Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-24 / 268. (4414.) szám

1937 november 24, szerda. 7 fkifyeu idd váttíuUé Az egész köztársaságban borús, felhős, helyen­ként csapadékos időjárás uralkodott. A hőmér­séklet a fagypont körül mozog. — Időjóslat: Továbbra felhős, ködös, keleten valamivel me­legebb, csapadékra hajló. — SAJÁT FÁJÁT VÁGTA — RÁLÖTT AZ ERDŐKERÜLŐ, Nyitráról jelentik: Érdekes „lopási" ügy foglalkoztatta hétfőn a nyitrai ke­rületi bíróságot. Még március 8-án történt, hogy Bojda József üzbégi gazda kiment saját erdejébe és egy ágat akart kivágni. Miskolci Tamás erdő­kerülő rákiáltott, hogy távozzon, majd rásütötte a fegyverét. A lövedék súlyosan megsebesitette Bojdát, aki ellen ezenfelül az erdőkerülő feljelen­tése alapján bűnvádi eljárás indult falopás cimén. A mostani tárgyaláson igazolást nyert, hogy Bojda joggal járt az erdejében, mire felmentették a falopás vádja alól. Az erdőkerülő ügyében kü­lön eljárás folyik. — GÁZOLT AZ AUTÓ. Nyitráról jelenítik: Nováky határában egy személyautó, melyet Stráka János vezetett, elütötte Rusnyák István lomnici fiatalembert, aki kerékpárom igyekezett hazafelé. A kerékpáros súlyos sérüléseket szen­vedett. A csendőrség megindította a vizsgálatot amniak megállapitására, hogy a sofőrt mennyiben terheli felelősség. — GYERMEKHALAL A ROSSZ SZOMSZÉD­SÁG MIATT. Lőcséről jelentik: Az Ótubló melletti Saimbron községiben Mindek András né rossz vi­szonyban élt szomszédjával. A veszekedés oka egy kút volt, amely a szomszéd udvarán állott, de Mindekéit is onnan hordták a vizet. Egy nap Mind ekék hároméves kislánya a kint körül játszott s egy kis kapát beleeijtett a vízbe. A kisgyerek ekkor behajolt a kútba s beleesett. Mire kimen­tették, nem volt már benne élet. A végzetes sze­rencsétlenséget az okozta, hogy a kiút körüli faállvány rossz volt s a veszekedő szomszéduk küzül egyik sem akarta megcsináltatni. A lőcsei kerületi bíróság büntetőtanácsa úgy Mindeltnét, mint szomszédját, Ridil Dankomder Miklóst gon­datlanság miatt egy-egy hónapi fogházra ítélte, de. az ítélet végrehajtását egyévi próbaidőre fel­függesztette. xx Minden postás egyszeri ingyenes lábápolásban részesülhet Bata jóvoltából. Minden postás saját ma­ga meggyőződhet arról, hogy mennyire szükséges a rendszeres lábápolás. , i —• HALÁLOS GÁZOLÁS — FELMENTŐ ÍTÉLET. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Egy bírósági tárgyalás alkalmával derült ki, hogy a pozsonyi Ludvig-malom területén ez év január 19-én halálos gázolás történt. A malom területén iparvasut vezet át s a vagonokat vil­lamosgép húzza. Tolatás közben az egyik vas­úti kocsi . elütötte Kotrba Pál vasutast, aki másnap belehalt sérüléseibe. Az államügyészség gondatlanságból okozott emberölés cimén vádat emelt Stelzhammer Ernő 55 éves gépész és Jan- kovics István 39 éves raktáros ellen, akik a viiiamosgépet kezelték és a vád szerint nem ad­tak sip- és zászlójelt. A pozsonyi kerületi bíró­ság Babos-tanácsa most ítélkezett ebben az ügy­ben. A szakértők azt vallották, hogy a vasutas­nak tudnia kellett volna, hogy ott tolatnak s így az ő vigyázatlansága okozta a tragédiáit. A bí­róság ezen az alapon felmentette a két vádlot­tat: Dr. Bohács államügyész megnyugodott s Így az ítélet jogerőssé vált — BETÖRÖK A TEMPLOMBAN. Fülekről je­lentik: A fülekpüspöki templomiban ismeretlen betörők jártak 8 feltörték a templom perselyeit. A lelketlen betörők mintegy 1600 koronát vittek el magukkal. A csendőrség nyomoz. Korcsmái duhajkodás közben agyonszurták a buzaíatvi korcsmáros gimnazista fiát A gyilkosnak atyja is, bátyja is gyilkosságért ül KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A közeli Buzafalván a Laskovics- korcsmában táncmulatságot tartottak. A legé­nyek alaposan berúgtak és a záróra idején, este kilenckor egyikük sem akart hazamenni. A ven­Az agy és a gerincvelő megbetegedései­nek kezelésénél a rég bevált természetes „Ferenc József" keserüviz — korán reggel egy pohárral bevéve — a tápcsatornát ala­posan kitisztítja, a további bélmüködést elősegíti, a gyomoremésztést megjavítja és fokozott anyagcserét eredményez. Kérdez­ze meg orvosát. 20 déglős fia, a 17 esztendős Laskovics Adolf, aki Kassán jár iskolába, szép szóval kérte a legé­nyeket, hogy térjenek haza. A legények egy ré­sze hallgatott a jó tanácsra, de néhány legény nem volt hajlandó eltávozni a korcsmából. Ezek közül Kiszely Gyula, a község „falu rossza" a fiatalember kérlelésére hangosan méltatlanko­dott, majd előrántotta kését, nekirontott a diákfiunak és a pengét markolatig döfte a szivébe. A szerencsétlen fiú összeesett és a helyszínen meghalt. A tragédia az egész környéken és Kassán Is, — ahol a Laskovics-családot jól ismerik, — nagy részvétet keltett. A caendőrség a gyilkost letartóztatta és be­szállította az ügyészség fogházába. Kiszely bátyja egyébként szintén le van tartóztatva gyilkosság miatt, az apja ugyancsak gyilkos­ságot követett el néhány évvel ezelőtt s ma is büntetését tölti a fegyházban. ..• ** 11 1 ||......... 1 ...■■■■min Me ghald László Fűlőp, királyok vílágkím magyar arcképíesiöje Angliai birtokán helyezik örök nyugalomra Az orvosok izzadás ellen a SUCHOILI]^ spec. gyógykrémet ajánlják Kapható drogériákban, gyógyszertárakban, vagy közvetlenül SUCHOLIN-nál, Trencsénben. — HÉT NAP HELYETT FÉLÉVI BÖR­TÖN. Nyitráról jelentik: A galgóci járásbíróság nemrégiben hétnapi fogházra ítélte Schier Antal ottani munkást, aki tiz koronát csalt ki egy is­merősétől. A tárgyalás során azt mondotta, hogy büntetlen előéletű, ezzel szemben később meg­állapítást nyert, hogy már több esetben volt el­itélve. Ügyében ujrafelvételt rendeltek el és a nyitrai kerületi bíróság hétfőn hathavi börtönnel sújtotta a tárgyaláson meg nem jelent vádlottat. xx Azelőtt csak a milliomos, most mindenki! Ki pedikürözte tiz évvel ezelőtt a lábát? Arisztokraták és milliomosok. A pedikűrt fényűzésnek tekintették. A lábat egyszerűen bekényszeritették a cipőbe és nem törődtek tovább vele. Ma már annyira vagyunk, hogy mindenki megengedheti magának a lábápolást. Ezért Bafa meghívta Csehszlovákia összes postásait egy ingyenes lábápolásra. — A PÉKINAS RABLÓTÁMADÓI. Nyitrá­xól jelentik: Kellemetlen kaiiamdibam volt része Lebóvics Sámson aisópiiaili pékinasnak. Az inas gazdája rendeletére süteménnyel teli kosarat szálilátott a szomszéd községbe. Amikor a falu közelébe ért, hirtelen előtte termett két tigány- legény és 'ki akarták fosztani. A halálra rémült inas futásnak eredt, a cigányok azonban utolér­ték és letepemték a sárba, agyba-főbe verték és el akarták rabolni a pénzét. A csendőrségi nyomo­zás során rövidesen megállapitást nyert, hogy az útonálló cigányok Banda József és Német László voltak, akiknek kéziekentése iránt megtették a szükséges intézkedésekeit. ; LONDON. — Néhány nappal ezelőtt jelen­tették Londonból, hogy László Fülöp, a világ­hírű magyar portréfestő súlyosan megbetegedett. László Fülöp a Connaughti herceg kastélyának vendége volt, a herceg portréját festette és a festményt felajánlotta az angol királyi képző­művészeti társaságnak, amelynek a herceg az elnöke. (A 87 éves Connaughti herceg egyébként V* György volt angol király nagybátyja.) Vá­ratlanul érkezett tehát annak a hire, hogy László Fülöp súlyosan beteg. Jelentettük azt is, hogy most készültek átnyújtani László Fülöpnek a ma­gyar Corvin-diszjelvényt. Horthy Miklós kor­mányzó ugyanis táviratot intézett hozzá, amely­ben érdeldődött egészségi állapota felől és leg­jobb kívánságait fejezve ki felgyógyulása érde­kében, közölte a művésszel, hogy kimagasló mű­vészi teljesítményei elismeréséül a Corvin-disz­jelvényt adományozta neki. Most érkezik Londonból a távirati jelentés, hogy László Fülöp hatvannyolcéves korában tegnap meghalt. Szívroham ölte meg László Fülöpöt Lombos! László Fülöp halálát orvosi megállapítás szerint angina pectoris okozta. Orvosai a múlt hét szombatja óta, amikor a világhírű magyar festő­művész Jharmadik szívrohamát kapta, tulajdonképpen már lemondtak róla s csak különlegesen erős szerve­zete tudott harcolni még nyolc napig a súlyos kórral. Betegsége tulajdonképpen augusztusban kezdődött. Akkor kapta az első szívrohamot. Ezt megelőzőleg soha semmilyen komolyabb betegsége nem volt és so­ha a szívére nem panaszkodott. Az augusztusi szív­roham azonban olyan erősfoku volt, hogy az orvosok már azt hitték, hogy meghalt. Csak hosszas éleszt- getés után sikerült az orvosoknak őt magához téríteni. Az angol király orvosát hívták a beteghez, akivel személyes ismeretségben volt. Már az első szívroham alkalmával kijelentették az orvosok, hogy csak annak köszönheti életbenmaradását, hogy szervezete rend­kívül ellenállóképes és szive is csodálatosan erős. Akkor azt tanácsolták neki az orvosok, hogy hosszú időre vonuljon vissza minden munkától és teljes pi­henéssel töltse idejét László Fülöp egy darabig meg is fogadta orvosai tanácsát és egy tengermelléki an­gol fürdőbe ment. Ott olyan rohamosan javult az állapota, hogy hamarosan elhagyta az angol fürdőt és Délfranciaországba utazott Itt még jobban helyre­állt az egészsége oly annyira, hogy szinte elfelejtette már, hogy milyen súlyos szívrohama volt augusztus­ban. Ezután ismét visszatért az angol fővárosba és újból munkához látott Október 27-én érte őt a máso­dik szívroham. A rohamot ép abban a pillanatban kapta, amikor autóba akart szállni. Sofőrjének sze­rencsére volt annyi lélekjelenléte, hogy gazdáját azon nyomban az angol király kezelő orvosához vitte. Akkor állapította meg az orvos azt is, hogy a nagy művész azért kapta a második szívrohamot, mert nem tartotta be szigorúan az orvosi előírásokat. Ez időtől fogva fekvő beteg volt s nem hagyta el az ágyát. A múlt szombaton lépett fel a végzetes har­madik szívroham. Erről azonban már ő maga nem tudott, mert amikor a roham érte, nem volt eszméle­ténél. Később, amikor valamennyire magéfhoz tért, családja nem tett előtte említést a harmadik rohamról. Az orvosok ekkor már teljesen feladták a reményt. Ereje napról-napra gyengült s beszélni is alig tudott. Családjának valamennyi tagja betegágyánál volt s az utolsó pillanatig valamennyien mellette maradtak. Utolsó látogatója müvésztársa, egy magyar festőmü- vésznő volt, aki közölte vele, hogy megkapta a leg­nagyobb magyar művészeti kitüntetést, a Corvin- diszjelvényt. László Fülöp ekkor már oly gyenge volt, hogy már csak egyes szavakat tudott kiejteni. Hogy azonban, megértette, miről van szó, azt környezete megállapíthatta, mert utolsó szava, amit alig hall­hatóan, de mégis érthetően ejtett ki: „Horthy." Való­színűleg meg akarta köszönni a magyar kormányzó­nak a kitüntetést. Utolsó nap, amikor még eszméleté­nél volt, állandóan Magyarországról beszélt. Jóllehet már hosszú évek óta elszármazott Magyarországról, s hü fia lett uj hazájának, Angolországnak, szive mé­lyén igazi magyarnak érezte magát, amit minden egyes alkalommal ki is nyilvánított. Holttestét londoni házának első emeletén ravatalozták fel. Műterme most teljesen üres, mert ma nyílik meg nagyszabású gyűj­teményes kiállítása a belvárosban. A holttestet fele­ségének vidéken lévő birtokára szállítják s ott fogják örök nyugalomra helyezni a családi sírboltban. Te­metése csütörtökön délután lesz. Egy fényes magyar karrier László Fülöp Elek Budapesten született 1869 junius 1-én. Mint a mintarajztanoda kitüntetett növendéke állami ösztöndíjat kapott s ezt három évig Budapesten, két évig külföldön élvezte. Ma­gyarországon Lotz Károly, Münchenben Liezen- Mayer Sándor oldala mellett dolgozott. A Kép­zőművészeti Társulat kiállításán 1891-ben „Re­gélő öregasszony" cimü képe a mübarátok köré­nek 1500 forintnyi diját szerezte meg számára. László Fülöp müncheni tartózkodása alatt két ízben megfordult Párisban, ahol mestere Lefévre volt. Miután a bolgár fejedelem, XIII. Leó pápa és Rampolla bíboros arcképeivel Európaszerte nagy feltűnést keltett, csakhamar ő lett nemcsak az akkori osztrák-magyar monarchiában, hanem Német- és Angolországban is a reprezentatív arckép tipikus és ünnepelt festője, aki egyik fe­jedelmi udvarból a másikba jutva megfestette Európa nevezetes férfiainak és szép asszonyai­nak gazdag gyűjteményét. A hivatalos körök mindenfelé nagy elismeréssel adóztak neki. A párisi nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert. Bécsben 1900-ban a Künstlerhausban kiállította a Fürstenberg hercegi pár, Hohenlohe német kan­cellár és Kinsky Aglája arcképeit s elnyerte a budapesti tavaszi tárlat nagy érmét. Ugyancsak Bécsben 1902-ben Rampolla arcképéért az oszt­rák állami aranyérmet nyerte. 19Ö7-ben arany­érmet kapott Velencében. 1912-ben magyar ne­mességet, ugyanez évben nagy díszoklevelet Amszterdamban. A budapesti Szépművészeti Mú­zeumban megvan tőle Hohenlohe-Schillingfürst Klodvig, XIII. Leó pápa és Fraknói Vilmos arc­képe. 1908-ban Amerikában is járt, ahol meg­festette Roosevelt elnököt. 1910-ben a firenzei Uffici-képtár felszólította, hogy e képtár híres önarcképgyüjteménye számára ő is fesse meg a magáét. Rengeteg tömegű arcképen kívül festett eleinte néhány más képet is. 1914-ben Angliában honosíttatta magát. László Fülöpről rengeteg ta­nulmány, életéről és müveiről több munka jelent meg. Festészetét abszolút technikai predziö, a jel-, lem felismerése és annak az arcban való meg­rögzítése jellemzi. Technikája a legapróbb rész­letekre kiterjed, azonban festészeti módszere mégis olyan volt, hogy mindig csak a lényeget hangsúlyozta és az arcképet nem terhelte meg részletekkel. Színei a naturalizmus adottságain nem akarnak változtatni, alkalmazkodnak a ter­mészethez és nem ragadtatja el magát impresz- szióira, amely nem lehet állandó. Abszolút ha­sonlatosság, fölényes színkeverés és rajztudás jellemzik László Fülöp művészetét. A magyar kormány részvéte Röder Vilmos honvédelmi miniszter, aki je­lenleg Darányi Kálmán miniszterelnököt helyet­tesíti, az elhunyt művész özvegyéhez részvét- táviratot intézett a magyar kormány nevében. (*) A pozsonyi Keresztény Kultúrkör vasár­nap nagy sikerrel adta elő ,,A cigány" cimü nép­színművet a városi Vigadóban. Áz előadásra minden jegy elkelt. A tehetséges műkedvelők Szigligeti Ede darabját élethüséggel elevenítették fel a színpadon. A címszerepben Sugár Ityó ren­dező aratott nagy sikert, de a többi szereplő, Pollák Lajos, Wind Lajos, Onódy István, Palo­tás Mihály, Sugár Ityóné, Horváth Erzsébet, Gábris Béla, Dudás Kató, Fitusz Jancsi, Gele- csényi Jóska, Csathó Ila, Iván Bözsi, Kozmán Manci, Borbély Janka és Antalffy József is ügyes játékukkal lepték meg a közönséget. A szerep­lőket melegen ünnepelték. (*) A Sereghy-társulat beregszászi estéi. Tudósi­tónk jelenti: A „Sztambul rózsájában" és a „Nagy kaland“-ban mutatkozott be Sereghy Andor társulatá­nak operettegyüttese és a zenekar. A szereplők közül a vendégként fellépő Hont Erzsi énekével, játékával és toalettjeivel osztatlan sikert aratott. A két szubrett közül Lakos Klári mutatkozott be előnyösebben. Ste- fanidesz Ili kissé tulmolett a szubrettszerepkör betöl­tésére. László Andort kedves ösmerősként üdvözölte a közönség. Elegáns megjelenése, kiforrott játéka, szárnyaló éneke élménnyé tette fellépését. Káldor Jenő táncoskomikus játéka ötletes, tánca bravúros, de alakjával groteszkül hat szerepkörében. Hnbay Zsen- ka kellemes humorral fűszerezi alakítását. Játéka men­tes minden túlzástól. Schmidt Lívia pompás tánctudá­sával keltett figyelmet. Szirmay Vilmos komikuma ellenállhatatlan. Ross József epizódszerepét is jelen­tőssé tudja fokozni kitűnő alakításával. Bakos István csengő tenorja a jövő nagy énekesét sejtteti. Gyar- maty Sándor tánctudása artistáéval vetekszik. A görlök közül többen nagyon elárulják a kezdőt. A zenekar a jazzmuzsikát sikerrel intonálja, a gazdagabb hangszerelésü zene szépségei azonban elvesznek az öt hangszer hangjai mellett. Fest Vidor karnagy zongo­rán játszva vezényli zenekarát A díszletek tetszető­sei csak alacsonyak. (*) A Kiskárpátok cserkészcsapat szinielőadása. Pozsonyból jelentik: December 5-én 10 órai kez­dettel adja elő a pozsonyi városi színházban a Kiskánpátok cserkészcsapat Zágom István vígjá­tékét: a „Szegény lányt nem lehet elvenni”. A szereplő gárda a cserkészcsapat legjobb műked­velői közül kerül ki. A főszereplők a következők: Gergely Kató, Komor Ernő, Nádszegi Lajos. Sá­rai Pali, aki a darabot rendezi, Tollasy Károly, Soós Ernő, Winkler József és mások. Jegyek elő­vételben november 24-től a Seifert-cégnél. A le­foglalt jegyek december 2-ag válthatók ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom