Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-19 / 264. (4410.) szám
1937 november 19, péntek. TEAGAI-AYíV&^AR- HIRLAP 3 hoz Lengyelország, Ausztria, Magyarország és Törökország nem csatlakozik. Az olasz, német és japán impériumok terve a régi angol birodalom érdekeibe ütközik. Angolország ezért gigantikus méretekben fegyverkezik. Németország német kisebbségünk utján a saját külpolitikai irányát akarná reánk kény- szeriteni, mig előbb az antibolsevizmus jeligéje alatt vezetett hadat ellenünk. Spanyolországnak a szónok azt kívánja, hogy a polgárháború maradjon eldöntetlen, hogy ne győzzön sem a fasizmus, sem az anarchizmus. Dr. Stránsky cseh nemzeti szocialista szerint a béke nem biztosítható sem két-, sem többoldali szerződésekkel. Német hang: — De a versaillesivel sem. Stránsky: Azzal sem, nagyon helyes. A ver- saillesi szerződés csak a háborúskodást fejezte be, de nem alapozta meg a békét, ha a békét az emberek közötti békességként fogjuk fel. — A csehszlovák pacifizmus az egész világnak példaképül szolgálhat nemcsak abban, hogy miként tud felkészülni a béke védelmére, hanem Külpolitikai szempontok vezették a román királyt az uj kormány kinevezésénél Feltűnéstkeltfi kommentár a bukaresti sajtóban BUKAREST. — Tatarescu uj kormánya, mint jelentettük, szerdán este végre megalakult. A miniszterek között két Jorga-párti politikus van, igy Sisesti, aki földművelésügyi miniszter lett és Topa munkaügyi államtitkár. Az eddigi Tata- rescu-kormány nyolc tagját átvették az uj kormányba. Külügyminiszter Antonescu maradt, nemzetvédelmi miniszter Dasievica, légügyi miniszter Irimescu, A nemzeti termékek értékesité- sének minisztere uj ember lett: Strunga. Belügyminiszter Franassovici, kereskedelemügyi miniszter Jón Bojoi, közlekedésügyi miniszter Jón In- culec és tárcanélküli miniszter Pop Valér. BUKAREST. — A bukaresti sajtó feltünést- kcltő kommentárokat fűz az uj Tatarescu-kor- mány megalakításához és különösen a kormány összetételével kapcsolatban tesznek a lapok feltűnő megállapításokat. A Curentul azt Írja, hogy az uralkodót az uj kormány kinevezésénél külSzékrekedés ellen n LEÓ *LABDACSOK politikai szempontok vezették. Az uj kormány megalakulása a lap szerint Chamberlain angol miniszterelnök legutóbbi beszédének hatása alatt történt, amikor Chamberlain kijelentette, hogy Anglia nem tekinti föltétlenül fétisnek a népszövetséget és beszédében kifejezésre juttatta hajlandóságát a roma—berlini tengelyhez való közeledésre. Az uralkodó rendkivüli politikai éleslátásáról tesz tanúságot az uj kormány kinevezése, amely összetételénél fogva megakadályozza mind a jobbra, mind a balra való eltolódást és nem teszi lehetővé a külpolitikai irány megváltoztatását sem, — fejezi be cikkét a Curentul. abban is, hogy mennyire képes minden erkölcsi s anyagi áldozatra is. Berlini orientációt ajánl a sziidétanémet párt Birke (szudétanémet) úgy véli, hogy a biztonság kérdésének Belgium példája szerint való megoldása valóságos megváltás volna Csehszlovákiára. A kisantantállamok politikája Szovjet- oroszország felé távolról sem egységes, Francia- országgal a legrosszabb kereskedelmi szerződésünk van és kivitelünk Oroszországba egyre hanyatlik. Ha Kárpátoroszország igen nagyszámú írástudatlanjával megérdemli az autonómiát, miért tagadják meg azt a szudétanémetektől? A nagy német élettérbe ágyazott Csehszlovákiának Európa szivében nem volna szabad moszkvai, vagy párisi politikát űznie, hanem csakis középeurópait, Németországgal karöltve. Csehszlovákiának meg kell fordulnia: Berlinnel Európa biztosítása, ezt kell célul kitűzni. Ezután a vitát félbeszakították s péntek reggel féltizkor folytatják. ! pata. Egy aránylag, kis állam nem vállalhatja légy vagy két nagyhatalom előőrsi szerepét olyan környezetben, melyben a mi államunk él. A politika nem szerelem, hanem öncélú tettek sorozata. A legújabb időben már látjuk, hegy a Du- íiamedence irányában kezeznek uj meglátások, uj gondolatokat kiváltani. De higyjékel, uraim, hegy ezek a kezdő lépések csak akkor fognak célhoz vezetni, legalább egy bizonyos irányban, ha a régi megkötöttségek súlyos terhétől szabadulni tudunk. Mint magyar ember örülni tudok annaik, ha Magyarország külügyminisztere és Kroíta külügyminiszter ur barátságos hangnemben keresik a kölcsönös megértést, de tisztán látom viszont, hogy mennyi megkötöttsége, mennyi ballasztja van a csehszlovák külpolitikának, melyek akadályai a közös célok őszinte felismerésének. „E? a legdrágább ut" Jaross szerint a dunai megértés legfőbb akadálya Prága külügyi megkötöttsége PRÁGA. — A költségvetési bizottság1 szerdán este befejezte a köztársasági elnök, a nemzetgyűlés és a miniszterelnökség költségvetésének vitáját és rátért a külügyi és hadügyi tárca kiadásainak részletes megvitatására. A vita magyar szónoka Jaross képviselő volt, aki úgy külügyi, mint hadügyi kérdésekkel foglalkozott. Nemzeti - vagy nemzetiségi állam — Ha végigszaladunk Középeurópa és Keletközépeurópa azon államain, melyek a legtarkább néprajzi térkép területén alakultak — mondotta Jaross —, úgy a statisztika hideg számainál meg kell ál-; lapítanunk, hogy ha van állam Európában, amelyik típusa a nemzetiségi államnak, úgy az Csehszlovákia. Európában nincs még egy állam, melyben a több égi nemzet aránylag olyan alacsony százalékarányban szerepelne, mint nálunk. Ausztriában 92%, Magyarországon 90%, Észtországban 87%, Litvániában 84%, Jugoszláviában 74%, Lettországban 73%, Romániában 72%, Lengyelországban 69% a többségi nemzet száma, mig nálunk a csehek arányszáma 51%, a szlovákoké pedig 16%, tehát együtt 67%. Nem szabad tehát józan közéleti egyénnek vagy publicistának' azt az ügyetlenséget elkövetnie, hogy mikor az államról beszél, azt a csehszlovák nemzettel azonosítja. A nemzeti büszkeség szép erény, mig a valóság talaján áll, de az aezópusi mese nívójára süllyed, ha légvárakra kíván támaszkodni. A francia érdaic szö g Hatéban — Külügyi vonalvezetésünknek az volt a lényegi tulajdonsága, hogy kezdettől fogva nem Csehszlovákia mint geográfiai fogalom bázisára helyezkedett, hanem a cseh nemzet érdekei szerint és a cseh nemzet tradíciói alapján építette ki külügyi politikáját. >—■ Érdekes dokumentum erre Krofta külügyminiszter urnák egy munkája, melyet a „Csehszlovákiai külpolitika gyökerei" címen jelentetett meg s melyben logikusan levezeti, hogy Masaryk és Benes külpolitikai koncepciója mélyen gyökerezik egyrészt a cseh nemzeti lélekben, másrészt a Fehérhegy előtti idők politikai tapasztalataiból fakad. Pedig a mai Csehszlovákia területi kiterjedtsége, nemzetiségi megoszlása, gazdasági érdekei merőben uj külügyi érdeket és állampolitikai feladatot jelentenek, melynek nem lehet kizárólagos meghatározó koefficiense a cseh nemzet történelmi érdekeltsége. A cseh és szlovák nemzet, mint vezető nemzete ennek az államnak, természetszerűen. r saját nemzeti létét és fejlődését kívánja j ebben az államban biztosítva látni, de ha ezt kívánja és ehhez csak eszközül kivánja az állam területén lakó többi nemzetek erőenergiáit és erkölcsi értékeit, anélkül, hogy ezen nemzetek természetes öncélú érdekeltségét figyelembe venné és ezek szolgálatát vállalni nem akarja vagy nem meri, úgy nem jutott el az állami érdek horizontjáig, hanem csak a vezető nemzet öncélú érdekéig. Csehszlovák külpolitika helyett — csehszlovákiai külpolitikát — A közel húszéves csehszlovákiai külpolitika — megítélésem szerint — megmaradt máig a kizárólagos csehszlovák vonalon, nem tudott ezen a horizonton tágítani, ahogy a belpolitika is megmaradt a német miniszterek dacára ezeken a vonalakon belül, vagyis nem tudta az ittlakó nemzetek érdekeltségét egy szintézisbe felo’dani, hanem azt kívánta, hogy a csehszlovák érdek legyen az állami, szintétikus érdek. — Megengedem, hogy kezdetben kevés lehetőség kínálkozott egy ilyen emelkedett szellemű, de egyedül lehetséges politikára, de az évek múltával éppen a vezető nemzetnek lett volna a feladata bizalmat fakasztani ott, ahol joggal csak bizalmatlanság fejlődött, — Nem csodálkozunk rajta, hogy a kezdet éveiben a nagyantánt patrónusd szerepe volt a külső biztonságot szolgáló tényező, majd ké- sébb a népszövetség, mely az előbbeni politikai érdekeinek volt kezes kiszolgálója, de később, mikor múltak az évek és uj, meg újabb világ- események mutatták az uj hatalmi átcsoportosulást, a mi külpolitikánk mereven, szinte dogmatikusan tartott ki ortodox iránya mellett. így, mikor a német birodalom régi erejével jelent meg a Rajna partján, ez az ortodoxia diktálta a szövetséget Szovjetoroszországgal. Francia- országra, mint Európa minden pontján érdekelt nagyhatalomra támaszkodik külpolikánk s talán az egyetlen állam vagyunk, amely ma is merev hűséggel tart ki ezen a vonalon, mig Lengyelország már évek óta önálló lengyel politikát folytat, Belgium függetlenítette magát minden régi megkötöttségétől, Jugoszlávia Franciaország ellenfeleivel kötött barátságot, Olaszország a legnagyobb francia-ellenféllel, Németországgal, lépett, szoros barátságra. Hivatalos szovjetbarátok vagyunk, s mikor világblokk alakul a kommunizmus ellen, akkor a köztársaság elnöke kénytelen üdvözölni Sztálint, aki hónapok óta irtó háború révén tartja fenn uralmát, egy kommunista képviselő a külügyminiszter jelenlétében tömeggyilkosnak nevez a parlamentben egy miniszterelnököt, kinek államával rendes diplomáciai kapcsolatunk van, anélkül, hogy az elnök rendreutasitaná, tűzön, vizen kitartunk a kommunista Spanyolország mellett, holott látjuk, hogy annak napjai meg vannak számlálva. S mindezt csináljuk csak azért, mert demokraták vagyunk és Franciaországban látjuk igazi támaszunkat és elhitetjük magunkkal, hogy az állam biztonságát ez a vonal biztosítja. Köziben pedig nincsen olyan határvonalunk, melyet ne kellene megerősíteni egy esetleges támadással szemben. A megkötött kéz — Mi magyarok nem tartozunk azok közé. akik hűséggel ki ne tartanánk azok mellett, akiknek valamit köszönhetünk, vagy akikkel a közös sors összeköt. Erre elég történelmi példa van s ez a tulajdonságunk volt sokszor oka, hogy osztoztunk olyanokkal a balsorsban, akik azt meg sem érdemelték és véreztünk idegen érdekekért nem egyszer. Meg tudjuk tehát értem, hogy van olyan szempont, mely a csehszlovák nemzet vezetőit a mindenáron való francia orientáció mellett tartja, de ennek vannak más lehetőségei is. Lazítani kell a mai dogmatizmuson. Függetleníteni kell az államot olyan kötelezettségektől, melyek nem közvetlen érdekét szolgálják. A demokrácia belső életformája, az állam belpolitikai demokratizmusa nem lehet akadálya annak, hogy ott keressen a külpolitikánk barátokat, ahol merev dogmatizmusunk miatt azt eddig nem is merészeltük. Nem szabad, hogy a sztratégiailag kedvezőtlen fekvésű, sok nemzet állal lakott állam minden nagyobb európai konfliktusban eleve kötött kézzel álljon, mely a semlegességet úgyszólván kizárja. Tudatosítani kell barátainknál, hogy a béke szolgálata a mi egyetlen szolgálatunk, mi nem kockáztathatunk egy háborút. Az állam békés léte lehet valamely barátságos államnak támasz, de háborús elkötelezettségünk nem. A szovietkaccsolat — A legnagyobb veszélyt a Szovjetoroszországgal való kapcsolatban látom, mely mindenkor propagálója lesz kiviteli cikkének: a kommunizmusnak. A kommunizmus pedig elkésett ott, ahol 1918 után nem tudott gyökeret verni és a hatalomig eljutni. A nemzeti, korporativ államok offenzivában vannak és minden felé teret nyernek. Mussolini berlini szózata nem üres beszéd. A kommunizmus pedig defenzívába kényszerül és a demokráciáig alázta meg magát. Ma évekkel ezelőtti legnagyobb ellenségét: a demokráciát védi. Nincs értelme, hogy az állam a demokrácia védelmében a kommunizmusnak legyen oltalmazója, Csehszlovákia és Magyarország-Uj, friss külpolitikai orientációra van szükség, mely szakit az eddig egyedül üdvözítőnek képzelt iránnyal és beleilleszkedik a mai Euró— Meg vagyok róla győződve, hogy az igazi biztonság útja nem az az ut, melyen eddig járt a külpolitika. Ez a legdrágább ut és mégis legkevésbé megbízható, mert nem barátokat, hanem ellenfeleket szerzett. Kíséreljek meg a barátok szerzését és akkor rájönnek, hogy nem kizárólag a csehszlovák nemzet érdekei szerint kell építeni, hanem valamennyi ittlakó nemzetért. A csehszlovák állam jövője és a vezető nemzet igazi boldogulása is attól függ, vájjon felismeri-e a rideg valóságot, amely körülveszi* Ez a valóság ma rideg és barátságtalan, de lehet barátságosra formálni, csak uj utak és eszközök kellenek hozzá. Jaross Andor felszólalásában ezután a nemzetvédelmi tárca költségvetésével foglalkozott. Közérdekű beszédének e részét holnapi számunkban ismertetjük, A birottsági vita Egyébként a költségvetési bizottság vitájában szerdán és csütörtökön néhány érdekes szócsata zajlott le. Szerdán este Spacek cseh nemzeti egységpárti egyebek közt kijelentette, hogy a többség a nemzetiségi autonómia kérdésében nem tágíthat s e téren soha megegyezés nem lehetséges. Peter szudétanémet párti: A németség csak személyi autonómiát követel. Spacek: A személyi autonómia abszurdum s közigazgatási lehetetlenség. A szónok a németek háború alatti szelleméről beszél, amikor még győzelemre számi toltak. Rosche: Mit akar ezzel mondani? Spacek: Bizonyítani akarom, hogy Önök mit terveztek ellenünk. Rosche: Majd elhozzuk egyszer a cseh javaslatokat! Elcsodálkoznak, mi volt azokban! Kund azt bizonyította, hogy a költségvetési számok katonáktól erednek, akiknek nem kell számo’nick a lakosság teherbíró képességeivel. A lakosság nagy része nem érti, miért szükségesek ezek a kiadások. A nép gyűlések betiltása . alko tmány ellenes. A szudétanémet párt követeli, hogy hat nemzetiségi javaslatát nyomban a költségvetés elintézése után vegye tárgyalásba az alkotmányjogi bizottság. Végül Hodza válaszolt a vita során hozzáintézett kérdésekre. 45 milliárd katonai kiadás Csütörtökön Krofta és Machnik jelenlétében megkezdődött a külügyi és nemzetvédelmi tárca megvitatása. Klapka, a külügyi tárca előadója hangsúlyozta, hogy a csehszlovák korona külföldi vásárló erejének 15 százalékos csökkenése következtében emelkednek 19,8 millióval a külügyi kiadások. Brdlik hadügyi előadó megállapította, hogy a hadsereg föLegyvérzésére az államalakulás óta 15 miiliárdot költöttek, azonfelül a hadsereg fenntartására és a katonai anyag karbantartására 30 miiliárdot. A jövő évben fegyverkezésre és erődítési beruházásokba 2860 millió koronát irányoznak elő az államvédelmi tanács programja szerint. A költségvetési szükséglet emelésének főoka a katonai létszám erős emelése, ezzel kapcsolatban a hadsereg nagyobb anyag*
