Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-26 / 270. (4416.) szám

■Pl 1937 november 26, péntek. zeti bankkormányzó a pénzügyi tanács leg­utóbbi ülésén bejelentette, hogy a Nemzeti Bank külön oly intézményt akar létesiteni, mely a köz- és magánhite­lek nyújtásáról határozna. Ezt a dolgot nagyon meg kell gondolni, mert ez az irá­nyított gazdálkodás újabb fejezete volna, ez alkalommal a hiteléletben. Slansky kommunista is tiltakozik az uj pdók ellen. Ostry (cseh iparos) az állami üzemek gazdálkodását teszi éles bírálat tárgyává. Ezután Kalfus pénzügyminiszter jelentke­zett szólásra. A pénzügyminiszter beszédét holnap adja ki a parlamenti sajtóiroda. A költségvetési bizottság félórás szünet után áttért a költségvetés megszavazására. A szava­zás megkezdése előtt elvetették Peíers szudéta- német és Spacek cseh nemzeti liga párti képvi­selőknek külön-külön benyújtott javaslatait, hogy a bizottság halassza el a szavazást arra az időre, mikor a fedezeti javaslatokat már letárgyalták. A költségvetési bizottság előbb általánosságban, majd fejezetről-íejezetre részleteiben is megsza­vazta a költségvetést a kormányjavaslat értel­mében. Érdekes, hogy egyetlen módosító indít­vány sem érkezett be. Felemlitésre méltó az is, hogy ez alkalommal elsőizben történt meg, hogy £ kommunisták is megszavazták a költségvetést. A pénzügyi törvény vitája Ezután Remes költségvetési főelőadó a pénz­ügyi törvényt ismertette. Általánosságban elfo­gadásra ajánlotta azt, csupán a XXVI. szakasz ellen volt kifogása. Ez a szakasz, mint azt már mi is megemlítettük, egyéb rendelkezések mellett felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy három milliót fordithasson az általános szanálási alap harmadik csoportjához tartozó szlovenszkói pénzintézetek szanálására. Remes előadó ellenőrzési szempontból kifogásol­ja ezt a rendelkezést és bejelenti, hogy a vita vé­gén felolvassa módosító indítványát. A szakaszból töröltetni kívánja a három millió koronára vonatkozó rendelkezést. A pénzügyi törvény fölött is megindították a vi­tát. Peíers különösen azt kifogásolta, hogy a pénzügyminisztérium gyönge lesz az óriási had­ügyi kiadások ellenőrzésére, mert ezeknél a leg­felsőbb államvédelmi tanács és a legfelsőbb had­vezetőség a döntő tényező. J& magyarság költségvetési részesedésének kérdése Szlovenszkó tartománygyiilése előtt December 10-én mutatják be a sajtónak és a tartománygyülés tagjainak a tátrai sodronypályát Budapesten elkobozták hlyés Gyula verseskönyvét BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon je­lentése.) A büntető törvényszék vádtanácsa az ügyészség indítványára elrendelte Illyés Gyula „Rend a romokban” című müve első könyvének elkobzását. Az elkobzást a büntető törvénykönyv 51. paragrafusába ütköző kihágás miatt mondot­ták ki, amely a vallási tárgyak gyalázását tiltja. Az ügyészség a „Megjelenek” oimü verset kifogá­solta, A rendőrség megjelent a Nyugat-nyomdá­ban, alhol a könyvet előállították és 223 kész kö­tetet lefoglalt. Az irányított gazdasági rendszer jóvoltából a takarmány további drágulása fenyeget PRÁGA. — A földművelésügyi miniszté­rium javasolja, hogy törvényt adjanak ki a takarmánygyártás és kereskedelem szabá­lyozására. Takarmányt előállítani kereske­delmi célra csak annak lenne szabad, aki az országos hivataltól erre engedélyt kap. A minisztérium külön takarmánylajstromot akar vezetni. Ez inkább a takarmány előállí­tók, mint kereskedők lajstroma lenne s a lajstromból kitűnne az, hogy ki miből állít elő takarmányt és milyen áron adja el. Ez mind könnyen érthető lenne, ha a törvény­nek az lenne a célja, hogy védelmet nyújt­son a takarmányvásárlóknak a mindenféle patenttakarmányt előállító lelkiismeretlen takarmánykészitők ellen, akiknek a szaba­dalma csak abban áll, hogy a takarmány borzalmasan drága és tápanyagértéke mondhatni semmi. Nem érthető azonban már az, hogy miért akarnak minden mázsa takarmány után 5 korona illetéket szedni az uj alap javára, amelyet a földművelésügyi minisztérium mellett akarnak fölállítani! Évente ez 20—30 millió koronát jelentene s ezt az összeget a gazdának kellene meg­fizetnie. A minisztérium ötlete különös, mert ugylátszik, hogy a gazdák védelmét másképpen nem tudja elképzelni, mint uj alap létesítésével, amiből a gazdának semmi haszna sem lenne s csak a takarmányok drágulását vonja maga után. POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A szlovenszkói országos képvise­lőtestület szerdán tartotta az 1938. évi 450 milliós költségvetés általános vitáját. Az el­ső szónok Kontsek György (egyesültpárti) volt, akinek közel másfélórás beszédét leg­közelebb ismertetjük. Utána dr. Hudec Béla (szlovák néppárti) szólalt föl és kifejtette, hogy az önkormány­zat beígért kiépítése elmaradt. Nehezen né­zünk — mondotta dr. Hudec — a jubileumi év elé, amikor 20 év múltán még mindig a prágai centralizmus gyámságában vagyunk. Egyetlen fillérrel sem rendelkezhetünk ön­állóan, még egy kórházi írnoknak sem adha­tunk ötkoronás borravalót, még egy sertés­ólat sem adhatunk el a központi kormány jóváhagyása nélkül. Szomorú dolog — folytatta —, hogy a köztársaság 20-ik évében még „Na Slo- vensku — po slovensky“-mozgalomra van szükség. Amikor ezzel a mozgalommal azonosítjuk magunkat, szomorúan kell megállapítanunk, hogy a pozsonyi Komensky-egyetemen kell követelnünk a szlovák nyelv jogait. Kifogá­solja a szónok, hogy az árdrágító „hazaárulók" ellen Hodza által beígért drákói rendszabályok elma­radtak. A Hlinka-párt szónoka kijelenti, hogy ez az ,.utolsó költségvetés, a jelenlegi törvény keretein belül, mert ha a jövő esztendő nem hozza meg az uj autonómiát, úgy pártom a jövőben kénytelen lesz a költségvetés ellen szavazni". Dr. Hudec beszéde nagy feltűnést kel­tett. Utána Kovalik tanár, volt szenátor (Hlinka-párt) szólalt föl és uj belföldi vizi- utak létesítésének szükségességét hangoz­tatta. A német helyett inkább a lengyel orientáció szükségességét sürgette. Kovalik beszéde után az elnök az ülést berekesz­tette és folytatását csütörtök délelőttre ha­lasztotta. Mozi a tartománygyülésen A tartománygyülési képviselőknek ezután az ülésteremben levetítették a lomnici csúcsra vezető drótkötélpálya építéséről ké­szített filmet. A szakszerű magyarázatokat Maylard mérnök főtanácsos, az építés mű­szaki vezetője szolgáltatta. A 16 milliós építkezést már részben befejezték. A függő- vasutat december 10-én mutatják be a tar- tománygyülási képviselőknek és a sajtónak. A hat és fél kilométeres utat a felvonó 22 perc alatt fogja megtenni. Egy ut 60 koro­nába fog kerülni. Az idegenforgalmi célo­kat szolgáló függővasutat december köze­pén adják át a forgalomnak. Turistaottho­nokat és turistautakat is építenek. A 2640 méter magas csúcsra részben kerékpáron is fel lehet majd hajtani. Az egész munka kö­rülbelül 20—25 millióba fog kerülni Szlo- venszkónak. Az országos elnök vitája Kontsekkel POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Szlovenszkó országos képviselőtes­tületének tegnapi ülésén, mint jelentettük, a költ­ségvetési vita első szónoka Kontsek György egyesültpárti képviselő volt, aki alaposain kidol­gozott beszédben ismertette a magyarság pana­szait és a szlovenszkói magyarság álláspontját a költségvetéssel szemben. Beszédére dr. Or- szágh országos elnök rögtön reflektált és kije­lentette, hogy a kassai magyar gimnázium építésének ügye nem volt alapja a kassai városi képviselőtes­tület felosztásának, mert azt Maxon polgár- mester miatt oszlatták fel, akit pártja kizárt tagjái sorából. Amennyiben mostani nyilatkozatával szemben bárki mást ál- lit, — mondotta az országos elnök, — az valót­lanságot mond. A magyar kisebbség számarányát Országh szerint a költségvetési tételeknél nem lehet mindenütt betartani* Vannak ugyanis helyek és alkalmak, amelyek­nél a magyarság számarányán felül részesül a költségvetés bizonyos tételeiből. Itt hivatkozott a rimaszombati kórházra és a pozsony—lévai műútra, valamint Keletszlovenszkó magyarlak­ta területén épült csatornahálózatra. Hivatko­zott végül arra is, hogy a pozsonyi magyar reál­gimnázium építésének mielőbbi megkezdését ö készítette elő. Kontsek György újabb felszólalásában a kas­sai magyar gimnáziumra vonatkozó elnöki kije­lentést tudomásul vette. Elismeri, hogy az or­szágos választmány nagy munkát fejt ki Szlo­venszkó érdekében. Felszólalásával, — úgy­mond, — nem akarta az országos választmány működését gáncsolni, csak szükségesnek látta annak leszögezését, hogy a nemzeti kisebbség nincs a békeszerződésben és az alkot mán y le v él­ben garantált jogok teljes birtokában. A víz­gazdálkodásra vonatkozólag kijelentette, hogy a magyarlakta területek vizszabályozása az említett két csatorna megépítésével távolról sincs elegendő mértékben kielégítve. A ma­gyarlakta vidékek azért vannak annyira kitéve a tavaszi és őszi árvizeknek, mert eddig csak a folyók felső folyását szabályozták s ez nagyban elősegíti éppen a magyarlakta sik vidékeken az árvizveszedelmet. A pozsonyi magyar gimnázium építése ügyében elismeri az országos elnök érdemeit. A csütörtöki vita Csütörtökön délelőtt folytatták a tartományi költségvetés vitáját. Az ülést Országih József elnök és Dula Igor alelnök felváltva vezette. Első felszólaló Rovnianek szlovák néppárti volt, aki támadta a kartelleket és nagyvállala- tokta, amelyeket nem adóztatnak meg kellőkép­pen. Frano szociáldemokrata kifogásolta, hogy a szociális és emberbaráti célokra fordított ösz- szegek nincsenek összhangban a földművelés­ügyi tételekkel, amelyek az egész költségvetés­nek a felét teszik ki. Horniak és Barborik ag­rárpártiak után dr. Zirko szlovák néppárti ösz- szehasonlitást tett az első tartományi költség- vetés és az 1938. évi között. Örömmel említette meg, hogy az idén már létrejött az össz-szlovenszkói mentalitás, amelybe a magyar kisebbség is beleértendő. A lelkek közelebb Jutottak egymáshoz, — mon­dotta — és igy könnyebb és áldásosabb munka folyik az összesség érdekében. Szerinte a ma­gyar kisebbség is aktív részese Szlovenszkó szociális, kulturális és gazdasági fejlődésének. Pálcát tör a protekciós gazdálkodás fölött, fel­említi a tervezett adóemelések káros hatását az országos gazdálkodásra. Utána dr. Gürtler Dénes egyesültpárti kép­viselő szólalt fel s nagy beszédben tárta fel a magyarság követeléseit. Bejelentette, hogy mivel azokat a költségvetés nem teljesíti, azt nem fogadja eL Interpelláció Benyújtottat Esterházy János nemzet­gyűlési képviselő a Miniszterelnök Úrhoz a „Prágai Magyar Hírlap" 1937 október 3-i számának elkobzása tárgyában. (Megjelent a hivatalos képviselőházi nyomtatványok sorában 1094/VII. szám alatt.) A Miniszteirelinök LE Pozsonyban 1937. szep­tember 26-án az unifikációs kongresszuson be­szédet mondott, mélyben a konstruktív kisebb­ségi politika feladatairól is szólott. Masaryfc Tamás, a Csehszlovák köztársaság el­hunyt alapítója mindig azt hangoztatta, hogy a demokrácia nem egyéb, mint diskusszió. Ezen elv alapján a „Prágai Magyar Hírlap” 1937. október 3.4 számában Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő ,,A miniszteTeínök po­zsonyi beszédéhez” címmel vezércikket irt, mély­ben a Miniszterelnök Ur beszédének egyes kité­teleire válaszolni kívánt. A prágai államügyészség, azonban — úgy lát­szik — azon az állásponton áll, hogy a minisz­terelnök ur beszédére őszinte magyaros választ adná nem szabad, ha a miniszterelnök ur meg­szólal, a szavait csak helyeslőén szabad tudo­másul venni, de kritikai megjegyzéseket hozzá fűzni nem szabad. A prágai államügyészség nem követi tehát Masaryk Tamás elveit, hanem még a régi osztrák rendszer szellemében bírálja a cikkeket, mert a kérdéses cikkből a rendtörvény 14. §~a alapján a következő kitételt kobozta el: „Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy magyar vidékeken már 2—5 csehszlovák gyermek ré­szére is állandóan újabb iskolákat emelnek, melyeket magyar gyermekekkel töltenek meg; a magyarság ma sem részesedik a költségveté­sek őt megillető hányadában; a magyar nyelv jogait illetőleg a gyakorlat a régi maradt. 01- .daliakon folytathatnám . « •“ Minden elfogulatlan olvasónak meg kell álla­pítania, hogy az elkobzott rész egyáltalában nem izgat a köztársaság ellen, hanem a Miniszter­elnök Ur beszédével kapcsolatban kimutatja a sérelmeinket és ezek közül mint a legfontosab­bat azt, hogy mig magyar iskolák támogatásá­ra az államnak nincs pénze, addig 2—5 csehszlo­vák gyermek részére azonnal felállítanak isko­lát és hogy az iskolának elegendő számú ta­nulója legyen, magyar gyermekekkel töltik meg az iskolákat, ami nem egyéb, mint elmemzetle- nités, amelyet pedig az állam vezető tényezői állandóan elitéinek. Igaza van a cikk íróijának, amikor felhozza sérelmeinket, mert sérelmeink ismertetése nél­kül a kormány nem szerezhet róluk tudomást és nem orvosolhatja őket, ami további elkeseredést és nyugtalanságot támaszt. Az államügyészség gyakorlata tehát nem a közbékét szolgálja, ha­nem végeredményben káros az államra. A cikkíró az elkobzott részben valóságot irt. Éppen a közelmúltban voltunk kénytelenek fog­lalkozni a dunauj falusi csehszlovák tannyelvű iskolával is, ahol a meglévő két magyar tan­erős elemi iskolából törvényellenesen működő iskolaszék segítségével egy tanerős magyar ele­mi iskolát létesítettek és egy uj csehkzlovák tan­nyelvű népiskolát álíitottak fel. Az uj csehszlovák tannyelvű népiskolának összesen 11 tanulója van, ebből is csak 3 val­lotta magát csehszlovák nemzetiségűnek, mig a többi gyermeket a magyar gyermekek közül kí­vánják az iskolába kényszeríteni. Miután a gyer­mekek szülei megtagadták gyermekeiknek a csehszlovák iskolába való járatását, azok most semmilyen tanításban sem részesülnek. Igaza volt a cikkírónak abban is, hogy a ma­gyarság még ma sem részesedik a költségveté­sek őt megillető hányadában, mint erre a költ­ségvetés részletes tárgyalásán még kitérünk. A magyar nyelv jogait illetően a sérelmes gyakorlat változatlanul fennáll. Szinmagyar já­rásokban a bíróságok, valamint a közigazgatá­si hatóságok még mindig csak az államnyel­ven hivataloskodnak és igaza volt a cikkíró­nak abban is, hogy oldalaikon át folytathatná a magyarság sérelmeit* t A Miniszterelnök Ur mint újságíró kezdte a pályáját és híve volt a sajtószabadságnak és sza­bad véleménynyiivánitásnak, ezéirt nagyon cso­dálkozom azon, hogy ma, mikor egy magát de­mokratikusnak nevező állam kormányzata élén áll, ezen elvekről megfeledkezik és tűri. hogy az alsóbb hatóságok a sajtószabadságok taga­dásával a szabad véleménynyilvánítást állan­dóan korlátozzák. Minthogy a „Prágai Magyar Hírlap” f. é. ok­tóber 3.4 számának elkobzása a sajtószabadság elvébe ütközik, kérdem a Miniszterelnök Urat; 1. Van-e tudomása arról, hogy a prágai állam- ügyészség rendeletére a „Prágai Magyar Hír­lap” 1937. október 3.4 számát elkobozták. 2. Van-e tudomása arról, hogy az elkobzás azért történt, mert egy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár a Miniszterelnök Ur pozsonyi beszédéhez megjegyzéseket fűzött. 3. Van-e tudomása arról, hogy mi az elkob­zott rész szövege. 4. Tudja-e azt a Miniszterelnöki Ur, hogy a cikk minden adata helytálló. 5. Tudja-e, hogy az elkiobzás a sajtószabad­ság és a demokrácia elvével ellenkezik és hogy korlátozza a vélemény szabad megnyilvánulását. 6. Hajlandó-e utasítani a prágai államügyész­séget, hogy a jövőben olyan cikket, amelyben a magyarság tényleg létező sérelmeit tárják fel, ne kobozzák el, és végűi 7. Hajlandó-e felelősségre vonni a prágai ál­lamügyészséget a „Prágai Magyar Hírlap” 1937. október 3.4 számának elkobzása miatt tekin­tet nélkül arra, vájjon a prágai kerületi bíró­ság az elkobzást az objektív eljárás szabályai szerinti eljárás során helybenhagyja vagy meg­szünteti. Prága* 1937. november hó 4. Esterházy, A. Nitsch, dr. Korláth, Szent-Ivány, dr. Hoiota, dr. Rosche, Kundt, dr. KeUner, ing. Künzel, Birke, dr. Zippdius, Sandner, Jaross, Petrásek, dr. Porubszky, dr. Sriillő, ing. Richter, Jakéi# ing. Peschka* Stangl# Wagner* 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom