Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-24 / 244. (4390.) szám

«

Mojso pftojjuso b seqo

tjejzainjoAÜiip iu.ii? jjqxu ‘rmSözaSaux vt.Őoj más <>i aS& füipad jsopozjaz-s y •zatjjspppzjezs ?J9A i? .ieqiuia zu ejjoA joqqa — qiauziaAon wymry}jaq:“ jiutb — ‘qas ASó xtea uBqpj pj ttepuini op ‘Sara soiuto jpm spjqjzjaza y

•qqpAoj qqjjp uosoqpq sp iBqqosBqJBj }]8qqaAU,in?[ u jjozSóa Jaqma zi? xrejnzvj

gtirjajzeuifeAS

qj ?.ii uf.oój jbjio<|is» .xaqma zu JoqqB ‘aq pu -bjjbj mán jze pj 1? mj &@ •tnznq xrapii uSum joqj.xiaj g sa intrtA uujpqi v ';xaqfma zb qnupj v aoasgia'tajoq] £jo nopjoj e oj u so jaqrna zb gtmy^4 rjsapozjezs b bjjx jöjj 9 a ouBASlffaq -xq g gp pmzs gqgqpy oj g jbabjxÁu g ana jaqrna Éiy -^azaÁSaaqaq aqspjgqxq g 91 y

•poznjqijo sí joq-.xoj qioziqpgi g 99 joapujBij) g xuqopoj zsSog mán aqqqj Xaoq ‘qurqoq ^áSlaszajt^a gq ;nopofgq g ina)i5as qoÁí?EA ppragqfgjj — iqBiipj g jjo-zsuji-ia ük jaqma zy •gqfg.i nasqiSos ASoxj. ‘apiaq paz9 ‘?|gf[gjqaj qosBqiBj g Á.o>oq ‘jjpj uoÁ$ -gn oy y' -qosreqjjuj g qgypgmg^apr *g[gq g qguoy g jjnASSara juloóub ngqjnazg jazsSg;

•pqqoj o-joa jjo<zoq?}B.iBq mán ea g.ioy g qyo'pmagagqiSam Siipiad aaqraa zy qpgjgzsya 99 yoig^pq g paqma zg Bjqopoj sp nop'oso.iqoq.őak; '91 ® BjjBqosSoxii jbxu jzjq

•gynznq jjejjoq

gz»q sí jsbajbzíi g mangq üxiuta ugqgq g jjejfaq ’ piaqma zg qgsomau qBuoj g jsojt

•©Mpjpq zoiroy g sp jsbajbzs jjpiSoui g ojj&jqojp.i sp jjozqjQqazsso jbj jpq ubjtkzjj •ojjpj gr ay jbabjiÁu g jaqma zy •bjsbajbSs g qgq|gygq gy pj upzam y •upyn sbajbzs g qgyynipniya sp nofyq uibj -gq g joqraa zg Áf?oq ‘yyazaÁSaayaq oy y

•jsbajbzs g ima -jo<jw mopnq mán xnBStBuijCob np 319za sp paq -an jrnui ^gqgqpy pf ugiyo naysy zg wopg mán inaqan iiam * ‘qafyq gjpgypq g i“oq ‘Sam ppaálua ap ‘ygssgAJgzs g qonpqya qggá pfgm ygramgytXni g ‘gmoq-py ngA yop — :yyoz9 ÁSt jaqma zy

•ayjpq

ypSpsyi®ae sp ■yiaqraa pqgy ugqSngy.igq g ‘ygfpiazsmozs iqqayazoq^ay" g ayga.taqyaj oy g jazsíSá joqimg ‘.ipm qaypaqazsaA ápqog

mgnuo

inzqya gypn-y mán py g XSoq 13n ‘aipfpyaS -ay py g ^opoggyoygpQ *sgAjgzs g g^py“am ■yza sp 'yyoA aioyaSáy dpzs ÁJoa qgnpy y •qayzgeAazsgö sgAigzs g §am py g íxam ‘Sipqos ^oq.igy mán za a(j •ygssgmjíSá qajaqima zg “am qoygyyg zg qayyp naq^assaqeq iiiapi

•ya ayzaiyaq aq-ziA g Síp -ad ‘igqgygq g ‘gqpyoSugyjgq g ^aqaj'aqma zg ‘aqppja zg ygqgpgA g ‘gjgj g ígqgagpgm y "nQpyqj g yyazaXyaqya noppm oyyoq pCnpyoyp napúira loqpyg ‘yoá! -gyiA g aiiayma.ia^írara uaigy zg aoqiray

2JO4SO >|DU9| D ||0>J 4J0JW ------»♦♦ —

' “oqfezs e 5011x1 ‘qoupí ABn jaarn ‘qaqaiaÁB ‘qospqÁiayd qa^sABay ayq —

oeqyteqoij imaizamyaABij p qEijoizsEymn uiao ue;nza Bypad qpuretn -jepEiu soqo zy -aqaq e jyypaiAjaq ;uaquESSEy uayazsopaa zy -eojoa qaqo sr Baui Báni ubjej 'eí -pro iq ‘ynqauani mau ja eo sa qEjjoizsEdoqBaia jof Auozig qiEjjo; qajsapdaj sa qajsa sí iqau qaqqasauuaA y "ej noiEBjyEq uias iquas ap ‘WoBoqEqqiaBaqapj qoBjop e xujaA azrai Eypny oiau oqfEZs y ’qazznja sa ?oq[Ezs e qassazaq -Bam ABoq ‘;iEA6oim qEjdEq sí EiAujEZg 1 jqsoÍEq uapoiru Eqo ze q -SEqAjajj —■> jOjqEiqazsag — jioqfezs E ja qnssaBia>sj —

:st 550 ‘sí pi wozBusqjaj jEoiEq -qesy) 'íjoa ojeaueajiAu eBeszeBi qaoapazsaq qaiaA spy e aQ nouaj qqEsoqoBaj E qipzpq iBqs qaaaA aqjnzs e 'qqanajajAnaBtBaj sa qqas -pjBaj e ;uod ABoq 'EjiojjE) qaoBasoajajmazs

íqe 'st oeAjo qnizoq yjo/^ qjo5B§jjBq uajoaq -qop BpEOEjjid ABa adaojEpsui jazsopja zy

jloqÍEZS g

ja qnssaBiayq jazsso quníBoj qEquiEqoyj íjoBani 'jBqoresEfoi oapazuo E|dojja oqfszs b ‘qonp -oqBAO jEssBinABa iuj Bioi 'Bipad ;;EjBzy uos E jniaq quEi qqoin-qqoja ABoq ‘qnfjej mau sa BAupq e izsiAja mqunpazsuiozs e Eq ‘qunjniQ qaqunuuaq qa-iaBui uajja spuiABa qaqaq e 5;i Ei;o}uoqBapj ^ESEpzsn so}Ejaopooj oqtszs B qajunj uaqq — •EApoJoqeqypy qaiaA siq E ej -joqEiq — ^qEqojso oeAjo qojABEA jiaipy —

•qaaaA

stq ABa jje taao ója dEu qiABa Eq ‘adaraiEp -Éra jazsopja ze bujoa qnjzsndiq uasaljaj uejej^ •qqEjEA qEjjozsEAB uaqqazsaj qiABapmra inán 'Pfejq -ozopeBbj qiAjauiBjEA ajjiAja jsoBEjsq e Eq ‘st qaqnao Sapj -jEAEBESooiziq sfpazsniozs e nopojpj nias tquas jsotn ‘pjoapoioi jfnqja naq -afapt sa azAjpzsaA s jsgraABa qpjjajzarajaABg

*“ 6Ct ~

•ZIJ09Z *s9Ap gy *BIPZ!D «SjbA

•zsaja zg apui soSugq uia^q ‘sapuasa 91 jazspuuaj y cgjfn UEA jji ‘zsp ze uba jji •noSe soqtuojopqv ‘jpui 3oiumnz más aqsoaqpjv ■jeiu jojgp uias jppeiu y ‘jaAajej e jnSjEg ‘zso ze qba jji

*ZSQ ZV NY A XXI

•ppaqsopjej, ‘soAp py ‘Ajojb^i Ajpqjog

•uaqSpsjajps e uapunn jnASaAjg •naaqa uba ÁjoSeq ASa qeso ‘sapuasa njej y ’ -uaSpi b qoqjaj b qauapzaq uipajpjos ‘uaSp ze jjo deu b jjazspAuajg

■fuj ipzs b qeso ‘qpjASeq jji ijnsnq jjpij\j *ppja zb sng ■deu b apui 9AJ0S sojij ‘qgsa Sosns jpzs uaqppja zy

■qasapuasa qppaa ze ASi sg ‘qajuauiya qgjepBUi sojBp y mqpu ‘SojBq nfjBA Aga qgső •euipu ‘soguBq uiau opj» zy

•Anpqj'pg

fcj *qáj -gyod q ‘jasz9f qjpiuag

'uaqpAan uajsi zy iiuupzspq jjoqozs Ági ‘uadpzs qojprpBgog ‘qajpssagjaq" au pjj ‘upqozsnq qojpjfy IBjjBp qippznqgalu s ‘upmaq sí qojpzzoyi nejau eq ‘pfera JazsAgg

•BJjep b un pzaqpa snpjoq uÉjBjgpji^ ‘gfpg aqazaq y jpfnpagaq jjojpx

•BJgjBApn qunzBji

jAupgazs íjajjnaq *BUBjn zoq jA'jouibsz

Aupjsiq BuzaA ‘jpedps

•deu íqajuad uapuji\r quBZzoq jejSodoqag *jjeA ajpuiazs jpqpuM ‘snpjoq Pjauaz Agg

•saaaoHH >iva v

*oaHa zv

•ppaqsopjgj, £,J ‘0 -ttta AlpqíRT ^uidizg

•qgupBgBJ aqgp ze ‘jpjijs e ‘guis y ‘qeugoui dAgamaJ B|'qiuoj íBOEqy •qaupjajp UBiEjtBioui Pjauiaj qjBq y •qBUiBUijB Ajőraoq aizs b qajp jji

•jjadaj inaseqos upj ajsJAoj b xueqpg ijajajp snq B iubjjbj sí uiau nej ug •efBiui qauAizs e jaj goAu UBqsBgoqoz ‘BgpJiA snq qijiAu qBuSBpuomaj b joh

•zijasz ‘saAp gy ‘epe^ iaqy

•Bjpfdguspjajnzs gÁ'uBsapp 9.f V ‘ejjBxiod jBJBqog qonjiJn uggopjog

*qtzpAnBj SBsgopjog ‘ingig qesa jjnuapniyvj ‘qxzBdxuod uaqqpq |g AgoqgjBA sí gg zy

*6?] •Bfjgq gaxu ejjxq mau jaqzaj 9jraoej y -gBJBq jpeijnAgiq bxj xjbujouioAu ‘sapaAuazs •jjaga aznj iubijia uagp sagajjag ‘jaja jjojÍEzaj b qpjuia snaoq ipuqos

•bujojbp uaqqazs bj\j sí jBpBiu b Eqiuípj ‘bujoa qqazs AgoqBjBA dBU jeiu b Eqjuiw

^qoiuapznq ‘qoiuja jjajjaq jjpiq ‘)J3iy\i iqoiuuaj jjajjaq jjaiq ‘jjpixu UBAgg ‘qBUEzsjB jjbjb qoggjjjs a qiq ‘qozB uoffEA •qoijBgam-gaiu ubsojbubíj ‘BAiopuogjg

nupAuBSapp ua zy Auozssb jjopjB zb zg ‘uibAjb ‘xuasog ‘xuogng ‘qunpBiuj Agn iiu ji^

*uiBjJBr jjozoq iBfjnijiqgl qojis y uBqEiujBpojYq Biupu qBjAunqia zb uun>j •jjazaqjajg jBjiBgnsdgu nxouiozs ‘jazsauuay 9pognAu uaqppj izsq

’uiagua gara jBgojpj UBqxuomjp qssa s ‘uiaujp jjaq joabj BAAgBqja bxu ipjrg ■JBqB jof qEsa Sipuixu aqjaj íyopjy ‘jBqejja EAjijisa jl'Bq uapuiui ;>j

N390X3W3X *VHYfdVNS3X33nZS VANVS3a3 ZV

IVSVUI MOH VAD VW SÍM

/

— m —

— 438 —

Mese a pletykás s&aiUácól

— 443 —

Boldogan éltek a madarak az erdőszélen. A rigók a bokrok alatt vidáman fújták nótájukat, a barázdabillegetők kecsesen barázdáról barázdára ugráltak és meg-megállva billegtették szép farkukat, a,, harkályok, mint szorgalmas ácsok, kopácsoltak a tölgyfák barna kérgén, a kakuk pedig időközönként a világba kiáltotta nevét, hogy őróla se feledkezzenek meg.

Kakuk! Kakuk!

A madárország bohémjainak, a verebeknek sem volt panaszra okuk. Egész nap élénken csiripeltek és ;ha megéheztek, nem kellett mész- szire repülniök, a közelben találtak magvakat és rovarcsemegét. Megelégedetten élhettek volna tovább is, ha meg nem jelenik közöttük egy szelekótya, hiú szajkó. Ez a szajkó mindenképpen magára akarta vonni a figyelmet és amellett könnyű életre vágyott. Rikácsoló hangja volt, tehát mint énekes nem számíthatott sikerekre, másképpen fogott hát a dologhoz.

Meghúzódott annak a bokornak a tövében, amelyikben az egyik rigó házaspár tanyázott és hallgatódzott. Eleinte nem sok siker koronázta vállalkozását, mert a rigó-papa békés egyetértésben élt a rigó-mamával és közösen táplálták a rigófiókákat. Egyszer azonban az történt, hogy a rigó-papa összeszólalkozott a rigó-mamával. Szerinte a rigó-mama elkényezteti gyerekeit, nem az életre neveli őket. Szó szót követett, rigó-mama igazának tudatában a sarkára állt, egyszóval: hajbakaptak.

Ez kellett csak a szajkónak! Nosza, röpült a harkály fészkéhez és ujjongva újságolta:

— Rigóek port hintenek a világ szemébe. Nem is élnek olyan boldog egyetértésben, mint ahogy azt az erdöszél népével elhitetik. Most is veszekszenek és olyan gorombaságokat vágnak egymás fejéhez, hogy égnek áll tőle minden toliam.

Harkályék kíváncsian hallgatták a hirt és hitetlenkedve hümmögtek:

— No, de ilyet! Lehetetlen! Hisz olyan boldogoknak látszanak.

A szajkó azonban diadalmasan letorkolta

őket:

— Csak látszanak!

És közben bekukkantott harkályéknak mélyen a fa odvába fúrt fészkébe. S mint aki jól

végezte dolgát, már röpült is arra a fára, amelyiknek egyik ágáról a kakuk kiáltotta nevét a világba.

— Kakuk uram. hallgass el egy pillanatra. Éppen most jövök harkályéktól. Sose irigykedj rájuk, hogy neked nincs állandó fészked, ahová tojásaidat tojhatnád. Itt vannak a harkályék. Valóságos faváruk van. Kívülről a tölgyfa jóvoltából szép is, belül azonban egy szemétraktár. Olyan hanyag, piszkos háziasszonyt, mint a harkályné, még nem is láttam. Legalább egy hete nem takaritottak náluk. A nagytakarítást pedig hírből sem ismerik.

így kezdte meg működését a szajkó. Mit tagadjuk, célját el is érte. Híres lett. Ha találkozott az erdőszél valamelyik lakójával, az már messziről biztatta:

— Kedves szajkó ur, mondjon már valami jó pletykát.

Különösen az asszonynép kedvelte. Idővel azonban nem elégedett meg azzal, hogy a megfigyelt és óriásira fújt hibákat szellőztette, Fecseges közben megkérdezte a gyanútlan madarakat, hogy mi a szomszédokról a véleményük és ha az kedvezőtlen volt, visszamondta.

— Tudod-e, kedves rigó uram, hogy a szemtelen kakuk téged hiú, öntelt, ostoba, bot- fülü énekesnek tart? Nem mondanám el ezt neked, ha nem lennék olyan jó barátod.

Ha két madár szembe találkozott, mingyárt egymás tollának estek.

— Te mered azt rólam állítani, hogy nekem csak döglött rovarokra telik?

—• Hallgass, csirkefogó! Te azt hireszteled rólam, hogy nem értek a fészekrakáshoz. Nesze! Nesze!

Pifí-paff! Oda volt a béke. Az erdőszéle örökös veszekedéstől volt hangos. A madármamák, ahelyett, hogy tojásaikon ültek volna, egymás tollát tépték. Itt volt a jó alkalom. Szajkó uram az őrizetlen fészkekhez settenkedett és kilopta belőlük a tojásokat és jóízűen elfogyasztotta. Volt aztán nagy sirásrivás, éktelen jajveszékelés, amikor a madár-mamqk és papák hazatérve, a fészket üresen találták. És mig azelőtt, ha megjelent a láthatáron az ijesztő ellenség, a vércse, vagy a kánya, nyomban

BOSZSRSSáNVgS MUTATVÁNYOK

„ÁRNYÉKV0NZÁS.“

Érdekes és bonyolult magyarázatu fizikai tünemény ez az „árnyékvonzás“, de igen könnyen előállítható 6 fáradság nélkül győződhettek meg róla.:

Nyissátok ki az ajtószárnyat ugv, hogy a lámpa fénye erős, éles árnyékot adjon az ajtóéiról a falon vagy a padlón.

Most egy kerek karimája szalma- vagy fekete keménykalapot tartsatok a lámpa elé úgy, hogy a kalap árnyéka az ajtó árnyéka közelébe essék. Ha a kalapot lassan, óvatosan úgy mozgatjátok, hogy árnyéka is lassan közeledjék az ajtóárnyék széléhez, akkor egyszerre csak azt a furcsaságot veszitek észre, hogy az ajtó árnyékából is kipuiposodik, kikerekedák egy kerek árnyékrész s közeledik a kalap árnyéka felé!! Nem furcsa?

A RAVASZ HATTYÚ.

Celluloidból való, pár filléres kis, játék- hattyúból készíthettek tréfás fröcskölőt, amivel nem túl érzékeny pajtásokat beugrat- battok:

A hattyú farkánál nagyobbacska nyílást vágtok, ahol a hattyutestet vizzel tölthétitek meg. A hattyú csőrénél és fejebubján egészen kis (gombostüszurásnyj) lyukat üttök.

Ha most a farkánál lévő nyílásnál belefojtok a. hattyúba., de úgy, hogy a fejebubján lévő nyílást ujjatokkal befogjátok, akkor a hattyú csőrét a szembenálló fiú felé fordítva, őt a csőrénél lévő nyíláson keresztül vizsugár éri.

Aztán adjátok át neki, próbálja ő is ki a játékot: Persze, neki nem szabad tudnia a fejebubján lévő nyílás létezéséről! Nem is fogja hát be a nyilast ujjával, belefuj a farkánál lévő nyílásba s akikor a fejebubján lévő lyukon keresztül önmagát locsolja lel! Miért?

HÓKA

LEHETETLEN KÍVÁNSÁG.

Egy gyereket megnyirt a borbély.

Kisvártatva pityerégve jön vissza a fiacska és igy szól:

— Bácsi kérem, anyuka üzeni, hogy csak fele ilyen rövidre tessék levágni a hajamat.

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Hegyen-völgyön táncot jár, hazaviszik,

szegen áll, mi az? __

Tiszta fehér születésem, lucskos, sáros temetésem, mi az?

Folt hátán folt, tü benne sose volt, mi az?

Télen szalad sebesen, nyáron hever csendesen, mi az?

Négy testvér egymást kergeti, de soha el nem érheti, mi az?

(•qpjaqisooq A.0911

‘pqunzs ‘ujzsodnq £pq ‘uzsuq :jaj9j&£)

KIS LEVELEK

Kern Mária. A pályázatra legkésőbb november harmadákáig be kell küldened kéziratodat. — Borbély Károly. Felvettelek a kis magyarok táborába.

HEGFEJTÉSEK

A 42. szára rejtvényeinek helyes megfejtése:

Keresztrejtvény: Katona, reb, kel. on, ma, hüt, ól, Hunt. gém, ről, akarat. — Ken, ab, ok, nem, alakul, rozoga, düh, túra., lék, rőt, ma. — Bemáth József rejtvénye: Vakáció.

— Riszner Jenő rejtvénye: 3345, 3452. 4523, 5234. — Fray Márta rejtvénye: Erdészlak.

— Szipina Mihály rejtvénye; Sere, kefe, lelő. adni, utas, sokoldalú. — Nagy Róbert rejtvénye: Bútor, utas, tar, os, r. — Schvarcz Rózsi rejtvénye: Tengerész. — Kálmán Jolán rejtvénye: Nap. Pál, láb, bal, lúd, dér. rák, kén, — Klucsik Tildus rejtvénye: Bandi, Adria.

A rejtvényeiket helyesen fejtették meg:

AIági József, :: Bíró István, Bénkö Ferenc, Bence Károly, Bernáth József, :: Darvas Attila, Darvas Szilárd, Dobos László, Diezkó Borbála, :: Forgách Ildikó, Forgách Klárika, Fekete János, :: Gúnya Mihály, Gergely Ferenc, :: Horváth Ferenc. Halas Kázmér, Halász István, :: Jelűnek Öli, :: Kovács Péter, Kis Ferenc, Kerekes Péter, Kern Mária, :: Láng Ede, László Dénes, :: Martos Béla, Molnár Teréz, :: Robh Bözsi, Riszner Karcsi, Riszner Jenő, Rozlosnik Bözsi, :: Sós Sándor, Sebők Éva, Sebők Juci, Sebők Palkó. Szecsey Klára, Szelei Miklós, :: Tóth .fenő, Takács Sándor, Török István, :: Virágh Vilma.

*