Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-21 / 266. (4412.) szám
1937 november 21, vasárnap, HaiwrMBPMimmniwwii mwm m 'PRKGAIÁW&AR-HlRItAP Polliikat egyenlet, amiben Krolta egyetért Szüllővel: A nemzetiség ismerje el az állam szuverénitását, az állam ismerje el a kisebbség nemzeti személyiségét & kQlifgymírisz'er szarkasztikus zárszóin hadakozik az ellenzékkel - A nemzeti állam eszméjével szemben ajánlóit nemzetiségi átlameszmét csak szójátéknak mnősiii PRÁGA, — A képviselőház külügyi bizottsága tegnap az esti óráikban fejezte be a külügyi expozé megvitatását. Peters szu- détanémet szerint a német népre nagyon kedvezőtlen lélektani befolyást gyakorol az oly szólam, hogy „a német kisebbségnek már többet adtunk, mint amennyire kötelesek vagyunk." Amikor a miniszterelnök a kisebbségek részvételét az állami igazgatásban oly kedvezően festette, ugyanakkor a kormánypárti Jaksch cáfolta ugyanezt, Köhler kommunista szerint csalódást hozott az a remény, hogy a gazdasági viszonyok javulásával a politikai viszonyok is javulni fognak. Ezután dr. Krofta miniszter zárószavaival az ülés befejeződött. Krof'a válasza Dr. Krofita miniszter a vitáit záró megmyi'at- ikozásában mindenek előtt közzenetet mondott Zi’lca agrár képviselőnők, aki megnyilatkozásával végleg megcáfolta azokat az állításokat, mintha az agrárpárt más, uj külpolitikai irány felvételét sürgetné. Szüllő képviselő panaszéra a miniszter megállapítja, hogy a bizottság megnyitásakor az egyidejűleg összeülő költségvetési bizottságban tartózkodott s a külügyi bizottságiban jelen volt a helyettese, aki a minisztert pontosan tájékoztatja a távollétében elhangzottakról. De dr. Szüllö — úgymond —■ semmiképpen sem jogosult beszélni a magyar kormány nevében. A magyar kormány nevében Kánya minbzJer beszél éspedig egészen más hangnemben, mert tudja, hogy a magyar kormány nem írhatja elő nekünk kisebbségi kérdéseink rendezésének módját. A miniszter egyetért Szüllő képviselő ama nézetével, hogy minden nemzetiségnek el kell ismernie az állam szuverénitását és hogy az államnak el kell ismernie a kisebbség nemzeti személyiségét, örvendetes, hogy a köztávsaságban való tartózkodás (pobyt) ilyen előnyösen változtatta meg nézeteit. A régi Magyarország idején tételének második részét aligha védte volna. A Magyar- országhoz való közeledésünk politikája nemcsak dr. Hodza miniszterelnök személyes politikája, mint dr. Szüllő képviselő véli, hanem a kil) ü gymin ísz'Jer politikája is. Csak egy külpolitikánk van* Válasz a szucléíanémet szsiuskoknak Birke képviselő észrevételeire a külügyminiszter azt jegyzi meg, hegy a külföldi adósságot valóban a külpolitika okozta., de más államok külpolitikája. Ha más államok is oly külpolitikát csinálnának, mint mi, akkor hadseregre talán egyáltalán nem volna szükségünk. — Ha a szudéíanémet párt azt kívánja, hogy tegyünk le a nemzeti állam gondolatáról s váljunk nemzetiségi állammá, úgy ez játék a a szavakkal. Attól függ, hogy ki mit gondol, mit ért e szavakban. Peters képviselő egész beszéde azt a benyomást keltette, mintha ezt akarja mondani: Ha az államvédelmi törvényt tovább Is igy hajtják végre, úgy a határvidéken oly szellem fejlődik ki, hogy komoly pillanatokban történhetne valami. ,?/: ..-j . J Ezelőtt Pfrogner szenátor a szenátusi külügyi bizottságban beszélt a dilemmáról, amelybe a német kisebbség válságos pillanatokban kerülhetne. A miniszter respektálja ezt az őszinteséget, de fel akarta hivni a figyelmet arra, hogy ha valóban igy áll a helyzet, akkor mégis csak van különbség a csehszlovák nemzetnek az államhoz való viszonya s a német kisebbségnek az államhoz való viszonya között. Ha a németek az államhoz pozitív állást csak fentarüásokkal foglalhatnának el, úgy a miniszter nem tudja, hogy elfoglalhatnak-e oly- állást ez államban, mint a csehszlovákok. Birke képviselő ur itt azt fejtegette, hogy a szlovákok nem akarnak csehszlovákok lenni. Meg vagyok győződve, — mondatta — hogy súlyos bűnt követnek él nemzetükkel szemben azok a szlovákok, akik a csehszlovák nemzet nemlétezéséről beszélnek, A legutóbbi pozsonyi tüntetésele is, amelyekről Sidor képviselő ur emlékezett meg, legalább erre a megjegyzésre érdemesek: Ha valaki is szerzett érdemeket egé:z Szlovenszkó nemzeti öntudatra ébresztése terén, úgy az állam fordulat után Szlo- venszkóra menő csehek is azok. No, egykor legalább azok utódai fogják ezt elismerni, akik ma erről nem akarnak tudni. Az apostoli admíniszfoaturák kérdését csak I most a jövőben lehet majd rendezni. A földreformnak az egyházi birtokokon való végrehajtása ellen felhozott panasz kapcsán meg kell állapítani, hogy e kérdésben a Vatikánnal soha se volt vitánk, Szlovenszkón is liberálisan hajtották végre és a vezető egyházi körök is teljes mértékben méltányolják az egyházi birtokokon való gazdálkodás állami ellenőrzését, A külügyminiszter végül bejelentette, hogy december elején a csehszlovák kereskedelmi delegáció Parisba utazik a külkereskedelmi kapcsolatok megjavítására irányuló tárgyalások végett. A magyar kormányzó sietteti a Nemzeti Sportcsarnok és Stadion felépítését BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dr, Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter szombaton délelőtt kihallgatáson jelent meg a kormányzónál és jelentést tett a Nemzeti Sportcsarnok és a nyitott sportuszoda építésének most befejezésre került előkészítő munkálatairól, valamint a Nemzeti Stadion ügyének állásáról. A kormányzó azt az óhaját fejezte ki a miniszter előtt, hogy a magyar főváros már most gondoskodjék a Nemzeti Stadion és az egyéb sportintézmények létesítéséhez szükséges nagyobb területek kijelöléséről, ahol ezek az intézmények fölépithetők lesznek. Katonai árulásért eUléltéh az avái és a íiul A felsőbíróság is fölmentette Szilárd Marceilt a Békefi-fé!e rágaímtzási pörben Miért Ítélték el a háború alatt az agrárpárti főszerkesztőt? az PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: A prágai kerületi büntetőbíróság katonai árulása ügyekkel foglalkozó tanácsa Andrea Károly 27 éves sofőrt leitmeri.zi lakost, osztrák állampolgárt kétnapos tárgyalás után bűnösnek mondotta kf a rend törvény 6. paragrafusába ütköző katonai árulás bűntettében és ezért nyolcévi súlyos börtönre, valamint 5000 korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén további 50 napi súlyos börtönre ítélte. Ezenkívül kimondották az elitéit polgári jogainak elvesztését az esetre, ha valamikor a polgári jogokat megkapná. Hasonló Ítéletet hoztak az elitéit apjának, Andrea Gusztáv 63 éves volt osztrák-magyar hadseregbeli alezredesnek, reicbenbergi lakosnak ügyében, akit katonai árulás feljelentésének elmulasztása bűntettéért nyolchónapi börtönre Ítélteit. Mimikét elité’tet a bünte4és letöltése után kiutasítják a köztársaság térülőiéről. Andrea Károly és atyja, Andrea Grsztáv a büntetést elfogadták. PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: A prágai kerületi büntetőbíróság katonai árulás! ügyekkel fogia'kozó tanácsa Frisch Károly 42 esztendős osztrák állampolgárt katonai árulás felnemjelen- tésének büntette miatt a megfelelő szigorításokkal négyhavi börtönre ítélte. Az elitéit a büntetést felfogadta. POZSONY. — A Híradó 1934, december 11- i számában nyilatkozat jelent meg dr. Szilárd Marcell pozsonyi ügyvéd aláírásával, amelyben dr. Szilárd — Báikefi Sándornak a Magyar Újság 1934. december 6-i számában közzétett azon nyilatkozatára: „Szilárd dr.-na.k felelnie kell a rágalomért, hogy őt, már mint Békefit, nyereség- vágyból elkövetett bűncselekményért valaha is megbüntették volna — s a Híradó, aznapi számában pedig ügyvédje utján közzétett nyilatkozatára, hogy vele szemben (már mint Békefi ellen) a bűnvádi perrendtartás 222. §§-ának 4-óik bekezdésébe ütköző kizárási ok nem áll fenn, — a következőt jelentette ki: „Minden „igazmondással" szemben megállapítom, hogy Békefi Sándort a budapesti törvényszék B. 31.281/1913. szám alatt zsarolásért 8 hónapi fogházra, 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának hasonló tartamú felfüggesztésére Ítélte," Ezen nyilatkozat miatt Békefi Sándor, a Pozsonyban megjelenő „Magyarság" cimü, csehszlovák agrárpárti hivatalos heti közlöny főszerkesztője rágalmazásért büntető feljelentést tett dr. Szilárd Marcell és Arkauer István mint a Híradó felelős szerkesztője ellen. Első fokon a főtárgyalást a pozsonyi kerületi bíróság Knapo-tanácsa előtt még 1935 november 12- én tartották meg. Ezen a tárgyaláson dr. Szilárd Marcell fölajánlotta a valódiság bizonyítását közérdekből és jogos magánérdekből. Becsatolta egyúttal a budapesti bíróságok ítéletét. | Békefi Sándor akkori jogi képviselője utján tagadta a benyújtott Ítéletek alaki és tartalmi j valóságát, azt is állította, hogy ügyében ujrafel- vételi kérelmet terjesztett be, amelynek a bu- 1 dapesti törvényszék helyt is adott s mielőtt az eljárást befejezték volna, az akkori államfő a per- J törlés jogát gyakorolta. | A bíróság akkor Békefinek kérelmére 15 napi | határidőt! engedélyezett bizonyítékai bejelenté- j Déré. * | A határidő eredménytelen letelte után a kerületi bíróság 1936 január 14-iki ítéletével úgy dr. Szilárd Marceilt, mint Arkauer Istvánt felmentette azon a ciánén, hogy a vádlottaknak sikerült a valódiságot bebizonyítani, hogy Békefi Sándort tényleg elítélték jogerősen zsarolásért és igy ellene a tanuságtétel alóli kizárási ok forog fenn tekintettel arra, hogy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt lett elitélve. A kerületi bíróság megállapította továbbá, hogy a kezdeményező Békefi volt és a vádlottak nem lépték tűi a jogos védekezés határát. Megjegyezte még a bíróság, hogy a magyar újságírók egyesülete nem rehabilitálhatta Békefit, mert erre' csak a biróságnak van joga. Az Ítélet ellen Békefi fellebbezéssel élt és ez ügyben a pozsonyi felsőbíróság többizben tartott tárgyalást. Az előző tárgyalásokon Békefi kérte a budapesti bírósági iratok beszereztetését, azt állítva, hogy ügyében ujrafedvétel és pertörlés van. A felsőbíróság a kérelemnek helyt is adott és Budapestről az összes bírósági és ügyészségi iratokat beszerezte. November 18-án tárgyalta a felsőbíróság Havle- tamácsa Zlattnik főtanácsos előadása alapján az ügyet. A tárgyalás megnyitása után ismertették a beszerzett iratokat. Békefi azt állította, hogy az egyik kegyelmi kérvénye hiányzik, mire dr. Szilárd megjegyezte, hogy minden irat itt van, csak a nemlétező felmentő ítélet hiányzik. Békefi még azt is állította, hogy ügyében ujra- felvétei volt, mire dr. Szilárd rámutatott arra, hogy az iratok között ott fekszik a budapesti törvényszék határozata, amellyel az ujrafelvétcli kérelmet jogerősen elutasította. Az iratokból rámutatott arra is, hogy Békefi háborús szolgálatai alapján 'királyi kegyelmet kért, ez a kérelme is el lett utasítva és 1918 nyarát' Békefit az ügyészség felszólította a büntetés kitöltésére. Erre Békefi még 1918 október 15-én kérte a büntetés végrehajtásának felfüggesztését a háború befejeztéig és rövidre rá megvolt aZ áillamíordulait. így az iratokból megáll apiiható, hogy az újra* felvétel nem járt eredménnyel és hogy Békefi kegyelemben sem részesült. Arra a megjegyzésre pedig, hogy az iratoknak nincs folytatásuk, dr. Szilárd megjegyezte, hogy ez azért van, mert Békefi elhagyta Magyar^ országot és igy nem lehetett folytatás. Dr. Simkovic Pál pozsonyi ügyvéd, Békefi, képviselője kérte ezután dr. Fényes György bécsi orvos 'kihallgatását, hogy nevezettnek tudomása van arról, hogy Békefi ügyében pertörlés volt és Károlyi Mihály kihallgatását arra vonatkozólag, hogy Békefit kegyelemben részesítette. Mikor a bíróság kérdezte Károlyi Mihály párisi közelebbi ciánét, Békefi nagy derültség között azt mondotta, hogy az ottani csehszlovák követség címén idézzék. Dr. Szilárd ezen bizonyítások mellőzését kérte, ment az iratokkal szemben nem bimak jelentőséggel és kérte még a csehszlovák' igazságügy- minisztérium leiratának felolvasását. Erre felolvasták az igazságügyminiszter leiratát, amelyben közli, hogy a magyar hatóságok hivatalos értesítése szerint Békefi zsarolási ügyében pertörlés nem volt, sem egyéni, sem közkegyelemben nem részesült és még az 1919. évi XV. néptörvény alapján sem részesült közkegyelemben. Énre a felsőbíróság tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette végzését, amellyel a Békefi álltai kért további tanúkihallgatásokat mellőzte. Dr. Simkovié fenntartotta a vádiratot és kérte a vádlottak elítélését, dr. Szilárd és Arkauer István pedig kérték felmentésüket. Havié tanácselnök ezután azonnal kihirdette a felsőbíróság ítéletét, mellyel Békefi fellebbezését elutasítja és dr. Szilárd és Arkauer felmentését helybenhagyja a kerületi bíróság indolcait teljesen magáévá téve. Az ítélet ellen dr. Simkoviő Békefi nevében semmiség! panaszt jelentett be. » Biztosítsa minden őslakos a választójogit A választói névjegyzékek Összeírása KASSA. — Az egyesült országos keresztényszo- dalista és magyar nemzeti párt kassai kerületi főtitkársága (Kassa, Stefanik-ucca 12. I. em.) minden alkalommal, amikor az uj választási névjegyzék összenilitása céljából az összeíró lapokat kikézbesitik, felhívja nyomatékosan az őslakos választópolgárokat, hogy az összeíró lapokat a legpontosabban töltsék ki és úgy szolgáltassák be — a legsürgősebben — az illetékes hivatalba. Az összeíró lap minden pontjának kitöltése nagyon fontos, de különösen nagy súly helyezendő arra, hogy föltétlenül Írják be az illetőségi bizonyítvány (domovsky Üst) kiállítási számát, valamint az állampolgársági okmány (osvedőenie) pontos adatait Az összeíró lapok hiányos kitöltése miatt a legutóbbi összeírás alkalmával is igen sok rendes választót töröltek a választói névjegyzékből. Minden ős- lakós szavazat hiánya az őslakós pártokra nézve jelent veszteséget, azért minden őslakősnak erkölcsi kötelessége utána járni és az állampolgársági okmánynyal igazolni rendes csehszlovák állampolgárságát és kérni az illetékes jegyzői hivatalt, hogy a választói névjegyzékbe föltétlenül vegyék fel. Kassán a választópolgárok összeírása most van folyamatban. Az összeíró lapokat most kézbesítik ki, azért ha valaki nem kapna, azt kérni kell a jegyzői hivataltól. A választói összeíró lapot kitölteni tartozik minden csehszlovák állampolgár (férfi és nő), aki 1937 december 15-ig eléri a 21. évet és legalább ez év szeptember 15-töl — megszakítás nélkül — lakik Kassán. Az összeíró lapot azonnal kitöltve — legkésőbb három napon belül — be kell vinni a városi választási irodába (Kassán, városháza, Hviezdoslav- körút 9. földszint 54.). Az összeíró lapok átvételét vevény ellenében elismerik, amit meg kell őrizni. Az egyesült párt felkéri az őslakós választópolgárokat, hogy e fontos polgári kötelességét teljesítse mindenki, mert soha nem lehet tudni, hogy mikor írnak ki községi, tartománygyülési, vagy nemzetgyűlési választásokat (láttuk tavasszal a meglepetésszerűen kiirt kassai választás esetéti), s akkor minden szavazatra óriási szükség van. Mint minden ügyes-bajos dologban, úgy ebben is szívesen áll segítségre az egyesült párt kassai kerüleü főtitkársága. (Kassa. Stefanik-u. 12. I.)
