Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-16 / 237. (4383.) szám

^M<SaA\\G$AT3lHl RL2£> 1937 október 16, szombat. A magyar evangélikusok problémái a losonci tanácskozások tükrében Ul irányelvek az ifiuság nevelésére > Megszervezik az evangélikus cserkészetet? ■ fi vegyes egyházak statútuma • Tárgyalások a magyar vikariátus ügyében • A magyar evangélikus sajtó kedvező helyzete ■ LOSONC. •— (Kiküldött munkatársunktól.) Tegnapi jelentésünkben beszámoltunk a Szlo- venszkói Magyar Evangélikus Szövetség két­napos losonci tanácskozásainak kiemelkedőbb eseményeiről. Kiegészitőleg ismertetnünk kell még azokat a problémákat, amelyek a magyar evangélikus mozgalmat legközelebbről érintik. fi komáromi egyház csatlakozása Ebben a pillanatban még elintézésre vár a ko­máromi evangélikus egyházközség csatlakozá­sának ügye. Ez az egyházközség eddig önálló egyházként szerepelt, de egy évvel ezelőtt ki­fejezte hajlandóságát, hogy csatlakozik a szlo- venszkói egyetemes egyházhoz, mindössze az volt a kikötése, hogy magyar jellegét tovább is megőrizhesse s a templomát, amelyet a legna­gyobb készséggel felajánl a szlovák istentiszte­letek számára, a saját tulajdonjogában tarthassa meg. Az egy év óta tartó tárgyalások eddig nem vezettek eredményre s ezért az evangélikus szövetség közgyűlése a kérdést az egyetemes egyház jóindulatába ajánlotta. Egy iskolaügy... Nagy meglepetéssel vett tudomást arról a szö­vetség, hogy a farnadi magyar evangélikus egyházi iskola tanítója a Slovenská Liga szlováknyelvü is­kolája részére toboroz tanítványokat, sőt a saját gyermekeit is ott nevelteti, A szövetség a magyar evangélikus iskola elnép- telenitését könnyen elősegítő tevékenységre fel­hívja Osusky püspök figyelmét és ez ügyben orvoslást kér. Kontsek György tartománygyülési képviselő, az evangélikus szövetség választmányának tagja bejelentette lemondási és kilépési szándékát, azonban a szövetség közgyűlése nem látott okot erre és egyhangúlag felkérte Kontseket bejelen­tésének visszavonására. Evangélikus cterkétret Essz? Egyike a legérdekesebb problémáknak volt a losonci közgyűlésen az evangélikus ifjúság ne­velésének kérdése, amelyet Mohr Gedeon kas­sai lelkész ismertetett. A szövetség örömmel vet­te tudomásul, hogy az egyetemes egyház fel­karolta ezt a kérdést. A szlovákság által meg­indított szervezési mozgalomba a magyarság is bekapcsolódni kíván. Az igy létesítendő evangélikus cserkészszö­vetség keretében magyar cserkészalosztályt óhajt alapítani s a cserkészügyben való tár­gyalásokkal Smid Lehel lelkészt, volt cser­készvezetőt és Wurm Gusztáv tanárt bízza meg. Ul tankönyvek Külön gondját képezi a szövetségnek az olyan középiskolás evangélikus diákok lelki gondozá­sa, ahol a hitoktatás, mint például Rimaszom­batban, nem magyar, hanem szlovák tanerőre van bízva. Nagy hiányossága az evangélikus vallásoktatásnak, hogy a középiskolák felső osztályai számára eddig a vallástanból nincsenek magyar tankönyvek, A szövetség megbízást ad Frenyó Lajosnak, Gömöry Jánosnank és Mohr Gedeonnak a meg­felelő tankönyvek megírására. A négy osztály tananyagát lehetőleg egy könyv­ben jelentetik meg. A kiadás gondját Cobrda püspök bejelentése szerint az egyetemes egyház vállalta. fi ieánsegyesüfetek ui programja Az ifjúsági kérdés másik oldalát világította meg rendkívül alapos és széleslátásu jelentésében Istók Lenke tanárnő, a szövetség leányegyesületi titkára. A leánykörök mozgalma már hét éves múltra tekint vissza. E hét év alatt a leányegye­sületi munka két irányban fejlődött. Egyik he­lyen a lélek ápolására fektették a fősulyt s itt Csak a vallási érzület elmélyítésére, a pietizmus- ra fektették a fősulyt, a másik oldalon viszont a szellem gazdagítását, a kulturmunkát tekintették főcélnak, itt viszont a műkedvelő és szórakozta­tó elem került előtérbe. Végeredményében mind­két irányzat egyoldalú nevelést nyújtott és zsák- uccába jutott. Az oxfordizmus világmozgalmának tanulságai alapján uz újabb Icányegyesületi munka csakis a nevelési célok harmonikus összeegyezteté­sével szervezhető meg. Fejlesztenie kell a tes­tet, a lelket és az értelmet s e háromágú mun­kát ki kell egészíteni a gyakorlati szociális szol­gálattal. Az evangélikus szövetség dr. Szilassy Béláné fölszólalása értelmében kimondotta, hogy a leányköröket e négyes program alapján szervezi át és fejleszti tovább a szövetség bel- missziós tevékenysége keretében. A vezetők részére a ,,Luther" cimü folyó­iratban külön rovatot nyitnak s ha az anyagi lehetőségek megengedik, egy utazó titkárt is bekapcsolnak a mun­kába. E kérdéssel kapcsolatban a szövetség nagy sajnálattal vette tudomásul Chovan Sándor csetneki lelkésznek az iíjuságmozgalmi bi­zottság elnöki tisztéről való lemondását. Külön kiemelték a tíznapos csetneki diák- tábor megszervezése körüli érdemeit s mun­kájáért köszönetét mondva az ifjúsági moz­galom további irányítását Mohr Gedeonra és Istók Lenkére bízták. Dr. Baráth László jelentése kapcsán a szövetség kifejezte, hogy különleges súlyt helyez az evangélikus tanítóság nagyobbmértékü bekapcsolá­sara. fiz ' ui liturgia Az uj liturgia bevezetésének kérdését Kowarik Sándor ismertette. A szövetség kimondta, hogy a kidolgozott és a losonci templomban bemutatott istentiszteleti ren­det megküldi véleményezés végett az egyes egyházközségeknek. A liturgia ügyében egy év múlva hoznák végleges határozatot. fi magyar vikariátus Lic. Fizély Ödön ismertette a magyar vi­kariátus ügyében folyó tárgyalásokat, ame­■ i1 II ■HiUIII 11 ■111 Ilii UH ■IHllill II Dunántúli útikönyv Kisfaludy nyájas vi dékán: Sümegen és Badacsonyban Irta: Szombaíhy Viktor I egymás mellett békében. A hegyhát nagyrésze Esterházy Pál hercegé. Puttonyok csoportosulnak a társzekereken. Vigyáznak a finom, izes szőlőkre mindenkép­pen, — vigyáznak a tolvaj ellen, de vigyáznak rá mint „gazdasági remekműre" is, — a talaj, a nap érlelő sugara, a gondos munkáló kéz mind össze­játszik, hogy a híres badacsonyi bort megter­messze. Viszont itt semmivel sem olcsóbb, mint a városban s aki azt hiszi, hegy a Kisfaludy- há2ban kedvezményesebben jut a borhoz, az ke­servesen csalódik Igen, a domboldalon itt áll a Kisfaludy-ház is, — már tudniillik ama présház, ahonnan Kis­faludy Sándor epedve nézte Szegedi Rózáék bor­házát, a borházban is Szegedi Rózát, a Kesergő Szerelem tárgyát. Néha elrévül vala a költő szeme Csobánc, Szigliget, Tátika felé, — romok ezek a kékes hegykupokon, — vissza-visszaszállt azonban a pillantása mégis a Szegedi-tanyára. Az üzleti élelmesség a Kisfaludy-házból ide­genforgalmi vendéglőt alapított. Három eszten­dővel ezelőtt egyszerű présház volt, alig lehetett benne kapni félliter boron kívül egy darab ke­nyeret s a ,,Kisfaludy-szoba“ is szomorú, elha­gyott terem volt, a relikviákat tartalmazó szek­rények üvegjei betörtek akkortájt s közönyös né­met diákok az asztal tetején ülve nézték halszem­mel a balatoni világot. Ma nem ismerni rá az át­alakított házra: tornáca és napernyője, sistergő konyhája, pincére s cigánya van a háznak, kora tavasztól késő őszig húzódik ide a látogatók raja s ezévben negyvenezer látogatója volt a ház­nak ... A regényesebb hajlamuakat a szép kilá­tás és Kisfaludy, a gyakorlatiasabb elméket a bor hívja fel ide. Német, angol, belga, cseh, osztrák s olasz üldögél békésen a badacsonyi bor finom mámorában. Miért is nem adnak a heveskedő nemzeteknek néha egy-egy kis itókát, s fehér asz­tal mellé ültetve a genfi urakat, biztosan jobban kikecmeregnének ennek a világnak ragadós ká­tyújából . . . Serceg a zsir a serpenyőben, — halat sütnek. Ide kéklenek a fonyódi partok s a szőlőskádak­ban megkezdik az aranyszínű, édes must prése­lését. így, látványnak szép. A kis szőlősgazda azon­ban kesereg: sok a kiadása, a hegyoldalon való szőlőtermelés mindenképpen nagyobb anyagi áldozatokkal jár, mint a sikföldi s még akkor is, ha valaki a badacsonyi szőlőskertek egy paradi­csomi darabjának tulajdonosa: nyugtalanul nézi a bor erjedését, mert állandóan ezzel a kérdés­sel kerül szembe: hogyan, milyen áron s mikori adom el a boraimat... A BALATON partján immár becsukták a villák ablakait, a szállodákban eloltogatták a villanyt, bérlők és J tulajdonosok, fürdővendégek s pincérek haza­utaztak. Hideg szél süvít végig a nagy tavon s a békés kék szín haragos zöldre változik. Nin- j csen szomorúbb látvány, mint látogatott nyári fürdőhely az októberi szélben. Falevelek hulla­nak a tóba, költöznek a vizimadarak, a strand homokja nedvesen csomósodik s a pillangós vi­torlákat leszerelték. Zsalugáterek s fatáblák az ablakon, hervadnak a virágok, eltűnik az igaz­gatósági titkár: a szint, a mozgalmat, a derűt s a lármát méla, szürke egyhangúság váltja föl. Az ember eltűnik, — a c-4- '-’ ' KISFALUDY SZÜLŐHELYÉN vagyunk, Sümegen. Sümeg itt húzódik meg, a szelíd dunántúli lankák alatt, immár nem mesz- sze a Balatontól: ez az a táj, amely a kapitány­költőt, Kisfaludy Sándort úgy megihlette. Sümeg három dologról is nevezetes hát: várromjáról, Kisfaludyról s a Darnay-muzeumról. Várának csak romjai állnak s ahogy a délutáni nap rőt sugarai rásütnek, mintha a régi, nagy magyar lovagkor drámájának egy kései díszlete volna. Kisfaludynak mellszobra van szülőháza előtt, kis térségen, a veszprémi püspök nyaraló­kastélyának árnyas fái alatt. Kisíaludyért megál­lunk s a tornácos szülőházat megkeressük. Kas­ablakos, repkénnyel futtatott ház, erdészeti tiszt­viselő lakik benne, — ma is ,,aktív" lakóépület tehát, udvarán egy szolgálóleány fogad. A kes­keny szobácska, ahol Kisfaludy született, most hálószobaiorma, avult polgári bútorokkal. Az emléktáblán kivül semmi sem jelzi, hogy itt va­laha a Kesergő Szerelem regényes hajlamú dal­noka élt s viaskodott apjával, a karakán birto­kos úrral. Kutya és kocsi, virágágy, mosogató- teknő, szárított ruha s kerti kiskapu: ez látható a hajdani költő lakóhelyén, — de valami nagyon érdekeset meghagyott mégis a kegyelet. A fo­lyosó falán, nagy rámában függ egy darab öreg, szuette deszkapadló. A deszkapadló egyik he­lye lyukas, kikopott. A kegyelet rámába helyez­te a Kisfaludy kapitány ur íróasztala alatt levő deszkapadlót. A lyukas rész nem egyéb, mint a költő sarkantyus csizmájának nyoma: miközben a metrumot billegette ujjaival s a rímeket keres­te, csizmájának sarkával, sarkantyújával nagyo­kat döfött a padlón, amig az teljesen ki nem ko­pott. Ez a szálakra eső, megfakult, lyukas padló rámában a magyar irodalomtörténet egyik leg­érdekesebb tárgyi emléke-s egy költő vívódásai­nak valóságos bizonyítéka. Költőt nem ábrázol­tak jobban, mint ezzel a megkopott padlódarab­bal ... Darnay Kálmán régi ismerőse a muzeumjárók- nak. Ő is itt él Sümegen, az öregur, aki egész életét nagyértékü gyűjteményének szentelte. Fiatal korában kezdte gyűjtögetni a vidék törté­neti emlékeit, aztán ásatásba fogott, vásárolt, csereberélt s végül arra ébredt, hogy tökéletes kis múzeuma van. A Darnay-gyüjtemény ma, szakértők előtt, európai hirü. Lakásában állítot­ta föl a múzeumot, majd később átvette gondo­zásba az állam s jelenleg ott tartunk, hogy Keszt­helyre viszik az egész Darnay-gyüjteményt, meit ott jobban hozzáférhető az idegenek számára. Az idegeneket még ma is személyesen vezeti hí­res gyűjteményében Darnay Kálmán, a leglelke­sebb magyar történelembuvárok egyike. BADACSONYON most áll a szüret. A hegy lábától kezdve egész a tetőig borítja a szőlő a világhíres hegyet. Óriási támfalakkal védett megerősített szőlőtáblák ezek, finoman kövezett utjain százszámra ballagnak a kirándulók. Fölfelé komoran s izzadva, lefelé jókedvűen s dalolva. Alig van férfi, aki a kezé­ben ne cipelne egy-egy testesebb üveget. A Ba­laton partján a híres halászcsárda áll. Néhány év óta fürdőhely is a Badacsony-alja, a balatoni j hajók minden fürdővendéget elhoznak ide, mertj a fürdővendég, ha másüvé nem is, de a Bada­csonyra feltétlenül elmegy. Kastély és egyszerű szőlőkunyhó, villa s kápolna húzódik meg itt) lyek az egyházi főhatósággal a paritásos bizottság keretében folynak. A magyar érdekek teljesen párhuzamosan folynak a német kisebbség érdekeivel. Je­lentheti, hogy bizonyos alapvető pontok­ban már teljes a megegyezés az egyházi főtényezők és a kisebbségek álláspontja közt, más pontokra vonatkozólag folya­matban vannak a tárgyalások. A szövet­ség magáévá tette az elnökség fölterjesz­téseit a vikariátus vagy szuperintendencia kérdésében s elfogadta a vegyes gyüleke­zetek számára kidolgozott statútum terve­zetét. fi sa’fó Igen örvendetes adatokat szolgáltattak az evangélikus sajtó terjedéséről szóló jelenté­sek. A Szövetség céljait három lap és egy § naptár szolgálja. A Kowarik Sándor szer- l kesztésében megjelenő „Evangélikus Lap" | egyházpolitikai szemle, a Varga Sándor ) által megteremtett és vezetett „Luther" fo­I lyóirat népszerű hitbuzgalmi anyagot tartal­maz s ennek melléklete gyanánt jelenik meg az ifjúság számára az „Orgonaszó". A nap- _ tárt Stadtrucker Gyula szerkeszti s eddig a | naptár valamennyi példánya elkelt. örök, ha változó is. Gyönyörű az őszi Balaton, de ezt már nem sokan látják. A táncos dandy irodában körmei, a tizennyolcéves szekszepil Tacitust forditja, a vitorlás-parancsnok hirtelen csuzt érez a lábában s félórával később jár be hivatalába. Minden elenyészik. A balatoni szép nyár is. Csak Füreden van változatlan idény: Balaton- füred, — a bencések birtoka, — a szívbetegek Mekkája s mivel sok-sok szívbeteg van ezen a cudar világon, Füred nem zárja le üzemét. Leg­feljebb a meleg fürdőkádba húzódnak a fürdő- vendégek s úszónadrág helyett flanellruhákba burkolóznak. A szív betegei keresik itt gyógyulásukat s en­nek állított itt emléket Rabindranath Tagore: hársfát ültetett a parkba néhány évvel ezelőtt s e hársfához járnak zarándokolni azok, akiket az élet nagyon megviselt... Pory&szk? interpellációba a pozsonyi eveiősök zaklatása ügyében PRÁGA. — Dr. Porubszky Géza egye­sültpárti nemzetgyűlési képviselő a pénzügy- miniszterhez még a nyáron az alábbi inter­pellációt intézte (amely a képviselőházi [nyomtatványok között 1011—XV. szám alatt jelent meg): — Pénzügyminiszter Ur! Bratislava—Po­zsonyban mindazoknak az evezősöknek, kik saját csónakjukon ki akarnak rándulni a Dunán, engedélyt kell kérniök a vezérpénz- ügyigazgatóságtól. A vezérpénzügyigazga- tóság áttette ezeket a kérvényeket a bra- tislava-pozsonyi rendőrigazgatósághoz, hon- nét detektiveket küldöttek az illetőkhöz, akik az illetőket a legrészletesebb kihallgatásnak vetették alá, mintha valamely gyanú vagy vád alatt állanának. Kutatták nemzetiségü­ket, valamely párthoz való tartozandóságu- kat, miként szavaztak a legutolsó választá­son, jegyeztek-e munka- és államvédelmi kölcsönt, mi az anyanyelvűk, mily nyelveket bírnak, mily társaságba járnak, mily egye­sületeknek tagjai, résztvettek-e a Rotherme- re-ellenes akcióban. Egy iparostól megkér­dezték azt is, tagja-e az iparospártnak és ha nem, akkor miért nem. Ilyen és hasonló —• a tárgyhoz nem is tartozó —• kérdésekkel zaklatták a sportolókat, akik egyedül azt akarták elérni, hogy a Dunán tölthessék szabad idejüket. *-— A sok kérdezősköaes alapján a kérvé­nyezők hetvenöt százalékának minden meg- okolás nélkül megtagadták az engedély megadását. — Minthogy föltehető, hogy ezek a de­tektívek a bratislava-pozsonyi vezérpénz- ügyigazgatóság utasításának megfelelően jártak el ekként — a személyes szabadsá­got súlyosan sértő — módon és minthogy különösen a magyar meg német sportolókkal történt ez, a demokráciát mindenképen meg­hazudtoló és egy rendőrállamra emlékeztető, teljesen kvalifikálhatatlan eljárás, kérdezzük Pénzügyminiszter Lírat: 1. Hajlandó-e ezt a sérelmes tényállást megvizsgáltatni? 2. Hajlandó-e az illető közegeket megfele­lő kitanitásban és szükség esetében bünte­tésben is részesíteni? 3. Hajlandó-e megfelelően intézkedni, hogy a jövőbefi hasonló visszaélések ne tör-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom