Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-06 / 228. (4374.) szám
^ ...... El őfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • A kéyes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ■ 11 e e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Fordulat az Unió külpolitikájában Roosevelt bejelenti az amerikai „elszigetelődés! politika0 végét Amerika részt vesz a „támadó fél“ ellen kimondott szankciókban! „Karanténbe a békebontókkal" Játék a szavakkal (*) A genfi bölcsek éveken át azon vitatkoztak, hogy mit érdemel az a hatalom, amelyik háborút kezd. Aztán azon vitatkoztak újabb néhány évig, hogy miről lehet felismerni a támadót. Az igazi parázs vita azonban csak azután következett. Tisztázni kellett — mint tudjuk — a támadó fogalmát. Ki emlékszik még az épületes vita részleteire, a körmönfont jogászkodá- Bokra, szavakon való nyargalásra, formulák szövevényes bozótjára, ami a vita folyamán őserdei bujaságban tenyészett el a téma körül, — ki emlékszik az ugynevezett finom genfi szócsatákra és a kulisszák mögül kiszűrendő sugdosásra, az intimitásokra, amiket a beavatottak vasárnaponként vezércikkben árultak el Európa szórakozott népének? Ki emlékszik az egész önfeledt, szinte gyermeki kergetőzésre szavak és fogalmak után, arra a delejes vonzásra, amit minden genfi vita árasztott magából s aminek bűvkörében úgy élt Európa, mintha csak azon múlna a világ népeinek boldogsága, vájjon tisztázódik-e a támadó fogalma vagy sem? Nos hát tisztázódott, mint tudjuk, szenvedélyes viták és fényes diplomáciai vacsorák árán. Bevonult a népszövetség egyébként is gazdag és kimerítő fogalomtárába, mint a béke egyik „igazi nép- szövetségi fegyvere*'. S most ott porosodik. Maga a népszövetség sem meri előhúzni. Megfeledkeztek róla s ha véletlenül belebotlanak, kikerülik vagy félretolják. Ha a népszövetségi tudósok nem tudják, mi nem tudhatjuk, ki kezdte, miért kezdte, jogosan vagy jogtalanul kezdte-e a távol- keleti háborút, — de az bizonyos, hogy ennek a kérdésnek firtatása megint hangos vereséget hozott a népszövetségnek. Talán jobb lett volna megint hallgatni vagy eltemetkezni néhány hónapig az aktákba, mint ahogy annakidején, amikor a sapnyol ügy kirobbant, eltemetkeztek izgalmas jogi problémákba. Valami mindig akad, ami foglalkoztatja a genfi elméket. Mig a fegyverek, mint az abesszin ügyben, nem teremtenek egyértelmű helyzetet, addig végre is félrefordulhat szemérmesen a népszövetség és másról beszélhet. De ha már beszél, beszéljen őszintén és vesse latba mondanivalói nyomatékéül egész erkölcsi súlyát. Igaz, hogy a japánokat nem érdekli a megbélyegzés s nem hederitenek rá, hogy mit mond a népszövetség, de most itt volna az alkalom, hogy a népszövetség nevezetes jogi fegyvereivel harcba szálljon. Hiszen majdnem két évtizeden át egyebet sem csinált, mint csiszolta ezeket a fegyvereket. Most azután, amikor végre itt lenne az alkalom, hogy használja őket, megfut saját fegyverei elől, megfut az elől az erősen leredukált, igazán csak erkölcsi értékű felelősség elől, amit a támadó fogalmáról alkotott elmélet alkalmazása hárít rá. Kiadtak egy jelentést a távolkeleti helyzetről s ebben a jelentésben a népszövetség tudósai kínos gonddal ügyelnek, nehogy véletlenül támadónak nevezzék Japánt, de azért éreztetni akarják, hogy elitélik magatartását s támadónak tartják. Micsoda kínos játék ez a szavakkal, micsoda végzetes lejáratása a népszövetség maradéktekintélyének. Mire való volt éveken keresztül minden olyan kérdést, amiben talán használt volna még Genf nemzetközi fóruma, félretolni, papírkosárba vetni vagy valami jelentéktelen méllékbizottságba tessékelni, hogy „elvi fegyvereket kovácsoljon" CSIKÁGO. — Roosevelt elnök egy csi- kágói óriáshid fölavatásánál nagy politikai beszédet mondott, amely hatalmas szenzációt keltett egész Amerikában. Roosevelt megállapította, hogy az Egyesült Államok is könnyen külföldi támadás áldozatai lehetnek, ha a „nemzetközi anarchia nem szűnik meg hamarosan**. Véleménye szerint olyan eszközöket kell teremteni, amelyek lehetetlenné teszik a támadást. Ilyen eszköznek „a támadó államok számára készült karantént** jelölte meg és azt követelte, hogy PARIS. — Berlinből érkezett jelentés szerint Blomberg német hadügyminiszter az Azori-szi- getekre és Madeirába utazik üdülés céljából. A párisi lapok rendkívül sokat foglalkoznak ezzel a tervvel. A Le Journal szerint a mai nemzetközi dielyzet következtében az utazás általános feltűnést kelt mindenfelé. A lapok kommentárjai általában kifejezik, hogy az utazás nem lehet tisztára magánjellegű és Blomibergnek bizonyára céljai vannak utazásával. Az Azori-szigetek és Madeira portugál gyarmatok az Atlanti-óceánban. Az Azori-szigetek ugyanazon a szélességi fokon fekszenek, mint Lissabon, 1400 kilométerre a szárazföldtől az amerikai útvonalon, óceáni repüléseknél gyaka népszövetség a háborús szándék ellen, amikor nemcsakhogy kedvét nem szegték a harcias hatalmaknak, de még csak alkalmazni sem lehet őket. Majd húsz évig tartott a népszövetség nagy erkölcsi fölfegyverkezése, minden oldalról ügyes jogi formulákkal vattázták körül a békét s közben nyitva hagytak minden ajtót az erőszaknak. Aki csak figyelmeztetni merészelt ennek az üres és szószátyár elveken való lovagolásnak veszélyeire, azt reakciósnak bélyegezték és a legképtelenebb vádakat vagdosták a fejéhez. Mussolini már évekkel ezelőtt sürgette a népszövetség reformját, megmondta, hogy ezzel, a csak elvi fegyverekre támaszkodó intézménnyel helyiérdekű konfliktusokat sem lehet majd megakadályozni vagy elsimítani. Most aztán kiderült, hogy a népa békét szerető államokat másként tekintse a világ, mint azokat, akik a békét veszélyeztetik. Ezekből a szavakból az olvasható ki, hogy Amerika hajlandó részt venni az esetleges szankciókban a támadó államokkal szemben. Roosevelt járványszerünek nevezte a világ törvénytelenségét és kijelentette, hogy minden erőt összpontosítani kell a béke megőrzésére. Az amerikai izolációs politika szerinte nem helyes s az Uniót is veszélybe döntheti. Az elszigetelődés nem védelem. Az Unió népe a jövőben kénytelen ran alkotnak légi bázist. Madeira sokkal délebbre fekszik, körülbelül hétszáz kilométerre Afrikától nyugatra. A legközelebbi hozzá eső szárazföld Francia-Marokkó. Az Azori szigetek és Madeira éghajlata rendkívül enyhe és sokan keresnek ott gyógyulást, igy néhány év előtt Pilsudski is ott tartózkodott. Károly király a madeirái szigeteken halt meg számkivetésben s ott is van eltemetve. Politikailag a szigetek óceáni fekvésük miatt jelentősek. Néhány francia lap már régebben azzal gyanúsította Németországot, hogy tengeralattjáróbázissá akarja kiépíteni a szigeteket. Portugália és Franco ugyan erélyesen megcáfolták e híreket, de azok még mindig tartják magukat, úgyhogy a francia lapok most kapcsolatba hozzák a régi jelentéseket Blomberg utazásával. szövetségben még annyi erő sincs, hogy ezekkel az elvi fegyverekkel éljen. Hogy ahol támadót lát, ott ki is mondja a támadóról alkotottt elvet, amit éveken át furt- faragott. El lehet-e képzelni, hogy a népszövetség erkölcsi nyomást tud gyakorolni Japánra s az ilyen üres megbélyegző nyilatkozatokkal ráveszi humánusabb magatartásra, amikor még saját szavaitól is megijed. Nem, mintha az erősebb szavak használnának, nem, mintha Japán meghátrálna a népszövetség megbélyegző ítélete előtt, de most már nem magáról az intézményről van szó, ami lehet rossz is, egyszerűen azért, mert azok, akik igazgatják, rosszul végzik a dolgukat, — hanem a népszövetségi elvről, amelynek végre is magasztosabb célkitűzései vannak, lesz tudomásul venni, hogy Amerika jövője a többi nép jövőjétől függ. Roosevelt beszédét az amerikai nyilvánosság rendkívül fontosnak tartja. Még soha amerikai elnök békeidőben nem tett oly szenzációs külpolitikai kijelentéseket, mint most Roosevelt Csiká- góban. A beszéd talán az amerikai elszigetelődés! politika végét jelenti s nem lehetetlen, hogy az Unió ezután aktivan részt fog venni azokban a rendszabályokban, amelyeket az európai népek a támadó fél megfékezésére foganatosítani akarnak. Különféle kombinációk Darányi és Kánya Berlinbe utazik? BÉCS. — A Neue Freie Presse Budapestről azt a hirt közli, hogy Kánya Kálmán magyar külügyminiszter még október folyamán Berlinbe utazik, hogy viszonozza Neu- rath báró német birodalmi külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatását. A lap közlése szerint valószínű, hogy Kányával együtt Berlinbe Utazik Darányi Kálmán magyar miniszterelnök is, akit Hitler kancellár is fog fogadni. mint életben tartani egy tehetetlen, üres szalmát csépelő bürokráciát. Az elvről, amelynek igazságos és helyes alkalmazása még mindig hozhat üdvöt az emberiségnek, különösen akkor, hogyha szembe lehet állítani azzal a nyers erőszak-politikával, mely most minden oldalról hallatja a szavát. Ha most a legutolsó percben azzá lesz, amire rendeltetve lett volna: minden nemzeti igazság fórumává, mely nem egyik vagy másik hatalmi csoportnak szolgai eszköze, hanem mérlegel és erkölcsileg támogat minden jogos nemzeti követelést. Az a tehetetlenség, amely a népszövetség minden lépését kiséri és az erkölcsi fegyvereket is kiveszi kezéből, annak a politikának következménye, amit éveken át a győzelem mámorától meg- ittasuk hatalmak diktáltak Genfnek. üdülés vagy politika? Blomberg német hadügyminiszter Portugáliába utazik Meglátogatja az Azori-szigeteket és Madeirát - - Különféle kombinációk
