Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-09 / 231. (4377.) szám
B MIIP ilWllf I dasági és szociális sérelmei is mindenkor ugyanúgy sújtják a magyar munkásokat is. Ilyen körülmények között a legelemibb politikai okosság nem azt parancsolta-e volna, hogy a magyar szociáldemokrata párt is minden erejével azon a fronton vonuljon föl, ahol a magyar sérelmek orvoslása érdekében folyik a küzdelem? S ha csak kicsit is szélesebb látókörű és a kisebbségi magyarság érdekeit komolyan a szivükön viselő vezetők állanak az itteni magyar szociáldemokrata mozgalom élén, nem azt kellett volna-e tenniök, hogy még a beolvadással fölidézett helyzetben is minden kínálkozó alkalmat és eszközt megragadnak, csak hogy könnyítsenek a kisebbségi magyarság sorsán s legalább azokat a követeléseinket segítsék kedvező elintézéshez, melyeknek teljesítése nem ütköznék komolyabb nehézségekbe? A legnagyobb kormánypártok egyikében ülve, lett volna erre alkalmuk bőven, ehelyett azonban minden munkájuk abban merült ki, hogy néha-néha nagyhangú beszédeket eresztettek meg, szidalmazták, ócsárolták és elgáncsolni igyekeztek előbb a magyarság két pártja, utóbb az egyesült párt politikáját és akcióit s egyidejűleg fejbólogató Jánosok maradtak a pártjukban és abban az együttesben, amely ma a csehszlovák kormánykoalíciót jelenti. Pedig volt idő, amikor a magyar szociáldemokraták fontos szerepet tölthettek volna be kisebbségi életünkben. Azokra az esztendőkre gondolunk, amikor dr. Dérer Iván ült az iskolaügyi miniszteri székben s a szociáldemokraták szlo- venszkói vezérének ugyancsak lett volna alkalma elégszer, hogy egyetlen tollvonással orvosolja a legkirívóbb iskolaügyi és kulturális visszásságokat. Nem tette meg, de a magyar szociáldemokrata vezetők sem tettek soha egyetlen lépést, hogy elvtársukat rábírják erre. Ez lett volna az igazi nemzetmentő munka, nem pedig az a porhintés, amit a különféle ,.tanácskozásaikkal" és ,,emlékirataikkal" müveinek, beígérik annak a bizonyos „tollvonásának a politikáját, de azóta sem történik komolyabb lépés, emli- tésreméltó cselekedet a magyarság sorsának javítása érdekében. Pedig — ahogy Jaross Andor mondotta a legutóbb Léván — a magyarság kiábrándult már minden néven nevezett Ígéretből s csak a tetteknek hajlandó hinni. A magyarság érdekében álló komoly tetteket azonban az itteni magyar szociáldemokrácia mai vezetőitől s kicsire zsugorodott táboruktól a jövőben még kevésbé várhatunk, mert minden ilyen lépés ellentétben állana a vezető klikk érdekeivel. S itt van tulajdonképen a szlovenszkói és kárpátaljai magyar szociáldemokrácia egyre fokozódó válságának a titka. Hány német és szlovák kulturegylet van? KASSA. — Érdekes és ránk, szlovenszkói magyarokra nézve fölöttébb tanulságos összehasonlítást közölt a Novosti, a csehszlovák köztársaságban működő német és szlovák közművelődési egyesületek számáról és tagjairól. Cikkét azzal kezdi, hogy a csehszlovák nemzeti élet csak most kezd kialakulni és nagyon sokat kell behoznia e téren. A szlovák nemzeti önérzet tevékenyebb és áldozatkészebb kell, hogy legyen még külső vonatkozásaiban is. Figyeljük csak meg — úgymond — például német kisebbségünket, mely az itteni csehszlovák többséget egyenesen megszégyeníti a következő, imponáló tényekkel: A köztársaságban levő német nemzetvédelmi szervezeteknek (Kulturverband, Bund dér Deut- schen, Böhmerwaldbund, Südmáhrisohen- bund) kereken 7450 egyesületük van, ezzel szemben a csehszlovák nemzetvédelmi egyesületek összes száma csupán 3645, vagyis feleannyit sem tesz ki. Még nagyobb a különbség a tagok létszámánál, mert amíg például a német egyesületek 490.000 taggal bírnak, addig a csehszlovák egyesületeknek mindössze 150.000 tagjuk van. (Ebből a Maticának 23.000, a Slovenská Ligának 20.000). A lakosság számaranyát tekintve pedig azt látjuk, hogy amig a németek közül minden ötödik tagja valamelyik nemzetóvó egyesületnek, addig a szlovákok közül csak minden századik. És a magyarok közül? J* J* T>l^GAI-AVAGkARHlRLAR oii—iiimi in i íiiiii mini wímiiii mi—11 ni i ii ii 1937 október 9, szombat* UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztőségünktől.) A kormányzói jogkör, a kormányzói hivatal és a kormányzói tanács megszervezéséről szóló törvény életbeléptetését egész KárpátFencik István tiltakozott, aki egyik legutóbbi nyilatkozatában a következőket rögzítette le: —- A kormánypárti, különböző nemzetiségű lapok, különféle álhirekkel próbálnak éket veralján nagyszabású ünnepségek előzték meg. Október 7-én, csütörtökön este Kárpátalja minden városában és községében ünnepélyes manifesztáeiók hangzottak el arról, hogy október 8-án életbelép Kárpátalja autonómiájának első etapja. Este a hegyeken „örömtüzeket" gyűjtöttek, a falvakon és városokban ünnepélyeket tartottak, igy az ungvári városi tanács is manifesztációs ünnepélyt rendezett a városi mozgóban, melyre ingyenjegyeket osztott szét az érdeklődő közönség körében. Az országos ünnepségek előzményeihez tartozik, hogy az illetékes tényezők mindenütt úgy állították be ezeket az ünnepélyeket a nép előtt, mint Kárpátalja autonómiája bevezetésének örömnapját, úgyhogy Kárpátalján általános hiedelemként alakult ki az a vélemény, hogy október 8-ika valóban Kárpátalja autonómiájának születésnapja. E közigazgatási reformtörvény bevezetése ellen egyedül az Autonóm Orosz Nemzeti Párt, közismerten a Feneik-párt, képviselője, dr. ni az autonómista pártok kooperatív együttműködése közé. A kormányzói tanács megválasztása alkalmával a négy autonómista párt delegátusa sorshúzás utján' választotta még a kormányzói tanács tagjait. Pártunk elnöke és vezetősége nyílt- és magánlevélben is tudomására hozta Hrabár kormányzónak, hogy pártunk nem vehet részt egy olyan, szervben, amely nem önkormányzati testület és nem a szójm szerve* :— Mi nyíltan kifejezésre juttattuk álláspontunkat, — mondotta dr. Fencik képviselő, — mi az autonómia első etapjának a szojmvá- lásztás kiírását tekintjük! — Amig a választásokat ki nem Írják,; az orosz nemzeti párt nem vehet részt a kormányzói tanácsiban sem, Dr. Fenciknek az autonómiára vonatkozó álláspontját a másik három autonómista párt (a Kurtyák-párt és az egyesült párt két tagja)- is teljes mértékben osztja, azzal a kivétellel, hogy miként eddig, ezután sem akar kimaradni az életbeléptetett törvények révén meginduló közigazgatási életből, hanem aktivan akarja az ellenőrző szerepét vinni és az őslakosság érdekeit, ahol csak lehet, megvédeni. Azt azonban, hogy az október 8-án életbe- léptetendő közigazgatási reformtörvényt az autonómia első etapjának minősítsék, az őslakos autonóm blokk nem ismeri el és ez ellen- tiltakozik. itt ,M autonómia életbelépett — jelenti Hrabár kormányzó PRÁGA. — Hrabár kormányzó a Csehszlovák Sajtóiroda utján nyilatkozatot adott ki, amelyben a kormányzói hivatalról és a kormányzói tanácsról szóló törvény életbelépésének jelentőségét méltatja. A kormányzó azt mondja, hogy október 8-ika a legnagyobb történelmi napja. Kárpátaljának a köztársasághoz való csatlakozása óta. Kárpátalja autonómiájának törvénye a mai nappal életbelépett — jelenti ki a kormányzó — és ezzel megkezdődik az alkotmányban blzto- sitott jogi élete a tartománynak. A kormányzó végül háláját fejezi ki az állam vezető funkcionáriusainak azért, hogy Kárpátalját ^hozzásegítették az autonómiához". . A takarékossági bizottság elkészüli Csak albizottságok dolgoznak, a koalíció tovább civakodik A szocialista testvérpártok különös féltékenykedése PRÁGA. — A parlamenti munka még mindig a legszűkebb körben: a takarékossági albizottságban és a közös alkotmányjogi albizottságban folyik. A takarékossági bizottság csütörtökön Kalfus pénzügyminisz/JLí^h sósborszesz és most még IHtT / y tér jelenlétében a vasutügyi tárca és a nemzetgyűlés költségvetésének tételeit vizsgálta fölül. A takarékossági bizottság pénteken a nemzetvédelmi tárca költségvetését tárgyalta. Az ülésen megjelent Machnik nemzetvédelmi miniszter, Syrovy hadseregfelügyelő és Krejci tábornok vezérkari főnök. A délután folyamán az albizottság a vasutügyi minisztérium költségvetését veszi át s ezzel be is fejezi költségvetési munkáját. Beavatottak szerint ezzel még nem fejeződött be teljesen a költségvetés összeállításának munkája, mert az egyes miniszterek ragaszkodnak a költségvetési keretek kibővítéséhez és nem akarják elfogadni a takarékossági választmány által eszközölt törléseket. Ez ügyben még kedden folytatják a tanácskozásokat. A minisztertanács mai ülése is emiatt elmaradt A miniszterelnök hosszasabban tárgyalt a takarékossági albizottság elnökségével. A tanácskozás tárgya a jövő évi költségvetés volt. A közös alkotmányjogi albizottság csütörtökön a polgári törvénykönyv 173-ik paragrafusáig haladt előre. A bíróságok illetékességéről szóló javaslatot is munkába vette a közös albizottság és a javaslat első 34 paragrafusát tárgyalta le. A koalíció belviszályái A koalíció pártjai közötti sajtócivakodás tovább tart. Mlcoch volt iparospárti miniszter a Moravsky Denikben rámutatott arra, hogy a baloldal minden támadása ellenére az agrárpárt továbbra is a többség központ- A Venkov erre megjegyzi, hogy az úgynevezett vörös-fekete front két év óta tartó harcának balsikerei most végre magát a „szegények koalícióját" is belső civódásba sodorta. A két szocialista párt valóban veszekszik. A cseh nemzeti szocialista Ceské SÍ óvóban BeneS György hosszasan bizonyítja, hogy a szociáldemokrata Stivinnek nem volt igaza, amikor megtámadta Franké minisztert csak azért, hogy ilyen módon megvédje a cseh iparospárt miniszterét, Najmant. A szociáldemokrata Právo Lidu ezzel szemben azt állítja, hogy Stivin nem támadta meg Frankét, csak egy kérdést tett fel, amelyre eddig még nem kapott egészen kielégítő választ. Különben is a támadásokat a cseh nemzeti szocialisták kezdték, amikor lapjaikban felhívták párt- híveiket, hogy jelenjenek meg egy pártgyülé- sem ahová Najmam iparospárti minisztert is meghívták, hogy itt Najman fölött „népitéletet tartsanak" és a gyűlés aztán valóban a két koalíciós párt híveinek véres verekedésével végződött. A cseh nemzeti szocialista párt egy funkcionáriusát a napokban megvádolták azzal, hogy tízezres összegeket fizetett ki egy agitátornak az iparospárt, tehát egy másik koalíciós párt robbantására. Az agitátor eljárását egy lap politikai gangszterségnek aposztrofálta, de a cseh nemzeti szocialista párt elnöksége erre nem reagált. A szocialista viszály oka A két szocialista párt közötti hirtelen nézeteltéréseknek mélyebben fekvő okai vannak: .a csehszlovák szociáldemokrácia hatalmi féltékenységében. Föltűnő az egész vitában az, hogy éppen Franké miniszter személye: körül robbant ki és éppen akkor, amikor Franké külföldre készült, hogy a balti államokban kulturális egyezményeket írjon alá. A szociáldemokraták féltékenyen nézték, hogy Franké, amióta az iskolaügyi minisztériumot átvette, feltűnő előszeretettel a kulturdiplomáciára vetette magát Mint „kulturkülügyminiszter" bejárta Svéd- és Norvégországot, Dániát, Hollandiát, mindenütt hivatalosan képviselte az országot és kulturdiplomáciai egyezményeket kötött. Most ezt a szerepet a balti államokban folytatja tovább. A politikai körökben úgy ítélték meg Franké magaviseletét, hogy külföldi személyi kapcsolatainak kiépítésével voltaképen arra készül föl, hogy kedvező időpontban — Krofta távozása esetén — átvehesse a külügyi tárcát Ezt az aspirációt természetesen nem szívesen látják az agrárok, akik a külügyek intézésére a mai minisztergarniturából csak egyetlenegy embert látnak alkalmasnak: Hodfát. Most végül a szociáldemokraták is megirigyelték Franké karriérjét s ez a magyarázata, hogy a cseh nemzeti szocialista párttal való vitájukban pont Franké személyét kezdték ld. Nem lesz változás A belpolitikai, konstellációt illetően nagy jelentőségűek azok a szavak, amelyeket a köztársasági elnök a nemzetközi miunkahivatal küldöttsége előtt mondott. A köztársasági elnök ugyanis hangsúlyozta, hogy a legközelebbi években a csehszlovák politikában nem lesz változás, mert az alapvető pártok együttműködése biztosítva van, Peroutka ezeket a szavakat úgy- magyarázza, hogy ezzel a koalíció mai összetétele stabilizálódik. de viszont ez nem zárja ki újabb csoportok csatlakozását a kormánytöbbséghez, amelynek, magva a mai koalíció marad. Peroutka, a koalíció pártjait békitve azt is hangsúlyozza, hogy kalandos ötlet akár az agrárok kiszorítása, akár a szocialisták nélkül való kormánytöbbség alakításának gondolata. Csak a demokratikus egyezkedés fizetődík ki mindkét fél számára. Az agrároknak például szintén tud- niok kell, hogy á diktatórikus metódusok megkísérlése nem az őhasznukat szolgálná, mert ha diktatúrára kerülne sor, nem agrárpárt! ember diktálna, ezért a demokrácia megőrzése az agrároknak is cpp oly érdekük, mint a szocialistáknak. 2 ______ „M l az autonómia első etapjának a szójm választás kiírását tekintjük** Fencik képviselő érdekes nyilatkozata a kárpátaljai ünnepségekről •• •* A három autonómista ellenzéki párt képviselete a kormányzói tanácsban
