Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-02 / 225. (4371.) szám
2 mmmmam (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) gos, hogy most Románia áll elő azzal, hogy a kisebbségek dolgát ki kell rekeszteni az egyezkedési tárgyalások anyagából, jóllehet nem is olyan régen még a románok harsogták a legfülsiketitőbben, hogy Magyarország külpolitikai magatartása és a magyar kisebbségek sorsa között összefüggés van. S igyekeztek a kisebbségeken keresztül Magyarországot megfélemlíteni. Emlékszünk még arra a román nyilatkozatra, amely Mussolini nevezetes milánói beszéde után a Tempsben jelent meg s amely nyíltan hangoztatta, hogy „Románia túsznak tekinti a magyar kisebbségeket". Úgy is viselkedtek egyes román politikusok, helyi hatóságok, nem is szólva az erdélyi román sajtóról, amely magyar-pogromot ígért a Mussolini- beszéd miatt. Mintha bizony az erdélyi magyarság tehetett volna arról, mit beszél az olasz kormányfő s hogy szavai milyen vihart kavarnak föl a román lelkekben. Akkor bezzeg volt junktim az erdélyi magyar kisebbség sorsa és Magyarország, helyesebben az általános magyar kérdés között. Akkor nem volt ilyen finnyás a román kormány, hogy szabad- s lehet-e összefüggésbe hozni a kisebbségek ügyét világpolitikai eseményekkel s nem emlékszünk, hogy a román kormány részéről elhangzott volna mérséklő nyilatkozat vagy figyelmeztetés, mondván: az erdélyi magyarok a mi magyarjaink és semmi közük ahoz, ami a határokon túl történik s amit Magyarország szövetségeseivel vagy barátaival csinál. Nem emlékszünk, hogy akkor valaki is, felelős román politikus vagy pláne kormányférfi ezt az elvet fönnhangon leszögezte volna. Lehet-e hinni a közeledési szándék őszinteségében, amikor ilyen — ha akarom, vemhes, ha nem akarom. nem vemhes — elvi állásponttal hozakodik elő a döntő pillanatban Románia? Jogos ilyen körülmények között az örömtüz- gyujtogatás? El tudjuk képzelni, hogy a kisantant- államférfiak között is akad, nem is egy, aki őszintén és komolyan akarja a kiegyezést Magyarországgal s felül tud emelkedni az ilyen mondvacsinált elvi akadályokon, sőt természetesnek találja, hogy Magyarország csak akkor tud őszintén és becsületesen résztvenni a dunai államok békés együttműködésében, ha biztosítva látja a kisebbségi magyarság szabad fejlődését. Hogy Magyarország e föltételhez, túl erkölcsi kötelezettségein, politikai okokból is ragaszkodik, bizonyítja, hogy komolyan s őszintén akarja a közeledést. Józan ésszel nem is lehet elképzelni másképp kiegyezést, s pláne együttműködést Magyarország és a kisantant-államok között. Egészen bizonyos, hogy sok kisantant-politikusnak is ez a meggyőződése. Vannak közöttük románok is. Mi azonban tudjuk, hogyha meg is lenne már a megállapodás, akkor sem múlik minden a politikusok vagy kormányférfiak jószándékán, ha ugyanekkor nem sikerül az alantas hatóságok merev kisebbségellenes beállítottságán változtatni. Legyünk tisztában azzal, hogy Magyarország a kisebbségi sors huszadik esztendejében nem érheti be papirosmegállapodással, nem érheti be néhány hangos ígérettel, amiből soha nem lesz valóság, hanem megmarad kisebbségi vágyálomnak és legfeljebb politikai sérelemanyag lesz belőle. A fickókkal való hadakozásból nyilván elege van már az edélyi magyarságnak is. Csak nemrégiben történt az egyik román városban, hogy a polgármester bolondházba akarta csukatni a megye prefektusát és helyettes prefektusát valamilyen kisebbségbarát intézkedésük miatt. Már a szobát is előkészítették nekik a bolondok házában. Mit érnek a megállapodások ott, ahol például a legfelsőbb biróság a munkavédelmi törvényt, amely — mint ismeretes — a kisebbségeket hatalmi szóval akarja kiparancsolni a munkapiacról, alkotmányellenesnek nyilvánította, amire az iparügyi miniszter körlevelet intézett Erdély hetven legfontosabb vállalatához és bizalmasan figyelmeztette őket az alkotmányellenes törvény betartására. Ha tehát nem lennének „elvi akadályok", akkor sem biztat sok jóval a román barátság. így vagyunk Romániával. A helyzet, ha más s bizonyos vonatkozásokban enyhébb is, de azért nagyjában nem sokkal jobb a másik két kisantant-államnál sem. Sok víznek kell lefolyni a Dunán és főleg sok mindennek kell megváltozni a Duna partjain, amíg termékeny és őszinte együttműködés lesz Magyarország és a kisantant-államok között. S mig ennek kézzelfogható hasznát látják majd a kisebbségek. 2PACAI-MAGyARHtRIiAK| Szüllő, Járass, Esterházy és Füssy beszél az egyesült párt lévai zászlóavatásán LÉVA. — Az egyesült párt lévai helyi szervezete október 3-án, vasárnap tartja fényes külsőségek között zászlóévá tó ünnepélyét az összes környékbeli pártszervezetek részvétele mellett. A zászlószentelés nemcsak a lévai, hanem az egész garamvöl'gyi magyarság ünnepe lesz, A zászlóavatás sorrendje a következő: Reggel 9 órakor gyülekezés a polgári iskola előtt. Fölvonulás a pártirodához. 10-től 11-ig istentisztelet mindhárom keresztény egyház templomaiban, utána gyülekezés a pártiroda előtt. Féltizenkét órakór fölvonulás a Lévai Torna Egylet sporttelepére. Megnyitó beszéd, mondja Klain Ödön, az egyesült pórt helyiszervezetének elnöke. A zászlót megáldják; dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, római katolikus plébános, Antal Gyula református lelkész és Bándy Endre evangélikus főesperes. Zászlóavató beszéd, mondja Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke. Ünnepi beszédek, mondják; dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, parlamenti klubelnök, Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, országos ügyvezető pártelnök, Füssy Kálmán szenátor. Zászlószögek beverése. Záróbeszéd, mondja dr. Nagy Béla, a helyi szervezet társelnöke. Két órakor társasebéd a Városi Szálló nagytermében. Népgyiiiés Kosuton VÁGSELLYE. - Az egyesült párt Ko- sut községben október 3-án, vasárnap, délután 3 órai kezdettel a fogyasztási szövetkezet előtt nyilvános népgyülést tart, melynek szónokai: dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő, dr. Gürtler Dénes tarto- mánygyülési képviselő, Varecha József munkástitkár és Morvay Jenő körzeti titkár. Útban a titkos választójog Magyarországon Az yj választójogi törvényi a magyar kormány valamennyi párt egyetértésével oldja meg ■ ■ ■ Darányi nagy rádióbeszédet mond október 10-én BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Budapesti lapjelentések szerint Darányi Kálmán miniszterelnök október 10-én, minisb e, e’nökségének első évfordulóján nagy politikai beszédet fog mondani a rádióban s ennek során ismertetni fogja további politikai célkitűzéseit. A magyar belpolitikai élet előterében a titkos választójog bevezetéséről szóló törvényjavaslat előkészítése áll. A javaslat előkészítési munkái már teljes ütemben folynak. A kormánypárt képviselői előtt csütörtökön délután kezdték meg a javaslat eddigi előkészítő munkájának ismertetését. — A készülő törvényjavaslatról Mlkecz Ödön igazságügyi államtitkár érdekes nyilatkozatot adott az egyik lapnak. Az államtitkár nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a kormány ezt a javaslatot is úgy kezeli, mint a kormányzói jogkörről szóló javaslatot, vagyis ezt Is a parlament valamennyi pártjával egyetértésben kívánja megoldani. Mint a kormányzói javaslatot, úgy ezt is az országgyűlés mindkét házában egyhangúan szeretné elfogadtatni. A titkos választójogi javaslat kodifikálása —1 úgymond .—- még ebben a hónapban megkezdődik. A kilátások igen jók, mert az ellenzék vezérei is rendkívül nagy felelősségérzettel foglalkozunk ezzel a problémával — fejezte be nyilatkozatát az államtitkár. A választójogi kérdés a minisztertanács előtt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar kormány tagjai pénteken délelőtt minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson Darányi Kálmán miniszterelnök üdvözölte Fabinyj Tihamér, Hóman Bálint és Lá1937 október 2, szombat. zár Andor minisztereket abból az alkalomból, hogy most van miniszterségük ötödik évfordulója, A miniszterelnök egyben átnyújtotta a jubiláló minisztereknek a kormányzó által adományozott és annak teljes elismerését jelképező nagy arany érdemérem jelvényeit, Ezután a mi- minisztertanács folyóügyeket tárgyalt. Mindenekelőtt Röder Vilmos honvédelmi miniszter számolt be a német hadgyakorlatokon való részvételéről, majd Lázár Andor igazságügyminiszter ismertette a felsőházi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amelynek irányelveit a kormány magáévá tette. Végül Darányi Kálmán miniszterelnök, majd megbízásából Mikecz Ödön igazságügyi államtitkár tájékoztatta a minisztertanácsot a választójog kérdésében folytatott eddigi megbeszélésekről. BerSin-Róma, Spanyol- ország ős a Hodlá-titv BERLIN. — Jólértesült német körök utalnak arra, hogy Mussolini és Hitler berlini tárgyalásuk alatt nem foglalkoztak részletesen a spanyol politikával. Mindaddig nem dönthetnek az önkéntesek kérdésében, amig az erre vonatkozó angol—francia jegyzék meg nem érkezett. A németek elsősorban arra törekszenek, hogy Chamberlain megvalósíthassa politikáját. A dunai kérdésben Mussolini és Hitler azon a véleményen voltak, hogy a középeurópai Hodza-terv semmi egyéb, mint a régi Tardieu-terv fölujitása és ezért elfogadhatatlan. Egyelőre nem tudni, hogy a két nagyhatalom milyen álláspontot foglal el a dunai gazdasági összefogás kérdésében Schuschnigg és Hodza találkozása után. Az osztrák kancellár állítólag hajlandó Hodza tervének legalább néhány részletét elfogadni s ez a magatartása Róma szerint ellentétben áll azzal a szerződéssel, amelyet Schuschnigg tavasszal Mussolinivel kötött s amelynek lényege az volt, hogy a dunai kérdés megoldása Németország bevonása nélkül lehetetlen. Atanghaji iapán offenziva SANGHAJ. — A japán offenziva teljes erővel dühöng a sanghaji fronton. A kínaiak elismerik, hogy a japánok nyolcadszor is elfoglalták az „Örök béke hidját", de a kínaiak is előnyomultak és tizenkettedszer elfoglalták a „Hazafias leányiskolát". A front egyelőre még változatlan. A japánok Sanghajnál 1893 halottat és 5673 sebesültet veszítettek az ellenségeskedés kitörése óta, mig a kínaiak 20.000 halottat és 35.000 sebesültet. — Az északi fronton a japánok folytatják előnyomulásukat, de. jelentéseik szerint körülbelül félmillió kínai katona áll velük szemben, úgy hogy az előnyomulás csak lassú lehet. Badoglio tábornagy Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Badoglio herceg, olasz tábornagy, az olasz nagyvezérkar főnöke, az abessziniai olasz hadjárat diadalmas vezére pénteken délután a bécsi gyorsvonattal Budapestre érkezett. Az olasz marsall magánlátogatásra jött a magyar fővárosba a német hadgyakorlatokról való hazautaztában. Badoglio az eddigi tervek szerint néhány napot fog Budapesten tölteni. Fogadtatása, bár magánlátogatásról van szó, mégis fényes keretek között ment végbe. A föllobogózott Keleti pályaudvaron diszszázad várta zenekarral. Mattioío alezredes, budapesti katonai attasé és Palotti ezredes, olasz légügyi attasé a határig a marsall elé utazott. A Keleti pályaudvaron megjelent Röder Vilmos honvédelmi miniszter több magas- rangú katonatiszt és a honvédelmi minisztérium több tisztviselője kíséretében, továbbá a külügyminisztérium képviselője, gróf Vinci budapesti olasz követ és a követség tisztviselői kara. Ott volt a pályaudvaron a marsall leánya, Mária hercegnő is, aki néhány órával előbb érkezett meg Budapestre Rómából, hogy a magyar fővárosban találkoz- hassék édesatyjával. Amikor a gyorsvonat befutott és a marsall alakja megjelent a kocsiban, a diszszázad zenekara az olasz és a magyar himnuszt játszotta el. Elsőnek Röder honvédelmi miniszter üdvözölte a marsallt, majd elléptek a diszszázad előtt s utána a marsall a Dunapalotába hajtatott kíséretével együtt. %
