Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-23 / 267. (4413.) szám

— —— rPI«<^MAG^ARHTRlL!^ 1937 november 23, keddi Ki tudja azt ^ „iiHRoronn kizárólag belföldi gyár, „miHROfonR a saját konstrukcióit használja fel, fíllHROFOflfl a telefongyártásban tapasztalatokkal rendelkezik, . miKROFono a mérnökeink és konstruktőreink munkájának az eredménye és ezért lehet benne teljesen laaaags] bízni! ga nem becsülhető túl, mert máról-holnapra is­mét jelentkezhetik a nagy munkanélküliség. laross Andor beszéde Lokscha német keresztényszocialista a mező- gazdasági kísérleti állomások kérdésével fog­lalkozik, majd Böhm után Jaross Andor, az egyesült párt elnöke emel­kedett szólásra. Beszédét holnapi számunkban ismertetjük. A bizottság ma valószinüleg a késő éjjeli órá­kig fog tárgyalni, mert még a mai nap folyamán be akarják fejezni a három tárca fölötti vitát. Kedden már a posta-, vasutügyi és népjóléti mi­nisztérium., költségvetése van a bizottság napi­rendjén. Zsilül expozéja Zadina miniszter beszéde szerint mialatt az ipari termelés az 1929. évi konjunktúra adatait mutatja ki, a mezőgazdaság mögöt­te marad e fejlődésnek. A mezőgazdasági és az ipari termékek' közötti árdiszparitás 15 százalék az előb­biek rovására, úgy hogy a gazdasági egyensúly a mezőgazdaság hátrányára billent. A javítás ezen a téren szükséges, mert a vidéket az elnéptelenedés veszélye fenye­geti. Ezért a köztársaság gazdaságpolitiká­ja — a miniszter szerint — a mezőgazda- sági termelés és munka rentabilitásának be­biztosítására, a mezőgazdasági adósságok rendezésére, a kisgazdák és mezőgazdasági munkások különös szükségleteinek kielégí­tésére, a szociális biztosítás és egészségügyi szolgálat megszervezésére, a vidék kultur- szükségleteinek bebiztosítására és az eddig jelentősen korlátozott fontos technikai mun­kálatok végrehajtására irányul. A földművelésügyi minisztérium 1938. évi költségvetése a fentieknek csak szerény mértékben felel meg, minthogy az államvédelem érdekei más fontos szempontokat diktáltak. A mezőgazdasági iskolák látogatottsága 1937—38-ban 12 ezerre emelkedett. A jövő évben megindulnak a tárgyalások a komáromi gazdasszonyiskola magyar parallelosztályának felállítása, továbbá Szlovenszkón erdőőri és lehetőleg egy alacsonyabbfoku gazdasági iskola fölál­lítása iránt. A gazdasági népiskolák iránt az utóbbi években nő az érdeklődés. Egy osztályra 30 tanuló esik. 1937-ben 60 uj iskolát szer­veztek. A miniszter bejelentette, hogy a gazda­érdekvédelem kiépítése céljából elkészült a mezőgazdasági kamarai ja­vaslat. Községi és járási mezőgazdasági társulatok felállítására, mezőgazdasági kamarák és kamarai központ megszervezésére fog sor kerülni. Addig is, ínig ez megvalósul, gondoskodás törté­nik a mezőgazdasági tanácsok szakszerű tevékenységének folytatásáról. Ami nem vált be és ami kevés A gabonaraktárhálózat kiépítésére a költ­ségvetés 4,450.000 koronás dotációt tartal­maz. Zadina miniszter beismerte, hogy a gazdasági válság enyhítésére foganato­sított intézkedések elégtelenek. A gazda­kiegyezési eljárás nem vált be s hogy a minisztérium a gazdaadósságok rendezé­sére elkészítette a mezőgazdasági segély­alapra vonatkozó javaslatot. A morvaországi, szlovenszkói és kárpátaljai elemi károsultak segélyakciójára a kormány 17,925.000 korona rendkívüli, dotációt en­gedélyezett, mert a mezőgazdasági alapok nem voltak elégségesek. A minisztérium a törvényhozói körök kívánságára elkészítet­te az 1928. évi 75. sz. kormányrendelet no­velláját, amely szerint a segélyakció során a pénzbeli segélyre fektetik a fősulyt. Megtörténtek az előkészületek az önálló kereseti foglalkozást űző személyek rok­kant- és aggkori biztosítására vonatkozó 1925. évi 148. számú törvény novellizálásá- ra, illetve reaktiválására. A népjólétügyi minisztérium a kérdés letárgyalására külön szakbizottságot alakított, A válság megzavarta a vizgazdasági me­liorációs munkálatok végrehajtását. A föld­művelésügyi és pénzügyi minisztérium költ­ségvetéséből rendelkezésére álló összegek nem elégségesek. Szőlőtermelés Ami a mezőgazdasági növénytermelést illeti, a miniszter megállapítja, hogy az illetékesek nagy figyelmet szentelnek a pótnövények termelésé­nek és különösen propagálják az olajosnövények és a kukorica termdését. A szőlőtermelésnek szentelt néhány soros mon­datban kijelentette, hogy a boradókérdés tárgyalása 6orán a kormány­ban megállapodás jött létre a szőlőtermelés szabályozása tekintetében, amely lehetővé ten­né a termelés szabályozását és az értékesítés megszervezését. Zadina bejelentette, hogy elkészült az állatte­nyésztés föllenditésére, a tejipar szindikalizálá- sára, a takarmánykereskedelem szabályozására, valamint az állatszindikátus kereskedelmi szer­vezetté való átalakítására vonatkozó javaslat. Törvénytervek A földművelésügyi miniszter elégtétellel álla­pította meg, hogy a mezőgazdasági termékek kivitele az utóbbi időben fokozódik. A vízjogi és a halászati törvénytervezet észrevételezési eljárás alatt van s a mezőgazdasági és erdőterületek tago­sítására vonatkozó javaslat észrevételezési el­járása befejezéséhez közeledik. Ugyancsak előkészületben van a vadászati törvény. A nemzetgyűlés elé beterjesztették a mezei va­gyon védelmére, a mezőőrökre vonatkozó kor­mányjavaslatokat, valamint a növénytermelés védelmére vonatkozó és a vetőmag elismerési eljárásra vonatkozó törvény novelláját. A fföSöreform a föld 13 százalékát juttatta uj birtokosok kezébe A lefoglalt mezőgazdasági földek kiosztása befejezéshez közeledik. A lefoglalt mezőgazda- sági földek hétharmadrészét, azaz 863.000 hek­tár területet, több mint félmillió kisgazda és föld­nélküli tulajdonába osztották ki. Tekintetbe véve az erdőreformot, a kiosztott terület 1,800.000 hektárra emelkedik, ami az összes lefoglalt területnek körülbelül 45 százalékát teszi ki. A tulajdon eltolódása a földreform következ­tében a köztársaság területének 13 százalé­kát képezi. Szlovenszkó hegyes- vidékein néhány száz legelő- szövetkezet alakítására került sor az állatte­nyésztés -fellendítése- 'érdekében. Az erdőreform során nagyobb egységeket hagytak meg, illetve osztottak ki az állam és az önkormányzati tes­tületek tulajdonába. Az állam több mint 422.000 hektárt, az önkor­mányzati testületek pedig 150.000 hektár erdő­területet szereztek. Az erdőszövetkezetek eddig 30.000 hektár erdőt, más jogi személyek 60 ezer hektárt, egyes személyek pedig összesen 46.000 hektár erdőt kaptak. 1937 október végéig a földreform során kiosz­tott mezőgazdasági földek 79 százalékát telek- könyverték, az állam birtokába került földek­nek pedig csupán 4 százalékát. A miniszter sze­rint a földreform során birtokot kapott kisem­berek érdeke megkívánta, hogy vagyonuk jogi­lag bebiztosittassék. A földreform során földet nyert kisgazdák és telepesek az eredeti fizetési kötelezettségnek 8.5 százalékával tartoznak. Ez a hátrál ék 163 millió koronát tesz ki. A mara­Najman miniszter a kereskedelmi Najman ipari és kereskedelemügyi mi-' niszter előadása szerint az 1937-es évet a gazdasági helyzet fokozatos javulása jel­lemzi. Néhány ipari ág fejlődése némileg kedvező, de a kereskedelemben és a kisiparban a kon­Sztrájkba léptek a prágai szenesemberek PRÁGA. — A prágai s^énnagyikereskedeM lemben alkalmazott munkások hétfő reggel sztrájkba léptek. A munkások ugyan megjelen­tek munkahelyeiken, de nem vették föl a munkát s várták a sztrájkbizottság utasításait. A dél­előtt folyamán a munkások és munkaadók föl­vették egymással a kapcsolatot és tárgyalásokat kezditek. A sztrájk kitörésiét az okozta, hogy a szén­nagykereskedők szeptember elsején nyolcszáza­lékos mumkabéremeíést engedélyeztek a szénüze­mek alkalmazottainak. A föleiméit bért november 7-ig rendesen 'ki is fizették. Ekkor azonban visz- szatértek a szeptember elseje előtti alacsonyabb bérfizetéshez. A szénmagykereskedők lépésüket azzal indokolták, hogiy a közmunkaügyi minisz­térium nem állapította meg az ígért időre az uj szénárakat. Ennek következtében a munka-adók nem teljesíthették a béremeléssel kapcsolatban vállalt kötelezettségüket. Hírek szerint a mi­nisztertanács kedden megállapítja az' uj szén­árakat s mjétermázsónként 95 fillérrel, azaz négy százalékkal emeli az árakat. A munkaadók és munkások képviselői remélik, hogy ezután az egyeztető tárgyalások eredményre vezethetnek. Franké helyteleníti Masaryk autztriai beszédeinek idézését Az IskolaQgyi miniszter válasza Esterházyak a költségvetési bizottságban PRÁGA. — Dr. Franké iskolaügyi mi­niszter szombat este válaszolt a költségve­tési vitában felhozott kérdésekre. A minisz­ter válaszát a parlamenti levelező ma adta ki. A miniszter hangsúlyozta, hogy tárcája kiadási tételei nem mondhatók túlzottak­nak, mert igaz, hogy készülnünk kell a leg­nehezebb időkre, de az alkotó kulturmun- káról sem szabad megfeledkezni. Ma mü­veit nép nélkül nincs jó hadsereg és nem lehet jó honvédelmi szellem. A közgazdaságtannak a középiskolák­ban való oktatása kérdésével már számos értekezlet foglalkozott s a miniszter egye­lőre nincs abban a helyzetben, hogy e terv­ről közelebbi részleteket közöljön, mert ha valamely tantárgy nehéz, úgy a közgazda­ságtan az. Hogy szemléltetően fejezzem ki magam — mondotta a miniszter, azt kell eldönteni, hogy Engli§ vagy Macek néze­teit tanitsuk-e. A miniszter a továbbiakban Esterházy és Eichholz képviselőknek válaszolt. Azt mon­dotta, hogy számos parlamenti beszédében sohasem hivatkozott a volt osztrák-magyar monarchiára. Ezt nem tartja méltó dolog­nak. Ha Masaryk hü és odaadó követőinek tartjuk magunkat, úgy elsősorban szép jel­igéjéhez kell ragaszkodnunk: Mindent osz- tráktal anitani ( odrakoustit).-—Nem osztráktalanitottuk el magunkat, ha egyre és folyton visszagondolunk Ausz­triára és módszereire — mondotta a szónok. — A legújabb irodalomból senki sem ítélte ; el megrázóbban a .volt osztrák-magyar monarchiát, mint a „Mein KampP szerzője. Nem akarok visszatérni ahhoz, ami fojto­gatott, ami üldözött engem, mint politikus azon igyekszem, hogy az utolsó maradvá­nyait is eltüntessem annak, amit Ausztriából magunkkal áthoztunk tudat alatt vagy ha­gyományban. Ami azt a panaszt illeti, hogy vegyes nyelvte­rületeken könnyelműen létesítenek cseh isko­lákat, a miniszter azt mondja, hogy rövid pénzügyminisztersége idejéből tudja, milyen nehezen szerzik össze a pénzeszközöket az egyes szakmáknak. Hát vállalhatná a felelős­séget ilyen körülmények között az ilyen sú­lyos teherért? De kulturális és erkölcsi szem­pontból is teljesen elítélendő előttem az ilyen módszer — mondotta a miniszter. — Esterházy 'és Eichholz 'képviselő urak pa­naszkodtak, hogy állítólag megakadályozzuk a kisebbségeknek kulturális jellegük megőrzését és hogy akadályozzuk a szellemi kapcsolatokat azokkal az államokkal, amelyekben lelkileg gyö­kerük van. A miniszter azt kívánja, hogy a képviselők olvassák el az ő idei október 28-i rádióbeszé­dét, mely beszéd magyar és német nyelven is megjelent, amely beszédben egyenesen ffc gyehneztefcte a kisebbségeket fontos feladataik­ra és különleges hivatásukra, hogy segítsék rendezni kulturális kapcsolatainkat a szom­széd magyarokkal és németekkel. Hogy emel­lett — mondotta a miniszter — nemzetünk hü fiai vagyunk, hogy államunkat, mely nemzeti szükségleteink és nemzeti önállóságunk kiegé­szítése, szeretjük és hogy arra reggeltől estig gondolunk, azt senki nem veheti tőlünk rossz néven, mert mi sem gátoljuk önöket abban, hogy szeressék, ami önöknfck kedves* dékbirtokosok csoportja az eredeti fizetési köte­lezettség 5.8 százalékával adós. Ez az összeg 34 millió. Szlovenszkón és Kárpátalján még körülbelül 85.000 hektár erdőterület vár kiosztásra, mig a mezőgazdasági terület a keleti országrészek­ben 6000 hektár. Az egész köztársaságban összesen 120.000 hek­tár erdőterület és 12.000 hektár mezőgazdasági terület vár kiosztásra. i Újabb telepítés! A továbbiak során a miniszter bejelentette, hogy elkészült a mezőgazdasági telepítési javaslat, amelynek feladata a földreform befejezésé­nek a bebiztosítása, másrészt a földterületnek a szabad piacon megvásárlással vagy a vé­teli szerződésbe való belépéssel eszközlendő megszerzése. A kisbirtokosoknál 163 millió koronát, valamint a maradékbirtokosoknál 34 millió koronát, az államnál pedig % milliárd koronát kitevő kiosz­tási árhátrálékot be fogják hajtani. csehszlovák-magyar kapcsolatokról junktura csak kezdeti stádiumkan vám A kamarai választásokra vonatkozólag ta« vasszal megkezdődtek a kormánytárgyalá­sok s az átdolgozott javaslat akkor válhat az alkotmányos letárgyalás alapjává, ha a többi reszortok szintén befejezik az egyéb kamarai intézmények választására vonat­kozó hasonló javaslatot. A gazdasági tanácsadótestület működésé­nek szünetelését arra használták föl, hogy; lefolytassák a tagok kinevezését célzó tár­gyalásokat, hogy eleget tegyenek Szloven­szkó és Kárpátalja kívánságának, hogy a két tartomány nagyobb képviseletet kapjon* Ezért a minisztertanács elé terjesztett javas­latot ki kellett egészíteni. Remélhető, hogy* az év végéig sör kerül a tanácsadótestület tagjainak kinevezésére és a testület megala­kulására. A köztársaság kereskedelmi kap­csolatainak ismertetése során a miniszter bejelentette, hogy Magyarországgal folyamatban vannak a jövőévi árucsereforgalmi tárgyalások. Magyarországon nagy a kereslet a csehszlo­vákiai áru iránt, sajnos azonban — mondotta a miniszter — oda csak olyan keretben tud Csehszlovákia exportálni, mint amilyen keret­ben Magyarország exportál Csehszlovákiába s minthogy ezek a lehetőségek korlátozottak, mélyreható javulás e téren nem várható mind­addig, amig a devizakötöttség nem enyhül. A Magyarországgal a nyár folyamán kötött ke­retszerződést a napokban Prágában aláírták* Ez a szerződés kezeskedik a barátságosabb kapcsolatokért és alapját képezi a jövő keres­kedelmi forgalma megélénkülésének. A Franciaország felé irányuló forgalmunkat’ nemcsak a kontingensek korlátozzák, hanem a francia védvámrendszer is. — ÁTSZÁLLÍTANAK EGY FATEMPLO­MOT. Zsolnáról jelentik: Rimakokova község le akarja rombolni közel kétszázéves fatemplo­mát, mert helyébe községi iskolát szándékoznak építeni. Liptóujvár község most ajánlatot tett Rimakokovának, hogy megveszi tőle az értékes fatemplomot és elszállittatja. A műemlékeket védő bizottság már meg is adta engedélyét. Az átépítés és átköltöztetés közel 40.000 koronába keiül. ■m 2 ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom