Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-13 / 259. (4405.) szám

1937 november 13, szombat* ^^gai-7Aag^arhirlap> Varsóban öngyilkos lett Strauss Pál, a budapesti „Pharmacia44 tuajdonosa BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon jelen­tése.) Varsóból távirat érkezett, amely arról szólt, hogy Strauss Pál, a budapesti „Fá armada" vegyi- ipari rt. képviselője fölakasztotta magát, s mire rá­találtak, már nem volt élet benne. A hir nagy meg­döbbenést keltett Budapesten, ahol Strauss Pált szé­les körökben ismerték. Strauss két testvérével, Imré­vel és Jenővel együtt alapította meg évekkel ezelőtt Budapesten a „Pharmacia" gyógyszervegyészeti gyá­rat. Nemrégiben utazott Lengyelországba, hogy ott gyárának cikkeit terjessze. A varsói jelentés szerint Strauss Pált az keserítette el, hogy a tartózkodási en­gedélye miatt voltak állandó kellemetlenségei. Borzalmas módon vetett véget életének egy munkanélküli BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Borzalmas öngyilkosságot követett el Rákospalotán Majoros Péter 48 éves budapesti gyári munkás. Karjára vörösrézdrótot csavart s a drót másik végét átdobta a helyi érdekű vasat j magasfeszültségű árammal telt vezetékén. Az! áram a szerencsétlen ember ruháját meggyuj- totta. A közelben levők nem mertek 'hozzányúlni, mert attól tartottak, hogy az áram agyonüti őket. Majoros Péter borzalmasan jajgatott nagy kínjá­ban, de csak akkor tudták égő ruháját eloltani, amikor az egyik villanydrótot elvágták. Majoros még eszméleténél volt, amikor beszállították a kórházba. Annyit mondott, hogy nagy nyomora miatt követte el tettét, mert már éveik óta nincs rendes munkája s háromgyermekes családjával rengeteg sokat kellett szenvednie. A szerencsét­len ember nem sokkal azután, hogy a kórházba beszállították, meghalt. — A KASSAI KERESZTÉNY MUN­KÁSMOZGALOM ÚJABB SIKERE. Kas­sáról jelentik: Beszámoltunk arról, hogy a kassai Bauernébl-sörgyár november 4-íki üzemtanácsi választásán az első alkalom­mal ‘szereplő keresztény munkásszakszerve­zet jelölőlistája nagyarányú győzelmet ara­tott a vörös szakszervezetek fölött, amelyek pedig hosszú időn keresztül tartották ke­zükben a sörgyári munkásság vezetését. A keresztény szakszervezet ezen örvendetes előretörését most újabb siker koronázta meg, amennyiben az uj üzemtanács tiszti­karának megválasztásánál is a keresztény .munkásszervezet tagjai kerültek fölénybe. A november 10-én megejtett tisztikarvá­lasztásnál az üzemtanács elnökévé a ke­resztény szakszervezet jelöltjét, Hák Gusz­távot választották meg. Az alelnökséget a kommunisták kapták. — BALESET LISZTSZÁLLITÁS KÖZ­BEN. Nyitóról jelentik: Könnyen végzetessé .válható baleset történt a közeli Mocsonok köz­ségben, melynek áldozatát Simkó Sándor mun­kás személyében tegnap a nyitói kórházba kel­lett szállítani. Simkó egy öt tonnás teherautón lisztet szállított. Az autó az egyik utkanyamál oldalt dűlt és a felrakott liszteszsákok egy része rázuhant Simkóra. A szerencsétlen ember tö’bb bordáját törte és egyéb súlyos belső sérülése­ket szenvedett. Állapota életveszélyes. — SÓGORÁVAL CSUKTAK EGY CELLÁBA — MEGSZÖKÖTT A FOGHÁZBÓL. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Grancsik Pé­ter és Gozma András malackai legények hosszabb idő ót-a a malackai járásbiróság fogházában van­nak őrizet alatt. Tegnap a két fogoly a fogház udvarát söpörte. Nagy örömükre észrevették, hogy nyitva van a kapu. Erre a söprűket eldob­ták és kiszaladtak a kapun. Az egyik fogházfel­ügyelő észrevette a szökevényeket, utánuk iramo­dott és Gozmát sikerült is elfognia. A másik szö­kevényt egy fogházőr a városban csípte el. A két szökött fogoly tehát nem sokáig élvezhette a szabadságot. Amikor Gozma Andrást megkérdez­ték, hogy miért szökött el, elmondotta, hogy a fogházban ugyan jó dolga volt, de bántotta őt, hogy sógorával tették egy cellába. Sógorával már régebben rossz viszonyban van és a fogház­ban sem akar vele egy fedél alatt lakni. Kíván­ságára most más cellába tették. — LEÜTÖTTE HARAGOSÁT* Zsolnáról jelentik: Chovan Tamás a Zsolna melletti Há- romudvard községbeli gazda éjjel megleste hara­gosát, Bozsek Vincét és egy doronggal leütötte. Bozseket súlyos állapotban a zsolnai kórházba szállították. Az elmenekült Chovan után a csend- őrség nyomozást indított. — ZERGESZÁMLÁLAS A MAGAS TÁT­RÁBAN. Lőcséről jelentik: A törvényes előírás szerint a Magas Tátrában évenként zergeszám- lálást rendeznek, mivel igy állapítják meg, hogy hány zergét szabad évenként lelőni. A kvóta öt százalékot tesz ki. A most megtartott „zerge- népszámlálás" szerint a Magas Tátra bércein minteqv 1200—1300 zerqe él. — BETÖRÖK A FOGYASZTÁSI SZÖVETKE­ZETBEN. Hidaskürtről jelentik: A pozeonyeiperjesi fogyasztási szövetkezetbe ismeretlen tettesek ha­toltak be az éjszaka folyamán és nagyobb értékű élelmiszert vittek magukkal. Ugyanazon éjjel a fogyasztási szövetkezet szomszédságában is lop­tak. A feljelentések alapján a csendőrség azonnal nyomozást indított. IJEDTÉBEN MEGHALT. Zsolnáról jelen­tik: Murcsek rózsahegyi cipészmester rádióaku- mulátort töltött, közben a rosszul _ szigetelt áram- vezetéket megfogta. Annyira megijedt, hogy sziv­Bzélhtidés érte. j, ' Katonai árulásért otevt borion KASSA. —> Hivatalosan jelentik: A kas* sai kerületi bíróság Okolicsányi András ri- maráhói lakost katonai árulás bűntettéért ötévi súlyos börtönre Ítélte eh Nagytúrán mozgalmat vezettek a letartóztatott Hojska-ílvérek BEREGSZÁSZ. — A tegnapelőtt letartóztatott, irredenta tevékenységgel gyanúsított két ukrán emigráns ügyében tovább folyik a nyomozás és az eddigi bizonyítékok alapján megállapitották, 'hogy a Hopika-fivérek szeparatista mozgalmat szítottak, amely Kárpátaljának a köztársaságtól való elszakitását és a galíciai, valamint az orosz- országi ukránokkal való egyesítés után Nagyuk- rajna kikiáltását tűzte ki célul. Az ukrán irredentizmus két vezetőjének letar­tóztatása nagy feltűnést keltett egész Kárpátal­ján, annál is inkább, mert a Hopka-fivórek nagy szerepet játszottak a kis országrész politikai éle­tében. Nem volt olyan ukrán megmozdulás, amelyben ők részt nem vettek volna és mindenütt kitűntek túlzó sovinizmusukkal. A leleplezett sze­paratista mozgalom beavatottjainak és részesei­nek felderítése végett a nyomozás tovább folyik. d * ^ ^ JciWOSfüflcl I ^ Érdekes vita a csehszlovák államtudományi társaságban PRÁGA. A Csehszlovák Államtudo­mányi Társaság ülésén érdekes vita folyt le a szudétanémet párt kisebbségi törvény- javaslatai fölött. A vitaest első szónoka dr. Sobotka osztálytanácsos volt, aki cseh szempontból állást foglalt a javaslatok el­len. Sobotka azt az álláspontot képviselte, hogy a demokráciában a nemzet csak eszköz a cél feíé s a demokrácia végeredményé­ben az emberies társadalmi rendben nyil­vánul. Ezzel szemben a szudétanémet párt számára a nemzet a végcél. Szerinte minden kulturális alkotó munka, minden gazdasági produkció a nacionalizmusnak rendelendő alá. Ez a világszemléleti eltérés arra vezet Sobotka szerint, hogy a szudétanémet párt nemzetiségi javaslatai nem egyeztethetők össze a demokráciá­val. A javaslatok szerint minden nép törvény­hozói alkotják az illető nemzeti szövetség elnökségét, amely kooptációval egészítheti ki magát. Ez ellentmondásban van a demokratikus képviselet elvével. Az úgynevezett szószólónak a szerepe szin­tén nem egyeztethető össze az alkotmány­nyal, mert az államhatalommal szemben nem visel felelősséget. A kisebbségi javas­latok olyan messzire mennek el. hogy megvalósításuk esetén nem lehetne au­tonómiáról beszélni, hanem csak födera­tív államról. Ezek a tervek Csehszlovákiát perszonális alapon álló államszövetséggé alakítanák át. A javaslatok nagyrésze szükségessé tenné az alkotmánytörvény módosítását. A szu­détanémet párt javaslatai elvben eltérnek a többi német párt autonómia-követelései­től A fennálló csehszlovák alkotmány csak nemzetiségi kulturautonómiát engedhet meg. A vita ellenszónoka dr. Schidketanz-Haida ügyvéd volt. Kifejtette, hogy a kérdéses javas­latok teljesen a háború előtti cseh politika tra­dícióját követik és összhangban vannak, az al­kotmánnyal. Az ember a születésével formailag valóban ál­lampolgárnak születik, de a valóságban mégis valamely nemzetnek a tagja és a szudétanémet párt javaslata ezt a tényt az egyénnek a nemzeti kataszterbe való felvételé­vel akarja konstatálni. A javaslatok nem nemze­tiségi autonómiát akarnak, hanem azt célozzák, hogy a nemzeti szövetségek gyakorolhassák a kul­turális autonómia hatáskörét. A javaslatok uj rendet akarnak bevezetni az ál­lamban. A köztársasági elnök nemrégiben kije­lentette, hogy az állam egyik legfontosabb fel­adata abban rejlik, hogy a szudétanémetek meg­kapják Igazságos részesedésüket az állam kor­mányzatában. A szudétanémet párt javaslatai is erre tülekszenek. A nemzetiségi szószóló nem bír szabályalkotó és végrehajtó funkcióval, hatásköre tisztára tanácsadó és közbenjáró szerep, Az lenne a joga, hogy panaszokat és kezdemé­nyező javaslatokat terjesszen a köztársasági el­nök és a kormány elé, tárgyaljon a kormány­nyal a saját nemzetiségi csoportja problémáiról vagy a nemzettársai nevében panaszjoggail élne a legfelső közigazgatási bíróság előtt. A kor­mány rendedetei és a törvények ellen nem bírna vétójoggal. A szószóló nem felelőtlen személy, ahogy Sobota véli, mert a nemzeti szövetség elnök­ségének bizalmától van függő viszonyban, A nemzeti szövetségek elnökségébe való kooptá­lja joga épp úgy, vagy talán még nagyobb mértékben egyeztethető össze a demokráciá­val, mint az országos és járási képviselőtestü­letekben a tagok egyharmadának kinevezése. Válaszában Sobota azt hangsúlyozta, hogy a szudétanémet párt javaslatait nemcsak úgy le­het értelmezni, ahogy a német előadó tette, ha­nem máskép is. Az elnöklő Schieszl zárszavá­ban kijelentette, hogy Schicketanz-Haida fejtegetései kellemes meg­lepetést jelentettek. Ha Schicketanz-Haida a szudétanémet párt hivatalos álláspontját jut­tatta kifejezésre, akkor azt kell megállapíta­nia, hogy a németek és a csehek álláspontja közt közeledés jött létre a javaslatok kérdé­sében. Már az is haladás, ha a két fél nyugodtan hall­gatja meg egymás álláspontját. amaaBBBaasaamBM HHHBBBSBnH Niért boncolták más összár Ritkát! Három bordacsontja volt eltörve, ds ez a sérülés a halál után érte PRÁGA. — Jelentettük, hogy Rutha Henrik holt­testének szerdán délután négy őrára kitűzött elham­vasztását a relchenbergi rendőrigazgatóság rendeletére hirtelen elhalasztották. Az intézkedésnek az volt az oka, hogy a reie^nbergi kerületi bíróság újabb bon­colást rendelt el. A boncolás elrendelésének indokai­ról és eredményéről a következő hivatalos jelentés számol be: Mivel olyan tartalmú célzafos híresztelések ter­jedtek el, hogy Rutha mérnökkel a fogházban dur­ván bántak s hogy ez az eljárás még a testén Is látható nyomokat hagyott, a bíróság utólagos boncolást rendelt el. Ezt a relchenbergi bíróság vizsgálóbírójának vezeté­sével dr. Gintz Gusztáv böhmisch-lelpai egészség- ügyi főtanácsos, dr. Neugebauer Valter, a prágai né­met törvényszéki bonctani intézet első tanársegéde s dr. Tesar Jarolim, a prágai cseh törvényszéki inté­zet első tanársegéde, orvosi szakértők hajtották végre. A boncolás alapján megállapitották, Rutha mérnök amig élt, semmiféle sérülést nem szenvedett Rutha fölakasztotta magát s ez volt halálának oka. A hullán sérüléseket állapítottak meg, de ezek Rutha mérnök halála után következ­tek be. Nevezetesen a mellkasa jobboldalán horzso­lásokat találtak, amelyek alatt a negyedik, ötödik és hatodik bordacsont el volt törve. Rutha csteoporosisban (csonttörékenysegben) szenvedett s a csonttörések csekélyebb nyomásra következtek be, amely vagy a hulla leesésekor vagy a mester­séges lélegeztetés alkalmával, vagy más hasonló körülmények mellett állt elő. Hasonló sérülések gyakran megesnek az osteoporosls eseteiben s egészen tudattalanul jönnek létre. A bon­colásnál dr. Schmidt államügyész s dr. Herzog és dr. Jurna reichenbergi ügyvédek, védők is jelen voltak. A Őeské Slovo az esettel kapcsolatban megállapít­ja, hogy a boncolás ténymegállapításai a legjobban blzonyitják a henleinista röpiratok alaptalan voltát, ezekre a röpiratokra nincs semmi féle mentő körül­mény, mert a boncolásnál jelen voltak Ruffiia volt védői is, s ezek bizonyára nem tagadták volna meg a kérdezősködőknek a íölvilágositást. A lap azt Írja, hogy Rutha a fogházban jól érezte magát, meg­köszönte a jóindulatú bánásmódot, nevezetesen sok látogatója volt Ilyen látogatások után kétizben is irt jegyzeteket a nála levő könyvbe a temetéséről és vég­akaratáról. Kérdi, hogy ezek a halálgondolatok mért jelentkeztek éppen ilyenkor? Kinek volt az érdeke, hogy Rutha öngyilkos legyen. A lap sürgeti, hegy állapítsák meg, ki Járt Ruthánál közvetlenül a bejegy­zések megtétele előtt. A bejegyzések megismétlődése azt tanúsítja a lap szerint, hogy Rutha nem egyszeri elhatározással döntött az önkéntes halál mellett Ki váltotta tehát ki benne ezt az elhatározást? A Die Zeitnek a Rutha boncolásáról szóló cikkét az államügyészség néhány sora miatt elkobozta. Érdekes följegyezni a Sozialdemokratnak azt a hírét, Rogy a Moldávia kiadó vezetője és még egy másik személy ellen büntető eljárást indítottak azért, hogy Henlelnnek a köztársasági elnökhöz Intézett s elkobzott nyiltlevelét terjesztették. — BONYODALMAK EGY VÉGREHAJ­TÁS KÖRÜL. Pozsonyi szerkesztőségünk jelen­ti telefonon: A pozeonyi Weiner-cég Grossmann Jenő ligetfalusi asztalosnál több konyhaszekrényt rendelt meg. A cég az asztalosnak kerek félezer korona értékű deszkát adott, hogy abból készít­se a szekrényeket. Az asztalos meg is csinálta a szekrényeket s amikor már szállításra készen állottak, jött a betegsegélyző pénztár végrehaj­tója és a szekrényeket az asztalos tartozásai fejé­ben lefoglalta s el is szállíttatta. Minthogy a Weiner-cég nem kapta meg a rendelt árut, föl­jelentést tett az asztalos ellen a rendőrségen sik­kasztás miatt. Grossmann azzal védekezett, hogy tőle a betegsegélyző végrehajtója vitte el az árut, de hajlandó saját anyagából készített konyha­szekrényeket adni a megrendelő cégiek. Az ügy­ben még folyik a viz yálat, , Cípci rímv^élmÓA & nagijrYvMáAtó-t, mert tudja: mosásnapon Is barátságos / \ arccal ** J61 »,kerQ!t ebéddel várják /............ . odahaza, hiszen anya most Rád lont f­<A \ \jU-vV'* i.’jl’a használ és akkor elmarad az előzetes / \ ■ .»—-**1: \ mosás; a beáztatott ruhát egyszerűen----\\ \ kifőzik Radion-oldatban, nincs szükség---- \i\ j \ \ dörzsölésre, kefélésre. Anya tehát nem ÍV ** i\JA Y-A j J merül ki, nem rosszkedvű. Rádión u. L I \ { \r.\ \\ K' j magétól mos. Alig 15 perc alatt vakítóan lesz a ruha, amellett kímélődik Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom