Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-19 / 264. (4410.) szám

1937 november 19, péntek. TEAGAI-AYíV&^AR- HIRLAP 3 hoz Lengyelország, Ausztria, Magyarország és Törökország nem csatlakozik. Az olasz, német és japán impériumok terve a régi angol birodalom érdekeibe ütközik. Angol­ország ezért gigantikus méretekben fegyverke­zik. Németország német kisebbségünk utján a saját külpolitikai irányát akarná reánk kény- szeriteni, mig előbb az antibolsevizmus jeligéje alatt vezetett hadat ellenünk. Spanyolországnak a szónok azt kívánja, hogy a polgárháború maradjon eldöntetlen, hogy ne győzzön sem a fasizmus, sem az anarchiz­mus. Dr. Stránsky cseh nemzeti szocialista szerint a béke nem biztosítható sem két-, sem többoldali szerződésekkel. Német hang: — De a versaillesivel sem. Stránsky: Azzal sem, nagyon helyes. A ver- saillesi szerződés csak a háborúskodást fejezte be, de nem alapozta meg a békét, ha a békét az emberek közötti békességként fogjuk fel. — A csehszlovák pacifizmus az egész világnak példaképül szolgálhat nemcsak abban, hogy mi­ként tud felkészülni a béke védelmére, hanem Külpolitikai szempontok vezették a román királyt az uj kormány kinevezésénél Feltűnéstkeltfi kommentár a bukaresti sajtóban BUKAREST. — Tatarescu uj kormánya, mint jelentettük, szerdán este végre megalakult. A mi­niszterek között két Jorga-párti politikus van, igy Sisesti, aki földművelésügyi miniszter lett és Topa munkaügyi államtitkár. Az eddigi Tata- rescu-kormány nyolc tagját átvették az uj kor­mányba. Külügyminiszter Antonescu maradt, nemzetvédelmi miniszter Dasievica, légügyi mi­niszter Irimescu, A nemzeti termékek értékesité- sének minisztere uj ember lett: Strunga. Belügy­miniszter Franassovici, kereskedelemügyi minisz­ter Jón Bojoi, közlekedésügyi miniszter Jón In- culec és tárcanélküli miniszter Pop Valér. BUKAREST. — A bukaresti sajtó feltünést- kcltő kommentárokat fűz az uj Tatarescu-kor- mány megalakításához és különösen a kormány összetételével kapcsolatban tesznek a lapok fel­tűnő megállapításokat. A Curentul azt Írja, hogy az uralkodót az uj kormány kinevezésénél kül­Székrekedés ellen n LEÓ *LABDACSOK politikai szempontok vezették. Az uj kormány megalakulása a lap szerint Chamberlain angol miniszterelnök legutóbbi beszédének hatása alatt történt, amikor Chamberlain kijelentette, hogy Anglia nem tekinti föltétlenül fétisnek a népszö­vetséget és beszédében kifejezésre juttatta haj­landóságát a roma—berlini tengelyhez való kö­zeledésre. Az uralkodó rendkivüli politikai éles­látásáról tesz tanúságot az uj kormány kinevezése, amely összetételénél fogva megakadályozza mind a jobbra, mind a balra való eltolódást és nem te­szi lehetővé a külpolitikai irány megváltoztatását sem, — fejezi be cikkét a Curentul. abban is, hogy mennyire képes minden erkölcsi s anyagi áldozatra is. Berlini orientációt ajánl a sziidétanémet párt Birke (szudétanémet) úgy véli, hogy a biz­tonság kérdésének Belgium példája szerint való megoldása valóságos megváltás volna Csehszlo­vákiára. A kisantantállamok politikája Szovjet- oroszország felé távolról sem egységes, Francia- országgal a legrosszabb kereskedelmi szerző­désünk van és kivitelünk Oroszországba egyre hanyatlik. Ha Kárpátoroszország igen nagyszá­mú írástudatlanjával megérdemli az autonómiát, miért tagadják meg azt a szudétanémetektől? A nagy német élettérbe ágyazott Csehszlo­vákiának Európa szivében nem volna szabad moszkvai, vagy párisi politikát űznie, hanem csakis középeurópait, Németországgal kar­öltve. Csehszlovákiának meg kell fordulnia: Berlinnel Európa biztosítása, ezt kell célul ki­tűzni. Ezután a vitát félbeszakították s péntek reg­gel féltizkor folytatják. ! pata. Egy aránylag, kis állam nem vállalhatja légy vagy két nagyhatalom előőrsi szerepét olyan környezetben, melyben a mi államunk él. A po­litika nem szerelem, hanem öncélú tettek soro­zata. A legújabb időben már látjuk, hegy a Du- íiamedence irányában kezeznek uj meglátások, uj gondolatokat kiváltani. De higyjékel, uraim, hegy ezek a kezdő lépések csak akkor fognak célhoz vezetni, legalább egy bizonyos irányban, ha a régi megkötöttségek súlyos terhétől szabadulni tudunk. Mint magyar ember örülni tudok annaik, ha Magyarország külügyminisztere és Kroíta kül­ügyminiszter ur barátságos hangnemben kere­sik a kölcsönös megértést, de tisztán látom vi­szont, hogy mennyi megkötöttsége, mennyi ballasztja van a csehszlovák külpolitikának, melyek akadályai a közös célok őszinte fel­ismerésének. „E? a legdrágább ut" Jaross szerint a dunai megértés legfőbb akadálya Prága külügyi megkötöttsége PRÁGA. — A költségvetési bizottság1 szerdán este befejezte a köztársasági elnök, a nemzetgyűlés és a miniszterelnökség költ­ségvetésének vitáját és rátért a külügyi és hadügyi tárca kiadásainak részletes megvi­tatására. A vita magyar szónoka Jaross képviselő volt, aki úgy külügyi, mint had­ügyi kérdésekkel foglalkozott. Nemzeti - vagy nemzetiségi állam — Ha végigszaladunk Középeurópa és Keletközépeurópa azon államain, melyek a legtarkább néprajzi térkép területén ala­kultak — mondotta Jaross —, úgy a statisztika hideg számainál meg kell ál-; lapítanunk, hogy ha van állam Európá­ban, amelyik típusa a nemzetiségi állam­nak, úgy az Csehszlovákia. Európában nincs még egy állam, melyben a több égi nemzet aránylag olyan alacsony száza­lékarányban szerepelne, mint nálunk. Ausztriában 92%, Magyarországon 90%, Észtországban 87%, Litvániában 84%, Ju­goszláviában 74%, Lettországban 73%, Romániában 72%, Lengyelországban 69% a többségi nemzet száma, mig nálunk a cse­hek arányszáma 51%, a szlovákoké pedig 16%, tehát együtt 67%. Nem szabad tehát józan közéleti egyénnek vagy publicistának' azt az ügyetlenséget elkövetnie, hogy mikor az államról beszél, azt a csehszlovák nem­zettel azonosítja. A nemzeti büszkeség szép erény, mig a valóság talaján áll, de az aezópusi mese nívójára süllyed, ha légvá­rakra kíván támaszkodni. A francia érdaic szö g Hatéban — Külügyi vonalvezetésünknek az volt a lényegi tulajdonsága, hogy kezdettől fogva nem Csehszlovákia mint geográfiai foga­lom bázisára helyezkedett, hanem a cseh nemzet érdekei szerint és a cseh nemzet tradíciói alapján építette ki külügyi politi­káját. >—■ Érdekes dokumentum erre Krofta kül­ügyminiszter urnák egy munkája, melyet a „Csehszlovákiai külpolitika gyökerei" cí­men jelentetett meg s melyben logikusan levezeti, hogy Masaryk és Benes külpoliti­kai koncepciója mélyen gyökerezik egy­részt a cseh nemzeti lélekben, másrészt a Fehérhegy előtti idők politikai tapasztala­taiból fakad. Pedig a mai Csehszlovákia területi kiterjedt­sége, nemzetiségi megoszlása, gazdasági érdekei merőben uj külügyi érdeket és állampolitikai feladatot jelentenek, mely­nek nem lehet kizárólagos meghatározó koefficiense a cseh nemzet történelmi ér­dekeltsége. A cseh és szlovák nemzet, mint vezető nem­zete ennek az államnak, természetszerűen. r saját nemzeti létét és fejlődését kívánja j ebben az államban biztosítva látni, de ha ezt kívánja és ehhez csak eszközül kivánja az állam területén lakó többi nemzetek erő­energiáit és erkölcsi értékeit, anélkül, hogy ezen nemzetek természetes öncélú érdekelt­ségét figyelembe venné és ezek szolgálatát vállalni nem akarja vagy nem meri, úgy nem jutott el az állami érdek horizontjáig, hanem csak a vezető nemzet öncélú érde­kéig. Csehszlovák külpolitika helyett — csehszlovákiai külpolitikát — A közel húszéves csehszlovákiai kül­politika — megítélésem szerint — megma­radt máig a kizárólagos csehszlovák vona­lon, nem tudott ezen a horizonton tágítani, ahogy a belpolitika is megmaradt a német miniszterek dacára ezeken a vonalakon belül, vagyis nem tudta az ittlakó nemze­tek érdekeltségét egy szintézisbe felo’dani, hanem azt kívánta, hogy a csehszlovák ér­dek legyen az állami, szintétikus érdek. — Megengedem, hogy kezdetben kevés lehetőség kínálkozott egy ilyen emelkedett szellemű, de egyedül lehetséges politikára, de az évek múltával éppen a vezető nem­zetnek lett volna a feladata bizalmat fa­kasztani ott, ahol joggal csak bizalmatlan­ság fejlődött, — Nem csodálkozunk rajta, hogy a kezdet éveiben a nagyantánt patrónusd szerepe volt a külső biztonságot szolgáló tényező, majd ké- sébb a népszövetség, mely az előbbeni politikai érdekeinek volt kezes kiszolgálója, de később, mikor múltak az évek és uj, meg újabb világ- események mutatták az uj hatalmi átcsoporto­sulást, a mi külpolitikánk mereven, szinte dog­matikusan tartott ki ortodox iránya mellett. így, mikor a német birodalom régi erejével jelent meg a Rajna partján, ez az ortodoxia diktálta a szövetséget Szovjetoroszországgal. Francia- országra, mint Európa minden pontján érdekelt nagyhatalomra támaszkodik külpolikánk s talán az egyetlen állam vagyunk, amely ma is merev hűséggel tart ki ezen a vonalon, mig Lengyelország már évek óta önálló len­gyel politikát folytat, Belgium függetlenítette magát minden régi megkötöttségétől, Jugoszlá­via Franciaország ellenfeleivel kötött barátsá­got, Olaszország a legnagyobb francia-ellenfél­lel, Németországgal, lépett, szoros barátságra. Hivatalos szovjetbarátok vagyunk, s mikor világblokk alakul a kommunizmus ellen, ak­kor a köztársaság elnöke kénytelen üdvözölni Sztálint, aki hónapok óta irtó háború révén tartja fenn uralmát, egy kommunista képvi­selő a külügyminiszter jelenlétében tömeg­gyilkosnak nevez a parlamentben egy minisz­terelnököt, kinek államával rendes diplomá­ciai kapcsolatunk van, anélkül, hogy az elnök rendreutasitaná, tűzön, vizen kitartunk a kom­munista Spanyolország mellett, holott látjuk, hogy annak napjai meg vannak számlálva. S mindezt csináljuk csak azért, mert demokra­ták vagyunk és Franciaországban látjuk igazi támaszunkat és elhitetjük magunkkal, hogy az állam biztonságát ez a vonal biztosítja. Köziben pedig nincsen olyan határvonalunk, melyet ne kellene megerősíteni egy esetleges támadással szemben. A megkötött kéz — Mi magyarok nem tartozunk azok közé. akik hűséggel ki ne tartanánk azok mellett, akik­nek valamit köszönhetünk, vagy akikkel a közös sors összeköt. Erre elég történelmi példa van s ez a tulajdonságunk volt sokszor oka, hogy osztoztunk olyanokkal a balsorsban, akik azt meg sem érdemelték és véreztünk idegen érde­kekért nem egyszer. Meg tudjuk tehát értem, hogy van olyan szempont, mely a csehszlovák nemzet vezetőit a mindenáron való francia orien­táció mellett tartja, de ennek vannak más lehe­tőségei is. Lazítani kell a mai dogmatizmuson. Függetleníteni kell az államot olyan kötele­zettségektől, melyek nem közvetlen érdekét szolgálják. A demokrácia belső életformája, az állam bel­politikai demokratizmusa nem lehet akadálya annak, hogy ott keressen a külpolitikánk bará­tokat, ahol merev dogmatizmusunk miatt azt eddig nem is merészeltük. Nem szabad, hogy a sztratégiailag kedvezőt­len fekvésű, sok nemzet állal lakott állam minden nagyobb európai konfliktusban eleve kötött kézzel álljon, mely a semlegességet úgyszólván kizárja. Tudatosítani kell bará­tainknál, hogy a béke szolgálata a mi egyet­len szolgálatunk, mi nem kockáztathatunk egy háborút. Az állam békés léte lehet valamely barátságos államnak támasz, de háborús elkötelezettségünk nem. A szovietkaccsolat — A legnagyobb veszélyt a Szovjetoroszor­szággal való kapcsolatban látom, mely minden­kor propagálója lesz kiviteli cikkének: a kommu­nizmusnak. A kommunizmus pedig elkésett ott, ahol 1918 után nem tudott gyökeret verni és a hatalomig eljutni. A nemzeti, korporativ államok offenzivában vannak és minden felé teret nyer­nek. Mussolini berlini szózata nem üres beszéd. A kommunizmus pedig defenzívába kényszerül és a demokráciáig alázta meg magát. Ma évek­kel ezelőtti legnagyobb ellenségét: a demokrá­ciát védi. Nincs értelme, hogy az állam a de­mokrácia védelmében a kommunizmusnak legyen oltalmazója, Csehszlovákia és Magyarország-Uj, friss külpolitikai orientációra van szük­ség, mely szakit az eddig egyedül üdvözítőnek képzelt iránnyal és beleilleszkedik a mai Euró­— Meg vagyok róla győződve, hogy az igazi biztonság útja nem az az ut, melyen eddig járt a külpolitika. Ez a legdrágább ut és mégis leg­kevésbé megbízható, mert nem barátokat, hanem ellenfeleket szerzett. Kíséreljek meg a barátok szerzését és akkor rájönnek, hogy nem kizárólag a csehszlovák nemzet érdekei szerint kell építe­ni, hanem valamennyi ittlakó nemzetért. A csehszlovák állam jövője és a vezető nem­zet igazi boldogulása is attól függ, vájjon fel­ismeri-e a rideg valóságot, amely körülveszi* Ez a valóság ma rideg és barátságtalan, de le­het barátságosra formálni, csak uj utak és eszkö­zök kellenek hozzá. Jaross Andor felszólalásában ezután a nemzet­védelmi tárca költségvetésével foglalkozott. Köz­érdekű beszédének e részét holnapi számunk­ban ismertetjük, A birottsági vita Egyébként a költségvetési bizottság vitájában szerdán és csütörtökön néhány érdekes szócsa­ta zajlott le. Szerdán este Spacek cseh nemzeti egységpárti egyebek közt kijelentette, hogy a többség a nemzetiségi autonómia kérdésében nem tágíthat s e téren soha megegyezés nem le­hetséges. Peter szudétanémet párti: A németség csak sze­mélyi autonómiát követel. Spacek: A személyi autonómia abszurdum s közigazgatási lehetetlenség. A szónok a németek háború alatti szelleméről beszél, amikor még győzelemre számi toltak. Rosche: Mit akar ezzel mondani? Spacek: Bizonyítani akarom, hogy Önök mit terveztek ellenünk. Rosche: Majd elhozzuk egyszer a cseh javas­latokat! Elcsodálkoznak, mi volt azokban! Kund azt bizonyította, hogy a költségvetési számok katonáktól erednek, akiknek nem kell számo’nick a lakosság teherbíró képességeivel. A lakosság nagy része nem érti, miért szüksé­gesek ezek a kiadások. A nép gyűlések betiltása . alko tmány ellenes. A szudétanémet párt követeli, hogy hat nem­zetiségi javaslatát nyomban a költségvetés el­intézése után vegye tárgyalásba az alkot­mányjogi bizottság. Végül Hodza válaszolt a vita során hozzáinté­zett kérdésekre. 45 milliárd katonai kiadás Csütörtökön Krofta és Machnik jelenlétében megkezdődött a külügyi és nemzetvédelmi tárca megvitatása. Klapka, a külügyi tárca előadója hangsúlyoz­ta, hogy a csehszlovák korona külföldi vásárló erejének 15 százalékos csökkenése következtében emel­kednek 19,8 millióval a külügyi kiadások. Brdlik hadügyi előadó megállapította, hogy a hadsereg föLegyvérzésére az államalakulás óta 15 miiliárdot költöttek, azonfelül a hadse­reg fenntartására és a katonai anyag karban­tartására 30 miiliárdot. A jövő évben fegyverkezésre és erődítési beru­házásokba 2860 millió koronát irányoznak elő az államvédelmi tanács programja szerint. A költ­ségvetési szükséglet emelésének főoka a katonai létszám erős emelése, ezzel kapcsolatban a hadsereg nagyobb anyag*

Next

/
Oldalképek
Tartalom