Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-30 / 273. (4419.) szám

1 1937 november 30, kedd. t?ra:gai Magyar- h i rlap tőéhez* Legyen ez s holt matéria élő szobor és meséljen nekünk egyetemes magyar nemzetünk ezeréves történelmének dicsőséges és tragikus éveiről* Igazuljon meg a kisebbségi magyarság minden társadalmi rétege ebben a komáromi szoborban* És akkor egy ilyen kisebbség min' den tagja tudni fogja a helyét minden viszo­nyok közt és azt becsülettel fogja állni is; s ha a földi impérium ajtaja becsapódott is előtte, látni fogja és megtalálja az utat a lelki impé- rium felé, a lelki nagyság, a szellemi hatalom, a kulturális erő, az erkölcsi diadal felé. Ezen az Utón való biztos és sikeres haladásra emelem fel a nagy névvel megszentelt és dicső nagyjaink szimbolikus szellemvérét magábanfoglaló kely- bet A mindenható nagy Isten áldása legyen pépünkön!!! Az elhangzott beszédet lelkes taps fogadta. A pohárküszön'Sk A további felszólalások folyamán dr. Szijj Ferenc a két ünnepi szónokra, dr. Jankovics Marcellre és Schubert Tódorra ürítette poharát, majd Fülöp Zsigmond ügyvezető elnök a Jókai- családra, Országh Józsefre és a megjelent ven­dégekre, dr. Hajdú Lukács a testvéregyesületek­re, Kovács Alajos Jókai emlékére s Berecz Gyu­la szobrászművészre, dr. Borka Géza dr. Szijj Ferencre s Berecz Gyulára ürítette poharát. Ezután dr. Staud Gábor a Szlovenszkói Ma­gyar Irodalmi Szövetség nevében magasan szárnyaló beszédben méltatta Jókai jelentő­ségét s fogadalmat tett, hogy a Szövetség az iró emlékéhez méltóan fog működni. Ifj. Hegedűs Sándor a Petőfi Társaság s a csa­lád nevében szólalt fel, dr. Jankovics Marcell a lelkek kibékülésének szükséges voltát hangoz­tatta Jókai szellemében, végül Németh György lendületes szavai fejezték be a szónoklatok so­rát. Ezzel az ünnepélyes aktus végétért. A hosszú jj munkát igénylő rendezésben a Jókai Egyesület i vezetősége dr. Szijj Ferenc elnök és Szombathyj Viktor főtitkár vezetésivel az egyesület tiszti-! kara, fiatalsága, a Katolikus Legényegylet fia­talsága s a Jókai-cserkészcsapat vettek tevé­keny részt* Újév után Hodza átalakítja kormányát? Csak kisebb tárcacserék lesznek lényegesebb személycesere nélkül PRÁGA. — A vasárnapi lapok érdekes* közléseket adnak a belpolitikai élet várható fejlődéséről. így például a Lidové Noviny- bői megtudjuk, hogy a kormánypolitikusokat megint komolyan foglalkoztatja a kormány átépítésének kérdése. Ez valószinüleg újév után fog* megtörténni. Elvi szempontból ez az ügy sokkal érettebb" stádiumban van, mint sokan gondolnák. Aj legnagyobb kormánypártok már megálla-s podtak abban az elvben, hogy cserélgetni" fogják a tárcákat. Ez a szocialistáknak és 1 a cseh néppártnak volt a követelése. A szociáldemokrata párt a maga részéről hi­vatalosan kimondotta, hogy nézete szerint egy tárca legfeljebb egy parlamenti ciklus tar­tama alatt lehet egy párt kezében. A cserél­getés kötelezettsége alul azonban máris ki­vették a földművelésügyi és a népjóléti tárcát, amelyet 'mint szaktárcákat állandóan az agrár­párt, illetve a szociáldemokrata párt exponense fog vezetni. A személycsere főleg a nemzet- védelmi, a postaügyi, közmunkaügyi és igaz­ságügyi tárcák élén lenne, mert ezekben már régóta tart egy-egy párt uralma. A többi tárca élén még „fiatal" a pártbefo­lyás s ezért azokat nem bántanák. Egyébként 1 csak tárcacserék lesznek, a kormány személyi összetétele úgyszólván a régi marad, mert a kormánytöbbségnek nem igen vannak más miniszterjelöltjei. A briinnl lap szerint ez nem annyira kormányre- konstrukció lesz, mint inkább tárcakicserélés s ttem fogja hozni magával a kormány mai prog- ’/^rmjának és irányának megváltozását. Megkezdődött a nemzetiek blokádja a valenciai partok elEen SALAMANCA. — A nemzetiek tengerészeti osztagai hivatalosan közölték a nemzetközi hajó­zással, hogy mától kezdve a spanyol nacionalis­ták hadihajói blokád alá veszik a valenciai kor­mány kikötőit és egyetlen kereskedelmi hajót sem engednek át a blokádon. Az elzárt területek közé tartozik Menorca szigete is. A nemzetiek hadi tengerészeié a valenciai és a barcelonai úgyne­vezett semleges hajózási területeket nem ismeri cl és minden hajót megtámad, amely a kormány­pártokon ki akar kötői* A Times Csehszlovákia szerepéről a londoni tárgyalásoknál TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON í$S ŰSt t&tídt keteski, am°Iy a miHROFonn — Nincs látogatás, amelyet szívesebben üdvözölnénk, mint a francia államférfiak j látogatását. Egy diplomáciai kezdeménye­zés megvalósításának második stádiumába lép és ha a dolgok jól fejlődnek, akkor ör­vendetes eredményhez jut. Halifax német- országi beszélgetései a tárgyalások elma­radhatatlan előjátékát jelentették. A fran­cia-angol kapcsolatok az elmúlt tizennyolc évben sohasem voltak szívélyesebbek és bizalmasabbak, mint ma. Ezek a kapcsola­tok minden alkalommal rosszabbra fordul­tak, ha Negybritanniának az volt az ér­zése, hogy Franciaország mesterségesen be akarja keríteni a német birodalmat. A lon­doni tanácskozások főcélja az, hogy mind­azokat a félreértéseket eloszlassa, amelyek elebb-utóbb robbanáshoz vezetnek és ta­nácskozzék ama módosításokról, amelyek az általános megbékülés szempontjából rél- külörhetetlenek. Nem felel meg a valóság­nak, hogy a középeurópai kérdések megol­dására csak két lehetőség kínálkozik. Az egyik állítólagos lehetőség az, hogv a mai status quo-t minden részlegében feltétlenül fenn kell tartani, a másik lehetőség viszont Németország cinikus felbátoriíása arra, hooy Ausztriát legázolja, vagy a cseheket (the czechs) erőszakkal megfossza szabadságuk­tól. E két nézet vallása hamis antitézis. A versaillesi megáFapodáook erőszakos cl‘á- volifása kétségtelenül általános háborúhoz vezetne. De ez nem jelentheti, hogy ne kí­séreljük meg a versa'llesi szerződés hibái­nak közös megállapodással való megjavítá­sát. A Times azután a következő kérdést veti föl; — Nem felelős Csehszlovákia is a jelen­legi helyzetért? Nem köteles megbeszélni azokat a feltételeket, amelyek követésével és kölcsönös megállapodással a nagy német kisebbség helyzete olyanná válik, hogy megjavulhat Csehszlovákia viszonya Né­metországgal? Ez annál is inkább megtör­ténhetik, mert a nyugati nagyhatalmak mindenkor megvédenék Csehszlovákiát a támadás elől. Feltételezhető, hogy tartós maradhat az európai megállapodás akár Németországgal, akár Németország nélkül, ha ez a megállapodás egyedül Franciaor­szág és a Szovjetunió hatalmi szavától függ? ! Ki ne tudná, hogy a csehszlovák állam ősz- szetételét és határviszonyait tekintetbe véve ! a köztársaság biztonsága szempontjából lé- ; nyeges Németország jóakarata? Az angol államférfiak kötelessége, hogy a gyöngét I megvédjék az erős diktátuma elől. De nem ! lehet az a feladatuk, hogy az antagoniz- | must elősegítsék és igy jogossá tegyék az ! erős panaszát. Mindezek a kérdések azt kö­vetelik, hogy a helyzetet Prágában, Páris- ban és Londonban alaposan megtárgyalják. A Times ezután az osztrák helyzetről nyilatkozik: — Ausztria helyzete más, mint Csehszlo- ivákiáé. A békeszerződések nagy tévedéoe | volt, hogy meggátolta a csatlakozást és ez­zel! állandóan provokálta Németországot. Az osztrák-német vámunió visszautasítása megbuktatta a weimari köztársaságot. Ma Ausztria jövője elsősorban a Róma—Berlin [tengelytől függ. A Németország bekeríté­sére irányuló európai politika az utóbbi években összeomlott. A hetvenmilliós nem­zet erejét nem lehet kétségbe vonni. A nem­zetközi politika kénytelen a német érdekek kiterjedésével1 számolni és e kiterjedést bi­zonyos határokon belül megengedni. Ezen­kívül feltétlenül gazdasági megállapodáso­kat kell kötni. A tárgyalások és a megér­tés politikája semmiesetre sem a meghódo­lás politikája. Ha békét akarunk, akkor va­lamennyi államnak koncessziókat kell tenni, igy Németországnak, Csehszlovákiának és Nagybritanniának. A hosszú cikk végén a lap Németország gyarmati követeléseit is megemlíti és azt kívánja, hogy e kérdés részletes vitáját csők megfelelő előkészítés után és a brit-francia megegyezés alapján kezdjék meg. A Daily Telegraph tflenténye LONDON. — A Daily Telegraph rend­kívül nagy jelentőséget tulajdonit az angol— j francia tárgyalásoknak. A konferencia könnyen hosszú időre megváltoztathatja az ! európai politikát és lényeges fordulópont le­het. A kérdés az, vájjon nem lehet-e az an- ! goi—francia politikát összeegyeztetni a ber- ! lin—római politikával. A Daily Héráid, a munkáspárti ellenzék lapja úgy véli, hogy a [ négyhatalmi paktum megkötése küszöbön áll. Rt első írva’afos jelentés a hétfői taná(s!wáfe!:rffl LONDON. — A hivatalos brit rádió a* következőket jelenti az angol—francia tár- . gyalások megkezdéséről: „Az angol és francia államférfiak tanács­kozásai hétfőn délelőtt tizenegy órakor kez­dődtek az angol miniszterelnök downing- streeti házában. A tárgyalások folyamán a világpolitika valamennyi fontos kérdése szóba kerül. Chamberlain miniszterelnök fogadta Chautempst és Delbost, akit Corbin j londoni francia nagykövet, Leger, a francia j külügyminisztérium főtitkára, Massigli, aj Quai d'Orsay politikai és gazdasági iaazga-l tója, továbbá de Margerie, a francia nagy-i követség első titkára kisért. Chamberlain Edén külügyminiszter és Vansittard állam­titkár társaságában tárgyalt a franciákkal." „A francia—angol megbeszéléseknek Londonban nagy jelentőséget tulajdoníta­nak. A hétfői első konferencián az angol ál­lamférfiak tájékoztatják a franciákat lord: Halifax németországi utazásának eredmé­nyéről. A britek azon a véleményen vannak, hogy lord Halifax németországi benyomásai; nagyjelentőségüek az európai helyzet meg-° ítélése szempontjából. A londoni tanácsko­zások folyamán szóba kerül az a sürgős né­met kívánság is, hogy a birodalmat ismerjék el ismét gyarmati birodalomnak." Delbos megbízást kép prágai tárgyalásokra I LONDON. — A brit-francia konferen­ciával kapcsolatban illetékes körök utalnak arra, hogy lord Halifax Németországból azt a hirt hozta, hogy a birodalmi kormány semmiesetre sem akar erőszakoskodni a szudétanémet vagy az osztrák kérdés meg­oldásánál. Mivel más részről Németország bekerítésének politikáját az angolok hatá­rozottá n visszautasítják, az angolok most azt akarják elérni, hogy a franciákat eddigi merev politikájuk feladására bírják. London szívesen látná, ha Delbos francia külügy­miniszter küszöbönálló prágai látogatása al­kalmával nyomatékosan kérné a csehszlo­vák kormányt, hogy vegye fontolóra a szu- détanémetek önkormányzati törekvéseit és legalább korlátozott mértékben teljesítse azokat. Sztálin ,$zép elmenetelt' engedélyez Litvinovnak? A külügyi népbiztos haláisápadtan támoiygott ki Sztálin szóbéléből VARSÓ. — Moszkvai hirek szerint Litvinov külügyi népbiztos késhegyig menő harcot folyta­tott ellenségeivel, akiknek élén Jezsof belügyi népbiztos áll, de megbízható hirek szerint Potem- kin helyettes külügyi népbiztos is felettese ellen fordult és igyekszik aláaknázni amugyis meg­rendült állását. Köztudomású, hogy Sztálin elejtette Litvino- vot, akinek bukása már csak rövid idő kérdése. Ez az örökös harc és a folytonos félelem aláásta a külügyi népbiztos egészségét. Barátai abban bíznak, hogy Sztálin ez egyszer kiméletes lesz és Litvinovnak „szép elmenetelt” fog engedélyezni, amennyiben megrendült egészségi állapotára hi­vatkozva fogja őt felmenteni állásától. VARSÓ. — Moszkvából kerülő utón érkezett megbízható hirek Szerint Visinkij szovjet főügyész diplomáciai tömegbünpert készít elő a külföldről I visszahívott szovjetnagykövetek és követek ellen, kiket visszaérkezésük után a Cseka börtönébe zártak. A főügyész három nagykövetet, két kö­vetet és tizennégy nagykövetségi tanácsost és titkárt Sztalin-el enes üzeimekkel vádolt. A drá­mai fordulat hullámai erősen megingatták Litvi­nov külügyi népbiztos helyzetét is. Sztálin maga elé idézte Litvinovot, kivel több mint egy óráig * beszélt a diplomáciai bűnügyekről. Beavatottak ) szerint a megbeszé’és nagyon viharos volt, néha fa folyosókra is kihallatszott a szovjetdiktátor "izgatott hangja és végre Litvinov haláisápadtan támolyogva távozott a kihallgatásról. Sztálinnak eltökélt szándéka, hogy a szovjet diplomáciai testületéből egymás után eltávolítja a régi bolsevistákat, akiket a kommunista párt (ifjabb tagjaival helyettesit. készülékek iránt megnyilvánul átmeneti hiányt okozott « ezért a miHROFOM felemelte napi termelési kapacitását, hogy a keresletet kielégíthesse. Ezért a miHROfOílfl készülékeit nem adhatja bizományba. KÉRJEN TEHÁT MINDENÜTT KIZÁRÓLAG miHRoronn RÁDIÓKÉSZÜLÉKEKET. Díjmentes bemutatás! Szlovenszkói vezérképviselet |jEdÍSGfl(( Elekíro- rádió BratSsIava, Grössling-u. 8-10. Hazatértek Berlinből a msgjar miniszterek BERLIN. — Darányi Kálmán magyar miniszterelnök és felesége, továbbá Kánya Kálmán külügyminiszter és kíséretük tagjai vasárnap este nyolc órakor elhagyták Ber­lint, hogy visszatérjenek Budapestre. A ma­gyar kormányférfiak búcsúztatására meg­jelent a berlini pályaudvaron báró Neuratb birodalmi külügyminiszter, továbbá Macken- sen államtitkár, Bohle körzeti vezető, a kiil­Í ügyi hivatal külföldi szervezeteinek veze­tője, Sztójay Döme magyar királyi köve** ! Attolico olasz nagykövet és Tauschitz oszt- ! rák követ, valamint számos német diploma­ta és külügyi főtisztviselő. A magyar állam­férfiak hétfőn délelőtt érkeztek meg a bécsi nyugati pályaudvarra. Hivatalos fogadtatás ! itt nem volt. A miniszterek termeskocsiját rövidesen áttolták a keleti pályaudvarra és néhány perc múlva a menetrendszerű gyorsvonattal tovább utaztak Budapest felé. Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Hétfőn délután háromnegyed- kettőkor futott be a keleti pályaudvarra a | bécsi gyorsvonat. A magyar államférfiak [ fogadtatására megjelent a pályaudvaron va­lamennyi Budapesten tartózkodó miniszter, a minisztériumok főtisztviselői, továbbá i Erdmannsdorf budapesti német követ, Da I ! Vinci olasz és Baar-Baarenfels osztrák kö­vet, valamint a kormánypárt igen sok kép­viselőtagja és rendkívül nagyszámú közön­ség. A tömeg a hazatért államférfiakat lel­kesen megéljenezte. t Darányi nyilatkozata A sajtó képviselői megrohanták a haza­tért minisztereket s nyilatkozatot kértek tő­lük berlini utjukról. Darányi miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette: — Budapestre visszatérve mégegyszer kifejezést kívánok adni annak a legteljesebb megelégedésemnek, amelyet a német biro­dalom fővárosában tett látogatás fölött ér* zek. A már hagyományossá vált magyar—1 német barátság utján ez a mostani beríini Í látogatásunk újabb kilométerkövet jelent és az az igen meleg atmoszféra, amely egész berlini tartózkodásunk alatt állandóan kö- 1 rülvett, kifelé is tanúsítja azt, hogy a két 1 állam között való kapcsolatok teljesen őszin- ték. Különös örömömre szolgál, hogy berlini ^látogatásom alkalmával módom volt szemé- s lyesen is érintkezést találni a birodalmi kan­cellár úrral és a birodalmi kormány tagjai* val. Azzal a meggyőződéssel jöttünk haza, hogy berlini megbeszéléseink újból sokban ■ hozzájárultak a német birodalom és Ma­gyarország között való baráti jóviszony el* mélyítéséhez* " í 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom