Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-05 / 252. (4398.) szám
<PRXCT-M AtASft-HI KLai? 1937 november 5, pontéi:. 4 Nobel-dij romantikája Suttner Bertához fűződő szerelme emlékére alapította a híres dinamitgyáros a Nobel-dijat Vághidi Ferenc, Nobel magyar életrajzírója megjósolta, hogy Szent-Györgyi megkapja a Nobel-dijat ■ Pacifista írónő és a dúsgazdag hadiszergyáros barátságából született a béke-díj PRÁGA. — December 10-én egy magas, szikár ur, akit a világ képeslapjai fehér ruhában és tenniszütő- vei a kezében szoktak ábrázolni és aki Svédország királya. átnyújtja Szent-Györgyi Albert professzornak a Nobel-dijat, amelynek összege idén 158.463 svéd korona. Mindnyájan tudjuk, honnan van ez a hatalmas ősz- szeg: Alfréd Nobel, a dinamit feltalálója, korának egyik leggazdagabb embere hagyta vagyonát erre a célra. Az alapítvány óriási súlya és jelentősége mellett, ma már szinte eltörpül, sőt elvész az alapitó személye. Sokan modern, misztikus hőst akarnak benne látni, mások V. Károly császárral vetik össze. A nagy Habsburg, akinek „birodalmában soha nem nyugodott le a nap", élete végén megundorodott a világtól, megcsömörlött a hatalomtól és kolostorba vonult. A nagy gyáros gesztusa csakugyan feltűnően hasonlít a nagy császáréhoz. Vagyonát a háború legborzalmasabb eszközével, a dinamittal szerezte ........ De ő védte a dinamitot. Arra /hivatkozott — és úgy is volt —, hogy a Gotthard-alagutat évekkel hamarabb készítették el, mert ő közben feltalálta a dinamitot. Sőt azt is állította, hogy a nemzetközi megértés segítette elő a robbanóanyag gyártását: dinamitjával hegyeket robbantanak, utakat vágnak, szóval az emberek és népek könnyebben érintkezhetnek egymással. Élete végéig nemcsak feltaláló, hanem igen nagystílű üzletember is maradt. Pályája romantikusan kezdődött: versekkel és romantikusan végződött: a nagy alapítvánnyal. Ami azonban közben történt, minden, csak nem romantikus. Tizenhatéves korában Angliába került. Gyárakban szimatol, üzleti titkokat tud meg apjának, akinek már akkor nagy lőszergyára van, de közben Voltairet olvas és valósággal belebolondul Shelley verseibe. Fiatalkori leveleiben rajongással ir a Petőfi-szerü angol költő lángoló szabadságszeretetéről és nemes pacifizmusáról. Shelley annyira megihlette, hogy az ö modorában svéd létére angolul kezd verseket írni. Egyik hosz- szabb ciklusa prózai fordításban Így kezdődik: Rejtvény vagyok mondod: valóban az! Megfejthetetlen rejtvények vagyunk Születésünknek perce kin s panasz S még nagyobb kin, amikor meghalunk. Óh, mit keres az ember itt a földön!... Egyik rosszmájú életrajzírója megjegyzi, hogy néhány évtized múlva Nobel Alfréd megtudta mit ».keres“ az ember a földön ... Ez után a vers után Nobel múzsája harminc évig hallgat. Csak élete utolsó éveiben ir Shelley-nek „The Cenci" cimü drámájának egy epizódjából újabb drámát. A darabot Párisban nyomatta ki. A példányok néhány nappal halála előtt készültek el. A család megsemmisítette ezeket a könyveket Nobel halála után. , j , Nobel nagy műveltsége Élete legnagyobb részét Párisban töltötte. Magányos ember volt, seholsem érezte magát otthon. Jól beszélt és irt svédül, oroszul, németül, angolul, franciául, de tökéletesen egyik nyelven 6em tudott, meg anyanyelvén sem. A franciákért nem lelkesedett. Egy fiatal, Párisban élő magyar Író, Vághidi Ferenc, összegyűjtötte levelezését és életének minden apróságát és „A dinamit regénye" cimen éppen most jelentette meg magyarul. A ritka, szellemesen és fordulatosán megirt könyvben olvasható Nobelnek ez a levele is: „ligy találom a magam részéről, hogy a párisi nőkkel való társalgás a legunalmasabb dolog a világon. Ellenben a müveit és nem túlságosan emancipált orosz nőkkel való érintkezés elbájoló. Sajnos, nem szeretik a szappant, de bát ne legyen az ember túlzottéin követelő . •." Érdekesen keveredett benne a jó és a rossz, a hideg számítás és a lelki jóság, a könyörtelen támadás és a szociális érzék. Szemrebbenés nélkül fogadta, amikor például halála előtt három évvel, 1893 őszén, a santanderi kikötőben, a város szemeláttára a levegőbe repült egy hajója, amely kétezer láda dinamitot szállított. Sok munkása odaveszett. I SAKKj Függőben maradta 13. játszma AMSZTERDAM. — A világbajnoki párharc 13. játszmáját szerdán kezdték meg. A játék igen drámai lefolyású volt. Aljecbin elfogadott vezérgyalog játékban védekezett. Igen heves küzdelem fejlődött, amelyben Mume nyitás után túlsúlyba jutott. Aljecbin azonban remjjjiivül ügyes taktikával védekezett. A 41. Lépés után félbeszakították a mérkőzést, amelyet a mai napon fejeznek be. I meg, hogy munkást bocsássanak cl. Pedig abban az évben ugyanolyan volt a világ, mint most, hat-hét esztendővel ezelőtt A Nobel-dij születése Élete végén fiatalkori romanticizmusa ébredt fel, de biztos az, hogy Berífha von Suttnerhez való barátsága nélkül soha nem született volna meg a Nobel-dij. Ki volt ez az asszony? Sokan még ma is emlékeznek nevére: A kilencvenes évek eljén jelent meg „Le a fegyverekkel!" cimü regénye, amelynek olyan viharos kasszasikere volt, mint Remarque könyvének. Ez az asszony, aki Ferenc József tábornokának, Kinsky grófnak volt a lánya, rendkívül sokat tett a béke gondolata érdekében. Nobellal különös módon került össze. Apja korán elhalt, anyja elkártyázta vagyonát. A fiatal Bertha nevelőnőnek került a Suttner bárói családhoz. Ekkor már harmincéves és beleszeret a huszorihároméves Arthur báróba. Az öreg Suttner báróné csak négy év múlva jön rá erre. Ekkor Berthának mennie kell. A báróné búcsúzóul kezébe nyom egy újságot, benne megpiroskarikázott hirdetéssel. A hirdetés így szólt: EGY NAGYON GAZDAG, igen müveit Párisban élő idősebb ur keres nyelveket beszélő, ugyancsak idősebb hölgyet titkárnői és házvezetőnői teendők ellátására. Kinsky Bertha grófkisasszony beküldi ajánlatát és néhány nap múlva megkapja a választ. Az aláírás: Alfréd Nobel. Nobel Párisban az első este szerelmet vall Berthának. Egy hét múlva elutazik. Stockholmba kell mennie újabb dinamitgyárat alapítani. Három nap múlva Bertha ugyanabban az órában két táviratot kapott. Az egyik aláírása Alfréd és ez van benne: „Szerencsésen megérkeztem, egy hét múlva újra Párisban leszek." A másik Bécsből érkezik, aláirása Arthur, szövege ez: „Nem tudok nélküled élni." í 1 Bertha nem a dinamitot választja, hanem a szerelmet. visszautazik Suttner báróhoz, felesége lesz és a Kaukázusba szökik vele. De Nobellel nem szakítja neg a kapcsolatot. Évekig levelezésben áll vele. Tizenöt év múlva találkoznak újra. Bertha von Suttner a krimi háború borzalmainak hatására ekkor már megírta híres regényét és lelkes békeagltátornő lett. A berni békekongresszusra megérkezik Alfréd Nobel is. Utána néhány napra meghívja a házaspárt Zürichbe. — Győzzön meg, Bertha, akkor a békemozgalomért valami nagyot akarok csinálni —■ mondja Nobel. És a zürichi tavon, csónakázás közben meggyőzette magát egy okos asszonytól, akit egyszer — szeretett és akinek mindvégig barátja maradt Először Nobel akarta BerChát meggyőzni arról, hogy a dinamitgyártás fog végetvetni a háborúnak, olyan borzalmas robbanóanyagot fognak előállítani, hogy a hadseregek másodpercek alatt megsemmisíthetik egymást. Erre egyik állam sem mer majd háborút indítani. Hogy komolyan hitte ezt Nobel, vagy csak önmagát áltatta, nem tudjuk. De néhány hónappal később az 1893-ra szóló újévi üdvözlőlevelében közli Berthával, hogy vagyonának nagyrészét alapítványi célokra akarja fordítani. Azóta harminchétszer, összesen 135 Nobel-dijat osztottak ki. Eddig Németország vezetett 38 díjjal, de tavaly Hitler megtiltotta a német állampolgároknak, hogy Nobel-dijat elfogadjanak. (Zárójelben: nem igaz az elterjedt szóbeszéd, hogy Alfréd Nobel családja zsidó származású volt. A család svéd földművelő eredetű. Legelőször a XVII. században bukkan fel nevük, Nöbbelöv faluban laknak. Petrus Olavi, Olof nevű nöbbelövi paraszt fia beiratkozik az upsa- lal egyetemre és Nöbbelövből a latinos Nobeliusra változtatja nevét. Innen ered a Nobel-név.) A Nobel-dijnyertes nemzetek táblázatában a második helyet Anglia és Írország foglalja el 27 és fél díjjal, harmadik Franciaország 20 és fél, negyedik az Egyesült Államok 17 és fél díjjal. A legtöbb békedijat is az amerikaiak kapták. A legtöbb fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi dijat a németek, viszont a békedijban igen rosszul állnak. Kettőt kaptak csak, ezek közül is az egyiket Kari von Ossietzky, aki miatt a nemzeti szocializmus vétőt kiáltott az egész alapítványra. Érdekes, hogy Váglbidi könyvének utolsó mondatában megjósolja Szent-Györgyi Nobel- diját: Ezt Írja: „A közeljövőben egyik világhírű vitaminkutató biokémikusunk jutalmazása várható.", #, Jő szimatja volt! i B, L „A nap szőke leányai" tartják el a legszegényebb eklézsia papját A méhek hálájának romantikusan szép példája Ahol kilenc évig a lelkész tanított az iskolában, mert tanítóra nem volt iillér BEREGSZÁSZ. — A szín-éhen, ás formájában egyre több sajátossággal kibontakozó kisebbségi magyar élet az egyéni boldogulásnak érdekes és tettreserkentő példáját mutatja. Az államifordulattal mélyre.zuhant intelligenciának ébred bó- dultságából és a meg másolt viszonyok közt biztató sikerrel keresi a független megélhetéshez vezető utakat, meg a célhoz segitö ée gyenge anyagi erejéhez megfelelő eszközöket. A tisz-aásványi református pap, a Szlovenszkó és Kárpátalja határán, a Tisza és Latorca ollójában megbújt, Szabolcsból négy társával ittrekedt csöppnyi magyar falu, a legszegényebb egyházközség lelkésze a méhekkel, Aristea mesés leányaival szövetkezett és mézükből biztos anyagi jólétet teremtett a maga és népes családja számára. A virágok szárnyas rabszolgái — Így nevezi a méheiket Maeterlinck, a belga filozófus-költő a Méhek élete cimü misztikummal teli müvében, — a szegény eklézsia papjának szűk hivatali kenyerét bőségesen kikerekitették és m-ég meg is édesítették, „A nap leányai”-nak buzgó segítségére komoly szüksége van a tiszaásványi református lelkésznek. A maroknyi egyházközség sovány javai nem nyújtanak kellő jövedelmet, a mostoha viszonyok közt élő, gond derétől korán megcsípett ihivek teherviselő képessége pedig csekély. A felekezeti iskolájukat, amelyben kilenc évig fizetés nélkül a pap tanított, mert tanítóra nem tellett, átadták az államnak s talán a harangok is elnémultak volna fatornyos templomában, ha a virágok csókját mézzé gyűjtő méhek szorgos igyekezettel nem pótolják az egyház hamar elapadó anyagi forrásait. A tiszaásványi eklézsia megindító elesettsé- géről a krónika is megemlékezik. Egykorú feljegyzések szerint iskolájában tábla helyett a padlóira szórt tiszta homokba mogyoxóipálcával rótt betűkön tanulták a falu gyermekei az írás mesterségét. A méheken kívül mással nem könmyíthetett volna a Latorca kiöntéseit sinylő kicsiny falu papja. Legelője, szántója alig talpalatnyi, azon kenyérre és jószág tartásra való vajmi kevés terem. Istállója, óla, ketrece bizony csak a méhek igyekezetéből kaphatott lakót. A virágok nektárjának pénzzé tett pergetett aranyából nevelte fel gyermekeit. A kaptárok kincséből futott ruhára, tandíjra, adóra, hozományra. A méz adott családjának erőt, egészséget. Atlétatermetü fiainak ereje herkulesi. A hatszögü viaszsejtek édes hozamából házat is épitett már. Az egyház szükségleteit is nem egyszer a méz hasznából fedezte. A fáradhatatlan munka rendjének dolgos kis polgárai valóságos egyházfentartók, akik nélkül a tiszaásványi lelkész és gyülekezete sok szükséget látna. A papot eltartó méhes hetvenöt családjának színes kaptárai zsongó,' tarka falut képeznek. A napfény mámorában a méhfalu millió meg millió apró lakója jövőtnéző szorgos igyekezettel járja a nászra öltözött virágok kitárt kelyhót ée gyűjti csöppnyi cseppekben édee csókjuk ©surranó mézét. A barkák porzásától az utolsó vlrágnylláslg 30—35 mázsa mézet hordanak össze a kaptárak szorgos leányai. A sereny kis szüzek bőségesen megtöltik sejt- kamráikat és diue készleteikből gazdájuknak eladásra is bőven jut. A lépekben felhalmozott mézből pergetés után a cinknordók egész 6ora telik meg a kis paróchián, ahonnan azután Kassára, Máhriscih-Ostrauba, Prágába, Königgrátzre kerül a tiszaparti himes mezők és akácok édes ajándéka. A pompás csemege mindenfelé igen kapós s igy lombhullásk'or százszor fun-nyi megrendelés érkezik, mint amennyit a méhkirálynők dolgos alattvalói összehordtak. A mézéről hiressé lett papiak ősszel valóságos mézraktárakká válik. Szobát, kamrát, konyhát, mindent betölt a tavasz ée nyár télre eltett száz drága illata. A párás égen átaranyló nap sárga színében csillogó méz szelíden várja, hogy útra keljen. Lomhán csordul a vastag-falu üvegekbe, amelyeken át a nyár mosolyát sugározza szét. Heteken keresztül szállítják a mézzel telt hoiS dókat, ládába csomagolt üvegeket a csapi állomásra, hogy onnan vonat vigye messzi tájakra a tiszaásványi református pap szárnyas cselédkéi által gyűjtött mézet. A csodálatos méhfalu egyetlen családiból sarjadt. A kaptárok népeit gyarmati kormányzójuk, — gazdájuk — helyes népességi és szociális poli- litikával megsokasitotta. Modern, tágas, tiszta otthont teremtett számukra, s munkalehetőségükről is gondoskodott. Egy holdas kertjét virágokkal és rózsákkal ültette tele, faluját pedig akácokkal. A Tiszapartján füzeket nevelt és kaszálójára mézbő virágokat telepített. A tiszaparti füzek barkái szolgáltatják az uj nemzedék legfőbb táplálékát, mert a méh nem porból, de virágporból lesz. Amig a kert virágai nem nyújtottak elég mé- zet, addig esztendőről-esztendőre külön e célra készített szekérre rakta a kék kaptárokat és távoli mezőkre vitte szőke méhecskéit gondos menedzserük. A kósza vándorok a hosszú utak alatt messzi földeik virágába szökkent édességét Ízlelték és gyűjtötték a Tiszaháton szedett nektárjukhoz. Addig járta a méhfalu az idegen réteket, amig az otthoni határ uj szüretet nem Ígért. Akkor hazatért a dolgos had és folyt a munka tovább a frissen •'nyílt virágokon. Ma már otthon is, a méhes közelében dúsan terül a sok virág. Nem rój ja már az országutakat a tiszaásványi méhek kordája. Akad már munka a paróchia kertjének egykori ugarából lett virágszőnyegeken ... Dr. HUBAY KÁLMÁN. Mii imák a laftők? ARÁNYLAGOSSÁG A prágai Die Zeit vezércikkben a következőket Írja : — Dr. Bene§ uj és kétségen kívül érdekes fór- ■mulát talált a köztársaság nemzetiségi problémáinak megoldására: az államhatalomban való arány- l'agos részvételt. A köztársasági elnök reichen- bergi beszédének decentralizációs fogalmával és a február 18-iki nemzetiségi nyilatkozatban elismert azon alapelvvel szemben, amely az állami hivatalnokok sorában a lakosság számiaránya szerinti kvóta jogát mondja ki a kisebbség számára, figyelemre méltó haladást jelent az elnök október 28-iki formulája. Természetesen csak az ígéretek területén való haladás ez és nem a -valóságban, emellett azt is tekintetbe kell venni, hogy a megnyilatkozás nem a cseh néphez, hanem a diplomáciai testülethez szólott. De akárhogy is álljon a dolog, a valóságon túl is érdekes fázisai lehetnek egy politikai vitának. Az államhatalomnak a népek közti aránylagos megfosztása magától érte-i tődé parancsa az igazságosságnak, amikor az állammal szemben a terheket is ugyanolyan arányban kell viselni. Ennyi és ennyi százalék német katonaujonc van, tehát ugyanannyi százalék német államügyész, tábornok, osztályfőnök és miniszter is kell legyen, ha a németek egyenlően terhelt adófizetők, akikor ugyanolyan jogú igénylői is az állami állásoknak, államsegélyeknek, szállítási kedvezményeknek, kórházaknak, utaknak, iskoláknak. Ha a köztársaság elnöke programjává tette, hogy a köztársaság huszadik évében „minden nemzetiség aránylagos ereje szerint részt vehet a közéletben!, az államhatalomban és az állami apparátus mindennapos életében", akkor ez csaknem azt mutatja, mintha az igazságosságnak ez a parancsa a köztársaság huszonegyedik évében érvényre is jutna. Mi természetesen nem osztjuk, azt az optimizmust, amely esetleg a tapasztalatlan külföldieket eltöltheti. De az Így megnyitott 'perspektíva annak elképzelésére késztet, hogy a köztársasági elnök formulájából milyen következmények folyhatnak. Az aránylagosság alapelvének első következménye a nemzeti állam ideológiájának föladása. Mert ha egy államhatalmat aránylagoisan osztanak meg az egyes népek közt, akkor ezzel alapelvben elismerést nyer a nemzetiségi állam eszméje. Ezzel szemben emlékezetbe kell idézni, hogy a kormány képviselője azt a megál-lapitást, hogy „Csehszlovákia nemzetiségi állam", úgy fogadta, hogy a szónokot megintette. BeneS formulája azonkívül a február 18-iki politika végére pontot tesz. Mert az „aránylagosság" bizonyos viszonyt képvisel két matematikai meny- nyiség között. így jöhetnek össze például a cseh nép négyötödének képviselői a szudétanémet nép reprezentánsaival, mint aránylagos jogosítvánnyal biró felek. Ha azonban az egyik oldalon négyötöd tárgyal a másik oldal egyötödével, akkor tipikus „aránytalanság" esete forog fenn. E vonatkozásban mindenesetre meg kell említeni, hogy a köz- társasági elnök ugyanabban az október 28-iki megnyilatkozásában a február 18-iki politika folytatása mellett nyilatkozott. Végül fogalmi különbséget kell tenni az úgynevezett vertikális és horizontális aránylagosság között. Az államhatalomnak horizontális értelmezésű aránylagos megosz- tása gyakorlatilag kétségen kivül a területi autonómiára jut ki, a vertikális aránylagosság ezzel szemben a lakóterület fölosztása nélkül képletesen ennyit jelent: ahány újonc, annyi tábornok. A kisebbségek egyszerűen megkapják az állam- hatalombeli kvótájukat, tekintet nélkül zárt telep- területeik létére vagy nemlétére. A gyakorlatban a függélyes és vízszintes ará-nylagosságnak a keverékformáit találjuk meg, például Svájcban. A szudétanémet párt által benyújtott javaslatok, amelyek az államban éló népek közti rend megalapozását szándékolják, szintén ilyen átmeneti formát képviselnek, mert a valóságban sem a horizontális, sem a vertikális aránylagosság nem valósítható meg százszázalékosan. Hogy melyik „keverékaránylagosság" jön tekintetbe, erre nézve a gyakorlati végrehajthatóság bir jelentőséggel. Dr. Benes említett beszédében azonban nincs célzás, hogy abból erre következtetést vonhatnánk le, r ... De ugyanebben az évben egy levelében azt írja valamelyik gyára igazgatójának, hogy ő nem törődik a gazdasági válsággal, nem engedi
