Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-17 / 262. (4408.) szám

Építő akarat (s. i.) KASSA. — A kassai magyar reál- gimnázium ügye egyre intenzivebben foglal­koztatja úgy a magyar kultúra érdekei fö­lött őrködő vezető köröket, mint egész Ke- letszlovenszkó magyar értelmiségének töme­geit. Az újonnan megválasztott képviselőtes­tületnek rövidesen érdemben kell foglalkoz­nia az uj magyar reálgimnázium sürgős föl­építésével, ezért volt szükség arra, hogy a régi iskolaépület tarthatatlan helyzetét őszin­tén föltárjuk. A néhány héttel ezelőtt meg­jelent részletes beszámolónk érthető föltü- nést keltett a kassai és vidéki magyar szü­lők körében, — megdöbbenéssel határos föl- tünést, mert hiszen természetes, hogy a gyermekük egészségéért aggódó szülők ria­dalommal olvassák, hogy a modern peda­gógiának és higiénának távolról sem meg­felelő tantermekben oktatják a magyar gim­náziumi ifjúságot. Aggodalmas hangokat hallottunk a közön­ség köréből, itt-ott pesszimista kuvikolást, hogy az őszinte helyzet föltárásával elriaszt­juk a magyar középiskolából a növendéke­ket. Ez az aggodalom azonban távolról sem indokolt. A helyzet ismerői jól tudják, hogy mindenképen ki kell harcolni az uj épületet a magyar reálgimnázium számára és ez a harc csak úgy vezethet eredményre, ha az iskola növendékeinek száma növekedik vagy legalább is megmarad a mai keretek között. És erre minden biztosítékunk megvan! A legerősebb rohamot már diadallal kiállta ez a magyar középiskola, mikor az elmúlt két évben egymásután létesültek a felekezeti szlovák gimnáziumok, egyes köröknek ama reménysége alapján, hogy ezekkel az isko­lákkal az anyanyelvi oktatás magyar tábo­rát megbonthatják és előmozdíthatják a ma­gyar reálgimnázium gyors tempóban való lebontását. Ez az igyekezet teljes kudarccal járt. Ebben az iskolai évben kettővel több osztály nyilt meg a magyar reálgimnázium­ban: a múlt évi 14 osztály helyett 16! Többizben irtunk arról, hogy az uj fele­kezeti középiskolák nem átallották a legkirí­vóbb módon csábítani a magyar növendé­keket, még attól sem riadtak vissza, hogy magyarnyelvű napilapban hirdessenek. A tanitórendek régi presztízsét vitték vásárra az apróhirdetés rovatban, a legkitűnőbb eredményt harsonázták — kifelé, suba alatt pedig fölvettek olyan növendékeket — fel­sőbb osztályba, pótvizsga nélkül! —', akik a magyar reálgimnáziumban éppen szlovák nyelvből buktak el. Az ilyen esett diákok kö­zül sikerült elhalászniok néhányat, de az egészséges magyarság egészséges gyermekei minden csábszó ellenére kitartottak a ma­gyar iskola mellett. És ennek köszönhető, hogy a magyar iskolában megszaporodott az osztályok száma és ezzel tetemesen megnö­vekedett az igényjogosultság az uj iskola- épületre. Azok, akik a maguk kis egziszten­ciája érdekében buzgón fölajánlkoztak a ma­gyar középiskolák felekezeti utón való meg­torpedózására, máris rájöttek arra, hogy ak­ciójuk sikertelen volt, éppen az ellenkező eredményt váltotta ki, mint amit reméltek tőle: a magyar kitartás közelebb juttatott bennünket a célhoz, a magyar reálgimná­ziumhoz. És nem szabad azt hinnünk, hogy ez a ki­tartás csak romantikus nemzeti lelkesedés­ből fakadt. Az a magyar tábor, amely a leg­különbözőbb kisértések között kitartott Megindult a vita a költségvetési bizottságban Esterházy: A költségvetés egy harmada katonai kiadás Remei főelőadó bejelenti, hogy az öt évre tervezett „ideiglenes" uj adóktól egyhamar nem igen szabzda&nk mag - Esterházy fölsző!aiésa — A bizottság első ülésén be is fejezte az általános vitát — ­65 és fél milliót iorditanak propagandára! PRÁGA, — A képviselőház költségve­tési bizottsága ma reggel kezdte meg az 1938. évi állami költségvetés vitáját. Érte­süléseink szerint az általános vita mind­össze egy napig tart s azt még ma este be­fejezik. Reme§ képviselő, az állami költségvetés főelőadója hosszabb beszéddel nyitotta meg á vitát. / A főelőadó megállapítása szerint ameny- nyiben a parlament a megbízói nevében, a polgárság nevében felelősen akarja munká­ját elvégezni, kell hogy erre dég időt kapjon, mert csak úgy vállalhat felelősséget a költ­ségvetésért. E követelmény ezidén kettősen jogosult, mert uj bevételi forrásokról is kell tárgyalni, amelyek a polgárok áldozatkész­ségének növelését jelentik. A kormány s a parlament a nemzetközi helyzetre való figyelemmel már korábban is tett számos intézkedést, mely az állami kiadások emelkedését jelenti s amelyek fe­dezetéről nem történt egyidejű gondosko­dás, hanem a törvény egyszerűen utalt az 1938. évi leendő költségvetésre. Sok nem­gyermekei magyar iskoláztatása mellett, na-l gyón is higgadt, reális, józan fölfogásu. Ez az a réteg, amelynek lelkiismerete nem bil-| lent máról-holnapra ellenkező fölfogások fe-j lé, amely nem bízik az olcsó eszközökkel va­ló érvényesülésben, hanem kitart a karakte­res és becsületes élet és az ebből fakadó egyenes érvényesülés hitében. Masaryk mondta, hogy az ifjúság nevelésében első­sorban a jellemképzésre kell törekednünk, nemcsak a népiskolában és középiskolában, hanem a főiskolákon is. A jellemképzésnek pedig nélkülözhetetlen alapja az anyanyelv­hez és nemzetiséghez való becsületes ragasz­kodás, — ez az igazi demokrácia legteljesebb joga. Többször kifejtettük, hogy az anya­nyelvi oktatás nemcsak a legteljesebb peda­gógiai eredményt biztosítja, hanem döntő az egészséges jellem megőrzésére és kifejleszté­sére. A nevelés igazi célja az, hogy a szük­séges műveltség rendszerének és alapelvei­nek megtanításán kívül kihozza a serdülő emberből a benne rejlő egész tehetséget, munkaképességet és alkalmassá tegye a szo­ciális értelemben vett becsületes érvényesü­lésre. Az a gyermek, akit az iskolában eltil­tanak anyanyelvétől, akit az első naptól ar­ra szoktatnak rá, hogy külön életet kell élnie a családban és az iskolában, akit lépten-nyo- mon egymás mellett futó ellentmondásokba kényszerítenek, akiben visszás érzelmeket, zetgazdasági kárt okozott a bizonytalanság állapota, ami elkerülhető lett volna, ha a költségvetési problémákkal kapcsolatos kérdéseket hamarább kezdték volna tár­gyalni. Ha megengedjük a gazdasági élet vérzését, ez ugyanannyi, mintha az álla­mot engedjük vérezni. A gazdasági válság egyik évében se ké­szült öly nehezen a költségvetés, mint most. A takarékossági bizottság 2'5 milliárdos igényt másított el Az előadó a továbbiakban a költségve­tés „kulisszamögötti" előkészítési munkála­tait vázolja s megállapítja, hogy a szakminisztériumok igényeiket össze­sen 4 milliárd 110 millió 862 ezer koro­nával emelték s ebből a takarékossági bi­zottság 2.5 miiliárdot faragott le. A költségvetési igények növekedéséről fan­tasztikus hírek terjedtek, ami érthető ide­gességet és riadalmat okozott. Remes kép­viselő visszautasítja a lapok ama panaszát, szégyenkezéseket, titkolózásokat, kétszínűsé­get fakasztanak, sohasem válhatik egyenes- jellemü emberré, öntudatosan érvényesülő egyénné, becsületes állampolgárrá. Tuldrá- ga árat fizet az, aki a gerincét adja oda egy nyelv tökéletes megtanulásáért, holott ezt a nyelvet épp olyan tökéletesen meg lehet ta­nulni e súlyos ár megfizetése nélkül is. A helyzet tisztul, a nevelés igazi értelmé­nek fölismerői nem tántorodnak el többé a magyar iskolától sem opportunus, sem fele­kezeti jelszavak hallatára. Tudják jól, hogy a jellem, a lélek higiénája döntő, még ha át­menetileg áldozatot is kell hozniok a testi higiéna tekintetében. Minél nagyobb a ki­tartás, minél nagyobb a tábor, annál rövi- debb az átmeneti idő, amely megteremti a testi higiénának is megfelelő iskolát. A fiatal lélek könnyebben bírja átmenetileg a szűk iskolatermet, mint örök életére a szűk lelki- ismeretet. Ezért fölösleges az aggodalom, hogy a ki- vénhedt, szűk iskola elveszi a tanuló kedvét az odavaló járástól, még kevésbé a szülők kedvét attól, hogy a magyar középiskolába járassák gyermekeiket. A helyzet ismerői jól tudják azt is, hogy ez a magyar iskola a kö­rülményekhez képest kitűnő tanerőkkel és kitűnő eredménnyel működik, amit már — tisztán pedagógiai szempontból is — sokkal kevésbé lehet elmondani a szlovák gimná­hogy a takarékossági bizottság üléseiről kí- adott jelentések hiányosak, nagyon rövi­dek. Szenzációkkal nem, hanem csakis erős kézzel teremthető rend az állami igazgatás­ban. Ez a demokrácia megtartása érdekét ben való. Államvédelmi izüksésletek Az állami kiadások emelkedésének főoka közismert. Az állampénztár eddig 5830 milliót adott ki államvédelemre s a jövő évben még 2360 milliót készül kiadni. De a nemzet- védelmi minisztérium további 730 millió­val emeli költségvetését s ezenkívül a többi tárcában is vannak államvédelmi tételek. Csak a pénzügyi és belügyi tár­cában szerepel kimondottan államvédel­mi kiadásként 213 millió, E kiadásokat azonban nem kerülhetjük el, mert erre kényszerítenek a nemzetközi vi­szonyok. De nemcsak önmagunknak, szövetségeseink­nek is tartozunk ezzel. Mindenki tudja, hogy a fegyverkezés na-. ziumokról. Még a szlovák reálgimnáziumban is az a helyzet, hogy nem két épületbe, mint a magyar diákok, de négy épületbe vannak szétszórva, a vándorlás épp úgy megvan itt is, mint a magyar iskolában, — a tanítási eredményt pedig éppen az oda beíratott ma­gyar gyermekek teszik kétségessé. A szlo­vák tanároknak súlyos harcaik vannak a tananyaggal a tanítási nyelvet gyöngén értő növendékek miatt. Emiatt állandó a panasz, de nem kevésbé amiatt is, hogy az állami szlovák reálgimnáziumban a tanárok nagy­része még ma sem szlovák, hanem cseh anya­nyelvű. Az intézetben 40 tanár működik és ezek közül éppen a szlovák nyelv tanításá­val foglalkozó tanárok kivétel nélkül cseh nemzetiségűek. Egyetlenegy szlovák nemze­tiségű szlovákszakos tanár sincs az állami szlovák reálgimnáziumban, elképzelhető te­hát, hogy miképpen tanul meg szlovákul az a magyar gyermek, akit opportunista szülei oda iratnak be. Az uj iskolaépületet pedig meg kell kapnia a kassai és keletszlovenszkói magyarságnak, amely megmutatta, hogy kitart a demokrácia legelemibb joga, az anyanyelvi oktatás mel­lett. Az építő akarat a legtisztább hitvallás a demokrácia mellett és ezt a hitet nem vehetik e! a magyarságtól azok sem, akik a demok­rácia jelszavával kelnek és feküsznek, eset­leg azzal is takaróznak. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76. havonta 26 Kő, külföldre, évente 450. SzloVeüSzkÓÍ CS TUSZUlSzkÖi magyarság «Mce 12, U. emelet •Kiadóhivatal: félévié 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ^ a Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. T)OlltlK(lÍ 7lQDÍlQPlQ • * TELEFON: 303-11. 4> ö Es/es szám ára 1.20 KC( vasárnap 2.— KI. SŰROÖNYCIM: HÍRLAP, P R fi H fl, 1 XVI. évf. 262. (4408) szám • Szerda • 193? november 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom