Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-04 / 251. (4397.) szám
1937 november 4, csütörtök. Hírek November Jj CrbUtrtbk I 1 BilllftliílffilM! g A miniszterelnök válasza Hohky szenátornak: Nég áz Idén kiadják a nagyszőllősi járáibiréság is pénzügyi palota építkezését! Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapunkat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. PRÁGA. — A nagyszőllősi járásbíróságnál uralkodó tarthatatlan állapotokról már több ízben beszámoltunk. A bíróság épülete kicsi, ósdi s egyáltalában nem felel meg a kor követelményeinek és a megnövekedett ágendának. Jelentettük, hogy Hokky Károly szenátor az egyesült párt nevében interpellációt nyújtott be az ügyben, amelyre Kodza miniszterelnök a következő választ adta; ~ A PÁPA MILLIÓS ADOMÁNYA TEMPLOMÉPITÉSRE. Római jelentés szerint Borromaei Szent Károly születése ■400. évfordulója. alkalmából Milánó külvárosaiban 14 uj templomot építenek. XI. Pius pápa e jubileumi templomépitkezésekhez egymillió lírával járult hozzá. — FERDÍNÁND EXCÁR PÖSTYENBEN. Pöstyémből jelentik-: Ferdinánd bolgár excár több hetes üdülésre Pöstyén-tfíirdőbe érkezett. Az excár rendszerint Pötsyénben tőid a két első téli hónapot s a Thermia Pala-ce szállóban lakik. — 114 PAP TEMETTE MIKLÓ SY PÜSPÖKÖT. Nyíregyházáról jelentik: Mindszentek napján helyezték örök nyugalomra óriási részvéttől kisérve a 80 éves korában elhunyt Miklósy Istvánt, a hajdudo- rogi görögkatolikus egyházmegye első püspökét. Papp Antal címzetes érsek és 114 görögkatolikus lelkész temette Miklósy püspököt, akinek temetésén az egri érseket Török Dezső kanonok, az evangélikus egyházat Dómján Elek püspök képviselte és a református és izraelita egyházközség is képviseltette magát. — UJ MAGYAR TITKOS TANÁCSOSOK. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Horthy Miklós kormányzó dr. Ber- celly Jenő igazságügyminisztériumi államtitkárnak és dr. Vladár Gábor kúriai tanácselnöknek a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — HÁZASSÁG. Budapestről jelentik: Aradi Zsolt, a kiváló publicista és Erdmute 'Kubierschky-Ach (Göttingen) házasságot kötöttek. — TEMPLOM- ÉS HARANGSZENTELÉS. Tudósítónk jelenti: A legenyei református egyházközség nagy áldozatkészséggel mintegy 36.000 koronás költséggel renováltatta templomát. Özv. Magyar Pálné ugyanakkor egyetlen elhunyt fia emlékére 7000 koronát áldozott, hogy a renovált templom uj harangot kaphasson. Az újjávarázsolt templom ünnepélyes felszentelése a környék híveinek óriási részvéte mellett folyt le. A harang- és templomszentelésen megjelent dr. Magda Sándor református püspök is. Legenye határában a körjegyző, a községi bíró, valamint Fekete Bertalan nyugalmazott körjegyző köszöntötték a magas vendéget. Az ünnepélyes fogadtatáson megjelent az ifjúsági és nő-egylet, valamint a tüzoltótestület is. Lovasbandériummal az élen óriási tömeg sorfala között vonult fel az ünneplő közönség a falu feletti magaslaton álló templomig. A harangot dr. Földessy József midleci lelkész megható beszéd és ima keretében áldotta meg. Ezután Magda Sándor püspök felszentelte a templomot. Az ünnepi beszédet Dobos Sándor ladmó- ri lelkész tartotta. Úrvacsorát Berecz Tóni magyarsasi, .Kerekes Kálmán nagytoironyai és dr. Földessy József migléci lelkészek osztottak. A templom előtt szorongó óriási tömeghez Jen- csik János gálszécsi lelkész szlovák, Erdélyi Zoltán újlaki lelkész pedig magyarnyelvű beszédeit intézett. Az ünnepélyt száznegyven terítékes bankett követte, ahol számos lelkes pohárköszöntő hangzott el. Az adományozott uj harang az ungvári „Akkord“-gyár munkáját dicséri. — ELJEGYZÉS. Langhoffer Mártát, dr. Langhoffer László rozsnyói ügyvéd, nyugalmazott dobsinai polgármester és neje, szül. Dóriiéi Márta leányát eljegyezte dr. Mészáros Tivadar privigyei ügyvéd. — KINEVEZÉS, ÁTHELYEZÉS. Dr. Jakubovics József vágsellyei vezető járásbi- rót fölöttes hatósága a nyitrai bírósághoz helyezte át. — Guba Jánost, a lévai tanítóképző végzett növendékéi a tanügyi hatóság Nádasra nevezte ki tanítónak. I — A közmunkaügyi minisztérium a sev- j Tusi járásbíróság és pénzügyi hivatalbk szá- | mára építendő közös épület terveiről és költségvetéséről gondoskodott s ezeknek jóváhagyása iránt az igazságügyi és pénzügyi minisztériumokkal tárgyal, A tervek jóváhagyása után az uzhorodi országos hivatal az építkezési versenytárgyalás kiírására fog utasittatni. Föltehető, hogy az ' építkezés még a folyó évben ki lesz adva. A „félelem vonatán" tanyázik a Barcelonába költözött valencia! kormány PARIS. — Valenciából érkező jelentések szerint legalább 50.000 ember hagyja el a legközelebbi napokban Valenciát, hogy Barcelonába menjen. Tekintettel arra, hogy a spanyol köz- társasági kormány székhelyét Barcelonába helyezték át, az egész központi közigazgatás is a katalán fővárosba költözik, valóságos népvándorlást jelent Valenciából Barcelonába. A több mint 50.000 ember elszállítása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a közlekedési vállalatokat. A Negrin -kormány tagjai már a múlt hét vége óta Valenciában vannak s velük együtt a katalán fővárosban tartózkodik a nemzetközi I vörösdandár testőrgárdája is, amelyet a legmegbízhatóbb katonákból állítottak össze. A 4000 főnyi testőrcsapat parancsnoka egy szovjetorosz tiszt. A barcelonai zavaros viszonyokra való tekintettel a Negrin-kormány tagjai minden este különvonaton erős katonai fedezettel hol az egyik, hol a másik környékbeli vasútállomásra utaznak, ahonnan csak reggel térnek vissza. A kormány különvoratát Barcelonáiban már csak „a félelem vonatának” nevezik. Egész Barcelona rendőrsége állandóan készültségiben van, mert mindig számolni kell azzal, hogy uccai harcokra kerül a sor az anarchisták és a kommunisták között. Az angol kormány nyilvánosságra hozza Edvárd toostiásának kulisszatitkait „Edvárd sosem akart uralkodni, mert szabad élet után vágyott" LONDON. — A múlt évben lezajlott angol trónválság kulisszatitkai rövidesen nyilvánosságra kerülnek. A Daily Express értesülése szerint rövidesen a nyilvánossággal is közlik majd azokat az előzményeket, amelyek VIII. Edvárd király lemondásához vezettek. Az angol kormányt az a körülmény készteti erre a lépésre — irja a lap —, hogy a közvéleményben még mindig félreértik a trónválság ügyét és bizonyos belemagya- rázással kényszerű száműzetésnek tekintik a windsori herceg külföldi tartózkodását. A kormány egyébként az ellenzéki pártok vezetőivel folytatott megbeszélés után jutott arra az elhatározásra, hogy a nyilvánossággal közli a lemondás körülményeit. A Daily Express értesülése szerint a közzéteendő okmányok közül legérdekesebb az a jegyzőkönyv, amelyből kiderül, hogy VIII. Edvárd király már közvetlenül édesatyja, V. György király halála után le akart mondani öccse, a yorki herceg javára. Edvárd király nem tudott lemondani arról a szabad életről, amelyet velszi herceg — NYUGDÍJAS MÉLTÓSÁG LESZ A KORMÁNYZÓI HIVATAL? A prágai kormánykörökben komoly formában felmerült annak a terve, hogy a miniszterek bizonyos ideig tartó miniszterkedés után nyugdijat élvezzenek. Magyarországon az a rendszer, hogy a miniszter háromévi egyfolytában való hdvatalnokosko- dás után nyeri el a miniszteri nyugdijat. Újabb hírek szerint Kárpátalja kormányzója is ugyanúgy nyugdíjjogosultságot kapna, mint a miniszterek. Hrabár kormányzó két év múlva lesz 60 esztendős. — A SZKIE VEZETŐI ÉRTEKEZLETE A SO- MORJAI JÁRÁSBAN. Magyar Ferenc, a SzKIE központi titkára a közelmúlt napokban érkezett Nagy,pák ára, a eomorjai járás moderátorának székhelyére. A járás községeiben folytatott szervező munkája kapcsán megtartották a katolikus papság ée tanítóság részvétele mellett az őszi vezetői értekezletet. A népes értekezletet Hrabov- szky Ferenc plébános, járási moderátor nyitotta meg, majd Magyar Ferenc ismertette a SzKIE legújabb munkaprogramját. Az előadást tartalmas vita követte. Esterházy Lujza, a leányifjusági csoportok moderatrixa a katolikus leányifjusági mozgalom aktuális feladatait vázolta. Mindkét korában élvezett és csak a canterburyí érsek, valamint Baldwin, akkori miniszterelnök rábeszélésére adta föl lemondási szándékát. VIII. Edvárdnak megígérték, hogy nem fogják őt kényszeríteni az angol uralkodók hagyományos szigorú etikettjére és igyekeznek majd lehetővé tenni számára a szabadabb életmódot. A király azonban nem tudott beletörődni helyzetébe és újból megérlelődött benne a lemondás gondolata. A közzéteendő iratok bizonyítják majd végül azt is — irja a Daily Express —, hogy a lemondott uralkodót nem kényszeritet- ték külföldi tartózkodásra, hanem saját akaratából utazott külföldre. Windsor hercege beszédei Intéz Amerika népéhez WASHINGTON. — Hir szerint november 11-én a „Bremen” óceánjáróval Windsor hercege Amerikába érkezik. November 12-én a herceg Washingtonba utazik, ahol a rádióban üd- vözJőbeszédet intéz Amerika népéhez. A herceg beszédét az összes egyesültállambeli rádióleadó, valamint a rövid hullámhosszú adók is közvetíteni fogják. előadó nyomatékosan kiemelte, hogy a most következő hónapokban a katolikus akciós munkának főleg az Eucharisztilka jegyében kell folynia, hogy igy a szlovenszkói magyar katolikusok is méltóképpen felkészülhessenek a jövő évi budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra. Hangoztatták azt is, hogy az ifjúság kulturális nevelésénél nagy gondot kell forditani a történelmi oktatásra is, hogy az uj nemzedék megismerje a magyar múlt, nagyjainak példamutató életét. Az értekezlet hatékony lendületet adott az egész járás területén a katolikus magyar ifjúsági munkának.- HŐSÖK EMLÉKE PÖSTYÉNBEN. Pöstyénből jelentik: Október 31-én nagy közönség és a katonai, valamint a városi hatóságok és testületek jelenlétében fölavatták Pöstyénben a háborúban elesettek emlékművét. Az avatás előtt szentmise volt, majd a templom előtti téren fölállított emlékmű talapzatáról Sindelár Sándor polgár- mester magasszárnyalásu beszédet mondott. Az ünnepély során a különböző egyesületek és testületek koszorút helyeztek el a sikerült emlékműre, amely Vavrovics Pál pöstyéni származású szobrászművész alkotása, AZALLAMD Első ízben kapott szlovenszkói magyar író csehszlovák állam dijat. Ha idegen hallaná ezt a hirt, csodálkozva gondolhatná: hogyan? ha volt állatnál] és voltak magyar ivó-polgár rai az államnak, miért nem kapott a többi nemzetiségű Íróval együtt a magyar iró is államdijat. . ♦ ? Mi nem eshetünk csodálkozásba, mert itt élünk, ismerjük a helyzetet és tudjuk, hogy a teljes nemzeti egyenjogúsághoz mi minden hiányzik. Hiszen oly „kedvező" helyzetben vagyunk, hogy a megállapítást nem is keU, nekünk, megrövidülőknek, kijelenteni, — e tárgyban elegendő az egyszerű idézet: magának a I kormánynak idézése, mert eb év február tizen- f nyolcadikán maga a miniszterelnök szólt e dologról, mondván, hogy az alkotmányban lefektetett nemzeti egyenjogúságnak teljes érvényt kell szerezni. Számunkra ezzel jelentős beismerés hangzott el: hogy tudniillik a nemzeti egyenjogúság nem teljes. S hogy tényleg nem teljes az egyenjogúság, ezt úgy mellékesen az államdijjal is bizony it- \ hatjuk. Mert tizenkilenc évnek kellett elmúlni, I míg magyar iró az államdijhoz eljuthatqft. Dicsekedni ezzel nem lehet. Mert ha most ezt az adatot vennénk alapul s összeadnánk mindazt, amire a nemzeti egyenjogúság szerint pénzbe- l'deg jogunk volt és van, azután elkezdenénk számolni, hogy a tapasztaltakhoz mérten mikorra várhatjuk a , számla" teljes kiegyenlítését: nagyon kedvezőtlen eredményhez juthatnánk, mert a „követel"-oldalon mindig kevesebb állna, mint a „tartozik"-on... — Nem mondjuk, biztos nagyon jól jön (a nem éppen I rózsás viszonyok közt élő szlovenszkói magyar | írónak) az államdij összege is. De mikor gon- I dolatban éppen csak a magyar kultúra legszük- | ségesebb segélyei körül maradunk, egymás után jelentkeznek a magyar színészek, a magyar diakok, művészek, azok akik tudományos kutatásra vágynak és még sokan mások, — s mind azt vallják és bizonyítják, hogy amikor mások kaptak, ők nem kaptak ♦.. Mert nálunk nemcsak ünnepnapi dijak elmaradásáról van szó, hanem arról, hogy hétköznapi kiadásaink j fedezésére sem kaptuk meg a kijáró jogos összegeket. S ha most arra gondolunk, hogy hétköznapok után jöhet csak az ünnep, akkor aligha örülhetünk a kiosztott államdijnak — az ünnepi díjnak, mert érezzük: ez fordított sorrend — ha egyáltalán következik valami utána... Először is a hétköznapokra kellene megkapnunk azt, ami a miénk. Előbb nem járulhatunk nyugodt örömmel az ünnepi díjkiosztók elé sem. Ifjúságunkra gondolunk, azokra akik a hétköznapok nehéz terhei alatt élnek, akik teljesen a jelen viszonyok képmásaiként nőnek föl szemünk elé. Vájjon megkaphatnak-e ők az államtól minden lehetőséget, segélyt, anyagi és erkölcsi támogatást, amire joguk volna? Vájjon ifjú szellemi elitünk fejlődése részesülhet-e annyi jőbán, amennyiben a Prágához közelebb született fiatalok részesülnek? Hétköznapi kérdésekről van szó, iskolákról, nívós és a született szellemet fejleszlő nevelésről, könyvtárakról, egyetemekről, ösztöndíjakról, utazásokról kis természetes jólétről, amit mindenütt megad a szülő gyermekeinek, a nemzet, illetőleg az állam a fiataloknak. Fáj ezekre a hétköznapi problémákra gondolni, fáj, hogy amit mások észrevétlenül és természetesen megkapnak, azoknak csekély töredékeihez is csak kemény harcok árán juthatunk mi. Mert senki se tagadhatja el, hogy Csehszlovákiában a magyar fiatalok számára nincs jelen elég művelődési lehetőség. S az államdijjal kapcsolatban azért mondjuk el mindezt, mert kételkedünk abban, hogy a fennálló kedvezőtlen viszonyok közt legújabb nemzedékünk valaha is oly tettekre, eredményekre legyen képes, hogy egyáltalán alkotásaiért díjazásban részesülhessen. Akik ma Szlovenszkón a magyar szellemi elithez számítanak és igazságos mérték szerint működésükért dijakat érdemelhetnek, mindnyájan a régi magyar kultúra szervezetében, vagy legalább friss eMékeiben nőttek fel. De a legfiatalabbak, akik utánunk következnek, egyre ijesztőbb szellemi szegénységben, sivárságban élnek, azért, mert a nemzeti kultúra egyre halványabban éri el őket. A szlovenszkói magyar ifjúság gondozása főrészt a szlovenszkói magyarok feladata, de nem kevésbé jelentős a csehszlovák államhatalom szerepe is: mert intézkedéseivel rengeteget segíthet és rengeteget árthat. Ez alkalommal számtalanadszor szeretnénk föllapozni a segítség fejezetét, melynek címe az egyenjogúság. Az egyenjogúság szellemében magyar egyetemet, magyar könyvtárakat, ösztöndíjakat szeretnénk látni, mindenütt a jogos magyar rész kiutalását, ha pénzről van szó és főleg: a magyar kultúra szellemének jogos szabad részét, az egyetemes magyar kultúra akadálytalan terjedését, mert ezek nélkül csak zavaros értékű, korcs kultúrájú magyar emberek nőhetnek föl körülöttünk♦ Az államdij magyar írót tüntetett ki. A szlovenszkói magyar iró elismerésben részesült. Nem akarunk ünneprontók lenni, csak az ünnepi alkalomból a hétköznapok felé akarjuk terelni a figyelmet, mert ha a hétköznapi gondok közt nem teremtünk rendet, nem lesz ünnepünk se: ha a szlovenszkói magyar kultúra nem kapja meg mindazt, amire joga s amire szüksége van, nem lesz majd szlovenszkói magyar alkotás sem, amely dijat érdemelhetne. * B. I, ]
