Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-27 / 271. (4417.) szám
Mugüa fisét (*) A világháborút követő békerendezés két hatalmi zónára osztotta a világot. Az egyik jutott az angoloknak s Anglia hatalmi helyzeté- •nek megfelelően a tengerentúli birtokokat kapták, a másik a franciáké lett s Franciaország történelmi tradícióinak s becsvágyának megfelelően neki jutott a vezényszó a kontinens dolgaiban. A népszövetség ennek a hatalmi helyzetnek volt az instrumentuma s hogy az amerikaiak hogyan gondolkoztak felőle — nyilván nem magas erkölcsi célkitűzései, hanem alacsony politikai rendeltetése miatt — bizonyítja. hogy noha a gondolat az övék volt, mégis távol tartották magukat tőle. A háború utáni Európa története azt bizonyítja, hogy e hatalmi egyensúlyi helyzet nem adta meg maguknak a a győztes főhatalmaknak sem a biztonságot. Két okból: először azért, mert Oroszország a háború befejezése után is tovább vívta a maga fegyveres, majd diplomáciai, s legvégül gazdasági háborúját a nyugati világrend ellen; másodszor meg azért, mert az osztozkodásnál kisemmizett hatalmak nem nyugodtak bele sorsukba s minden alkalmat megragadtak, hogy benyomuljanak az angol vagy a francia monopolizált vadászterületre. Ehhez járult a legyőzőitek természetes nyugtalansága. Köztudomású, hogy a győztes hatalmak közül elsőnek Olaszország revoltált az angol-francia világhegemónia ellen. Erköcsi jogcíme is volt hozzá, s valószínű, hogy enélkiil nemcsak külpolitikai, de belpolitikai téren sem tudott volna a fasizmust sikert elérni. Az angolok nem tartottak’ ki az olaszokkal kötött londoni egyezmény mellett, aminek alapján Olaszország annak idején belépett a világháborúba s a központi hatalmak nemcsak jelentős katonai erőit kötötte le, hanem hozzájárult ahhoz az általános lelki felmorzsolódáshoz, ami végül is az összeomláshoz vezetett. Olaszország beavatkozásával vált teljéssé a gyűrű a központi hatalmak körül, tehát az olaszok joggal hivatkoznak arra, hogy a háború kimenetelében döntő részük volt. Mégsem kaptak úgyszólván egyebet, csak, amit maguk erőszakkal vettek el. Anglia a gyarmati birtokok bekebelezésénél ,.telhetetlen“-nek bizonyult. Lehet, hogy erre a liberális kormánynak közvetlen a választások küszöbén szüksége volt és lehet, hogy az angol közvélemény haragját valamilyen irányban le kellett vezetni, különben még súlyosabb lett volna a csapás, amit a győztesek Németországra mértek. .. Anglia mindig túlságosan nagy áldozatokat hozott gyarmatpolitikája érdekében. Pedig a gyarmatokért való küzdelem, aránylag ritka esetektől eltekintve, főleg a nagyhatalmi presztízs ördögének szól s nem sok reális haszna van, még a nagyipar s a vállalkozó tőke szempontjából sem, Tagadhatatlan, hogy Anglia hozzájárulhatott volna a béke megszilárdulásához, ha akkor engedékenyebb álláspontot foglal el Olaszországgal szemben. Nem egészen jogosult a szemrehányás, amit Churchill egyik legutóbbi cikkében olvastunk a háború mellékszereplőiről, akik — mikor niár a főhatalmak a maguk gigantikus harcával elkészültek — minden oldalról előkerülték és biankó váltókat prezentáltak a győzőknek. Nem jogos a szemrehányás, mert ezeket a váltókat London és Párás a háború első felében bőven osztogatta. Az angolokban legalább van őszinteség, hogy bevallják a hibákat és szinte kínos őszinteséggel írja meg például Nicolson, hogy mit, hányszor és hányféle ígértek el s hogy aztán, mikor osztozkodásra került sor, hogyan vágtak mindent zsebre. Kétségtelen, hogy Franciaország sokkal inkább állta a szavát, mint Anglia — igaz, hogy az ő hatalmi körzetében nem is folytathatott volna más paliAz általános eurőpsi béke ügyét szolgálta üfysfalessii vágatért Darányi és Kánya berlini látoiatásn, fia a két msgyar konnlnyférfi még a némát fisát óiban mareüt - Mcever- Ci’szig kiürt a német barátság és a rinssi jegyzciJnyvek me lett BERLIN. — Darányi magyar miniszter- elnök és Kánya magyar külügyminiszter berlini látogatása a Hitler kancellárnál tiszteletükre adott tegnapi estebéddel hivatalosan véget ért. A két magyar államférfi azonban még tovább is a német fővárosban maradt. Ma reggel Darányi miniszterelnök és Kánya külügyminiszter a hivatalos programon kívül megtekintette a birodalmi sport- csarnokot, majd délben a két magyar államférfi részt vett a birodalmi kulturkamara ezidei ülésszakának ünnepi megnyitásán, amelyen Hitler vezér és kancellár is jelen volt. Darányi nyilatkozata Darányi Kálmán miniszterelnök Kánya külügyminiszter társaságában csütörtökön a j berlini magyar követségen fogadta a német | sajtó képviselőit s előttük nyilatkozott berlini látogatásáról. A magyar miniszterelnök ezeket mondotta: — Amikor elődömnek, Gömbös Gyulának elhunyta után a magyar kormány ügyeinek i intézését átvettem, egyik legelső nyilatkozaI tómban kijelentettem, hogy a vezetésem alatt álló magyar kormány mindig a legnagyobb figyelmet fogja szentelni a német birodalommal szemben fönnálló tradicionális jóviszony gondozásának. Ennek a Magyar- ország és a német birodalom között fönnálló barátságnak a jegyében látogattak el hozzánk Budapestre a német államférfiak és a mi mostani hivatalos látogatásunkat ugyancsak a két népet összefűző és történelmileg kipróbált kapcsolatok és rokonérzések kifejezésének kell tekinteni. — Abban a rendkívül szívélyes és meleg fogadtatásban, amelyben Németország kormánya és népe ezekben a napokban bennünket részesített, minden vonatkozásban erőteljes visszhangját látom azoknak az érzéseknek, amelyektől vezetve ezt a mostani hivatalos látogatást a német kormánynál megtettük. Különös örömet okoz nekem, hogy ebből az alkalomból tisztelgő látogatást tehettem a birodalmi vezér és kancellár urnái, akinek hazája történetében olyan messze kimagasló szerep jutott osztályrészül. Ugyanilyen örömmel kell megemlékeznem azokról a személyes érintkezéseinkről, amelyekbe berlini időzésünk alatt a német birotikét. Az igazság mégis az, hogy Anglia ekkor nyerte meg a békét. Azzal, hogy mindent zsebre- vágott. A német gyarmati kérdésben nem most, hanem tiz évvel ezelőtt vallotta Lloyd George, hogy Anglia akart valamit a kezében tartani, amit szükség esetén odaadhat a németeknek. A német gyarmatokat már 1919-ben azzal a szánI dékkal kebelezték be az angolok, hogy legyen idővel mivel magukhoz váltani a német bárátdalmi kormány tagjaival jutottunk. Kiemelni kívánom, hogy milyen mélyek azok a benyomások, amelyeket berlini utam alkalmával a német birodalomról azokon a különböző intézményeken keresztül is szereztem, amelyeket itt időzésünk alatt megtekinteni alkalmunk volt. —• Mindaz, amit láttunk, mindmegannyi tanuságtétele annak az alkotó erőnek és azokmjk a képességeknek, amelyek a német népben élnek és amelyeket Hitler vezér és kancellár ur tettereje olyan céltudatosan tudott a német birodalom nagyságának és a német nép jövendő boldogulásának szolgáMagyarország bebagcsg'ótiik — Magyarországon ma a gazdasági, szociális és kulturális életnek minden területére kiterjedően és a számbejövő erők egyesítésével tényleges épiíőmunkát végzünk és a magyar nemzet bizakodó lélekkel néz a jobb magyar jövő elé. Ebben a nemzeteik jobb jövőjéért való küzdelemben találkoznak össze a német bircdrlom és Magyarország is barátságos együttműködésben, amely együttműködés a béke, a nemzetközi egyenjogúság és az igazság jegyében áll. Részünkről számos alkalommal jelentettük már ki, hogy Magyarország mindig kész résztvenni olyan konstruktív értelemben vett békepolitikának a művelésében, amely figyelemmel van minden nép vitális érdekeire, kölcsönösen tiszteletben tartja a jogos követeléseket és a normá is viszonynak a helyreállítását reáüpoli ikai alapon keresi. Egy ilyen, az erőviszonyokhoz mért aktív békepolitikát folytat Magyarország a német birodalommal való őszinte barátságra támaszkodva és a római jegyzőkönyvek keretében Olaszországgal és Ausztriával való szoros együttműködésben is. A berlini utat kísérő legendák — Azok a megbeszélések, amelyeket berlini hivatalos látogatásunk alkalmával a német államférfiakkal folytattunk, megerősítettek bennünket abban, hogy a német birodalom és Magyarország között változatlanul fennálló barátságos kapcsolatoknak békés céljaink elérése érdekében való szorgos ápolása s továbbfejlesztése helyes ut ságot. Ezért van kezdettől fogva könnyebb helyzetben Anglia volt háborús ellenfeleivel szemben s ezért következett el szükségszerűen, hogy az első európai krízis a kontinens ügyes-bajos dolgaiban is Londonnnak juttatta a döntő szót. Páris ezt a játszmát eleve elveszítette akkor, 3mikor más választása nem lévén, éles és engesztelhetetlen németellenes politikára rendezkedett be. Anglia óriási helyzeti előnye Franciaországgal szemben az, hogy hatalmi rendsze, laíába állítani. A német népnek ezeket az | erőkifejtéseit annál is inkább tudjuk értékelni, mert olyan ország képviseletében jöttünk el Berlinbe, amely országot a háborús vér- veszteség, a trianoni béke s annak reánk hárított rendelkezései folytán előállott területi és egyéb veszteségeink, továbbá a — bár csak rövid ideig tartó — kommunizmus su- ljTos és válságos helyzetbe sodort .Az a nemzeti újjáépítő munka, amelyet a háboruutáni körülmények között Horthy Miidós kormányzó megkezdett s a fennforgó sok nehézség közepette előbbre vitt, ma már minden téren észlelhető javulást mutat. a konstruktív bÉkego'i'ikáka | és hogy a baráti kapcsolatok, amelyek a mostani napokban kereskedelempolitikai és gazdasági szempontból is további megerősítést nyertek, nemcsak a magyar és a német nemzet érdekeit szolgálják, hanem hivatva vannak az általános európai béke és együttműködés ügyét is szolgálni. — Tapasztalataim szerint minden miniszteri látogatás körül legendák keletkeznek s meg vagyok győződve, hogy a mi mostani baráti látogatásunk körül is fognak érdekelt vagy nem jól informált helyekről kombinációk kiindulni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a magyar kormány tagjainak látogatása semmiféle más célt nem szolgált, mint általános eszmecserét folytatni és baráti kézszoritást váltani a német birodalom vezető egyéniségeivel. 'Kifejlesztik a kííecncs eszmecserét A magyar államférfiak berlini látogatásáról ezt a hivatalos jelentést adták ki: —- Darányi Kálmán magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán magyar külügyminiszter berlini hivatalos látogatásának befejezéseképpen tegnap, este a birodalmi vezér és kancellárnál vacsora volt. A magyar államférfiaknak hivatalos berlini tartózkodásuk folyamán, amely ezzel lezárul, a tiszteletükre rendezett ünnepségeken, a vadászati kiállítás megtekintésén és a harmadik birodalomban őket különösen érdeklő intézmények meglátogatásán kívül sok alkalmuk nyílt az állam és a nemzeti szocialista párt vezető személyiségeivel való beható megbeszélésekre. így FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN rének súlypontja nem Európában van s noha sorsdöntőek számára is az európai események s egy európai konfliktus semmi szín alatt nem hagyhatja hidegen Angliát, mégis könnyebbed, tudja magát távol tartani az európai politika rémely kinos részletproblémájától s légióként van, amiről lemondhat a németekkel szemben anélkül, hogy egész hatalmi szervezete, felbom- lana. Franciaország nem engedhet, mert számára minden engedmény sorskérdéssé válhat időMa: Nagy rádió melléklet ^ 18 oldal. Ara Kő 1.20 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450. A SzloVeTlSzkÓÍ és TUSzinSzkÓi TTiagiiarság u 1 i c e 12, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. DOlitlKQl TLQ.piL.CL'pjQ • • TELEFON: 30311. • • BS/es st«m ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r ^ r SŰRQÖNYCIM HIRLRP, PRfiHft.
