Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-05 / 227. (4373.) szám

XVI. évf. 227. (4373) szám • Kedd • 1937 október 5

TkJB" I XVI*évf*227#(4373)szám■ • 1937 °któber5

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H kéyes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Mgges szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki,

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, U. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • ®

SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRfiHfl.

A garammenti magyarság zásünnepe Léván

laross:

A magyart ág tetteket vári

Hatezer főnyi tömeg vallott hitet az egyesült párt zászlaja és magyar programja mellett - A tömeg fele a 20-30 év közötti fiatal nemzedékhez tartozott - Porubszky: Politikamentességgel nem lehet dolgozni sem kereszténységért, sem a magyarságért

Jaross pártelnök a csehszlovák-magyar kiegyezés kérdéséről

A francia helyzet |

(sp) PRÁGA, s- A frank zuhan. A nép-j front bizonytalan.-, Jouhaux, a francia szakszervezetek ura kénytelen-kelletlen beleegyezik León Blum kormánya legnagyobb vívmányának, a negyvenórás munkahét törvényének revíziójába. A kormány méltóságteljes és komoí hangulatban minisztertanácsot tart Rambouillet-ben, a szocialista miniszterek egyhangúan csatlakoznak Chautemps polgári vonalához, amely alig különbözik már Laval és Tardieu gyűlölt rendszerétől. A kormány kiáltvánnyal fordul a francia néphez, mint a legnagyobb veszély pillanatában szokás, csillapít, megnyugtat, ígér. Nincs ok a pánikra, mondja, az ország közgazdasága egészséges, A kormány édesgeti* csalogatja a tőkét. Mindhiába, A frank tovább zuhan.

Ami ma a francia népfront kormányában történik, már csak vergődés. Senki nem mer dönteni az október 10-i és 17-i kantonális választások előtt és egy demokratikus államban lehetetlen is határozni, mielőtt a nép nem nyilatkozik. Közben ugyan a frank Európa egyik legalacsonyabban álló pénz- egységévé válik, a kfstőkés hallatlan károkat szenved, s három-négy hét elég ahoz, hogy pótolhatatlan veszteségek érjék a nemzetet, de hiába, ezen lehetetlen segiteni. Az igazi „redressement", fölemelkedés, csak a szimbolikus jelentőségű választások után kezdődhetik meg, addig várni kell. Mindenki tudja, hogy a francia közgazdaság megmentése kétféleképen történhetik meg: vagy a baloldali szocialista, vagy a polgári kapitalista recepttel, de ma, a választások előtti felemás helyzetben, a kormány egyiket sem meri választani, mert akármelyiket választja, a népfront szétbomlik, s ezért meddő minden. A kantonális választás után (melynek reális politikai jelentősége nincs, s csak amolyan „erőpróbának" számit, „fej vagy irás"-játéknak, amely eldönti, hogy „ki húzhat először) a szétbomlástól nem kell tartani. Ha a szocialisták és a kommunisták győznek, Chautemps beadja a derekát és a radikális párt ismét engedékeny játékszere lesz a népfront baloldali vezéreinek. Ha a jobboldal és a radikális párt megerősödve kerül ki a választásokból, vagy megtartja pozícióit, Chautemps szakit a szocialistákkal és a kommunistákkal, s pártja (a radikális párt) ismét a megerősödött középpártok jegyében folytatja politikáját, mint a népfront megalakításáig tette. Ez így két tiszta, egyenes vonal. A francia miniszterek —* valóban pártállásra való tekintet nélkül —* csak azért imádkoznak, hogy a választások hozzanak is valamiféle döntést, azaz valamelyik irány tényleg előtörjön, vagy háttérbe szoruljon, mert ha nem igy lesz, s ismét a mai 50—50 százalékos bizonytalanság és munkaképtelenség nyer megerősítést a szavazatok számának formájában, akkor a mai határozatlanság is megmarad, s a két hozzávetőlegesen egyforma politikai erő vitájában lehetetlen cselekedni és a parlamenti meddőségben tönkremegy az ország.

Ma Franciaország is eljutott oda, ahol a weimari német köztársaság állt, vagy amit az erők egyforma elosztása folytán a spanyol frontok megmerevedése jelent: két egyforma erő birkózik egymással, egyik sem tud döntést kierőszakolni, s egyik sem engedi, hogy az egészséges épitőmunka meginduljon. Parlamenti viszonylatban ez a

LÉVA. — (Kiküldött munkatársunk jelentése.) Léva városának és a környező járások magyarságának nagy napja volt október 3-a. A feledhetetlenül nagyszabású és gyönyörű magyar ünnepre a természet is ünnepi fénybe öltözött: a júliusi kánikulát megszégyenítő forrósággal omlottak az őszi nap perzselővé vált sugarai és aranyozták be a magyar nép fiainak és leányainak; szin- pompás viseletét s a veríték gyöngyitől ragyogó homlokkal meneteltek az egyesült párt uj zászlaja mögött a Garam-völgy lelkes magyar tömegei.

Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt lévai szervezetének zászlószentelése egy egész sor járás magyarságát megmozgatta s vasárnap a kora reggeli órákban valóságos népvándorlás indult meg Léva felé minden irányból'. A falvak magyar népe szekéren, kerékpáron s lovon jött be Lévára, a távolabbi vidékek küldöttségeit autó és vonat hozta. Mire elérkezett a 9 óra, a polgári iskola előtti gyülekező téren több ezer főnyi tö- nyi tömeg zsúfolódott össze.

Megindul a menet

A hatalmas rendezőgárda irányítása mellett a legpéldásabb rendben sorakozott fel a hatalmas menet. Fél tízkor érkeztek meg a pártelnökök, akiket a közönség lelkes ovációval fogadott,

A menet élén deli magyar falus! lovasok haladtak. Utánuk vonult a kerékpáros ifjak és férfiak beláthatatlanul hosszú oszlopa. Közel ezer kerékpáros vett részt a felvonulásban. A kerékpárok fel voltak virágozva s az egyesült párt zöld-fehér színeivel volt feldíszítve. Ezután a magyarruhás leányok szinpompás, gyönyörű csoportja következett, majd az uj lévai pártzászlót hozták magasra emelve. Az uj zászló után vitték a testvérszervezetek és a vidéki csoportok zászlóit.

demokrácia átka és egyetlen megoldatlan problémája: mi történik, ha két front 50—50 százalékos eloszlással áll egymással szemben, s a „remis" helyzetben lehetetlen a döntés, a cselekvés? Minden elrothad és elfajul, a meddő parlament a diktatúra előkészítője lesz, — nem csoda, ha most a francia politikusok hőn vágyják a választások előtt, hogy az eredmény tiszta és világos legyen, ne jelentsen újabb bizonytalanságot. Pedig a francia kantonális választások összetétele olyan; hogy a bonyolult számok különféle

A pártvezérek

Ezután következtek a pártelnökök, törvényhozók és országos pártvezetőségi tagok, Az első sorban haladt Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök, Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, országos ügyvezető pártelnök, dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, dr. Rmoskó Béla, az egyesült párt lévai járásának elnöke, Majthényi László, a zselizi járás elnöke, a második sorban dr. Aixinger László, Koczor Gyula és Kristóff Sándor pártigazgatók, Klain Ödön helyi szervezeti elnök, majd Antal Gyula polgármester, Majthényi Lászlóné, Bolemanné Zorkóczy Atalla, Schubert Tódor, Bojsza József, Pintér Béla stb. stb. A komáromi szekeresgazdák küldöttségét Páti Nagy Mihály vezette.

A törvényhozók közül dr. Szüllő Géza parlamenti klubelnök és Füssy Kálmán szenátor is készült résztvenni a lévai zászlószentelésen. Szüllő Gézát azonban családi gyásza és Füssy Kálmánt betegsége akadályozta meg megjelenésében.

A pártvezetőség után következett a közönség beláthatatlan tömege. Egybehangzó becslések szerint a felvonuló menetben legalább hatezer ember vett részt s amerre a menet elhaladt, az ucca két oldalán további ezrek állottak sorfalat. Örvendetes jelenségként kell megállapítani, hogy a magyar falvak ünneplőben felvonuló népének legalább fele a húsz- és harmincévesek soraiból rektrutálódott, fényes bizonysága annak, hogy az egyesült párt keretei között foglal helyet a katonasorból1 kinőtt uj magyar nemzedék is. A menetben több falusi zenekar felváltva játszott indulókat.

Istentiszteletek

Fél tizenegy óra volt, mire a menet zöme a pártirodához, a katolikus templomhoz, továbbá a református templomhoz ért el. A közönség tekintélyes része élén a pártvezéjátékos csoportosításából bárki a saját győzelmét olvashatja. ki, s igy megvan a veszély, hogy ismét nem lesz győző és legyőzött. A demokraták könyörögnek: bárcsak „tiszta" lenne a győzelem, s olyan többség születne, amelynek nevében „diktálni" lehet, mert ma már a demokraták is tudják, hogy a demokrácia legnemesebb alapelve: az emberek véleményének szabad és igazságos összeegyeztetése, a „contrat social az ideológiai harcok légkörében megszűnt, s a demokrácia ritkán lehet más( mint egy

rekkel a templomokba vonult az ünnepi istentiszteletre. Amerre a törvényhozók elhaladtak, a közönség mindenütt lelkesen éltette őket. A Tómai katolikus templomban az ünnepi istentiszteletet Misdiák István szentszéki tanácsos, plébános celebrálta fényes papi segédlettel. A református templomban Antal' Gyula polgármester-lelkész tartotta az istentiszteletet.

A sporttelepen

Az istentisztdetek után a menet újból felfejlődött s felvonult a Lévai Tornaegylet hatalmas sporttelepére. Felejthetetlenül impozáns látvány volt, amikor a tömeg körül- özönlötte a díszes szónoki emelvényt, amely körül magyarruhás leányok állottak föl széles körben. Az emelvény közelében állottak föl a lévai zászlótartók. Az uj fehér-zöld selyemzászló előtt félkörben a testvérszervezetek húsz zászlója helyezkedett el. A zászlók nagyrésze az egyesült párt zöldfehér színét és arany kezdőbetűit viselte. A szónoki emelvény mögött kisebb tribün volt fölépítve, amelynek ülőhelyein helyezkedtek el a törvényhozók, a pártvezetőségi tagok és a vidéki küldöttségek vezetői. Ide a diszgyülés megnyitásáig megérkeztek dr. Gürtler Géza és dr. Salkovszky Jenő tar- tománygyülési képviselők, továbbá Bándy Endre evangélikus főesperes ,is.

A diszgyülés megnyitása

A közgyűlést jóval 11 óra után Klain Ödön, a helyi pártszervezet elnöke nagyhatású beszéddel nyitotta meg. A beszédeket hangszórók továbbították, úgy hogy a tömeg mindenütt jól hallotta a szónokokat. Klain Ödön elsősorban a pártvezéreket és a törvényhozókat, továbbá a vidéki kiküldötteket üdvözölte, majd a pártegyesülés korszakos jelentőségét méltatta. Isten áldását kérte végül a zászlóra és a magyar ösz- szetartásra. Szavait zugó helyeslés fogadta.

FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN

demokratikusan megválasztott többség diktatúrája. Erre a legékesebb bizonyíték éppen Franciaország, ahol ellentétes nézeteket „összeegyeztetni" nem lehet, s az ország érzi, hogy a kiút a meddőségből az, ha végre valaki abszolút többséget kap, s e többség azután a „va victis"-t szem előtt tartva, kényre-kedvre- diktálhat mindenben, mint Sztálin, Mussolini vagy Hitler.

A francia életben annál inkább fonák a helyzet, mert tényleg úgy van, hogy az országot bárki könnyedén kivezethetné a gaz-