Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-28 / 272. (4418.) szám
TM<Va-MAG^RHlRLAP 1937 november 28, vasárnap* GINGERS ROGERS R. K. O. SZTÁR ... Hollywoodból M&X MSTOR ROU6B Miként Hollywood világhírű filmsztárjai, ön is el lesz ragadtatva ama kedves, természetes szépségtől, amit ez a rnzs kölcsönöz. A hollywoodi szépségápolás nagymestere Max Factor kreálta! TÖLTSE KI EZEN SZELVÉNYT ÉS KÜLDJE BE A LENTI CÍMRE! Szíveskedjék díjmentesen nevemre megküldeni arcom egyéni elemzését és az ehhez tartozó szinharménikus kikészitési utasítást, valamint a „Socieív Make-Up uj művészete” illusztrált tanácsadóját. TEINT SZEM Nagyon világos Q Világos ...............O El efántosont . 0 Közép...............O j Pi rospozsgás -.01 Sápadt . .... Q Szeplős.............0 Sö tét.............• O BŐ R Száraz ............. O Zs íros..................O Eg észséges . ... 0 i Kék.....................O Sz ürke...............O Zö ld © Mogyoróbarna O Barna , . . . . 0 Fekete ..... © SZEMPILLA Világos.............O Sö tét ...... 0 ÉLETKOR alatt 35 felett HAJ SZŐKE Világos© Sötét O BARNA Világos O Sötét Q BRÜNETTE Világos 0 Sötét 0 VÖRÖS Világos O Sötét 0 Őszülő haj esetén jelezze itt és a haj színénél Q Név: ................................................................................ He lység:................................................................... MAX FACTOR & CO., HOLLYWOOD Vezérképviselete: Bratislava, Miclialsk«á 6. I. Nitsch kimutatja, hogy az uj adók a kisembereket sújtják a legjobban A szepesi német párt képviselőjének beszéde a költségvetési bizottságban „A nemzetvédelmi dij sem nem igazságos, sem nem szociális" •• December 4-én nyílik meg a kassai evangélikusok karácsonyi vására KASSA. — A kassai Evangélikus Diakonissza íÖEgyesület ezidsi karácsonyi vásárán is a már hagyományossá vált me’eg családias légkör fog megelevenedni szombattól, december 4-től (d. u. 5 órai kezdettel Malom-u. 23. sz. alatt a volt cv. iskola épületében), mely annyira jellemzi a Diakonissza Nőegyesület karitatív munkáját. Sokan vannak, akik hallják a vallásuk által hirdetett szeretet parancsát és akarnak is segíteni a szü- kölködőkön, szegényeken, elaggottakon. Az Evangélikus Diakonissza Nőegylet ebben az esztendőben is azok között van, akik alkalmat nyújtanak minden jóakarata, segítésre kész embernek arra, hogy szereíetét meg tudja bizonyítani. — A karácsonyi vásár bevételét felsegélyezésre fordítja, igv december 4., 5., 6. és 7. én (szombattól keddig) mindenki azzal a tudattal ihaíja teáját, fogyaszthatja szendvicsét, vagy süteményét az Ízlésesen felállított büfféből, hogy ezzel is a nyomor oszla- tásához járul hozzá és Pál apostol intését fogadja meg, aki azt mondja: „akár észtéit, akár isztok, akármit cselekedtek, mindent az Isten dicsőségére műveljetek!” A látogatókat a vásár ideje alatt minden este 6 órakor rövid, de választékos műsor várja. A vásár szombattól keddig minden nap 5 órától van nyitva, vasárnap pedig egész nap. A vásár keretében értékes tombolaíárgyak kerülnek kisorsolásra. Vasárnap Mikulás-est is lesz, melyhez a csomagokat a vásár helyiségeiben (Malom- u. 23. alatt) a rendezőségnél lehet leadni ugyanaznap, december 5.-én. Beléptidij egész időtartamra 5 korona, egyszeri belépőjegy felnőtteknek 2 korona, gyermekeknek 1 korona. Erre a jótékonycélu karácsonyi vásárra minden érdeklődőt szeretettel hív és vár az Evangélikus Diakonissza NőegyesüSet Elnöksége. PRÁGA. — A költségvetési bizottság csütörtöki ülésén a pénzügyi tárca részletes vitájában felszólalt Nitsch Andor képviselő, a szepesi németek törvényhozója. Beszédét alább ismertetjük: — A köztársaság első évei közt voltak kövér esztendők — mondotta a képviselő, — de nemsokára beköszöntöttek a sovány évek. A kormányok azonban a kövér esztendőkben megfeledkeztek a magtárak építéséről és még inkább azok megtöltéséről, hogy a sovány esztendőket könnyebben elviselhessük. A köztársaság nagy gazdagságot örökölt a monarchiától, e kincseket az első pénz- \ ügyminiszter ügyesen meg tudta fogni, de j a következők már nem tudták a kincse- \ két és gazdagságot konzerválni. Köny- nyebb dolog nagy vagyont szerezni, mint azt megtartani. Emiatt nem mindig a pénzügyminisztereket tehetjük felelőssé, mert távozásukkor gyak- I ran panaszkodtak, hogy a pénzt nálunk azt államháztartásban könnyelműen szórják, i hanem a koalíciókat, amelyeknek exponen-1 seik voltak. A koalíciók vigan és gondta-l lanul gazdálkodtak, amig a fölhalmozott í tartalékokból futotta. Valamennyi koalíciós párt csak arra tö- : rekedeít, hegy elsősorban állami pénzek-1 bői, másodsorban a magángazdaságtól 9 elvont pénzből nagy vagyonra tegyen j szert. I Az ilyen gazdálkodást azonban az állam-1 pénztár szenvedte meg s azzal együtt al magángazdálkodás, mert például a magán-1 gazdálkodásnak a népjóléti intézményekhez^ való hozzájárulásai gyakran terhesebbek és 5 súlyosabbak áz állami adóknál is. Az állami költségvetéseket évröl-évre túl- 5 lépték, emelkedett az államadósság és! vele a kamat. A pénzügyminiszterek a | legegyszerűbb módszerhez folyamodtak: az adócsavar szorosabbra húzásához. Közben pedig minden pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a közgazdasági élet újabb adómegterhelést nem bir elviselni. Hí! vannsk a tartattok? — Az államot tizenkilenc év óta csaknem ugyanazok a férfiak vezetik, mégis megengedték az állampénztár tartalékainak fölemésztését s nem gondoltak arra, hogy olyan idők jöhetnek, amikor az állam biztonsága a lehető legnagyobb pénzáldozatot fogia megkövetelni. Talán a biztonsági szerződéssel a genfi békekürtök szólamai altatták el a csehszlovák államférfiakat? A genfi kürtöket most tulharsogja a hadikürt s a vi'ágle- feoyverzést és világfegyverzés váltotta föl. A fegyverkezési verseny, amelybe a nagy;] szövetségesek a kishatalmakat is belerán-í tották, oly áldozatokat követel, amelyek! csak csillagászati számokkal fejezhetők ki. | De mert az állampénztár üres és a pénzre! szükség van, a jelenlegi pénzügyminiszteri ur is a régi módszert választja és az adócsavart hozza működésbe. A bankóprést nem akarja működésbe hozni, mert az infláció volna. Adósságokat sem j szeretne csinálni, mert abból is van elég. | \z állami monopóliumok sem hozhatnak! öbbet, az állami üzemekben rossz gaz- lálkodás folyik, mert az állam nem jó , vállalkozó. A külföldi hitel kérdéses és veszélyes. Tehát az adófizetőt szorítják meg. De a megadóztatás módja egyúttal azt is jelenti, hogy a vagyon rámegy az adóra, az uj egyenes adók voltaképpen egészen szabályszerű vagyonadót jelentenek. A miniszter a legegyszerűbb utat választotta. Ha a vagyonadóhoz nyúlt volna, a vagyontárgyak összeírása óriása apparátust igényelt volna, de az államvédelmi dij az egyenesadók alapjára való helyezésével sokkal egyszerűbben hajtható be. Milyen rendkívüli levételek lehetségesek — Régi költségvetési elv, hogy a rendkívüli kiadásokat csak rendkívüli bevételekkel kell fedezni. A rendkívüli államvédelmi kiadásokra milyen rendkívüli bevételek volnának lehetségesek? . 1. Külföldi hitel'. — A nagy fegyverkezési tervek nemcsak a köztársaság érdekét képezik, hanem a szövetséges nagyhatalmakét is. Nem hiszem, hogy ezt a problémát nem lehetne igy megoldani. Avagy történtek már bizonyos lépések a szövetségeseknél? A törvényhozást nagyon érdekelné, hogy a külföldi higődünk, hogy egyszer majd jobban megy tán a dolgunk. Örökös konkurenciával küzdünk, de nem a kis ember okoz konkurenciát, hanem az államilag támogatott: nagy központok. Mi fizetjük a nagy állami adót, a nagy köziéi teremtésére irányuló esetleges törekvé-s sek miért maradtak eredménytelenek? A> pénzügyminiszter talán adhatna valami- j lyen fölvilágositást. 2. Belföldi hitel, — A takarékbetétek mai alacsony kamatozása mellett egy uj államkölcsön kiírásának föltétlenül volna eredménye, ha az uj kölcsön nagyobb kamatot biztosítana. 3. A szociális intézetek, biztosítási intézetek kétségtelenül rendelkeznek nagy tartalékokkal s azokat az állampénztár köny- nyen veheti igénybe. Vagy azokat már kimerítették? 4. A protezsált központok, monopóliumtársaságok, kartellek, trösztök igazi kon- junkturaadóval való megterhelése s a f-gy- veripar rendkívüli nyereségeinek megadóztatása magától értetődő és teljesen indokolt volna, <— Konkrét esetet tudok, amikor egy nagykartell X millió koronát volt kész adni államvédelmi célokra. Az államilag protezsált kartellek száma már több, mint 600. Milyen könnyű lett volna a keresett másfél miiliárdot a kartellektől beszedni! — Ha az államvédelmi dijat úgy akarják szétosztani, hogy minden polgárt egyformán terheljen, sokkal egyszerűbb volna, ha minden adófizető összadójához bizonyos százalékos pófadót csapnának s teljesen fölösleges komplikált törvényekkel és kivetési eljárásokkal izgatni a polgárságot. A komplikált adókivetési eljárás az államvédelmi díjjal még jobban kompli- káiódik s a dolog vége az adófellebbezések újabb lavinája lesz. Az adóigazgatások mai személyzete nem lesz elegendő az uj adók kivetéséhez és behajtásához. Llj erők fölvételével az uj adók húsz százaléka a behajtási költségekre esik le. Emellett az államvédelmi dij javasolt formája nem igazságos és nem szociális. Igaz,, a kis adófizető nem fizet semmit, de fizet a fogyasztási adók formájában, ám a nagy- vállalatokat mint kartelleket, trösztöket nem érinti súlyosabban az uj teher, mert monopolizált állásuk következtében adótartalékokból táplálkozhatnak s adóalapjaiknak csak egyrészét fogják leadni. Ha a pénzügyminiszter igazságosan akar eljárni, akikor kétféle jövedelemadót kell megkülönböztetnie. Az egyik a nehezen keresők jövedelemadója, amilyenek a tisztviselők, iparosok, földművesek, kereskedők és munkások. A másik csoportba tartozik az államilag támogatott üzemek alkalmazottainak jövedelmi adója. Ha a középosztály adómegterhelését ily irgalmatlanul fogják növelni, rövidesen nem lesz csak két osztály: a mammut tőke és a proletariátus. A középosztály teljesen eltűnik. Az államvédelmi dij éppen a középosztályt sújtja a legjobban. A kereskedő panasza —- Halljuk, mit mond ehhez a kereskedő. A konjunktúra nálunk a régmúlté. A vagyonába got éljük föl s abból a reményből tenpontok megmenekülnek az adófizetési kötelezettségektől, sőt törvények is védik őket az adóztatás ellen. Örökös eredménytelen harcot folytatunk az adókivető hivatalokkal, a rossz adóerkölcsre való hivatkozással nem veszik figyelembe bizonyítékainkat. Ha nem akarunk örökösen föllebbezni és izgalomban élni, belenyugszunk a túladóztatásba. De az uj adók arra késztetnek, hogy föllebbezéseinket majd a legfelső fórumig vigyük. Rendeléseinknél a kartellek és szindikátusok a legmesszebbmenően kihasználnak bennünket. Az átalányadót 3 és fél százalékkal akarják emelni. Kérdjük, mennyiben terheli ez az emelés a raktári készleteket? Mert ha ezekre is vonatkozik, úgy súlyos katasztrófák várhatók. A kisipar helyzete — A kisipar, ha még ilyenről egyáltalán beszélhetünk, a forgalom teljes megszűnéséről panaszkodik. Az adók és szociális terhek egyszerűen tönkreteszik. A versenyből ki vagyunk zárva, mondja a kisiparos, mert a szomszédunkban folyó állami építkezéshez is gyárilag előállított készárut hoznak. A kisvál’alatak aggodalmai — Nagyon súlyosan érzik meg majd az uj adót az általános kereseti adót fizető vállalatok közül azok, amelyek az 50 ezres jövedelmi határhoz közel esnök. Ha az adó- referens a 49.500 koronás jövedelemadóalapnál a kiszámításban egész kis levonási tételt törölve az adóalapot 500 koronával megnöveli, hogy a vállalat az úgynevezett konjunkturális nyereséget elérő vállalatok közé kerüljön s a külön adóval megterhelhető legyen. A családi vállalatok és a passzív vállalatok uj adója — Ez az uj konjunkturaadó — nagyon szép nevet találtak neki — nagyon sújtja a kis családi vállalatokat, amelyekben a tulajdonosoík maguk dolgoznak. Ott ugyanis az általános kereseti adóról szóló törvény nem engedi meg, hogy a tulajdonosalkalmazott illetményeit levonják az adóalapból. Most majd minden kis családi vállalat beleesik az 50 ezer koronás értékhatárba s ezeket megterhelik 2.5 százalékos konjun'kturaadóval. A rendkívüli jövedelmek uj adója még a passzív vállalatokat is sújtja. Eddig vagyonértékük 1.5 ezrelékét voltak kötelesek fizetni s ez sem volt más, mint vagyonadó. Pedig már Plutarchos kifogásolta, hogy a régi roma iáik a megszállott tartományokban az adót nem a jövedelmek után szedték, hanem a vagyon után, illetve elkobozták a vagyont. Plutarchos szerint ez volt az oka a provinciák lázadásának és később ez vezetett a római birodalom bukására. Egyenlő tetier - egyenlő jog —- Ha a kisebbségek az adófizetésben egyformán vállalják és viselik az állami terheket, akkor a jogokban is ugyanúgy kell őket részesíteni, mint a többségi nemzethez tartozó polgárokat. 6 Óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Koilce r 3 Üveg — porcellán — vilIanycsfBJárok! lllllllllllllllllllilllilllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllillllfillilllllillllllllllllllllllillllllllllllllllilHIIIiillilllllillllllllllllllllillllllllilllllllillilill Modern képkeretezés, üvegezés IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÉIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH Telefon 2423 TM.nRva 1833 !
