Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-30 / 273. (4419.) szám
Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyedévre 76. havont,* 26 Ki., külföldre évente 450, félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl ké'^es melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg/es szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága l!„ Panská u I i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3-1 1, •• SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHft, Chautemps és Delbos az angol fővárosban Megkezdődött Londonban az angol-francia konferencia Németország cáfolja a középeurópai kombinációkat - Delbos nem utazik Moszkvába - A négyhatalmi biok előkészítése A Times szerint a tárgyalások közzéppontjában Középeurópa ált LONDON. — Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter hétfőn délelőtt Londonba érkezett, ahol tanácskozni fog Edén külügyminiszterrel és Chamberlain miniszterelnökkel. ciaország szabadkezet akar biztosítani a birodalomnak Ausztriában és Csehszlovákiában. A lap a következőket Írja: „Csak nem tartják Angliában a birodalmat annyira naivnak, hogy Németország elhiszi, hogy tetszése szerint bánhat a középeurópai államokkal, ha egyszer ebbe Anglia beleegyezik? Németország küzd a szudétanémete- kért, de csak azt akarja elérni, hogy a szu- détanémetek nemzeti sorsukat a csehszlovák államon belül önmaguk irányíthassák, de a birodalom sohasem gondolt arra, hogy a szudétanémet kérdést erőszakkal megoldja. Ugyanakkor Németország számtalanszor kifejezte, hogy nem engedi meg, hogy Kö- zépeurópából politikailag vagy gazdaságilag kikapcsolják. LONDON.— A Times a londoni franciaangol tárgyalásokkal kapcsolatban vezércikket közöl, amely sok tekintetben nagyjelentőségű. Diplomáciai körök máris azon a véleményen vannak, hogy ez a félhivatalos vezércikk megfelelő keretet és há teret ad az egész londoni tanácskozásnak. A Times a következőket írja: (FOLYTATÁS A 3. OLDAL KÖZEPÉN) A világsajtó napok óta nagy figyelemmel kiséri Delbos és Chautemps londoni utazásának előkészületeit. Általában európai jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a francia államférfiak Delbos középeurópai utazása előtt ellátogattak az angol fővárosba, azaz az utolsó részletekig meg akarják beszélni a közös angol-francia politika magatartását a többi állammal nemben. Az utazással kapcsolatban máris rengeteg kombináció és találgatás jelent meg. Különösen Középeurópában foglalkoztak sokat a lapok az eseménnyel és egyes orgánumok azt írták, hogy az angol-francia konferencián Halifax berlini utazásával kapcsolatban sok szó lesz Csehszlovákiáról. Londoni illetékes körök mindent elkövetnek, hogy a Középeurópában fölmerült aggodalmakat vagy optimizmusokat eloszlassák. A francia és az angol fővárosban egyértelműen kijelentik, hogy az általános európai megbékülés nem történhet más országok rovására és Londonban semmiesetre sem változnak meg alapvetően az angol és a francia külpolitika vezérelvei. Egyes »apnk szerint a londoni tanácskozás középpontjában az a kérdés fog állani, hogy miként képzelhető el a közeledés a Róma—Berlin tengely és a London— Páris tengely között. A gyakorlatban tehát a nyugateurópai négyhatalmi paktum előkészítő tárgyalásai folynak az angol fővárosban azon az alapon, amelyről lord Halifax Berlinben tájékozódott. Természetesen a német gyarmati követelések is nagy szerepet játszanak a megbeszélésen, de pozitívumok ezen a téren nem várhatók. A jólinformált angol1 lapok szerint elképzelhetetlen, hogy Anglia Németország megnyerése érdekében kedvezményeket tegyen a a birodalomnak Középeurópában, főleg Csehszlovákiában. Német cáfolatok A német lapok a londoni francia-angol tanácskozás előestéjén igyekeznek ugyancsak megnyugtatóan írni. A Völkischer Be- obachter légbőlkapottnak nevez minden olyan hirt, amely szerint Csehszlovákia territoriális érdekeit a nagyhatalmak nem akarnák respektálni. A Berliner Börsenzci- tung szerint a javulás jele, hogy a francia külügyminiszter úti programjában nem szerepel Moszkva. A Germania éles támadást intéz azok ellen, akik a német külpolitikát akarják kompromittálni esztelen kombinációkkal és azt állítják, hogy Anglia és FraaA magyar egység legszebb dokumentuma Hatalmas ünnepségek keretében Komáromban leleplezték Jókai Mór szobrát A szlovenszkói magyar kulturális erő1* impozáns felvonulása Kos oruerdó Berecz Gyula gyönyörű bronzszobrán •• Szlovenszkö minden magyar réte?e kápv.selve volt ■■ Jankovics Marcell. Szili Ferenc és Schubert Tódor beszédei Lelkes pohárköszöntők a héiszázteritékes ünnepi ebéden KOMÁROM. — (Kiküldött munkatársunktól.) Régi vágya teljesült a komáromi magyar? Ságnak most, hogy a város legnagyobb fiának, a magyarság legkedvesebb mesemondójának állított szobrot szülővárosában. A szobor felállítását a Jókai Egyesület kezdeményezte, —- amelynek alapszabályszerü kötelessége is volt ez már huszonöt esztendő óta, — de a kezdeményező Jókai Egyesületnek segített Szlovén- szkó egész magyarsága abban, hogy a szobor a Jókai Egyesület kulturházának udvarán, szemben az impozáns Szent András-templommal, álljon. Kedvező lélektani pillanatban adta ki az Egyesület a jelszót: „Szobrot Jókainak" s alig egy évre rá, hogy a szoborbizottság megkezdte munkáját, már áll is a szobor, Berecz Gyula komáromi szobrászművész komoly, szép alkotása. Százezer korona gyűlt össze Jókai szobrára, jeléül annak, hogy soha nem múló szeretettel gondol a szlovenszkói olvasóközönség Komárom legnagyobb fiára, az Aranyember költőjére. A szoborpályázat tavasszal lejárván Berecz Gyulát bírták meg a szobor megtervezésével s a művész valóban időtállót alkotott. A vasárnapi szoborleleplezésre Szlovenszkó messzi vidékeiről zarándokoltak el a magyarság képviselői, a társadalom minden rétege képviselve volt, megjelent a hatóság, Komárom ezernyi népe ott szorongott a Nádor-uecán, hogy tanúja legyen a régi álom valóraválásának. S hogy ez igy történt, elsősorban a Jókai- szoborhizottság élén működő dr, Szijj Ferenc egyesületi elnöknek érdeme, aki időt és fáradságot neqi kiméivé vezette a nagyszabású szoborakciót. A Jókai Egyesület élsó Uiye az volt, hogy egyszerű mellszobrot állít Jókai Mórnak, az adományok azonban lehetővé tették, hogy Jókait ülő alakban, másfél- szeres életnagyságban, bronzba öntve örökíthesse meg a művész, A megjelentek A leleplezési ünnepség vasárnap délelőtt háromnegyedtizenegy órakor kezdődött. Megjelent Hodza Milán miniszterelnök képviseletében Otszágh József országos elnök, megérkezett dr. Petravich Gyula pozsonyi magyar királyi konzul, a komáromi járást Pa- rassin Sándor járási főnök, a várost Nagy Jenő kormánybiztos, a rendőrhatóságot Ma- cháesek Pál tanácsos képviselte. A magyarság parlamenti képviselői közül ott láttuk dr. Szüllő Géza, Jaross Andor, Esterházy János, dr. Holota János, dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselőket, dr. Pajor Miklós, Füssy Kálmán, dr. Turchányi Imre szenátorokat, dr. Törköly József volt szenátort, Kontsek György és Virágh Béla tartománygyűlési képviselőt, dr. Aixinger László, Ko- ezor Gyula, Kristóff Sándor párcigazgatókat. A budapesti Petőfi Társaságot ifj. Hegedűs Sándor képviáklte, a Jókai-családot dr. Jókai- f.ász Miklós, valamint a Feszfy-család. Megjelentek az egyházak, iskolák, társadalmi, kulturális, jótékonysági egyesületek képviselői, számos szlovenszkói város kiküldötte, megjelentek a környező falvakból gazdaemberek, munkások, eljöttek a komáromi szlovák kulturegyesületek képviselői, eljött a szepesi németség küldötte: a szlovenszkói társadalom ezúttal valóban társadalmi, nemzeti és felekezeti különbség nélkül áldozott Jókai Mór halhatatlan emlékének. Az ünnep megkezdődik Az ünnepséget a komáromi Dalegyesület szépen zengő kórusa nyitotta meg Schmidt Viktor vezényletével. Majd dr. Jankovics Marcell, mint a szoborbizottság elnöke, lépett a szobor elé s mondotta el remekbekészült avatóbeszédét. Jankovics Marcell ünnepi beszéde — Jókairól szólani Komárom levegőjében, — mondotta többek között, — mely az ő álmaival és meséivel van tele, — szólani az ő szobrának lábainál, mely szoborban mintegy ő önmaga hallgatja az elhangzó szavakat, — Jókairól szó- Imii a magyar kisebbség összeforrt, — egyre szükebbre összeforrt életében, — oly feladat, mely az ékesszólás minden művészetét felülmúlja. A* a tisztes gyülekezet, mely meghatotfan áll itt most a magyarság legkedvesebb írójának, legbőkezűbb költőjének szobra előtt* akinek képzelete végtelen volt, mint a magyar puszta, — ez a tisztes gyülekezet sokkal nagyobb tömeg, mint azt gyarló emberi szemmel mérni és számlálni lehetne. — Igenis, itt van, jelen van az egész magyarság gondolataival, szeretetével, leikével, — merem állítani, jelen van az egész világ magyarsága, bárhová is hullatta az embersors az összetartozó vércsöppeket. Mert közénk ékelődhetik hegy, völgy, folyó vagy tenger, az élet és az ember törvénye, a határ vagy a műveltség és a meggyőződés határa, sőt a magyar átok* a
