyviét szintén Nóti Károly irta. A film főszereplői Bársony Rózsi, Kabos Gyula, Dayika Margit és Rózsa­hegyi Kálmán. December eleien a „Te csak pi­pálj Lacié;.yi" cimü C.vr... . :• íül ra. LÓNYABÁNYA. — Egy nógrádi evangélikus I papi család iratai között bukkantam rá egy érde­kes levélre, amely irodalomtörténeti vonatkozása miatt megérdemli, hogy a közvéleménnyel meg­ismertessük. A levél megható bizonyítéka annak, hogy Vörösmarty szegényen hagyta családját. Az irodalomtörténetből tudjuk, hogy Deák Ferenc vállalta az árvák gyámságát s e kegyeletes kö-| telességének azzal tett eleget, hogy gyűjtést indí­tott az árvák megsegítésére. Érdekes, hogy az adakozásra fölszólító levél, amelynek alján ott van Deák Ferenc sajátkezű névaláírása, nem nyomtatott, hanem kézzel van irva. Talán azért, hogy így jobban lássék az adakozásra való föl­hívás magánjellege. A levél szószerint így szól: Pest, 1856. jan. 6. Tisztelendő Lelkész ur! Elhunyt Vörösmartynk vagyontalan családjá­nak ügyében csak magán utón lehet segélyezésre felszólítanunk az irodalom barátit. Lángeszű költőnknek özvegyét és árváit el­hagynunk nem lehet. Szent kötelességünk a di- csőiiltnek halhatatlan érdemeit teftleg is méltá­nyolni s legalább maradékiban némileg meg­hálálni, * Szives bizalommal kérem tehát Tisztelendő urat úgyis mint boldogult barátom árváinak gyámja, legyen szives mindazokat, kik baráti s ismerősei körében az elhunytnak érdemeit tisztelve, rész­véttel vannak az atyátlan árvák iránt, és mód­juk is keblök nemes érzelmeinek áldozni ne­vemben s maga nevében magán utón nemes lelkű adakozásra felszólítani, kérje meg őket, hogy segítsék leíörleni az atyátlan árváknak köny- nyeit s leróni a köztartozást, mellyel az érdem­nek tartozunk. Nem csak kész pénzt, hanem kamatozó állam papirosokat, úrbéri kárpótlási kötelezvényeket is, hálás köszönettel fogadunk. Aláírási iveket szét nem kiildhetek, de a ki más adakozótól pénzt vagy kötelezvényt e czélra által vesz, je­gyeztesse fel az adakozónak nevét és a minden­kitől át vett összeget, a pénzt ezen följegyzés mellett küldje hozzám Pestre (az Angol király­né czimü szállodába) s én az általvettekröl rész­letes megnyugtatást adandók. Bízva szives készségében s erélyes buzgósá- gában ismétlem kérésemet. Szívességébe ajánlott vagyok alázatos szolgája Deák Ferenc z, Horváth Béla: Utolsó jelenések Cserépfalvi kiadás ■ Budapest 1937 A mai világ szennye, bűne, szociális nyomora s ezernyi más buja-baja, gondja kétségtelen. Tá­lén sohasem is volt a kontraszt olyan éles a ve­rő fény és hideg oldat közt, mint ma, mikor az ember tudatára ébredt az emberies életmód jogá­ra. Még soha annyira nem használta föl a Te­remtő segítségével föltárt természeti erőket a ma­ga erejében elbizakodott ember a Teremtő aka­rata ellem. Az ember és ember közt való távol­ság legyőzésére szánt technikai csodák csak még jobban elszakítják az embert egymástól. A szebb, jobb* emberibb, vagy inkább Krisztuisibb — életire vágyók — s ki lenne en­nek a jobbembernek méltó képviselője, ha nem a költő, — tiltakozása a mai élet ellen természe­tes. A szeretetet hirdető, tehát keresztény’- világ­nézeti alapon álló költőnek még jóformán más témája se lehet hovatovább, mint ez a tiltakozás s az igazi keresztény életforma föltárása az el­vakult emberiség szeme elé. Mécs László költői sikerének az a titka, hogy a jobbra vágyók mil­liós tömegeinek vágyát és reménységét bányász- sza ki szinte a tudat alól s evvel legalább eny­hít a testi, fizikai nyomor lelki fájdalmán. Egy másik katolikus költő legújabb verseskö­tete került a kezünkbe, mély szintén ezt a tilta­kozást választ dia céljának, csak az az ereden­dő hibája, hogy mást sem lát meg, mint a mai élet szenyjét és gennyjét s aki elolvassa a köte­tet. nem az az impressziója támad, hogy Horváth Béla a megváltás, — a gyógyítás — célzatával állítja fel sötét, komor diagnózisát a mai élet­ről, de beteges lélekkel, 'szinte szadista. • flagel- láns kéjjel turkál az emberiség eves sebeiben. Gáz, bomba, görcs, vér, nyál, varangy, hulla, mé­reg, pokol, kilógó nyelv, kék köröm. Sátán, gő­zölgő dög, kolera, döghalál, malária, szederjes rémület, pestis, pokoli patkány . . csak egy verséből, hevenyében kiszemelt ..Kraftaus- druck“-ok. Nincs vigasz, csak imádság, nincs megváltó akarat, csak tehetetlen összeroppanás az élet átöksulya alatt. Mindez van. Tény. De talán mégsem oly sűrítve, még a mai életben sem, ahogy a verskötet öt ivén kapjuk. Az egész emberiség talán mégsem hasonlatos ahhoz a szemléltető ábrához a k. u. k. hadsereg „Pferde- kunde"-jében, amelyben egy lovon minden elkép­zelhető lóbetegség fel volt tüntetve, a riihtől a csüdcsömörig, a takonykórtól a pókig. Ha igy volna, sem segítene rajta a puszta imádság. A kétségbeesett ember imádsága lélek­telennek tűnik fel, mert az Isten irgalmában való kételkedés a — legnagyobb bűnök egyike. Az igazi költőnek nemcsak a sötétben látó baj-meg­állapítás a célja, de a gyógyulás utjának is meg­mutatása. A lelkek mélyére szorított szépség^ vágy, igazság, az isteni kegyelemben való hit föltárása. Az igazi szociális költőben mindég kei élni — Hiób hitének. Sőt az igazi lírikus költő kötelessége az életet gyötrő valóságok közt hirdetni az eu-angeliont, a megváltás jóhirét. Ez Horváth Béla verskötetében si meg-meg- csillan (például „A Sátán kilenc kabalája"). Csak az a baj, hogy a lázas vízióiktól szinte kuszává szédült stílusa, kifejezésmódja, mely a bűn és kin aposztróf alá sánál még hatalmas erővel dübörög a szavakban, -mikor vigasztalásra akarja kénysze­ríteni, elerőtlenedifc s csak üres, meggyőződés nélkül való szavaikat hallunk csengeni, mint „bomlott cimbalmot". Horváth Béla kétségtelenül igen-igen nagy te­hetség, mert csak a nagy tehetségek képesek olyan nagy tévedésekre, mint a kezünkbe került verskötet. Meg kell értenünk ezt is, avval a szent meggyőződéssel, hogy a költőnek ezek a versei nem „utolsó jelenései" s az élmény hatása alatt forrongó lelki habitusában beáll a változás, az élet gonoszságából kivezető u-t keresése és ennek megmutatása azoknak, akik megváltásra várnak.-yf­(*) Nóta-est Ipolyságon, A szlovenszkói’ magyar népdalegyüttes november 9-én, kedden este mutatkozik be az ipolysági kö­zönségnek. Az estélyen, amelynek tiszta jö­vedelmét a katolikus templom orgonaalap­ja javára fordítják, a bevezető beszédet Far­kas István iró mondja, Juhász Béla pedig újabb verseiből ad elő. Jegyek elővételben Tóth és Brza könyvesboltjában kaphatók. (*) Franz Werfel: Halljátok az igét. A nagy próféták, a Biblia e csodálatos hősei -és szerzői, szólalnak meg Franz Werfel-nek, a világhírű oszt­rák Írónak ebben a. hatalmas regényében. Jeru­zsálem pusztulásának óriási freskója ez a mű, amelyet szerzője bibliai éposznak nevezett, >s amely hármas tragédia végzetes kibontakozását mondja el. Jeremiás próféta első főhőse ennek a tragédiának, — aki látja a romlás eljövetelét, tudja a menekülés útját, válallja a szenvedést és az üldöztetés minden gyötrelmét, de nem tud se­gíteni. A prófétai küldetés hiábavaló tragikuma mellett ott áll Jeruzsálem tragédiája. És ezt a két nagy feszültséget kiegészíti az Ige tragédiája, Három" nagy mítoszon vezeti keresztül az iró az olvasót: Egyiptom, Izráe-1 és Babilónia lelke tárul fel Werfe-l hatalmas müvében. A világbirodalom rendkívüli eseménye Franz Werfel nagy eposza, amely lólekzetállitó feszültséggel kelti életre há­rom kultúra tragikus .összecsapását, s nemcsak az iró ábrázoló erejével, hanem az erkölcsös em­ber hitével és tisztánlátásával mutat uj utak felé. Franz Werfel: Halljátok az igét cimü müve megjelent a budapesti Athenaeum kiadásában, A funsoMfi mamk tuüsaea: ALFA: A besúgó. ÁTLÓN: Igazolatlan óra. (Méltóságos asszony) LUX: Az elátkozottak királya. METROPOL: Kereszt a patakon. (Cseh film.) PALAOE: Harc a sárkánnyal. TÁTRA: Angyal. (Marlene Dietríck.) URÁNIA: Charlie Chan az olimpián. VIGADÓ: Filozófus történet. (Cseh film.) A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Vasárnap d. u.: Urilány szobát keres. Vasárnap este: Szibill. Kovács Kató fellép­tével. ÉRSEKUJVÁROTT: Vasárnap d. u.: Romantikus asszony. Vasárnap este: Sárgapitykés közlegény. Hétfő: Sárgapitykés közlegény. Kedd: Sárgapitykés közlegény. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA PASSAGE MOZI: Nov. 4—5—6—7: Az édes anyaföld. RÁDIÓ MOZI: Nov. 4—5—6—7: A 13. számit kém. Nov. S—9; Farkasverem, Uj német könyvek ' Harsányi Zsolt „Magyar Rapszódiá“-ját né­met nyelven díszes kiállításban s egy vaskos kö­tetben hozta ki a lipcsei Esche-Verlag. Harsányi nagy regénye Liszt Ferenc életének a története, egy regényes élet regénye, amely már tartalmá­nál fogva óriási sikert aratott a magyar olvasó- közönségnél. A könyv német fordítása minden tekintetben kiválónak mondható. Az Esche-Ver­lag a magyar irodalomnak nagy szolgálatot tett, amikor Harsányi Zsolt munkájával megismertette a német közönséget. Bizonyíték: a regény, annak ellenére, hogy vaskos voltánál fogva drága, rövid idő alatt több mint húszezer példányban fogyott. — Henry de Moníherlant a modern francia iro­dalomnak ma egyik legolvasottabb regényírója. Nagy kavarodás volt személye körül, mert azzal vádolták, hogy leányok és asszonyok hozzá in­tézett leveleit szószerint közölte regényeiben. Legújabb regénye „Mádchen" címmel jelent meg németül a máhrischostraui Átrium-Verlag kiadá­sában. D‘Annunzio azt írja a fiatal szerzőről, hogy az ifjú francia irodalomban ő az egyetlen, aki a költészet közvetlen és átütő erejével bir. A francia kiadással a világsajtó foglalkozott és Montherlantról megállapította, hogy hallatlan erővel bir, mindig igaz és természetes, szentimen­tális fordulatok, megejtő jelenetek kedvéért nem ragadtatja magát hazugságra. A női lélek met­szőén éles analízise ez a regény. Amellett szelle­mes, poétikus és érdekfeszitő. — A Július Kitti kiadócég adta ki Rudolf Fuchs német fordításá­ban Petr Bezruc „Sziléziai dalok" cimü verseit. Néhány verse ennek a gyűjteménynek világhírű lett. Realizmus, mély emberszeretet, költői, de egyben szociális erő jellemzik Bezruc verseit, amelyek a bányászok életével foglalkoznak. Néha Adyra emlékeztet az alaptónus, habár a cseh költő Ady líráját nem éri el, mert kissé túlzottan elhatárolta magét és egyoldalúvá válik. De ha­tárain belül megrendítő és az élmény erejével bir. Rudolf Fuchs, aki maga is költő, kongeniálisan adta vissza a versek belső és külső ritmikáját né­met nyelven, A könyv kiállítása mintaszerű, n. p. (*) Az ember tragédiája mint bábjáték a pá­risi világkiállításon. A párisi világkiállítás egyik pavilonjában bemutatásra került Madách hal­hatatlan remekműve, „Az ember tragiédája" fran- zia nyelvű bábjáték formájában. Misztériumnak hirdették az átdolgozok a bábjátékot. A bábokon és díszleteken harminc magyar és francia mü- ivész dolgozott hónapokig. Egyelőre nyolc ilyen hábjátékelőadás van tervbevéve, azután a kivá­ló művészi produkcióval vidéki körútra indulnak. A CsAF—MLSz ke’eti IcerüFefe Intéző Bizottságának hivatalos közleményei I. Igazolt mérkőzések. Az 1937 október hó 24-én lejátszott Ungvári MTE—Királyhelmeci SC baj­noki mérkőzést 1—1 ponttal, 1—1 adott, illetve kapott góllal az UMTE, illetve a Királykéknél'i SO javára; — P alánlkai Spartacus SE—Csapi SE bajnoki mérkőzést 1—1 ponttal, 1—1 adott, illetve kapott góllal a Palánkat Spartacus, illetve a Csapi SE javára; — Ungvári TKSC—Kaposi TK baj­noki mérkőzést az utóbbinak a mérkőzésen való meg nem jelenése^miatt 2 ponttal, 3 «dott, 0 ka­pott góllal az UTKSe javára igazolva, — Az 1937 október hó 31-én lejátszott Csapi SE—Ungvári MTE bajnoki mérkőzést 2 ponttal, 3 adott, 1 ka­pott góllal a Csapi SE javára igazolták. II. Tudomásul vett mérkőzések. Az október hó 17-én lejátszott Ungvári AC II.—Ungvári TKSC bajnoki mérkőzés 0 adott és 0 kapott góllal, az október !hú 24-én lejátszott Ungvári AC II.—Mun­kácsi SE II. bajnoki mérkőzés 2 adott és 1 kapott góllal az MSE javára, — az október hó 31-őu le­játszott Ungvári AC II.—Kaposi TK bajnoki mér­kőzés 2 adott és 1 kapott góllal az Ungvári AC javára tudomásul véve. III. Fegyelmi ügyek. Az október 24-én lejátszott UAC II.—MSE II. bajnoki mérkőzésen kiállított Kurucz Béla UAC-játékos játékjogát a fegv. szab. D. 19. §-áaak i. pontja alapján 2 hétre fel­függeszti. Büntetése tart: 1938 márc. 1-től 193S március 14-ig. Az TJAC-ot felhívjuk a játékos iga­zol vá nyárnak beküldésére. Dobrovolszky s. k.> Ivóim s. k., elnök, r előadó. Deák Ferenc adományokat kér Vörösmarty szegény árváinak Közli; Vitális Gyula ny. ev. lelkész ‘““■“Bútort mérték után is, saját, vagy tervezőink ! rajzai szerint. Tervező irodánk f- szivesen áli rendelkezésére. SCélie művészi katalógusainkat^ 10.-1 előzetes beküldése mellett, f (Utánvétnél Ke 15.-) Bútor nagyüzeme BAASKÁ-BYSTRICA || e &l 450.- í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom