Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-25 / 269. (4415.) szám
1937 november 25, csütörtök* A szédületes tárgyalási iram következményei 2 keztében mintegy 110 ezer munkás nem tudott kivándorolni. Idénymunkára Franciaországba s Belgiumba 7795, Ausztriába 2698 s Németországba 6016 munkás utazott kL A munkanélküliekre 1925-től 1936-ig összesen 4317 millió koronát adott ki az állam s ezen kívül a szakszervezetek külön is juttattak. A gyáripar, kisipar és a kereskedelem semmivel sem járult a munka- nélküliek segélyezéséhez. A közegészségügyi minisztérium tárcáját Hruby képviselő ismertette. A szükséglet 6.5 millióval emelkedik s 166.9 milliót tesz ki. A minisztérium uj feladatok előtt áll s elkerülhetetlen a létszámemelés. Az állami egészségügyi intézet egyik legfontosabb feladata jelenleg annak megállapítása, hogy a válságévek az általános közegészségügyre milyen befolyással voltak. Gondoskodni kell a népesség szaporulata érdekében a szülésznők szociális helyzetéről, az alsókubini járásban harminchat községben nincs egyetlen szülésznő. Az állami, járási, községi és körorvosok szolgálati illetményei is ren- dezendők. 1928 rendszeresített állásból 155 körorvosi állás nincs betöltve. Fájó kérdés a gyógykezelési dijak ügye. Az eddigi számítások szerint 1938 végére 58.7 millió koronára növekszenek a behajthatatlan gyógykezelési dijak, amiket a minisztérium kénytelen fedezni. A tüdővész visszaesőben van, de ugyanakkor más népbetegségek jelentkeznek, igy a reumatiz- mus és a szívbajok. Ugyancsak Hruby képviselő ismertette a nyugdíjasok szükségleteinek tárcáját. Bár ez- idén is emelkedik a szükséglet, remélhető, hogy az emelkedés megáll. A vitában többek között Dembovsky szlovák néppárti azt panaszolta, hogy az általános nyugdíjintézet pozsonyi fiókja szlovákoknak nem ad kölcsönöket és hogy az igazgató-választmányba csak szociáldemokratákat neveznek ki. A szlovenszkói fegyvergyárakban szlovák munkásokat pártszempontok szerint vesznek csak fel. Loksdha német keresztényszocialista szerint a sokgyermekes családapákat előnyben kellene részesíteni állami és magén alkalmazásban is. Szlovenszkói föladatok A mai ülésen a népjóléti s közegészség- ügyi tárcák vitáját folytatták. Salát szlovák néppárti szerint az államnak Szlovenszkón legalább Losoncon kellene közkórházat, továbbá Szlovenszkón egy elmegyógyintézetet építenie. Szlovenszkón évenkint mintegy 12 ezer csecsemő hal meg. A kórházakban összesen 90 csecsemőágy van, noha legalább 850 kellene. Szakértők szerint 1941-ben a 6—10 éves elemi iskolások száma a maival szemben legalább 160 ezerrel csökken. Zischka német szociáldemokrata szerint a lakosság száma csökkenése eliten a legjobban úgy lehet harcolni, hogy ha nem engedik meg évi 30 ezer csecsemő elhalálozását. Nitsch Andor beszéde Majd Nitsch Andor, a szepesi németek képviselője foglalkozott behatóan különösen az állami fürdők ügyeivel. Beszédét legközelebb ismertetjük. Bergmann (cseh nemzeti szocialista) reagál a Die Zeit cimü szudétanémet lapnak az éjjeli ülésről szóló jelentésére. A szudétanémet klub váltogatja a bizottsági tagokat s valamennyi szónok ugyanazt mondja, ismétli, ezért nincs érdeklődés beszédeik iránt. — Az iparfelügyelőségek intézménye kiterjesztését sürgeti. Zápotocky kommunista azt panaszolja fel, hogy a költségvetés összeállításához a takarékos- sági bizottságba nem hívták meg az ellenzéki képviselőket. — A vita folyik, A népjóléti és a közegészségügyi tárcák vitáját szerda este befejezték s még szerdán este a pénzügyi fejezet vitájára tértek át. Tegnap közöltük, hogy a költségvetési bizottság oly szédületes iramban dolgozik, hogy az már az alaposság rovására esik. Ma — hogy a prágai sajtó is megírja — nincs ok, hogy titkoljuk ama nézetünket, hogy a tárgyalások módja a komolyság rovására is esik. így a szudétanémet „Die Zeit" „A költségvetési bizottság — elhagyatott éjjeli helyiség —■ Az álmos demokraták exodusa" címek alatt beszámol a keddre virradó éjszaka eseményeiről. — A Polední List még kényesebb körülményekről számol be „Ha egész éjjel gyüléseznek" két'hasábos cim alatt. E cikk alcímei: „Dos- tálek miniszter hirtelen rosszulléte miatt nem beszélhetett — Alvás után uj erőre tett szert". E cikkből megtudjuk, hogy éjjel „... mintegy félháromkor lépett a bizottsági terembe Dostálek miniszter. De cl'ső pillanatra látható volt, hogy rosszul van. Tengerészlépésekkel jött s PRÁGA. - A szenátus költségvetési bizottsága tegnap az 1936. évi állami zárszámadást tárgyalta. A vitában Matou§ek cseh nemzeti demokrata, volt miniszter után dr. Pajor Miklós egyesültpárti szólalt föl szlovák nyelven. — A helytelen állami gazdálkodásnak <— mondotta egyebek között dr. Pajor szenátor — hivatalos bizonyítéka az elénk terjesztett 1936. évi zárszámadás. A kormány minden költségFvetés beterjesztése alkalmával kijelenti, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, s ezzel szemben évek óta azt látjuk, hogy a hiány átlag kétmilliárd koronára rúg évente. — Az 1936. évi állami zárszámadás szerinti hiány 2 milliárd 316 millió korona. Miként már többizben fölemlítettem, most sem hallgathatom el, hogy ilyen hi- teltullépés csak azért történhetett, mert nincs független és kizárólag a törvény- hozásnak felelő állami számvevőszékünk és mert az alkotmánylevél 85 szakaszának kifejezett rendelkezése ellenére a minisztériumok hatásköre és azok felelőssége törvényileg máig sincs szabályozva. — A kormánykörök a nagy hiányt a gazdasági válsággal indokolják. Ez az indokolás nem helytálló ,mert a gazdasági válság már 1930 óta tart, amivel a kormánynak föltétlenül számolnia kellett. Tudnia kell, hogy hiába állít be a költségvetésbe olyan adóbevételi tételeket, amelyeket az állandóan csökkenő ipar és kereskedelem és a lakosság jövedelmének állandó csökkenése következtében behajtani úgy sem tud. Kormánynyilatkozatokból tudjuk, hogy több, mint a lakosság felének nincsen meg a létminimuma éshogy a lakosság életstandardja állandóan csökken, s annak dacára minden költségvetés nagyobb adóbevételekkel számol és a lakosságot erősebben terheli meg. — Az 1936. évi, tárgyalás alatt lévő, valamint a megelőző évi zárszámadások jóval kisebb adóbevételeket tüntetnek föl, mint amennyit a költségvetések előirányoztak. Az államigazgatás folytonosan emelkedő szükségletei igazságtalan adókivetéshez vezetnek, aminek következménye a sok- milliárdos adóhátrálék s végül is az adóhátralékoknak depurációs — egyesség utnehézkesen ült helyére Zadina miniszter mellé. Amikor az elnök felhivta, hogy kezdje meg beszédét, a miniszter több céduláról kezdte azt olvasni. De nem volt eléggé diszponált, a cédulákat összezavarta s egyes szövegeket ismételten is felolvasott. A tájékozatlan képviselők, különösen a szudétanémetek, kiáltozni kezdtek a miniszterre. Ez még fokozta a miniszter ur idegfeszültségét s azzal védekezett, hogy nincs jól és hogy torkát szárazság égeti. A cseh néppárt aggódó képviselői miniszterükhöz siettek, de Zadina miniszter megnyugtatta Őket: „Hagyjátok a miniszter urat, láza van." Végre sikerült rávenni a miniszter urat, hogy beszédét hagyja abba. Ezért a parlamenti levelező nem is adta ki Dostálek miniszter beszédét. A költségvetési vita mai állása szerint a költségvetési bizottság csütörtökön éjjel be is fejezi a vitát s még éjjel — legkésőbb péntek délelőtt — megejtik a szavazást is. Szombat délelőtt a bizottsági jelentést nyomtatásban kiteszik a plenáris ülésen a képviselői asztalokra. Illetékes körökben szerzett értesüléseink sze- rint a költségvetési bizottság jelentését az 1938. évi állami költségvetésről szombat délelőtt tartandó plenáris ülésen osztják ki nyomtatásban a képviselőknek. A bizottsági főelőadó a november 29-én, hétfőn délután tartandó ülésen mondaná el jelentését s nyomban megkezdődnék a vita is. Végleges döntés csak a szombati házelnökségi értekezleten történik. A koalíciós lapok egyébként bejelentik, hogy a költségvetés házi vitájában a koalíciós klubok elnökei s ezen kívül minden klubból még egy-egy tag vesz részt. így a cseh szociáldemokraták Hampl elnököt és Markovié képviselőt küldik a vitába. Különösen nagy érdeklődéssel várják Beran agrárpárti ehlök beszédét, aki a takarékossági bizottság elnöke s igy különösen súlyos felelősség terheli a költségvetés összeállításáért. Egy „kiegyensúlyozott" költségvetési év zárszámadása 1936-ban 2316 millió volt a hiány és 5603 millióval nőtt az államadósság Pajor Miklós szenátor beszéde a szenátus költségvetési bizottságában • A magyar szenátor véleménye a tőkegazdaság irányításának tervéről Az Igmándi mindent pótol, az Igmándit nem pótolja semmi. Kérje mindenütt az Igmándí express-hashaltö természetes keserüvizet. Az I Cl MÁN DB keserüviz mindenütt kapható, nem csak nagy. de kis üvegekben is. ján való — rendezése, amelynek során a zárszámadás szerint 1219 millió koro- nányi adót voltak kénytelenek törölni. 1936-ban 5603 millióval nőtt az államadósság — Hogy az 1936. évi költségvetés sem volt kiegyensúlyozott, mint ahogy a kormány ezt annakidején állította, tanúsítja a zárszámadás, amely szerint a költségvetésiíeg elő nem Irányzott kiadások összege 3 milliárd 163 millió koronát tett kí, amelyet 2 milliárd 338 millió koronányi hitelből és különböző büntetési bevételekkel fedeztek. Végeredményben tehát az 1936. évi állami gazdálkodás az államadósságot 5 milliárd 603 millió koronával 1936 december 31-én 45 milliárd 525 millióra emelte. S ez az adósság azóta állandóan szaporodik. A Gabonatársaságra 239 millió!-— A kormány felelőtlen gazdasági politikájának ez úgyszólván természetes következménye. Közgazdasági testületek és iparkamarák számtalanszor rámutattak arra, hogy a mai irányított gazdaság a kereskedelem és ipar csaknem minden ágában lényeges jövedelem- és ekként adóbevételcsökkenést okozott és számos egzisztenciát tett tönkre. Emellett ez az irányított gazdaság az államnak tekintélyes milliókba kerül. A zárA tőkegazdaság irányítása? — Most olvastam a lapokban, hogy az országos pénzügyi tanácsadótestület közgyűlésén Englis bankkormányzó a tőkepiacnak közeljövőbeni problémáiról1 értekezett s kijelentette, hogy az állam tőkeszükséglete rendkívüli s hogy az államvédelmi érdek nem oldható meg a tőkepiac irányítása nélkül. Ha a kormány a három és fél- müliárdot igénylő rendkívüli költségvetés fedezete céljából a tőkegazdálkodás irányításába belenyúl, az ipar és kereskedelem, valamint a mezőgazdaság meglevő irányítása mellett nyugodtan mondhatjuk, hogy gazdasági diktatúrában élünk.- Ez a súlyos és szomorú gazdasági helyzet igazolja azt a gazdasági tézist, hogy évszázadok óta gazdaságilag összefüggő, számadás adatai szerint ugyanis 1936-ban 1325 millióval kevesebb adóbevétel volt, mint amennyinek a költségvetés szerint be kellett volna folynia. Súlyos tehertétel a gabonamonopólium, mert a zárszámadás szerint az 1934—36. évi veszteségek címén 162 millió, az 1936—37. évi veszteségekre előleg címén 77 millió korona terheli az államkincstárt, — Úgy vélem, hogy a súlyos gazdasági helyzet okát annak eredendő hibájában kell keresni. A monarchia feldarabolása után az iparilag fejlett és nyersanyagokban gazdag területeket azzal az iparral kapta meg a köztársaság, amely egész Középeurópa fogyasztópiacára volt berendezve. A háború utáni gazdasági konjunktúra azt az illúziót keltette a vezető tényezőkben, hogy a cseh ipar megtartja domináló szerepét. Az utódállamok függetlenitési, önellátási gazdasági politikája azonban előbb vámháborut, majd olyan gazdasági krízist okozott, amely min-, den előző optimizmust illuzóriussá tett s amely a vezető tényezőket igen drága ex* portpiac keresésére, az export anyagi tát mogatására kényszeritette, valamint kartellek, szindikátusok s monopóliumok engedélyezését tette szükségessé. De mert a cseh ipar a külföldön nem volt versenyképes, a munkaalkalmak erős csökkenésének megakadályozása miatt az exportveszteségeket vagy az állam, vagy az árak belföldön való emelése folytán a fogyasztó lakosság kénytelen megfizetni. egységes területeket súlyos gazdasági következmények nélkül megbontani nem lehet. — Meg vagyok győződve arról, hogy a takarékos és reálisan gondolkodó cseh nemzet ezt belátja s közvéleménye kényszeríteni fogja a kormányzatot olyan gazdasági politikára, amely az itteni ipar fennmaradásának alapját képező exportlehetőségeket s ezzel a gazdasági élet egyensúlyát biztosítani fogja, főleg, amikor egész Európa külpolitikai helyzete ezt nemcsak indokolja, hanem szükségessé is teszi. — A zárszámadásban nem látom igazolását annak, hogy a kormányzat gazdasági politikáját a való élet realitásaihoz szabná s figyelembe venné a tényleges helyzetet és a súlyos gazdasági körülményeket s főleg, mert semmi olyan adatot nem tartalmaz, amely a kormányzatnak a magyar kisebbséggel szemben fennálló törvényes kötelezettségei teljesítését bizonyitaná s mert nem látom azt sem. hogy a kormányzat a magyar kisebbség jogos politikai, gazdasági és kulturális igényeit kielégíteni igyekezne, a zárszámadást nem fogadom el.
