Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-21 / 266. (4412.) szám
4 1 1937 november 21, vasárnap. ADY AZ EGYETEMEN Sík Sándor, a papköltő-tanár a szegedi egyetemen megkezdte az első rendszeres egyetemi előadást Ady Endre költészetéről SZEGED. — E sorok olvasója még bizonyára emlékezik azokra az időkre, amikor Ady Endre költészete nemcsak, hogy nem foglalhatta el az irodalmi 'élet hivatalos fórumait, a vétesz felismerése és uj magyar művészetének elismerése helyett csak dühösen goromba támadásokban, gúnyos, sőt izeden tréfákban, kabar ékaca- gásban és lekicsinylő megjegyzésekben volt része. E sorok írója jól emlékezik aiz ifjúságnak azokra a lobogó éveire, amikor elkeseredett és sokszor keserű csatákat kellett vívni az iskolai hadállásokon belül egy-egy enyhébb szóért, egy- egy objektivebb bírálatért vagy éppen egy uj Ady-vers iskolai polgárjogáért. Ma Ady-kollégiumot hirdet Szegeden az egyetemi hivatalos tanrend, — ma az egyik legkiválóbb egyetemi tanár tart rendszeres egyetemi előadásokat az uj magyar tanámemzedék számára a legnagyobb egyetemi tanteremben, az Auditórium maximum-bán,, a legnagyobb számú hallgatóság előtt... Pázmány, Kazinczy, Ady A szegedi Ferenc József tudományegyetem ez- idei első félévi hivatalos tanrendjének 42. oldalán, a bölcsészet, nyelv- és történelemtudományi kar meghirdetett előadásai között a következő rovatot találja az olvasó: „23. Ady Endre. (I—IV. éveseknek, nem ismétlődik.) Heti 1 óra. Pénteken d. u. 5—6-ig ugyanaz a tanár, ugyanott." Ugyanaz a tanár: dr. Sik Sándor, a szegedi egyetem kiváló piarista-papköltő-tanára, aki az idén három főkollégiumot tart a tanárjelöltek számára és „Kazinczy kora", valamint „Pázmány" mellett főkollégiumot hirdetett Ady Endre költészetéről is. A költő-professzor tart még egy kollégiumot „A versolvasás tudománya' és művészete" elmen. Ez az első alkalom, hogy egyetemi katedráról, a rendszeres egyetemi tanárképző, bölcsészeti előadások között külön, önálló és rendszeres kollégiumot tartanak az uj magyar líra legnagyobb egyéniségéről. Maga a tény is jelentős, hiszen irodalmi és ÍTodaloratörténészi rendszerességgel még nem dolgozták fel Ady költészetének teljességégt és egyetemi katedráról, kutatói alapossággal és professzori tekintéllyel, tanári felelősséggel, de egyben úttörő objektivitással még nem tartottak összefoglaló, felmérő és értékelő kollégiumot azok számára, akik most szerzik meg egyetemi képesítésüket, hogy a padsorokból elindulva átadják majd a most felnövő ifjúságnak az uj magyar irodalom korszakos jelentőségű képét. És jelentősége van azért is ennek a kollégiumnak, mert elfogultság nélkül., a magyar szó szereteté- vsl és minden magyar művészet megérzésével, kishitű 'kifogások legyőzésével, az objektivitás történelmi erejével hangzanak el ezek az első Ady-előadások azok számára, akiknek most már nem lesz titok Ady költészete és nem lesz tiltott fekély Ady művészete ... A szegedi bölcsészeti kar legnagyobb előadótermét kellett megnyitni a költő-professzor előadásai számára. A megszokott egyetemi előadótermek kicsinynek bizonyultak Sik Sándor előadásai számára. A pénteki órákon 250—300 hallgató helyezkedik el az ■amfiteátráJisan emelkedő padokban és csak egy gyors megfigyelésre van szükség a padsorok hegyéről, fel lehet ismerni, hegy számosán vannak ott ezeken az irodalmi órákon olyanok, akik Sik Sándor előadásai kedvéért a percnyi politikai odúkat, a délutáni korzózást vagy éppen a kártyacsatákat cserélték fel Pázmánnyal, Kazinczyvad, a versolvasás művészetével és nem utolsósorban — Adyval. Költő-tanár a pódiumon A professzor a maga közvetlen egyszerűségével, fekete papi köntösében ott ül a hallgatóhegy lábénál, lent a katedrán. Jegyzet szinte alig van előtte, szinte csak néhány ellenőrző vonás, de ott van az asztal háromszögű tartóján az Ady- versek teljes gyűjteménye. Megvázolja Ady életét, felrakja a színeket Ady pályájára, majd hozzáfog Ady költészetének magyarázásához, esztétikai értékeléséhez és irodalomtörténeti jelentőségének megállapításához. Fejezetr ől-fejezetre bontja ki azt a nagy komplexumot, ami Ady költészetét jelenti, aztán egy-egy fordulatnál felnyitja Ady Összes Verseit és a maga meleg egyéni hangján elolvas egy-egy jelentős vagy jellemző verset. Furcsa érzés vesz erőt a nagy terem hallgatóságán: a professzori katedráról Ady-verseket szaval egy professzor ... Ez küllőn esemény, ahogy Sik Sándor elolvassa ezeket az iüurztrá’ó verseket, szinte a pódium előadóművészeiének egy egyéni fajtája... (Sik Sándor volt az, aki egy év előtt meghívta szemináriumába a modem beszédmüvészet egyik kitűnő reprezentását, Ascher Oszkárt, hogy hallgatóival megismertesse a versmondás tudományát és az előadás művészetét.) Aztán tovább magyarázza Ady költészetének egy-egy fejezetét. Egy pillanatra sem ejti el az egyetemi katedra méltóságát és tradicionális tekintélyét, de szavain átüt a költő lendülete, egyéni"':,; mek melegsége, A professzor összekapcsolja tárgyilagos szavait a költő szivének melegével. Várad, Léda és Paris A kollégium aiz adatok ismertetésével kezdődik, a .professzor tárgyilagosam sorolja fel Ady életének és pályájának állomásait. Keresi a döntő élményeket, amelyek befolyásolták és kialakították költészetét. A három döntő élmény: Várad, Léda és Páris. A párisi döntő .élményt igy világítja meg: — Ady Páris-képe bonyolult és egyéni. Számára ez a város valami egészen nem reálisat jelentett, valóságos mitológiai arányokat öltött ez a gondolat, a váradi érzésvilágban szinte szimbólummá nőtt előtte Páris. Sik professzor most felvázolja első párisi utjának eseményeit és ezekről az időkről igy folytatja előadását: — Ebben az időben Ady Párisban élte tovább azt a mítoszt, amit otthon kialakított a maga számára. Irodalmikig azonban sokkal kevesebbet jelentett Páris a részére, mintsem gondolni lehetne. Ady egészen más költő, mint azok a franciák, akikkel összehasonlítani szeretik. Azt merhetném mondani, hogy jelentősebb és mélyebb is, mint Baudelaire vagy Verlaine. De az kétségtelen, hogy Ady Páris után másképpen ir, mint előtte Váradon vagy Debrecenben. Páris felszabadította a maga mitikus varázsával és segítette elszakadni attól, ami volt. És bár hétszer járta meg ezt az utat, Páris mindig megmaradt számára a felszabadulás helyének, amikor itthon már nyomasztónak találta az életet, Páris mindig a menekülőhelyeft jelentette. Egy generáció vezére Most a politikai kulisszák következnek Sik Sándor előadásában, ahogy megrajzolja a kort, amelyből kifejlődött Ady költészete. Felvázolja az 1905-ös darabont-korszak hangulatát, .amely után jelent meg az első nagy kötet: az llj Versek. A legjelentősebb év számára 1908, amikor megjelenik a Vér és Arany, a Holnap elén mint egy generáció vezére jelenik meg .és ekkor indul meg a Nyugat, amely az uj irodalmi mozgalmak élére helyezi őt az egész ország hangos nyilvánossága előtt. Arra a kérdésre, hogy hogyan; történt Ady megjelenése, igy felel: — Az első kötet nagy rajongást váltott ki igen keveseknél és nagy ellentmondást, nagy el- lantállást igen sokaknál. Megkezdődött a pergőtűz, még Tisza István is irt ellene egyszer álnéven egy heves állásfoglalást. Hogy mi volt ennek az oíka, a hivatalos ország ellenállásának, azt igen könnyen meg lehet magyarázni, ha tudjuk ezt a tételt: — mondja Sik professzor — „Minden kor e-gy generációval hátrább van, mint az ő irói..Éppen az lett volna a megr magyarázhatatlan, ha azonnal elfogadják Adyt. | Nem volt nehéz szembeállítani a megszokott nemzeti érzéssel Ady érzésben és felfogásban & BEREGSZÁSZ. — Hitetadó magyar ünnep színhelye volt e napokban Beregszász. Az újonnan létesített katolikus kulturházat avatták fel bensőséges ünnepséggel. Az ünnepséget megelőzően Pásztor Ferenc római katolikus főesperes fölszentelte az uj kulturházat. Az ünnepélyt a népszerű főpap ma- gasszárnyalásu megnyitó beszéde vezette be. Isten áldását kérte az uj kulturházra, amely a katolikus tevékenység hajléka, a katolikus kulturmunka műhelye lesz. Beszéde további során a lelkek nemesítését szol gátó valódi kultúrát és a katolicizmus történelmi közösségét hangoztatta és nyomatékkai leszögezte, hogy az uj .kulturház ennek a nemes értelemben vett kultúrának lesz az otthona. Háiatelt szavakkal emlékezett mindazokról, akiknek részük és érdemük van a kulturház létesítésének nagy és áldozatos munkájáforradalmi jelentkezését. Az optimista., rózsaszínű bazafisággal szemben ő a kritikai és forradalmi hazaszeretettel jelentkezett. És nálunk nagyon könnyen deklarálják haizaárulónak — az ellentétes felfogást... — A további vádak között szerepelt erkölcsi felfogása, amely szerelmi lírájában jelentkezett. És felsorakoztatták vele szemben azt is, hogy költészete — érthetetlen! Alig lehet ma megérteni, hagy miért tartották érthetetlennek Adyt, aki a mai irodalmat ismeri. A megszokott logikai elemek helyett Adyé — szuggesztiv költészet. A harag., a gúny és a paródia fog össze ellene és sokan voltak támadói közül, akik csak ezeket a paródiákat ismerték és sohasem olvastak Ady-verseket... „Elbocsájtó szép üzenet“ A professzor most az Ady körült kialakult csoportokról beszél, a rajongók táboráról és megállapítja, hogy éppen a nagy rajongás és a még hangosabb gyűlölködő támadások miatt hosszú ideig nem volt része objektív bírálatban ennek a költészetnek. Abban az időben nem jelentkezett ennek a fiatal irói csoportnak olyan független esztétikus, mint például a maga korában Gyulai Pál volt. — És ahogy terjedt a fiatalság között a népszerűsége — folytatja —, úgy mélyült a gyűlölet is. Ma már tudj.uk, hogy költői pályája részére jelentősebb volt a sok megújuló támadás, mint a rajongó bámulat, mert ezek a támadások ösztönző erővel hatottak munkásságára. Ady megjelenik a politikai színtéren és nem titkolta, hogy ahhoz a csoporthoz érzi magát közel, amely abban az időben >a Huszadik Század körül gyülekezett. Állandó tüzes harc és nyugtalanság az élete, itthon is, Léda asszonynál is, a szerelem számára sohasem hozott nyugodt boldogságot, hanem mindig marGangolást, kétségbeesett küzdelmet. Ez a belső vívódás ért véget 1912-ben, amikor haban. így elsősorban az egyháztanács tagjairól, annak ügybuzgó, fáradhatatlan helyettes gondnokáról, Pálfi Jánosról, a színpadot tervező Polgáry Miklós reálgimnáziumi tanárról és arról, a magát megnevezni nem engedő mérnökről, aki az építés gondolatát felvetette és részleteiben kidolgozta, továbbá azokról az iparosokról és munkásokról, akik odaadó igyekezettel dolgoztak a ikulturházon. Köszönettel adózott a nemesszivü adakozóknak és a Karitasz nőegylet tagjainak. A katolikus diákok szavalókórusa lépett ezután színpadra és Páricska Zoltán reálgimnáziumi tanár vezetésével Győri Kálmán „Békét!" című költeményét adta elő megkapó erővel. Zugó taps jutalmazta az élménytnyujtó szavalatot. A Nagy-nővérek triója Schenkner Margit tanárnő zongorakisérete mellett vallásos müda- lokat adott elő csengő hanggal, gondos betanulásban. Az ünnepi beszédet Cvank László talmas, de nagyon nemtelen verssel intézi el a szakítást, ekkocr irta meg az „Elbocsájtó szép üzenet“-et. Ady ebben a kegyetlen versben önmaga ellen védekezett, hogy lehetetlenné tegye a visszatérést Léda asszonyhoz. Azontúl megkezdődik egyik legnehezebb korszaka, hiába megy el Boncza Bertáék derűs és nyugalmas csúcsai házába, megkezdődik az állandó vívódás betegségével. Ebben az állapotban találja a háború, amelyben kezdettől fogva mint szenvedő,, tragikus próféta vesz részt. Az uj nagy válság csúcspontját hozza el .költészetének a Halottak élén verseiben, amelyeknek egyrészét a cenzúra nem engedte megjelenni és amelyek közül sok nem keltett olyan visszhangot, mint előbbi versei. Az októberi izgalmak összetörték beteg, kimerült, elhasznált szervezetét... A zseni ellentétei Sik professzor, ahogy idáig ér, kis szünetet tart, majd megkezdi Ady egyéniségének boncolását. Á zseni önmagában álló jelenség., —1 mondja — mindenestől, minden izében megmagyarázni szinte lehetetlen, de megpróbálunk közelebb férkőzni bonyolult lelkiségéhez, hogy bizonyos vonásokat meg tudjunk figyelni. A szélső ellentétek egyénisége ez, ezt könnyű illusztrálni verseivel. Most fellapozza Ady Összegyűjtött Verseit és kettőt felolvas belőle. A nagy auditórium maximumban a hangversenytermek leghalkabb pianóí nyomán támadt élményszerü, vele játszó csend suhan át. Az egyik pólus a „Kék tenger partján", a másik az „Uj vizeken járok". A hallgatóság percekig mozdulatlanul, kezekbe temetett arccal hallgatja a verseket az előadói katedráról. A professzor kissé jóindulatúan mosolyogva igy folytatja: — Remélem, nincs itt senki, aki nem ismerte volna ezeket a verseket... Az óra végén az Ady-versek két leikéről beszél és befejező akkordnak elolvassa „Egy párisi hajna!on“-t. Néhány szó még a sorokból kitűző erőteljes fiatalságról és a törésről: a fáradt, beteg, dekadens hangulatról. Összeszedi könyveit és jegyzeteit, a terem még előadásának mély hatása alatt van, a professzor szinte .észrevétlenül eltűnt az ajtóban. Szünetet tart, hat órakor a versolvasás tudománya és művészete következik. A jövő héten pe- diq: Ady költészetének irodalmi jelentősége. VÉR GYÖRGY* reálgimnáziumi tanár tartotta. Az ünnep jelentőségét méltatva többek között a következőket mondta: — Mig Európa nemzetei fegyverkeznek, a kisebbségi magyarság kulturházakat emel. Ez a kulturház a magyar lelkek Krisztus szellemében való formálásának helye lesz. Rajta kereszt van, de nem kampóval, nyíllal, kaszával eltorzított kereszt, hanem a krisztusi kereszt, amely az igazi humanizmust, a valódi demokráciát és haladást jelenti. Valláserkölcsi kultúrát akarunk, amely lenyúlik a magyarság gyökeréig. Kulturmunkánkat a keresztény szolidaritás jegyében fogjuk végezni, munkánk tehát nem irányul egy felekezet ellen sem. Feladatul tűztük ki, hogy az ötágú csillag felé fordult magyar munkásságot Krisztushoz visszavezetjük és azért a legszélesebbkörü szociális munkát is vállaljuk. A nagyhatású beszéd után Szuara Róbert reálgimnáziumi tanár és felesége, Moravek Erzsébet Bizet és Brahms kompozícióiból adtak elő több darabot művészi tökéllyel. A művész- házaspárt a szavalókórus követte az emelvényen s újabb szereplésükkel (Mécs László: „Vád- és védőbeszéd") csak fokozták sikerüket. Rónay János római katolikus lelkész, reálgimnáziumi tanár sajátszerzeményü, alkalmi ódáját adta elő meleg sikerrel. A záróbeszédben Ortutay Jenő görögkatolikus főesperes, városbiró, a kormányzótanács tagja az igazi kultúra mibenlétét fejtegetve leszögezte, hogy az lényegében a nép szellemi és erkölcsi színvonalának felemelésében áll. A keresztény kultúrának is ez a lényege és ennek ápolására szolgál a felavatott kulturház is. Az ünnepség magasnivóju, változatos műsorát a római katolikus dalárda Galántha Géza vezetésével többszöri szereplésével tette gazdagabbá, színesebbé. A A krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, lelüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és szappan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyu’a — gyógyszerész — ARIADNE chemtaí és kozmetikai laboratóriuma, Presov, Masarykova ul. 81, Telefon 230. Postacsekk- kontó száma: Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériábanI Fölerakatc Modarna Parfüméria, Koilce, Srobár-u. 18. Bensőséges ünnepség keretei között szentesték föl a beregszászi naigsrar katolikus kulturházat , Valláserkölcsi kultúrát akarunk, amely lenyúlik a magyarság gyökeréig" óriási választök! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosié© r t> Üveg — porcellán — villanycsillárok! Illlllllllllllllllllll|llllll!lllllllllll!llllll!llllllllinillinilllllllllllllllllllllllllllllli!lllllllllllllllllillllllllll!!llllllllllllllllllllll1ll!llllillllllllllllllli Modern képkeretezés, Üvegezés iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Telefon 2423 Alapítva 1833 aganjajaaamaiwgajHM————————^bmhbwmíhM nassa Dr. H. K.
