Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-26 / 270. (4416.) szám

T>I^<3M-7V\a<^^H1í£LS^ 1937 november 26, péntek. , ár oereááe^ *n&^ó6Mahui Öní. kis nagyságos asszony, óvatosságból használ­jon csókálló ajakruzst. Ezenkívül az ODOLRA is gondolnia keli, mert egy tisztáttalan lehellet bizonyára kellemetlenebb benyomást hagy vissza, mint a közönséges és nem csokálló rúzs. Az ODOL aromatikussá teszi lehelletét, tisztítja a száj és toroküreget és megszabadítja azo­kat az ezernyi csirától. ODOL nemcsak a rossz szájízt űzi el, hanem megszünteti annak okát is. nemcsak az árasztják. angol, de az egész világsajtót el­A némat-angol béke Ara Ezek a hirek legnagyobbrészt a „Manchester Guardian", a Daily Mail" és a „Daily Express" tegnapi jelentései alapján keltek szárnyra. A legrészletesebben a Manchester Guardian fog­lalkozott Halifax németországi utjának eredmé­nyével és pontokba foglalja azokat a követelé­seket, amelyeket állítólag Hitler a német-angol megegyezés feltételeiként lord Halifax elé tárt. Ezek szerint: 1. Németország hajlandó vissza­térni a népszövetségbe azzal a feltétellel, hogy a népszövetségi egyezményt revízió alá veszik, megváltoztatják a szankciós szakaszt, a népszö­vetségi alapokmányt különválasztják a békeszer­ződésektől, eltávolítják a háborús felelősségről szóló szakaszt, revideálják a kisebbségi szerző­déseket és végül az angol kormány elismeri Olaszország szuverénitását Abesszíniában. 2, Németország kéri Nagybritannia hozzájárulását a csehszlovák köztársaság svájci alapon való át­szervezéséhez, Az átszervezés keretében a szu- détanémet vidék külön alkotmányt kapna, olyat, mint aminőt a svájci kantonok élveznek. 3. Nagy­britannia ígéretet tesz, hogy a jövőben az oszt­rák kormánynak sem diplomáciai, sem politikai, sem katonai segítséget nem nyújt. 4, Németor­szág ezzel szemben kötelezi magát, hogy hat éven belül nem veti fel a gyarmati kérdést, amennyiben Nagybritannia biztosítja, hogy Né­metország korábbi gyarmatainak visszaszerzésé­ben közre fog működni, amennyiben a hat év letelt. Németország viszont ígéretet tesz, hogy korábbi gyarmatain nem fog katonai és flotta­bázisokat berendezni, 5, Németország kötelezi magát, hogy mindent megtesz a spanyolországi béke helyreállítása érdekében, mihelyt az angol kormány a spanyol nemzeti kormányt de jure el­A román kormány az erdélyi magyarság népszövetségi panaszára visszavonta a kereskedelmi miniszter kísebbségellenes rendeletét GENF. — Az erdélyi magyar párt szeptem­ber végén a népszövetség közgyűlésének tarta­ma alatt sürgős petíciót nyújtott be a nemzetek szövetségéhez Pop Valér volt kereskedelmi és iparügyi miniszter körlevele ellen, amelyben a miniszter előírja a magánvállalatoknak, hogy alkalmazottaik 50—70 százaléka román nemze­tiségű legyen. Pop Valér október 1-ét jelölte meg határidőnek, ameddig a magánvállalatok­nak nyilatkozniok kell, hogy hajlandók-e a kör­levélnek megfelelően intézkedni. Genfben fel­ismerték, hogy Pop Valér körlevele oda Irá­nyult, hogy a magyar kisebbséget megfosszák életlehetőségétől, ami pedig ellenkezik a nem­zetközileg biztosított kisebbségi joggal. Ezúttal először alkalmazta a nemzetek szövetsége ma­gyar kisebbségi petíciók elintézésénél a gyorsí­tott eljárást. Ennek megfelelően azonnal hár­mas bizottság ült össze a panasz megvizsgálásá­ra, A hármas bizottság a román kormánytól magyarázatot kért, A román kormány időköz­ben olyan választ adott, hogy a körlevél hatás Az angol kereskedelmi miniszter az angol-magyar barátságról A londoni egyetemen már működik a magyar tan­szék, Debrecenben most szervezik az angol tanszé­ket A londoni Angol-Magyar Társaság vacsorája LONDON. —1 Az újonnan átszervezett | Angol—Magyar Társaság szerdán tartottal rendes évi vacsoráját, amelyen sok előkelő angol politikuson kívül Olivér Stanley brit kereskedelmi miniszter is megjelent. A vendégeket Masirevich Szilárd magyar követ üdvözölte meleg hangon, majd rövid beszédet mondott. Elmondotta, hogy hat és fél év múlt el azóta, amióta az Angol—'Magyar Társaság Londonban va­csoráját tartotta. Örömmel jelenthetem ki — mondotta — hogy az elmúlt hat év alatt az angol—ma­gyar barátság tovább fejlődött és a két ország lakói még jobban megismerték egymást. Azelőtt százával utaztak az naaolok Ma­gyarországra, most már ezrével utaznak oda. A legutóbbi háború, amelybe Magyar- ország belesodródott, nem tudta szétszakí­tani azt a baráti kapcsolatot, amely sok év­századon át a magyarságot Angliához fűzte. A magyar kormány igen nagyra becsüli azt a tényt, hogy nagyon sok angol ál­lamférfi szakit magának időt nagy elfog­laltságában arra, hogy a magyarság ügyé­vel foglalkozzék és hogy megismerhesse a magyar népet. Legyen szabad ezzel kapcsolatban a magyar kormány háláját kifejeznem és különösen azért is, hogy az angol kormány, főleg a kül­ügymíniszter, elfogadta azokat az ajánlato­kat, amelyeket a magyar kormány tett 1931- ben, amikor a világ gazdasági válsága kö­vetkeztében nem tehetett eleget fönnálló adósságai rendezésének. Olivér Stanley angol kereskedelmi mi­niszter megköszönte a magyar követ üd­vözlő szavait és kijelentette, hogy nem nehéz válaszolni olyan beszédre, amely­nek tárgya az angol—magyar barátság volt. A két nemzet történelme, alkotmánya és hagyományai — mondotta — nagyon sok hasonlóságot mutat. Az angolok min­dig otthon érzik magukat Magyarorszá­gon. Kijelentette, hogy fontos a két ország közötti árucsereforgalom, de épp olyan fontos az eszmei csereforgalom is. A két nép egymás megismeréséhez vezet az Ang­liában föláliitott magyar egyetemi tanszék és örömmel üdvözli azt a tervet, amely szerint a jövő évben angol tanszék léte­sül a debreceni egyetemen, amely alkal­mat ad arra, hogy a két nép még jobban megismerje és becsülje egymást. Az ang­liai magyar tanszék, illetve a debreceni angol tanszék tovább ki fogja mélyíteni a magyar—angol barátságot és értékes ré­sze lesz a béke előmozdításának. Stanley kereskedelemügyi miniszter beszéde végén poharát az angol—magyar barátság- . ra ürítette. ismeri. Ugyancsak kötelezi magát arra is Német­ország, hogy a távolkeleti béke érdekében min­den tőle telhetőt megtesz. Éles német válasz a „Manchester Guardian" cikkére A Manchester Guardian cikke nemcsak Angliában keltett élénk feltűnést, hanem Né­metországban is. A német sajtó rendkívül éles hangon támadja az angol lapot, amelynek sze­rinte az a célja, hogy lehetetlenné tegye a ba­rátságos megbeszélést Anglia és Németország között A Times arról értesül, hogy az angol mun­káspárt a francia látogatás után azonnal meg fogja indítani Halifax utazásával kapcsolatban a parlamentben a külpolitikai vitát. A kormány­párt külpolitikai bizottsága ma összeült a par­lament épületében és a Halifax-uttal kapcsolat­ban fog állást foglalni. A tanácskozások azért is jelentőséggel bírnak, mert a francia államférfiak megérkezéséig már nem lesz több miniszterta­nács Angliában, A Times megállapítja, hogy a francia miniszterek meghívása nemcsak okos, de szükséges dolog is volt. Nyugtalanság Párisban A Daily Héráid párisi munkatársa szerint Chamberlain tegnapi bejelentése és a sajtó- visszhang párisi politikai körökben élénk nyug­talanságot keltett. A franciák attól tartanak, hogy Anglia fölszólítja Franciaországot, hogy csatlakozzék Halifax javaslataihoz és tegyen bizonyos engedményeket Németország javára, különösen ami a speciális német érdekek elis­merését illeti Csehszlovákiában és Ausztriában, A lap munkatársa arról értesül, hogy ebből a szempontból Delbos középeurópai utjának dön­tő befolyása lesz Franciaország magatartására. Mit mond Prága? PRÁGA, — A prágai sajtó egyértelmüleg an­nak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nagyhatalmak között most folyó tárgyalások döntő jelentőségűek. A Csehszlovák Sajtóiroda értesülése szerint az angol-német közeledés poli­tikájának hívei és ellenségei közti összecsapás Angliában az utóbbiak győzelmével végződött. Azonban bizonyos az, hogy Nagybritannia ed­dig nem határozott véglegesen külpolitikájának irányvonalait illetően. A világsajtó különféle kombinációkat fűz a Halifax és Hitler közti tár­gyalásokhoz. Minden konkretebb hirt úgy Lon­don, mint Berlin megcáfolt, sőt maga Chamber­lain is általános jellegű cáfolatot adott beszédé­ben. Ének ellenére föltűnő, hogy a kombinációk nagyrésze egyezik bizonyos pontokban. Ez ne­vezetesen a németek követelése, hogy Közép­európában szabad kezet kapjanak, a gyarmatok­ra vonatkozólag legalább Németország tulajdon­jogának elismerése, továbbá Németország hajlan­dósága visszatérni a népszövetségbe, ha megre­formálják és különválasztják a versaillesi béke- szerződéstől. A Lidové Noviny szerint Angliának nincs ha­talmában szabad kezet biztosítani Németország­nak Középeurópában, sőt a gyarmatok ügyében sem tárgyalhat egyedül, hanem figyelemmel kell lennie Franciaországra és a népszövetségre. A Prager Presse közli, hogy az angol kormány dip­lomáciai utón tájékoztatta a középeurópai kor­mányokat, hogy az angol politikában ne számít­sanak irányváltozásra, nevezetesen Halifax ber­lini utjának eredményei nem lehetnek befolyás­sal Anglia eddigi külpolitikájának irányára. Eltávolodás Franciaországtól LONDON. — A francia államférfiak londoni látogatása alkalmával — mint a Times értesül — elsősorban világgazdasági problémákról fog­nak tárgyalni különös tekintettel azokra a kö­vetelésekre, amelyeket a nyersanyagszegény ál­lamok támasztanak, A Timesnek ebből a meg­állapításából nyilvánvaló, hogy elsősorban Né­metország gyarmati kérdéseiről fognak tárgyal­ni. Az United Press a következőképpen jellemzi a jelenlegi angol politikai helyzetet: Az angol politikának ebben a pillanatban legfőbb gondja az, hogy hogyan nyerhetné meg Franciaországot a németekkel való tárgyalásra. Tudniillik egye­sek a Németországgal való tárgyalásban Anglia eltávolodását látják az európai problémák kol­lektív rendezésének elvétől, amin — mint isme­retes — Franciaország külpolitikája nyugszik. Tény az, hogy a francia kormányban vannak ellenlábasai a francia szövetségnek. Viszont az angol közvélemény erősen azoknak a lapoknak a befolyása alatt áll, amelyek Angliának Né­metországhoz való közeledését az úgynevezett demokratikus front megingásának tekintik. Eb­ben a pillanatban kétségtelen, hogy az úgyneve­zett demokratikus front középpontjában Fran­ciaország és Anglia áll. Ilyen körülmények kö­zött érthető, hogy a kormány tárgyalásait a le­hető legnagyobb titoktartás mellett kívánja le­folytatni. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Anglia főtörekvése az, hogy megtalálja a nyu­gati egyezmény alapjait. Amennyiben nem sike­rülne mégsem Berlinnel megegyezni, akkor fel­újítják az 1914-es antantot. Joggal nevezhető egész Európára nézve sorsdöntőnek a londoni tárgyalás. nélkül fog maradni, A választ a hármas bízott* ság tudomásul vette és a nemzetek szövetségé* nek hivatalos közlönyében most tették közzé, Eszerint a nemzetek szövetsége nem látja szük­ségét annak, hogy az ügyet ilyen fordulat után a népszövetség tanácsa élé vigye. A nemzetek szövetsége hivatalos közlönyében közölt kom­müniké megjelenéséhez a román kormány bele­egyezését adta. Ez az első eset, hogy a román kormány magyar panasz megjelenéséhez hozzá­járulását adta. Az egyesült párt parlamenti klubülése PRÁGA. — Dr. Szüllő Géza, az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke a párt tör­vényhozóit klubülésre hívta össze. Az ülés ked­den, november 30-án délelőtt 11 órakor lesz Prágában a parlamenti klubhelyiségben. A klub- értekezlet az adóemelési javaslatokkal és az aktuális politikai helyzettel fog foglalkozni. : ; . : í ; (Hivatalos.) A sikkasztó budapesti miniszteri főtisztviselő a bíróság előtt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon jelen­tése.) A büntető törvényszék Horváth-tanácsa szer­dán kezdte az annakidején nagy port felvert föld­művelésügyi botrány egyetlen szereplője, Torday László gazdasági főtanácsos bünpörének főtárgya* lását. . '. A vádirat szerint sikkasztással, csalással és hitel­sértéssel vádolják Torday Lászlót. A vádlott az elnök kérdésére beismerte bűnösségét, A terhére rótt bűncselekményeket kijelentése szerint egyedül ő követte eh Részletesen elmondotta, hogy hogyan vette fel a jegyzékbe egy nemlétező tanfelügyelőség elmét. Hamisított nyugtákkal Igazolta azután, hogy érre a fiktív címre nagyobb pénzösszegeket küldött A visz- szaélésnek azért nem jöttek a nyomára, mert felette­sei teljesen megbíztak benne. Sikerült őket meg­tévesztenie, mert mindig több aktát tett elébük aláírás végett és igy nem vették észre a fiktív címet A tárgyalás során a fogház levegőjétől megviselt Torday László többször is rosszul lett úgyhogy az elnök rövid időre kénytelen volt a tár­gyalást megszakítani. > Nagykanizsa határában gazdag olaj forrásokat tártak föl NAGYKANIZSA. — Ismeretes, hogy Liste község határában egy angol—amerikai vállalat a magyar kormánnyal kötött szerződés értelmében hosszabb ide­je kutat olaj után. Legutóbb az egyik kutból jelenté­keny mennyiségű olaj buggyant föl. A fúrást tovább folytatják és vasárnap délelőtt egy másik kutból vá­ratlanul bőséges olaj tört elő. Egyedül ebből a kutból naponta hat és fél vagon mennyiségű olaj tört a föld belsejéből, mintegy 1300 méternyi mélységből, a fel­színre. Szakértők becslése szerint •teljesen biztosra vehető, (hogy a szomszédos másik kutból is hasonló mennyiségű olaj fog előtörni, ha a kút feltárását to­vább folytatják. Arra számítanak, hogy a listei olaj- kutakból napi 20 vagon olajat tudnak kitermelni. Ez a mennyiség Magyarország olajszükségletének közel egy harmadrészét teszi ki. Az olaj minősége is kiváló. Szakmérnökök megállapítása szerint nemcsak, hogy megközelíti, de felülmúlja az erdélyi olajkutak termé­sének minőségét, sőt benzintartalma csaknem kétszer akkora, mint az erdélyi olajé. A meglepő eredmény­ről ma telefonjclentést adtak Bornemisza Iparügyi mi­niszternek. Közölték a miniszterrel, hogy a meglevő tartályok már megteltek és újabb tartály összeállítását kellett megkezdeni. Ezenkívül a legközelebbi vasút­állomásig sürgősen húsz kilométer hosszú csatorna- hálózatot kezdtek építeni. — ELZÁRTÁK A POZSONYI VARAT ÉS KÖRNYÉKÉT. Pozsonyi szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A pozsonyi államrendőrség hi­vatalosan jelenti, hogy a helyőrségi parancsnok­ság közbiztonsági okokból mától fogva megtiltja a polgári közönségnek a pozsonyi vár romjához és annak környékéhez yaló belépést. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom