Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-14 / 260. (4406.) szám

8 TJW«ftI-/V\A&ÍíARHIíiLAE ITT KAPOM MEG AZ ÉN „ECLIPSE" PENGÉMET Kapható minden szaküzletben, vagy a vezérképviselőnél: D. ÍKtyd, Bmtístava- Masarykovo 6 és Veníur-ts. Í2, dolgozótársakat is gyűjtött ennek, de uj folyó­iratot indított, az „Orpheuszt. 1937 november H, vasárnap, 1787—1937 november 13 Hírek November 16-én nyílik meg Kassán a katolikus karácsonyi vásár KASSA. — November 16-án nyílik meg a Katolikus Legényegylet (Rákóczi-körut 62.) ösz- s'zes termeiben az idei kassai katolikus kará­csonyi vásár s november 21-ig tart. A vásárral kapcsolatban az alábbi szövegű meghívót ad­ták ki: Meghívónk ezévi jeligéje „Szegd meg kenye­redet az éhezőnek és a szegényeket fogadd há- za-chha ........— Akkor támad fel, mint a hajnal vi­lá gosságod ... Akkor könyörögsz és az Ur meg­hallgat- ..(Izaiás.) — A szentiráe kimeríthe­tetlen tárnájából egy kis drágakő ez, amelynek természetfSlÖtt-i ragyogása, van. Engedjük hatni, árasszuk szét a mi önző, hideg, csak földi érde­keket hajszoló lelkünkre ennek a szentirási idé­zetnek fényét, melegét. S a fődre szállott Isten, az Örök Szeretet nevében „Szegjük meg kenye­rünket az éhezőnek.’' Fogadjuk megértéssel a házi­asszonyi adakozásra való meghívást s az Istentől kapott javainkból adjunk szívesen a szegények­nek s a jutalmunk biztosítva. „Akkor könyörögsz s az Ur meghallgat.” Azt a kedves hangulatot, amely a vásári minden évben oly látogatottá teszi, ez évben még fokozottabban biztosítja a Legényegyesület nagy befogadóképességű, szép, tágas terme, ahol ízle­tes büffé, kedves, figyelmes háziasszonyok, szép nyeremény tárgyak és minden délután cigányzene várja a vendégeket. Az ifjúságnak külön tánc­helyiség és tánczene. Legyen a vásár ez évben is kedves találkozó és szórakozó helye Kassa város társadalmának! Belépőjegyek: felnőtteknek 2.—, gyermekeknek 1.— korona. Bizományi kézimunkákat, a római katolikus egyházközség irodájában (Stefánik-u. 30., I. 2.) veszünk át.” — AZ EUCHARISZTIKUS VILÁG- KONGRESSZUS SZLOVENSZKÓI ELŐ­KÉSZÍTÉSE. Jelentette a PMH, hogy no-1 vember 6-ától 8-áig tartották Budapesten a jövő évi Eucharisztikus Világkongresszus technikai előértekezletét harminc állam ki­küldötteinek részvételével. A kiküldöttek sorában a csehszlovákiai előkészítő bizott­ságokból jelen voltak Msgr. Bartos (Brünn), a morva, Schenost és Papica prá­gai szerkesztők a cseh, Jedelsky (Freu- denthal) a német, Skobla (Pozsony) a szlovák és Msgr. dr. Pfeiffer Mik­lós a magyar részről. Most indul meg a rendszeres propaganda a kongresszusra a csehszlovákiai magyar katolikusok között plébániánként. E célra dr. Pfeiffer Miklós kanonokba csehszlovákiai magyar élőké-1 szitő bizottság elnöke a magyar előkészítő bizottság nyugatszlovenszkói tagjait no­vember 16-ára Pozsonyba kérte tanácsko­zásra. Ezt a legközelebbi napokban hason­ló értekezletek követik majd Rozsnyón, Kassán és Kárpátalján. — AZ ANGOL KIRÁLYNÉ TISZTELET­BELI DOKTOR. Londonból írják: A londoni egyetemen ünnepélyes szertartások közepette tiszteletbeli doktorrá avatták Erzsébet király­nét. Az ünnepségen jelen vollt György király is. A királyi pár ezúttal elsőizben tett látogatást a nemrégiben ujjáépitett egyetemi épületben. A doktorráavatás ünnepélyes aktusát az özvegy királyné fivére, Earl.of Athlone végezte, mint az egyetem kancellárja. — UJ NÉMET PÁRT? Brünnből a prá­gai szerkesztőségek levelet kaptak, amely­ben a körirat küldői azt jelentik, hogy ott a szudétanémet párttal elégedetlen munkások csoportja külön pártként szervezkedik. A Zientek ellenzéki csoport néven szereplő frakció a levél szerint Prágában október vé­gén és november elején értekezletet tartott és ezen kimondta, hogy csatlakozik az akti- vizmushoz és bizalommal viseltetik Benes és Hodza nemzetiségi tervei iránt. — HALÁLOZÁSOK. A Budapesten elhunyt dr. Király Kálmánnét vasárnap délután temetik el Tornaiján a római katolikus egyház szertar­tása szerint. Az engesztelő szentmiseáldozatot november 15-én, hétfőn délelőtt fél 9 órakor mutatják be a tornaijai katolikus templomban. Az elhunytat férje, d’r. Király Kálmán nyugalma­zott közjegyző, édesanyja, özvegy Takács Mi- hályné, gyermekei: Kossuth Sándorné, özvegy Koritsánszky Mártonné és Tornallyay Zoltánné és számos unokája gyászolják. — Lévai Izsóné, született Kármán Ida, néhai Lévai Izsó rima- szombati könyvkereskedő özvegye Budapesten tragikus körülmények között meghalt. A meg­boldogultban Dömény László festőművész fe­lesége, született Lévai Ilonka és Lévai Jenő dob- sinai könyvkereskedő édesanyjukat gyászolják. — ORVOSI HÍR. MUDr. Rigó Dezső, a tü­dőbetegségek és a tuberkulózis szakorvosa, a tatranská-kotlinai tüdőszanatórium volt főorvo­sa — Komáromban a Masaryk-u. 41. sz. alatt szakorvosi rendelőt nyitott. Rendel az összes g; jyalapok számlájára Is.'* Nem nagyember születési vagy halálozási év­fordulóját jelzi ez az ikerdátum, mégis fontos, talán egyik legfontosabb mérföldköve nemzeti művelődésünk történelmének. * A kassai premontrei. -— azelőtt jezsuita — rendház előtt százával, ezrével jár-kél az ember. Városbeli, vagy idegen, magyar vagy más nem­zetiségű. Siet a dolga után, vagy járja a korzót föl s alá céltalanul. Ugyan hánynak akad meg a szeme az évszázados ház falába illesztett szürkés márványtábla arany betűin, melyek a címnek odairt fontos dátum értelmét örökítik meg: „Ebben a házban, hol hajdan királyok és fejedelmek laktak, hol hitvallók szenvedtek vértanuságot, hol jezsuita tudósok munkálkodtak Istenért és hazáért, itt élt 1777—1797-ig BARÓTI SZABÓ DÁVID, nála és vele együtt alapították 1787 nov. 13-án KAZINCZY FERENC és BÁCSÁNYI JÁNOS a Kassai Magyar Társaságot és első folyóiratunkat a Magyar Múzeumot Megjelölte a kassai praem. főgimn. 1897/98. évi ifjúsága.” Sokszor elnézem a márvány-emléktáblát s mindég némi büszkeséggel, hiszen az én pár — törökmézen és vajaszsemlén — megtakarított fil­lérem is beleépült. Talán az egyik szög telt ki belőle, mely a táblát a falhoz erősiti, talán egyet­len betű aranyfüstje. Negyven éve annak. Ötö­dikes gimnazista voltam akkor, de ma is meleg­ség önti el a szivem, ha rágondolok, milyen ne­Az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irá­nyuló vértódulások elhárítására igyék reg­gelenként éhgyomorra egy pohár természe­tes „Ferenc József" keserüvizet. Kérdezze meg orvosát. sn mes versengés folyt köztünk, — nem gyerek és gyerek, de osztály és osztály között, — hogy melyik gyűjt össze többet az epitáfium költsé­geire. Akkoriban ez volt az „osztályharc” értel­me s ilyesmiért vetélkedtünk, nem a futballbaj- nokságért. Azóta ragadt belém az Írott szó tisztelete, sőt a Kazinczy-rajongás is. Azóta kisér életemen át Kazinczy szelleme, mint — talán örökre elérhe­tetlen — példakép. * Mert az kétségtelen, hogy a nevezetes dátum, melynek másfélévszázados fordulójához értünk. Kazinczy által lett azzá, amit akkor és ma is je­lent. „Pályám Emlékezete” cimü önéletleirásá- ban igy emlékezik meg az eseményről: ..A leggondosabbak is őgyelgénk inkább, mint menénk, kárhoztatva egymást s oda tö­rekedve, hogy egyikünk a másikát a maga útjára húzhassa által. A vastag ködöt csak egy jóltevő vihar fogja elverhetni, mondám Rádaynak s egy folyóírást készülgeték ki­adni, mely birálgassa megjelent munkáinkat*,, Ráday örüle készületeimnek ... Egy estve (1787 novemb. 13-d.) megláto- gatám Barótit. Felmelegülve a beszédben, tu­datára vele, mit forgatok ... Nagy örömmel vette a hirt s kére, hogy amit céljaimra gyüj- tögeték, láttatnám vele: Bacsányiról felel, hogy az kész leszen igyekezeteimet segélle- ni. Kassán lakván ő is, ötét el nem mellőz­hetjük. íme, a „Kassai Magyar Társaság" megszüle­tésének hiteles története. Első pillanatra nem lát­szik nagy dolognak. Mindössze három ember állt össze, de mindhárom magasztos eszmét képvi­sel, valami nagy elindulásnak élharcosa, tehát mindegyikük több, mint egy-egy ember. Három teljesen különböző egyéniség társadalmi helyze­tét, jellemét, életfelfogását, irodalmi Ízlését, tem­I peramentumát vizsgálva. Baróti a világ zajától elvonult szerzetes, in­kább tudós, mint poéta, aki a görög-római szél- áléra szemének beoltásával akarja megnemesiteni a magyar vadócot. Bacsányi jobbágy származású kamarai tiszt­viselő, akiben elnyomott osztályának keserűsége túlzó önérzetté fokozódik, műveltségének és te­hetségének öntudata által s tüzelő szabadságvá­gyával szinte kihívja maga -ellen a hatalom kép­viselőiben megtestesült végzetet. Irodalmi irányá­ban inkább a franciásokhoz húz Orczy Lőrinc révén, akinek családjában, mint nevelő kapott kenyeret hivatalnok-pályája előtt. Kazinczy ősnemesi családból eredt szellemi arisztokrata, ideális forradalmár, européer ma­gyar. „Aufklerista”, aki elhagyja a társadalmi díszt és jövőt jelentő vármegyei szolgálatot, mert fontosabb hivatásának érzi „minden vallásbeli honfiak nevelésére hathatni”. Emellett a vasszor­galom, a következetes, rendszeres nemzetnevelő munka megszállottja. Irodalom-nemesitő szándé­ka a német példán indul. Három homlokegyenest ellentétes jellem, há­rom, egymással hadakozó irodalmi felfogás kép­viselői és mégis össze tudnak fogni, mert egy célba fut a szándékuk: A nemzeti művelődés kö­zös eszményébe. Hogy milyen elgondolással, azt talán, — hosszas magyarázgatás helyett — hadd mondja el szintén maga az eszmemag elvetője, Kazinczy: „Én Bacsányit nem szerettem, ő sem engemet” . .. mégis ... „kimondám, hogy sze­mélyes idegenségekről, ahol ügyünk java forog szóban, emlékezni nem szabad”, * A „Kassai Magyar Társaság" és megindított legelső magyar irodalmi és kritikai folyóirata, a „Magyar Muzeum” a múlté. A Társaságot szét- ,,kedvetlenítette” Bacsányi erőszakoskodása, dik- tátorságra törekvése. Kazinczy a maga igazának tudatában kitért előle, segítette a Múzeumot s Mégis- a kassai „kötés" volt a modern magyar irodalmi élet mustármagja. Mindenki, aki szét­szórtan és elszigetelten álmodott a magyar nem­zet jövőjéről; vagy dolgozgatott a nemzet csino- sodása érdekében, egymásra talált általa s meg­indult az addig külön utakat járók közös cél felé menetelése. „Ez a két folyóírás, —* Írja Kazinczy, — a Muze.um és Orpheus hoza engem levelezésbe Horváth Ádámmal, dr. Földi Jánossal, Dayká- val, Verseghy vei s másokkal". Hogy kik ezek a „mások”, megtudhatjuk, ha utánalapozzuk a „Pályám Emlékezetében”. Barczafalvi Szabó, Dugonics, Péczeli, Ráday Gedeon, Kis János, Dessewffy József stb. Egyszóval mindenki, — főrenden élő, köznemes, polgár és jobbágy, — „minden vallásbeli honfiak”, — akiket a szellemi nemesség aranykönyvében hely illet meg, akik a közös nagy cél érdekében tudtak és akartak együttérezni és együttdolgozni. A huszonnyolc éves ifjú már megkezdi későbbi hivatását: A ma­gyar irodalom lazán kuszálódó szálainak erős, művészi szőttessé, irodalmi életté szövését. Nem gőzzel hajtott szövőszéken: tízezres példányokat ontó rotációson, de a szó legszorosabb értelmé­ben kézierővel: levelezéssel. És nem is világvá­rosi központból, de előbb egy vidéki kisváros­ból, ahol mindössze hárman valának igazak, ké­sőbb meg éppen egy apró hegyközi falucskából, egymagára maradtan. * Azt hiszem, érdemes megállani egy rövidke percre a kassai emléktábla előtt, az őszi köd- szemergésben is — levett kalappal. Nemcsak az évforduló kulturtörténenti jelentősége miatt, ke­gyeletből is emlékezésül, de azért is, mert a nagy magvető nekünk is üzen valami ma is megszív­lelni valót másfél évszázad távlatából. Nekünk, akik hasonló, primitív irodalmi viszonyok közt „inkább őgyelgünk, mint megyünk”, akik „egy­mást kárhoztatjuk”: „Személyes idegenségekről, ahol ügyünk java forog szóban, emlékezni nem szabad". Igaz, ma — látszólag — mélyebb gyökerük van a „személyes idegenségeknek”. Akkor a „jotta" — (Kazinczy) — és „ypszilon" — (Ba­csányi) •— körül dúlt a szinte nem is tollhegyre, de késhegyre menő „elvi" harc, akkor a magyar prozódia szabályain kaptak hajba a legszelídebb poéták (Baróti, Rájnis), ma uj jelszavak bontják az egységesnek kellő irók táborát: Jobb és bal- oldaliság, világnézleti szalmacséplés. — Pedig az irodalom lényegét, a nemzeti szellem értékkifeje­zését s a haladást tartva szem előtt, ezek a jel­szavak talán még annyira sem fontosak, mint a jotta és az ypszilon s az ezekből származó „sze­mélyes idegenségekről" emlékezni ma igazán nem volna szabad: SZIKLAY FERENC* BaHténbankot alapit a balkáni antant ANKARA. —• A balkánszövetséghez tar­tozó államok jegybankjainak vezetői novem­ber 21-én Ankarában tanácskozásra ülnek össze. Az értekezlet munkarendjének előteré­ben egy nagy balkánbank megalakításának terve áll, Xiositatták a berlini vadászkiáilitás dijait BERLIN, — A nemzetközi vadászkiálltitáson résztvevő nemzetek képviselőinek jelenlétéiben pénteken este a repülők házában ünnepélyes ke­retek közt osztották ki a különböző tiszteletdija­kat. Hitler kancellár tiszteletdiját a legjobb va­dászai festménygyüjteményért a svéd Liljefors kapta, a birodalmi vadászmester államdiját a legjobb országos csopoxtkiállitásért Lengyelor­szágnak juttatták. Ezenkívül kiosztásra kerültek a következő dijak: legjobb aiggiancagyüjteményárt Radziwill herceg (Lengyelország) s Ében-Ebenau (Kanada), farkas-gyűjteményért girófj Potocki (Lengyelország), rőtvadért Vogt erdőigazgató (Ausztria), őzbak-csoportért Olaszország. Az exotagyüjteményért Demidov herceg (Jugoszlá­via), Bengt-Berg (Svédország) és Cron (Német­ország) kaptak tiszteletdijat. — Mint a legjobb vadászhölgy a francia Prevost és a német Cron asszony kaptak tiszteletdijakat. Országos kiállí­tásért Magyarország, Anglia és Románia része­sült díjazásban. Tiszteletdijakat kapott még Egyiptom, Franciaország, Ausztria, Csehszlová­kia, Bulgária, Dánia, Észtország, Olaszország, Jugoszlávia, Hollandia, Portugália és Svédor­szág. — NEUMANN TIBOR ELŐADÁSA PO­ZSONYBAN, A pozsonyi keresztény munkás­szervezet előadásainak sorozatában november 18-án, csütörtökön este 7 órakor dr. Neumann Ti­bor ügyvéd, a Katolikus Kör elnöke ad elő háborús élményeiről „Az Isonzo poklában” cimen. Az in­gyenes előadás kivételesen nem a keresztény munkásszervezet otthonában lesz, hanem a po­zsonyi katolikus hitközség nagytermében (Lő- rinckapu-u. 3).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom