Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-27 / 271. (4417.) szám
4 ^i«<2aMAfi^aRHiKLAa 1937 november 27, szombat* védjeggyel ellátott csomagot. Az utánzatokat ctasitsa vissza! ífUt Uh&U BORSKY A „NÉMET-MAGYAR SZÖVETSÉGIRŐL A Národni Politikában Borsky, a Tajp külpoliti- Ibusa vezércikkben foglalkozik a magyar kormány-férfiak berlini látogatásával. Borsky „Német—magyar szövetség" cím alatt a következőket Írja: „Az angol látogatás rendkívüli jelentőségével -elhomályosította a magyar miniszterelnök -és külügyminiszter berlini látogatását és tárgyalásait. A német és magyar külügyminiszterek pohárkö- f-zöntői azonban felkeltik főleg a szomszédok figyelmét erre a látogatásra, amely az nj magyar orientációs kísérletek befejezését jelképezi, vagyis a visszatérést a régi, még háború-előtti német orientációihoz. Neurath német külügyminiszter fiókárköszöntőjében a két nemzet szilárdan ösz- szekovácsolt sorsközösségéről beszélt és kijelentette, hogy a két kormány szilárdan összetart, az egymáshoz való megrendHihetetlen bizalmuk biztosítéka politikai jövőjiiknek, tekintetük továbbra is országaik elkl-egenitbetetlen életjogaira és ezzel együtt- az igazi európai béke magasztos céljára irányul. Erre a magyar külügyminiszter megerősítette a két nemzet sorsiközösségéről szóló szavakat és kijelentette, hogy büszkeséggel és elégtétellel tölti el az a tény, hogy Magyarországot a nagy német birodalomhoz régi kipróbált és bevált barátság fűzi, amely a közös érdekek egyedül -megbízható alapján nyugszik. Az ilyen- hángu pohárk ősz öntők bizonyítják, ihogy Németország és Magyarország között szövetség létezik, mégpedig valószínűleg katonai szerződést is magábanfoglaló szövetség. Történelmi tény, hogy Poroszország és Bismarck az 1866-os háború előtt tárgyalt a magyarokkal (és szerbekkel) magyar önkénteslégió felállításáról. A Klapka-féle, mintegy kétezerfőnyi légió az Ausztria elleni rövid-tartamú háborúba ugyan nem avatkozott (az osztrákok átkaroló hadmozdulatai miatt kénytelen volt gyorsan visszavonulni), de a magyaroknak már a következő évben, 1867-ben meghozta a kiegyezést Beccsel, amely azután a magyar állam megújítására vezetett. Ekkor valóban kifizetődött a magyaroknak a Poroszországgal való együttműködés, de már a Németországgal való együttműködés az 1914—18 években nemcsak hogy nem fizetődött ki, hanem Magyarország vesztét okozta. Ezt a. katasztrófát akarják most a magyarok a Németországgal való szövetséggel jóvátenni, miként azt Bulgária is megkísérelte, 'hogy 1913-ban szenvedett vereségét a Németországgal és szövetségeseivel való szövetkezéssel 1915—18-ban jóvátegye. Ez — miut ismeretes — Bulgária még nagyobb vereségéhez vezetett. De Magyarország amely természetesen nem várhatja katasztrófájának jóvátételét a kis- antant-államoktól — amelyek nemzetiségi határait nem adhatják vissza, — bízik benne, miként azt Kóburg Ferdinánd Bulgáriája remélte, hogy a Németországgal szilárdrakovácsolt sorsközössé- ge visszaadja neki a régi Magyarország határait. Ezért haladnak együtt a béke érdekében. Nyíl- vám olyan békét képjelnek, mint- a brestlitov&ki és bukaresti béke volt, amelyeket Berlin és Budapest diktált 1918-ban Oroszországnak és Romániának. Ezek a békeszerződések könyörtelenek voltak és ilyen békét diktálnának megint, ha — a; következő háborút megnyernék. Nem volna tehát meglepetés, ha Németország és Magyarország szövetsége kifelé abban is megnyilvánulna, hogy Budapest belépne Japán és Olaszország mellé a kommunistáéi lenes szövetségbe, úgyhogy ezt a csoportot most már Magyarország is erősítené. A berlini német—magyar tárgyalások látható eredménye sokat árul el Halifax látogatásálból is, mert Magyarország mindig Anglia, politikája felé kacsingatott, kivéve épen a végzetes 1914-es esztendőt, amikor Anglia helyett inkább Németországban bízott.” Fölakasztotta magát egy tizennégyéves Hu LŐCSE. —■ N. J., egy lőcsei katonatiszt 11 éves fia Rózsahegyen fölakasztotta magát az ablakfélfára. Mire tettét észrevették, már nem volt benne elet. öngyilkosságának oka ismeretlen. — CSÖKKEN A CSEHEK ÉS A NÉMETEK SZÜLETÉSI ARANYSZAMA. Dr. Czech egészségügyi miniszter a költségvetési bizottságban foglalkozott a születések számának csökkenésével is. Csehszlovákiában ugyanis az 1926-tól 1935-ig terjedő időhöz viszonyítva az ez év első nyolc hónapjára kiterjedő megfigyelések. szerint a népszaporodás 9 ezrelékről 3.78 ezrelékre süllyedt. Prágában is erősen csökkent a születések arányszáma. A köztársaság cseh lakosságánál a népszaporodás 0.93 ezreléket tesz ki, míg a német lakosságnál 0.32 ezreléket, úgyhogy a szaporodás csaknem semmi. Az egészségügyi miniszter jelentése szerint a népszaporodás sokkal, kedvezőbb a köztársaság többi nemzeteinél, különösen az ország keleti re szélben, % SO millió jár a magyarság céljaira Szlovenszkó költségvetéséből Kontsek György költségvetési beszéde a tartománygyüiésen - Államosítani kell a 6.Q00 kilométernyi országutat és 6.500 kilométernyi v'c'nális utat - Csehország és Morvaország összesen 20 kilométer útról gondoskodik POZSONY. — Röviden jelentettük, hogy Kontsek György, az egyesült párt tartomány- gyűlési képviselője az országos képviselőtestület költségvetési vitájában nagyszabású beszédet mondott. A képviselő beszédében megindokolta az egyesült párt ellenzéki magatartását. Hangsúlyozta, hogy amikor a magyarság panaszait és követeléseit föltárja, ezzel nem demagógiát szolgál. hanem államépitő munkát végez. Nem azok az államépitők, —- mondotta, — akik a kisebbségek jogait negligálják, hanem azok, akik mindenhol és mindenkor a konszolidáció érdekében a kisebbségek garantált jogainak maradéktalan teljesítése érdekében dolgoznak. Elhisszük, hogy a szlovák nemzetnek sok az épitenivalója, de higyjék el. hogy ebben mi a szlovákságot gátolni nem akarjuk, De ismerjék el, hogy nekünk is sok építeni valónk van, már szinte két évtized mulasztásait kell az államnak velünk szemben pótolni. Mi boldogulásunkat nem akarjuk mások romjain építeni, de ugyanúgy tiltakoznánk az ellen, ha bárki más a mi romjainkon építkezne. A költségvetéssel kapcsolatban kifogást emel az ellen, hogy a képviselőknek csak két hét ideje van az áttanulmányozásra és kéri, hogy a jövőben három hét időt bocsássanak e célra a képviselők rendelkezésére. A leggondosabb vizsgálat alapján leszögezi, hogy a költségvetésben a kisebbségek érdekei alig- alig vannak említve. Kifogásolja a kormánynak azt a kivánságát, hogy a tartományok költségvetése a cseh- és morva- országi-sziléziai tartományi költségvetésének formájához igazodjék. Nem érti, hogy miért éppen a szlovenszkóinak kell igy alkalmazkodnia, amikor éppúgy történhetne fordítva is, mert hiszen Szlovenszkónak nyolc éven át megfelelt az eddigi forma. S ha már külső formában kell hogy hasonlítson, hasonlíthatna belső tartalomban is az említett költségvetésekhez. Ez nagy hasznot jelentene Szlovenszkó számára, mert az állam a legterhesebb költségvetési tehertételt vállalná át magára: az utakra való kiadásokat. Az utakra kiadott összeg Szlovenszkón a költségvetés 28 százaléka, Csehországban 3, Morvaországban pedig csak 1.5 százaléka. Cseh- és Morvaországban kultúrára és egészségügyre fordíthatják azt, ami Szlovenszkón útépítésre és útfenntartásra megy* A nemzeti kisebbség jussa A költségvetés legfontosabb hiánya az, hogy sem összességében, sem részleteiben nem .tartalmazza azt. hogy mennyit szánnak a nemzeti kisebbségekre. A népszámlálás szerint Szlovenszkón a magyarság számaránya 18 százalék, a németeké 4.5 százalék, a költségvetésből tehát, ugyanilyen arányú rész illeti meg a két kisebbséget. Eszerint a gazdasági tétel címén előirányzott 292 millió 681.584 koronából 52,682.685 korona jár a magyarságnak s 13,170.671 korona a németségnek. A beruházásra szánt 157,199.000 koronából a magyarságot 28,295.820, a németséget 7,073.955 korona illeti meg. Végeredményben tehát a magyarságnak 80,978*505, a németeknek 20,244.626 korona, együttvéve a két nemzeti kisebbségnek pedig 101 millió 223.131 korona járna. Lehetetlen és jogtalan az. hogy azok a súlyos milliók, amelyeket a nemzeti kisebbségek fizetnek be a közterhekhez való hozzájárulásuk címén, azokat ne ők, hanem mások élvezzék. Nem kívánjuk a másét, de ami joggal megillet, azt nem engedjük. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az itt kimutatott milliók a magyarok és németek céljait szolgálják. Mig ebbeli jogos követelésünk meghallgatásra és teljesítésre nem talál, addig megelégedettségről, ellenzéki álláspontunk föladásáról, a költségvetés megszavazásáról szó sem lehet. A február 18-iki nyilatkozat végrehajtása A szónok ezután bőven foglalkozott a február 18-iki kormányhatározatról, melyet körirat formájában közölt a kormány az országos hivatalokkal „igazságosabb kisebbségi politika" címen. A határozat a közmunkák kérdésében is elrendeli a kisebbségek aránylagos részesedését. Ezt azonban a szónok nem látja megvalósitott- nak s ennek példájára felhozza art a tényt, hogy a szenei polgári iskola építésénél egyetlenegy magyar vállalkozó nem kapott munkát. A kassai vasutigazgatóság irodaszerpályázatán a szállítást 23 cég nyerte el: ebből 16 volt mor- vántuli és csak 7 szlovenszkói, a célra. A szónok végül követelte, hogy a magyar vidéken is gondoskodjanak a viz- szabályozásról, hogy megkíméljék a lakosságot a rendszeres árvizektől. LEGÚJABB SPORT Közvetlenül a londoni ut előtt lemondott a CsÁF kap tánya PRAGA. — Közvetlenül a csehszlovák válogatott futballcsapat Londonba való elutazása előtt váratlanul kínos kapitány-válság tört ki a CsAF-ban. Tesaf szövetségi kapitányt a csapat felállításával és előkészületeivel kapcsolatban a saj.ó oly kíméletlenül támadta, hogy Tesar, aki a magánéletben a nemzetvédelmi minisztériumba beosztott vezérkari alezredes, kénytelen volt éppen a támadások személyi éle miatt benyújtani lemondását, A kapitány lemondása rendkívül kényes helyzetbe hozta a ÖsAF vezetőségét és még nem tudják, hogy Tesaf funkcióját az angliai utón kire fogják bízni, A lemondás híre általános feltűnést keltett. Mit igényel a magyarság? A kormány kimondta, hogy az állam szolgálatban a kisebbségeket aránylagos képviselethez kell juttatni. A szónok megjegyzi, hogy ennek az elvnek megvalósításában a kormány azzal járhat jó példává elől, hogy a tartománygyülésből visszahívná a kinevezett tagokat és az újonnan kineve- zendők sorában a kisebbségeket hozzájuttatná az őket aránylagosan megilleti számú helyhez. Rámutat a magyarság nemzetgyűlési képviselőinek interpellációjára, amely lesze- gezte. hogy több járás közigazgatásában éí bíróságánál nem tartják be a magyar nyeh használatára vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ott, ahol a magyarság a nép- számlálás adatai szerint elveszti nyelv- használati jogait, mint Kassán és Pozsonyban, a hivatalok ezt a körülményt azonnal észreveszik és sietnek a végrehajtással, ellenben ott, ahol a nyelvjogok megvannak azok akceptálásánál késedelmesek. A magyar színészet csak morzsákat kap A kormány körirata megjegyezte, hogy aho a nemzeti vagy nemzetiségi csoportok néző- szögéből hiányok tapasztalhatók, a kormán} azok orvoslásáról gondoskodik. Sajnos, 18— 19 éves hiányok várnak még mindig orvoslást, Például várjuk, hogy Csécs és Mák- ránc községben mikor indul meg a magyai iskola és mikor valósul meg a dornkappel: magyar iskolázás. 13 ezer gyermek jár magyar iskola hiányában szlovák elemibé, e2 a kis iskolatörvény szerint 250 magyar osztály és ugyanannyi magyar tanító hiányát jelenti. A magyar nemzeti kisebbségnek 36 polgárira volna igénye vS van 17, Legkirívóbb, hogy az 50 százalékban magyar Dunaszcrdahelynek és a 60 százalékos magyar Párkánynak nincs magyar polgárija, szlovák polgári azonban már van. A 311 középiskolából 15 járna, de csak 8 van, 97 tanítóképzőből járna 5, de csak 2 van, 2573 óvodából 123 helyett csak 34- gyel rendelkezünk, 2054 magyar középiskolás jár másnyelvü intézetbe, körülbelül 1000 magyar főiskolásnak nincs főiskolája, tanfelügyelőink sincsenek. Nem elég az, ha a kormány elrendeli, hogy a magyar vidéken a tisztviselők magyarul is tudjanak, hanem ehelyett a „15 ezer állást, amely a nemzetiségi kulcs szerint a magyarságnak járna, magyarokkal töltsék be. , Nincs országos alelnökünk, nincsenek magyar nemzetiségű kormánytanácsosok, tanácsosok, járási főnökök, pedig 15 ilyen járna, a magyar járások irodáiban is alig találhatók magyar nemzetiségű közigazgatási főbiztosok és biztosok, a községi jegyzők között sincs kielégítő számú magyar. A szlovenszkói tisztviselők 18 százalékának magyarnak kellene lennie s amiatt, mert nincs ilyen arányú részesedésünk, a magyarság évente 216 millió koronával károsodik. Államosítani az utakat A szónok megállapítja, hogy a (költség- vetésben sehol nem lát lehetőséget a kiadások csökkentésére. Ellenben lehetetlennek tartja azt, hogy Szlovenszkó 6000 kilométer utat ‘tartson fenn 6500 kilométernyi vicinális ut mellett, mig- Csehország körülbelül csak 20 kilométer országutat tart fenn. vicinális utat semmit, Morvaországnak pedig semmilyen útról nem kel] gondoskodnia. Leghatározottabban követelnünk kell — úgymond -— az utak államosítását, mert a költségvetés most is 7$ milliót fordít erre A risfóSTomteti magyér katolikusok panasza RIMASZOMBAT. — A rimaszombati katolikus Oltáregyesület az elmúlt vasárnap jótékony- célú teaestélyt rendezett. Rimaszombat katolikus magyar uriasszonyainak fáradságot nem ismerő munkája szép eredménnyel járt, amennyiben az estélyen Rimaszombat lakossága osztály- és valláskülönbség nélkül vett részt. A Katolikus Olvasóegylet összes helyiségei zsúfolásig megteltek s a jól induló mulatságot csak a vendégeket üdvözlő dr, Sándor János kanonokplébános hangolta le. A jelenlévők túlnyomó! nagyrésze a magyar többségű város magyar közönségéből tevődött össze, az estélyt a város magyar uriasszonyai rendezték, ezek dolgoztak- ezek áldoztak s ezek követtek el mindent a siker érdekében s ennek dacára dr. Sándor kanonok — aki soviniszta türelmetlenségéről már nem egy ízben tett tanúságot — a vendégeket az Oltáregyesület nevében először szlovákul s csak azután üdvözölte magyarul. Ez a teaestély újabb bizonyték arra, bogy a plébános befolyása alatt álló Katolikus Olvasó- egylet napról-napra jobban szlovákosodik s a magyarok lassan-lassan kiszorulnak a magyar alapítású egyletből. Általában a rimaszombati magyar katolikusság éppen papja részéről tapasztalt eddig is több ízben nemzetiségi türelmetlenséget. így legutóbb csakis a magyar hívek gerincességén múlt az, hogy az egyik vasárnapi magyar szentmisét félig el nem szlovákositotta. Mindenesetre furcsa az, hogy egy lelkipásztor, akinek kizárólag híveinek *lelki üdvével kellene törődnie, úgy a templomba, mint a katolikus megmozdulásokba nemzetiségi kérdést visz be. Ahelyett, hogy gondoskodna arról, hogy a magyar többségű hívek legalább magyarul is jól tudó káplánt kapjanak, mert a jelenlegi rimaszombati káplán nem bkja aranyira a magyar nyelvet, hogy hivatását a magyar hívek megelégedésére láthatná el. Nagyon üdvös lenne, ha az illetékes egyház- megyei főhatóság véget vetne ezeknek az áldatlan állapotoknak' s intézkedne az irányban, hogy a magyartöbbségü rimaszombati katolikusság plébánosa lelkipásztori működéséből kapcsolja ki teljesen a nemzetiségi kérdést, mert csak igy lehet jó munkása az Ur szőlőjének. EGY JELENLÉVŐ. Olaszország állítólag ágyukat rendel Angliában EDINBURGH, — Az Edinburgh Seottsman londoni szerkesztője feltünéstkeltő cikket közül olasz fegyverszáŰitási megrendelésekről Angliában. A lap szerint gróf Volpi, Mussolini pénzügyi tanácsadója röviddel ezelőtt Londonban tartózkodott és különböző angol cégeknél gépeket rendelt Olaszország és az abessziniai olasz vállalkozások részére. Á lap szerint Volpi az iránt is érdeklődött, hogy milyen föltételek mellett szállítanának nehéz'ütegeket és erődítményekhez szükséges alkatrészeket a szóbanforgó gyárak Olaszországnak. Mimién valósziniiség szerint ezeket a megrendeléseket először Németországban eszközölte az olasz kormány, de a németek — tekintettel bizonyos anyagokban való hiányra (főleg elsőrangú minőségű speeiá,Rémekről van szó). — a megxíuulelésekfit nem tudták cEogadnu . ..... ^
