Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-21 / 266. (4412.) szám

A nyugtalan Franciaország (sp) — Ma még lehetetlen megmondani,! ki áll a leleplezett francia puccstársaság mögött, pontosan kik azok, akik a titokza­tos „csuklyásokat", a fegyverek összegyűj­tőit, elrejtőit és az egyes fegyverraktárak közötti összeköttetést megszervezték, csak annyi tény, hogy a hatóságok Franciaor­szágban messze elágazó és soha nem ismert arányú összeesküvés nyomára bukkantak — ami mindenesetre meggondolásra ad okot. Párisnak csaknem minden kerületében tit­kos arzenálokat találtak, a vidék központ­jaiban ugyanilyen fegyverraktárak voltak, a repülőterek, a kaszárnyák, a középületek ■közelébe is befészkelődtek a veszélyes ele­mek, akik állítólag kétszáz titkos rádióál­lomással rendelkeztek, bombákon és gráná­tokon kivül a modern hadászat legraffinál- tabb gépeit is megszerezték, tankelháritó ütegeket, könnyű és nehéz gépfegyvereket, sőt állítólag repülőgépeket is. A rendőrség az „utolsó pillanatban" véletlenségből buk­kant a nyomukra s igy „a csodával volt ha­táros", hogy a hatalmasan megszervezett összeesküvés ki nem robbant s nem borí­totta lángba Franciaországot. A sajtóban megjelent hírek talán eltúlozzák a szervez­kedés arányait s pontos adatokkal szolgál­nak ott, ahol csak sejteni lehet, de igy is európai szenzáció keletkezett a kezdetben jelentéktelennek tartott „cagoulard"-affér- ból. Akárki áll a fegyvereket gyűjtő titokza­tos elemek mögött, annyi bizonyos, hogy az összeesküvés híre nem vet kedvező fényt a francia belállapotokra. Valami nincs rend­ben az országban, a társadalom gépezete nem működik tökéletesen, ha az ilyen bal­káni módszerek elhatalmaskodhatnak a vi­lág egyik legcivilizáltabb államában. Hiány­zik a kiegyensúlyozottság, harag és elkese­redés fojtogatja a lelkeket és két ellenséges tábor néz farkasszemet egymással, készen arra, hogy akár a legmegnemengedettebb eszközökkel egymásra rohanjon. A kor­mány nem tudja lecsillapítani a néphangu­latot, bármennyire törekszik erre, nem tud­ja szelíd parlamenti eszmecserékké nemesí­teni az ellentéteket. Az emberek ebben a társadalomban elbalkanizálcdnak, s ugyan­olyanok lesznek, mint Lenin kívánja az erő­szakos és a népharmóniát megteremteni nem tudó országokban: mindenre kész ter­roristák, akik a bomba és a revolver érvei­vel akarják megdönteni a gyűlölt kormány­zati rendszert. Nehéz megállapítani, hogy mi lökte a tár­sadalmi fertő, mélységeibe Franciaországot. Hol történt a hiba, s mikor siklott át a po­litika a kiegyensúlyozott parlamentarizmus vágányairól a polgárháborús és a terrort kívánó veszedelmes utakra. Az ideológiai harc, Delbos és Chautemps számtalan fi­gyelmeztetése ellenére, Párisban is elfajult, s akadnak elemek, akik a nemzet érdekeit nem tudják többé a pártok és a világnézetek fölé helyezni, mint Angliában ma is meg­cselekszik. A sajtónak kétségtelenül nagy szerepe van a helyzet elmérgesítésében. A sajtó uszít, a sajtó nem mer tárgyilagosan állást foglalni és a pártdoktrináktól függet­lenül dicsérni, vagy hibáztatni, nem meri elmosni a „jobb" és a „bal" határait és fel­sőbb síkokon találkozni, hanem igenis: föl- tétlen csatlósa lesz az egyik vagy a másik Mozgatmas élet a költségvetési bizottsá é bán Franké és Esterházy a magyarság iskolaügyi jussáról Teplánsky bizottsági elnök az elnöki székből vitatkozik a magyarság szónokával — Dérer igazságügyminiszter beszéde — Kész végre az állampolgársági javaslat? ■» Csak hat aj magyar községi iskola és egy aj állami polgári PRÁGA. — A képviselőház költségvetési bizottsága szombaton befejezte az iskolaügyi tárca költségvetésének megvitatását s hétfőn féltiz órakor a földműve­lésügyi, ipari-kereskedelmi és közmunkaügyi tárcák ügyeinek megvitatására tér rá A bizottsági vitában hatalmas szlováknyelvü beszédben sorolta föl a magyar­ság kulturális panaszait és követeléseit Esterházy János. A vita másik érdekes­sége Franké iskolaügyi miniszter expozéjának a magyar iskolaügyre vonatkozó része volt. Az iskolaügyi miniszter hosszasan foglalkozott a német iskolaügy hely­zetével és néhány mondatban a magyar iskolákra is kitért. Úgy látszik, Hodza nyilatkozata után megtört az a tradíció, hogy a miniszterek a magyar kisebbség ügyeit expozéikban következetesen említés nélkül hagyják. Franké miniszter közölte, hogy az 1936—37-es iskolaévben hat magyar tan­nyelvű községi iskola létesült. Uj polgári iskola készül Érsekujvárott és három iskolát önállósítottak. A polgári iskolákban három helyen nyitották meg a negye­dik osztályt. A komáromi református tanítóképző intézet megkapta állami elisme­rését és a pozsonyi párhuzamos tanítóképző osztályokat önálló intézetté nyilvání­tották. A miniszter megemlítette, hogy a magyar művészet iránt ugyanazt a fi­gyelmet tanúsítja, mint a csehszlovák és a német irányában s ennek jeléül hozza föl, hogy az idén magyar iró is kapott államdijat. A bizottsági vita PRÁGA. — A költségvetési bizottság pénteki ülésén az igazságügyi tárca vitájá­ban Neuwirth szudétanémeípárti képviselő azt állította, hogy a bíróságok politikai pö- rökben nem hoznak humánus ítéleteket. Dérer igazságügy miniszter Neuwirth ál­lításaira adott válaszában hangsúlyozta,' hogy az egyoldalú beállítást vissza kell uta­sítania. A politikai porok száma — mondotta a miniszter — állandóan csökken. A köztársasági elnök március 7-iki amnesz­tiája olyan széleskörű volt, hogy a politikai pörökben valóságos tabula rasá-t teremtett. Ez a körülmény bizonyítja legjobban, hogy Csehszlovákiában nem indítanak fölösleges politikai porokét csak azért, hogy a nem­zeti kisebbségekhez tartozó lakosságot iz­gassák. A lapelkobzások száma is süllyedő irányzatot mutat. Kémkedési ügyek Dérer miniszter ezután a kémkedési pó­rok kérdésével foglalkozott. Csehszlovákia katonai intézkedései — úgymond — termé­szetszerűleg felkeltették a külföld érdeklő­dését és számos küilföldin kivül, sajnos, igen sok csehszlovák állampolgár is vállal­kozott kémkedésre. Ez a magyarázata a kémkedési pörök aránylag nagy számának. Amellett a kémkedési pörök száma nem is olyan nagy, hogy üldözésről lehetne be­szélni. Katonai árulásért 926 személy ellen folyik eljárás. Ezek közül 226 csehszlovák nemzetiségű, 423 német, 220 magyar és 27 ruszin nemzetiségű. A 423 német közül 350 csehszlovák állampolgár és 73 külföldi. A kémkedési pöröknek alig ezer száma a töb­bi államokhoz viszonyítva valóságos re­kordmélypontot jelent. Az Itt elitéit kémek­nek csak egészen kicsiny száma cselekedett ideális inditóokokból. Többnyire silány er­kölcsű emberekről van szó, akiknek állítá­sait a legnagyobb elővigyázatossággal kell fogadnunk. Ez főleg azokra az állításaikra vonatkozik, hogy a fogságban rosszul bán­nák velük. Az igazságügyminiszter ennek ellenére elrendelte, hogy minden foglyot, aki azt állítja, hogy bántalmazták, azonnal orvosi vizsgálatnak vessenek alá. Elrendelte továbbá, hogy a kémkedési pórokét lehetőleg gyorsított iramban bo­nyolítsák le. Dérer miniszter végül a német kisebbség részesedéséről beszélt az igazságügyi szol­gálatban és hangsúlyozta, hogy a február 1 S-iki megállapodást pontosan be fogják tartani. Az állampolgársági Javaslat Dérer igazságügyi miniszter után Srámek unifikációs miniszter rövid megnyilatkozá­sában egyebek között azt jelentette be, hogy a törvényegységesités munkáit a miniszter­tanács egy közelmúlt határozata szerint olyképen készítik elő, hogy a szakminiszté­riumok előadói közös értekezleteket tarta­nak az egységesítendő kérdésről. Az állampolgárság és illetőség kérdése annyiban nyert elintézést, hogy az unifiká­ciós minisztérium a kormánynak beterjesz­tette a csehszlovák állampolgárság megszer­zéséről szóló törvényjavaslatot. Az illetőségi jogot illetően nem tudjuk, hogy ezt az intéz­ményt egyáltalán fönntartjuk-e. Esterházy és Teplánsky összecsapása az iskolaögyi vitában A miniszteri megnyilatkozások után á költségvetési bizottság megkezdte az iskola­ügyi tárca megvitatását. | Itt különösen föltünést keltett az az eddig még elő nem fordult tünet, hogy a bízott­| FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN AIHi!■!MTiflimI■ II IIIIHII ll,Trr1,i"~TT,~’"H1",T"-TT világnézetnek s egyre rohamosabban sodró­dik a szélsőségekbe. Már mindent csak egy szempontból lát: az „ideológiai alap" szem­szögéből, s jaj annak, aki ki meri magát vonni a doktrínák bűvköréből. Ez a sajtó nem ismer többé kompromisszumot, s kész sémák szerint ítélkezik. Ha jobboldali, csak bombával hadonászó kommunistát lát min­denkiben, aki nem irja alá föltétlenül elveit: ha baloldali, csak bombával hadonászó fa­sisztát lát minden másgondolkozásuban. Az embereket beszorítják a végletekbe, gyak­ran akaratuk ellenére, de az ár sodor, a tö­meghangulat hat, s végül az emberek tény­leg akaratlanul úgy kezdenek gondolkodni és cselekedni, mint az újságok szuggerálják. A lapok az ördögöt addig festik a falra, amíg az ördög megjelenik. Egy ilyen első megjelent ördög például a most leleplezett összeesküvés volt­A francia kormány kétségbeesett erőfe­szítéseket tesz, hogy a társadalmi békét ki­egyensúlyozza. Delbos külügyminiszter pénteki expozéjából láttuk, hogy a kormány eszményképe még mindig a középút, a kül­ső-belső kompromisszum, a haza érdeke az osztályok érdeke fölött, az „ideológiai alap" kikapcsolása. Meddig gyakorolhatja e mér­séklő és egyeztető módszert a francia kor­mány? A leleplezett összeesküvés után félő,* Mai számunk a Képes Kéttel 24 oldal — Ara 2*- Ke 'CSl ^ Ma; Kis Magyarok lapja Előfizetési árj évente 300. félévre 150, negyed* * Szerkesztőség; Prága 11., Panská Svre 76, havonta 26 Ki., külföldre. évente 450, A szloVCTlSzkÓi 6S rUSZÍriSzkÓÍ THÜSUCLTSás «licel2, IL emelet • Kiadóhivatal: élévie 225, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • * Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, 3 képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. «• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. 8ŰROÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom