Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-31 / 249. (4395.) szám
14 frraca-MAfi^AR-mELflB 1937 tetőbe? 31, vaa&sgffp. /^KÖZGAZDASÁG if A rovatért LÜKö GÉZA felel. Ideges konjunktúra KASSA. (s. i.) — Az európai gazdasági konjunk túráról szóló jelentések — jól tudjuk — gyakran vál nak bizonytalanokká a politikai helyzet napi változó sai között. Az ideges európai konjunktúrát rohamok rázzák meg: tőzsdekrachok és egyebek. Jobb is, ha nem törődünk az európai konjunktúrával, törődjünk csak a magunkéval, a úgynevezett szlovenszkói konjunktúrával. Bizonytalan ez a konjunktúra, egyesek határozottan azt mondják, hogy van, mások azt, hogy nincs, sőt előfordul, hogy holnap ugyanazok tagadják, akik ma még állították. Látszólag némi bizonyosságot nyújt e kérdésben a kassai kereskedelmi és iparkamara titkári jelentése, amely a minap tartott közgyűlésen hangzott cl. A kassai kamara felöleli Keletszlovcnszkót és Kárpátalját és az optimista jelentésből megtudhatjuk, hogy mi a helyzet ezen a számunkra legfontosabb vidéken. A jelentés adatat úgy vannak csoportosítva, hogy a konjunktúra létezése feltűnővé váljék. A munka nélküliség 64.2Ö százalékkal csökkent, az iparüzemek száma gyarapodott, ugyanúgy a vasúti forgalom is növekedett. A teherszállítás ugyan csak bizonyos anyagoknál mutat emelkedést, igy az ércszállifásban 100 százalékos, a faanyagok szállításában 30 százalékos javulást. Viszont részletes jelentést adott ki a kamara, amely arról tanúskodik, hogy „az egyéb ként mutatkozó" konjunktúrában a kerületben csak kevés szakma részesedik, a kereskedelem pedig egyáltalán nem és a kisiparban is csak az építkezési iparral kapcsolatos ágakban javult a helyzet. De még a legjobban prosperáló acélgyártásban is nagy eltolódások mutatkoznak. A nagyüzemek még na- gyobbakká váltak, viszont a kisüzemek sorvadása tovább tart. A bennünket leginkább érdeklő mecen- zefi ásó- és kapagyártás helyzete a kamarai jelentés szerint továbbra is „kedveződen". A híres stószi kések gyártását már alig néhány kis cég folytatja gyenge eredménnyel, de tovább tengődik a kisipar majdnem valamennyi ága. Az építkezési ipar konjunktúrája, amely pedig egyebütt a legerősebben mutatkozik az acélipar és faipar konjunktúrája mellett, Keletezlovenszkón és Kárpátalján lényegesen alábbhagyott., Kassán a javuló tendencia megtorpant a középitkezések megszűnése folytán, a szlovenszkói építkezési konjunktúra is csak Csorbától nyugatra tart még a jelentések szerint, Csorbától keletre azonban lényegesen kisebb volt, mint tavaly. Az egyéb kisebb iparágak helyzetéről szomorú képet fest az — ismételjük —• optimista jelentés, igy például azt mondja, hogy a kamarai kerület nagy- multu nyomdaipara évek óta kedveződen viszonyokkal küzd és a fejlődésben visszamaradt. A legfeltűnőbb pedig, hogy éppen a kereskedelemben mit sem akar tudni a helyzet javulásáról a titkári jelentés. Lényeges változás nem történt az elmúlt év óta és ez azért elgondolkoztató, mert Keletszloven- sZkön és Kárpátalján — minthogy e vidék általában a legjobb akarattal sem nevezhető ipari vidéknek — főleg a kereskedelemben mutatkozik meg a gazdasági helyzet változó képe. A kereskedelem pedig, amelyről a jelentés csak általánosságban emlékezik meg, részleteiben a méretekhez képest erős hullámzásokat mutat. Vannak szakmák, amelyek fokozatosan sorvadnak, viszont más szakmákban időnkint nagy fellendülés mutatkozik, de a rákövetkező hónapokban minden indokolt várakozás ellenére teljes üzlettelenség következik be. Különösen a textilszakma egyes ágaiban fordul elő, hogy a jól sikerült szezon hatása alatt a kereskedő nagy bevásárlásokkal készül fel a következő szezonra és ekkor már — csodálatosképpen — majdnem minden áruja a nyakán marad. Ez a bizonytalanul hullámzó konjunktúra jellegzetes Szlovenszkó egész gazdasági életében. A mezőgazdaságban talán még inkább, mert itt a termésviszonyok változásai is befolyásolják a nyugtalan „konjunktúrát". A természet titokzatos megnyilvánulásai mindig alkalmazkodnak valamiképpen az emberi társadalom életének hullámzásaihoz és ha valamikor az üstökös háborút jelentett a babonás embernek, úgy most az időjárási katasztrófák, az év első felében történt árvizpusztitások, jégverések, felhőszakadások, stb. vetítették fel az egész gazdasági élet bizonytalan képét, Európában mesterséges konjunktúráról beszélnek, fiehéz volna kikutatni, hogy milyen útón-módon hat ki ez a szlovenszkói gazdasági életre: ha a partokon nyugtalan hullámverés van, abból nehéz megállapítani, hogy a végtelen tengeren hol tombol vagy készülődik a vihar. Gazdasági életről van sző, elégedjünk meg tehát, ha körülnézünk a magunk (háza táján: ezen a csendes Vidéken e tekintetben több zavaró körülményt látunk. Azt látjuk, hogy egyes emberek gyors tempóban meggazdagodnak, mint a legnagyobb konjunktúra idején, mások munkanélküliek, mint voltak évekkel ezelőtt és sokan most jutottak el a tönkremenéslg, a többség pedig nem tud határozott választ adni, ha megkérdik tőle, hogy miként megy a sora. Hogy milyen ez a konjunktúra, arra a leghivatot- fabb intézmény, a kereskedelmi és iparkamara sem tud biztos választ adni. Az általános bevezetésben pemes optimizmussal állítja, hogy van, a részletezésben pedig egyre bizonytalanabb^ válik. így a titkári jelentés. Hát még a valóságos cletl . < Nem egységes az egyes iparágak fejlődése GyttngQlés a vasipari kivitelben - Kedvezőtlenül alakul a textilipar helyzete - 16 az építkezési tevékenység - Nyugtalanság a fapiacon PRÁGA. — A Csehszlovák Nemzeti Bank ma tette közzé a szeptember és október elejére vonatkozó gazdasági helyzetjelentést. A jelentés szerint a cukorgyárak nagyrésze már megkezdte a kampányt. Az elmúlt kampányban 726.600 tonna cukrot állítottak elő az azelőtti kampány 571.194 tonnás mennyiségével szemben. Az uj kampányra 41.405 tonna cukrot hoztak át. A szeszgyártás a tavalyi színvonalon mozog. A hajtóanyag céljára szolgáló szesz elhelyezése emelkedett. Megindult a keményítő- kampány. Az exportmalátagyárak már ex- pediálták külföldre első küldeményüket. A sörgyártás júliussal szemben 10.6 százalékkal csökkent, a január—augusztusi időszakban azonban 8.5 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a kenyérfogyasztás azonos volt a tavalyival. A kávéfogyasztás javult, az ecetfogyasztás augusztussal szemben csökkent. A széntermelés szeptemberben emelkedett, 1626 tonna kőszenet és 1559 ezer tonna barnaszenet termeltek ki. A vasiparban szeptember hónapban augusztussal szemben, ami a kivitelt illeti, gyöngülés észlelhető. Egyébként a foglalkoztatottság az előző hónapok kedvező színvonalán mozog. A gépipar helyzete az elmúlt hónapokhoz hasonlóan kedvező. A megrendelések biztosítják a foglalkoztatottságot.. A kőiparban élénk a kereslet s nem lanyhul az érdeklődés az építkezési anyagok iránt sem. A kilátások kedvezők. Az üvegkivitel emelkedő irányzata szeptemberben megmaradt, bár már nem érte el azt a színvonalat, mint az előző hónapokban. Az üvegkivitel 6.2 millió koronával, azaz 10.8 százalékkal emelkedett. A táblaüvegkl- vitel kilátásai nem a legkedvezőbbek. Az építkezési mozgalom az előrehaladott idény ellenére is kedvező nemcsak a városokban, hanem a vidéken is. Az év nyolc hónapjában a köztársaság 38 nagyobb városában a kiadott építkezési engedélyek száma 9.5, az építkezések köb- tartalma 14.2 százalékkal emelkedett. A fapiacon a helyzet ismét nyugtalan a fűrészüzemek anyagellátása miatt. Ezért a faipari és általában a fafeldolgozó körök a normális fakitermelés teljes hányadának fölszabadítását kívánják. Az is meglehetős nyugtalanságot okoz, hogy , a nyersanyagot mértéktelenül drágítják. A fabutoriparban a foglalkoztatottság kedvező. A papíripar foglalkoztatottsága állandóan . kedvező színvonalon mozog. A textiliparban az év második felében bekövetkezett kedvezőtlen fejlődés szeptemberben is folytatódott. A megrendelések csökkentek. Ezt a helyzetet a nyersgyapot áralakulásával hozzák kapcsolatba. Érdekelt körök remélik, hogy a nyersgyapot árának állandósulásával a kereskedelem felélénkül és a foglalkoztatottság is javulni fog. A konfekciós ipar helyzete jó. A bőrpiacon iá kedvezőtlen világpiaci fejlődés folytán a kereslet nem volt olyan nagy, amint azt várták, ami részint a nagy készleteknek is tudható be. Egyébként a bőripar foglalkoztatottsága változatlan. A cipőipar foglalkoztatottsága jó. A vegyi ipar forgalma szeptember hónapban az előző hónapok színvonalán mozgott. Azonban a textil- és a bőripar részére szükséges vegyszerek előállitása terén lanyhulás észlelhető. A kiviteli nehézségek még állandóan fennállanak. Bonyodalmak a romániai gabonaszáilitások körül BUKAREST. — Munkatársunk jelenti: Néhány nappal ezelőtt prágai illetékes körök kijelentették, hogy Csehszlovákia a közeljövőben 3000 vagon rozsot vásárol külföldön, ebből 2800 vagont Romániában. Ezért nagy feltűnést keltett, hogy a román gabonaértékesitő bizottság Negura korporációs miniszter elnöklete alatt Csehszlovákiába 72,000 vagonra adott kiviteli engedélyt. J\ bizottság kimondotta ugyan, hogy a romániai exportőröket semmi kártérítés sem illeti meg, ha a csehszlovák behozatali engedélyek ki nem adása miatt nem tudnák leszállítani a kivitelre engedélyezett mennyiséget. Ezt azonban az érdekeltek csak formalitásnak tartották, annál is inkább, mivel Negura miniszter közvetlenül az ülés előtt jött haza Prágából, ahol a román gabona átvételéről tárgyalt. Az érdekeltek ezt a záradékot már csak azért sem vették komolyan, mivel Románia egyidejűleg tekintélyes textil- és vasáru pótkontingenst engedélyezett abban a föltevésben, hogy Csehszlovákia is újabb román árumennyiségeket vesz át. A román gabonabizottság a helyzetet annyira biztosítottnak látta, hogy a kiviteli feltételeket a legapróbb részletekig kidolgozta. E feltételek között szerepelt az is, hogy a hét ezer lejes kiviteli prémium csak abban az eset ben jár, ha az exportőrök a gabonakivitel 25 százalékos arányában romániai bort is visznek ki Csehszlovákiába, Ebből a célból minden vagon exportbuza után 2000 lejt kellett volna letétbe helyezni arra az esetre, ha az exportőr nem tudna egyúttal bort is szállítani. Ezek az összegek a román borgazdálkodás céljait szolgálták volna. A román gabonaexportőrök még nem is kezdhették meg a nagy export előkészületeit, amikor Bukarestbe az a hir érkezett, hogy a Csehszlovák Gabonatársaság a már megállapított 2800 vagon rozson kívül nem hajlandó román gabonát átvenni. Csak egyetlen kivitelt engedélyeztek a Skoda- müvek kompenzációs üzletei számára. Ebben az esetben 5000 vagon buzakivitelről van szó, amelyek lebonyolításában a román „Saresc“ cég is közreműködik. Ez a kivitel az egyetlen, amely nem csehszlovák korona, hanem lej ellenében történik, hogy a Skoda-szállitmányokért a bukaresti Skoda- képviseletnél befolyó összegek nem kerülnek átutalásra Csehszlovákiába, hanem román felvásárlásra szolgálnak. Most már az a kérdés, hogy mit szólnak a román körök ehhez a megoldáshoz, mert a kivitel engedélyezésének egyik előföltétele a kiviteli cégek ama kötelezettsége, hogy a befolyó exportvaluta 75 százalékát a Nemzeti Banknak adják át. Nincs kizárva, hogy a gabonakivitel meghiúsulása a pótkontingensek sorsára is kihatással lesz. A bonyodalomnak van még egy megoldatlan része. Szó van a rózsahegyi textilgyárról, amely hétszáz munkást elbocsátott és további nyolcszáz munkás elbocsátásáról tanácskozott. A vállalat válságának oka az volt, hogy a cég nagyobb szállításokat eszközölt Romániába, az áruk értékét azonban nem kapta meg A román kormány azonban hajlandó volt 2000 vagon gabona kivitelét engedélyezni. A textiláruk megfizetésének ezt a módját azonban a föld müvelésügyi minisztérium és a Gabonatársaság nem akarta engedélyezni. Később mégis meg adták az engedélyt, mert máskülönben nem lehetett volna elkerülni a rózsahegyi gyár katasztró fáját. Hogy mi van ezzel a 2000 vagonnal, hogy bennfoglaltatik-e ez a 2800 vagonos tételben, amelynek behozatalát Csehszlovákia engedélyez te, az egyelőre nem világos. A csehszlovák üzlet elmaradása erősen meg rázkódtatta a román gabonapiacot és elősegítette az utóbbi időben érezhetővé vált bessz-mozgalmat. A búzapiac után a tengeri-piacon is megrázkódtatás érezhető. A nagybani ár vagononként 22.000 lejre esett vissza. Ennek két oka van: Argentínának kitűnő tengeritermése volt és a legtöbb európai piac el van látva tengerivel. Ehhez járul, hogy Romániában néhány hónap óta tengeri-kiviteli tilalom áll fenn. A román termés azonban nem olyan rossz, mint azt gondolták, úgy hogy a legutóbbi hónapokban öO.OOO vagon tengeri áll rendelkezésre, amit nem lehet belföldön elhelyezni, kivinni pedig nem szabad. A kormány gazdasági bizottsága a napokban fog dönteni afelett, hogy fenntartják-e a kiviteli tilalmat, vagy szabaddá teszi-e a kivitelt. Ha gyors intézkedés nem történik, akkor már a kivitel engedélyezése sem használ s Romániai búza után nem fogja tudni értékesíteni a tengerit sem. (—) Megtagadott csődnyitási kérelem. A besztercebányai kerületi bíróság a Fazekas István püspöki lakos és Sira Jarosiav zólyomi kereskedő elleni csődnyitási kérelmet megtagadta. A rózsahegyi kerületi bíróság a Makovicky Péter rózsahegyi cég Makovicky Miklós nevii alkalmazottja elleni csődnyitási kérelmet tagadta meg. (—) A legszáporább kukoricacső. Nagyszől- lősi tudósítónk jelenti: Nagyszőllős határában Mády Zsigmond gazdálkodó kukoricaföldjén párjátritkitó kukoricaszárra talált: a kukorica- tő egyetlen törzsén kilenc cső kukorica termett. Mády a különösen termékeny kukoricát felküldte Prágába a mezőgazdasági intézetbe. Nemrégiben Magyarországon, a zal'amegyei Bak községben találtak hétágu kukoricacsövet, amelyet a budapesti mezőgazdasági muzeum vett meg 150 pengőéit. Lópokrócok vízhatlan gyapjúból és szőrből, szürke alap kék csikkal. •Nagyság 120/116 186/190 166/200 em I. Minőség 62.— 76.— 92.— II. „ 54— 64.50 80 — III. „ 49— 60— 75.— IV. „ 36— 45— 54— Szállítja: Agrár textilek nintaraktára, Bratislava, Hvie doslávtér (Promenade) 30/P. a Carlton szálloda és városi sörgyárra] szemben. Kérjen képes árjegyzéket ingyen. A szeptemberi adóbevétel közel 116 milóval alacsonyabb a költségvetési előirányzatnál PRÁGA. — Az állam adó- és illetékbevételeire vonatkozóan ma közzétett adatok szerint szeptember hónapban az adókból, illetékekből és kisebb monopóliumokból eredő bruttó bevétel szeptember hónapban 678.87 millió koronát tett ki. Ez az összeg a mulíévi szeptemberi bevételt 112.42 millióval múlja felül, de 115.59 millió koronával kevesebb a költségvetési előirányzatnál. A dohányjövedék 106.5 millió koronát szolgáltatott be az állampénztárnak. A január-szeptemberi teljes adó- és illetékbevétel összege 7,150.08 millió koronát tett ki, azaz 846.05 millióval többet a tavalyinál és 0.05 millióval kevesebbet a költségvetési előirányzatnál. A kilenc hónapban a dohányjövedék az állampénztárnak 838.5 milliót szolgáltatott be, azaz 16.5 millióval kevesebbet a tavalyinál és 102.5 millióval kevesebbet a költségvetési előirányzatnál. Tarlós „átmeneti" váíságpótfék PRÁGA, — Mint már röviden a PMH is jelentette, a napokban két igen fontos törvény- javaslatot bocsátottak miniszterközi észrevételezési eljárás alá. Az egyikkel a jövedelmi- és tan- tieraadó átmeneti pótlékára vonatkozó törvényt akarják meghosszabbitani az 1938—1942. évekre; azaz öt esztendőre. A másikkal — változtatással — a forgalmi- és fényüzési adó átmeneti pótlékára vonatkozó törvényt akarják meghosz- szabbitani az 1938. évre. A változtatás abban áll, hogy az eredeti törvényből kihagyják azt az előírást, mely szerint a 6500 koronán felüli forgalmú gazdasági és kereseti társaságok mentesek a 2 százalékos fiókpótléktól. Tehát ez a változtatás a szövetkezeteket érinti. Hogy a jövedelmi- és a tantiém-adó átmeneti pótlékát miért akarják meghosszabbitani öt évre, az nem egészen érthető. E pótlékokat ugyanis a legsúlyosabb válság idején vezették be, tisztán átmeneti, vál- ságjeÜegü pótlékként, Annakidején azt hangoztatták, hogy e pótlékok a munkanélküliséggel járó terhek viselésének megkönnyítését célozzák. Tehát amennyiben további öt évre meg akarják hosszabbítani, az kifejezetten az említett jelleg megsértését s egyszersmind a pesszimizmus kife- jezésrejutását jelenti. A közönség azt várta, hogy az állam a válságévek alatt megnövekedett adóterhet a jobb években enyhíteni fogja. Ezzel szemben azonban az átmeneti pótlékból tartós adó lesz, olyan években is, amelyekben a nyilatkozatok szerint a gazdasági életben és az állam- pénztár helyzetében is — természetesen, ha megfelelő takarékossági szándékról tennének tanúságot — javult eredményeket tételeznék föl. A Hospodáísky Rozhled szerint paradoxonként hat, ha az egyik oldalon meghosszabbítják öt esztendőre az „átmeneti" válságpótlékot, másrészt viszont konjunkturális adó lehetőségeit mérlegelik. A közvélemény most már igazán szeretné tudni, hogy vájjon konjunktúrában vagy válságban él-e? A dologban a legmeglepőbb az, hopv néhásy testületnek 24 órai időt sem hagytak az észrevételek megtételére. Novemberi adőhalí/éölt PRÁGA. — A ŐTK jelentése szerint november 2-ig kötelesek a szolgálati illetmények kifizetői ibeszolgáltatni a szeptemberben levont jövedelmi- adót és hadmentességi illetéket, befizetendő a szeptemberi szénadó, valamint. esedékes a motoros jármüvekkel való tömeges személyszállítás utáni november havi forgalmiadóátalány-részlet. November 3-ig kötelesek a szolgálati illetményeket kifizetők az adóigazgatóságnak becsatolni a szeptemberi és októberi kifizetés ivet, — 10-ig kötelesek a húsaidét saját rezsijükben beszedő községek befizetni az októberi busádét és az átalányositott hiusiforgalmiadót, befizetendő a motoros jármüvekkel való tömeges személyszálli- tás utáni októberi adó, esedékes a tésztakelesz- tésre használt, készpénzben fizetett készítmények, valamint a sütőporok októberi fogyasztási adója, 15-én jár le a közvetlenül fizetendő IV. negyedévi jövedelmiadó, a magasabb szolgálati illetmények után járó adó, a külön kereseti adó, a közvetlenül fizetendő járadékadó, házbér és házosztályadó, valamint a földadó; esedékes a ül. negyedévi forgalmi- és fényüzési adó és a szeptemberi átalá- nyozott forgalmi- és fényüzési adó. Esedékes az októberben elhelyezett ecetszesz utáni fogyasztási adó. — 20-ig esedékes a lajstrom alapján fizetendő októberi vizerőadó. — 25-ig esedékes az élesztőadó. — 30-ig (kötelesek a szolgálati illetmények kifizetői befizetni az október hónapban levont jövedelmi adót és hadmentességi illetéket* Ugyancsak esedékes az októberi szénadó. ^
