Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-31 / 249. (4395.) szám

|m^ ............. _ ....... A té& Pozsony éleiéről beszélnek hozzánk a sírkövek — A PMH eredeti riportja — 1937 október 31, vasárnap. ' - «l^T | az .Edipte" penge g Kapható minden szaküzletben, vagy a vezérképviselőnél: d. Ehfyd, Bratislava Masarykovo 6 és Ventur-u. 12. POZSONY. — Krizantémumoktól fehérlik a temető, itt a temetőjárás napja. Ó, milyen nagy iskola a-temető! A japánok nemzeti érzése azért olyan fejlett, mert az ősök emlékének ápo­lása lelkűk természetes törvénye. És Barrés, áki a mait század végén a francia irodalomban a Poincaré-szellemnek volt a hive, azért ajánlot­ta a francia ifjúságnak: sétáljanak sokat a teme­tőkben, szeressék a temetőket, mert azokban nemcsak a múltat szeretik meg, de a jövőre ké­szülnek fel. Mi is, magyarok, ha járjuk mosta­nában a temetőket s emlékezünk elődeinkről, a mohlepte sírkövek, besüppedt sirhantok előtt megállva, úgy szeressük a múltúnkat, hogy ben­ne jövőnket szeressük. A temetőjárás nem a ha­lál,. de az élet kultuszát szolgálja! Milyen gazdag történeti anyagot zár magába Pozsony két nagy temetője, a Szent Andrásról elnevezett katolikus temető s a Kecske-uccai evangélikus temető. Az egykori koronázó vá­rosnak, Magyarország hosszú időn át volt fő­városának történelmi múltjában és a magyar mű­vészet, tudomány krónikájában hány érdekes fejezetet jelentettek valamikor azok a ma már porladó csontok, amelyek felett járva, a régi sírkövekről híres emberek neveit olvassuk. De a régmúlt halottai is mind azzal a tanulsággal szólnak némán felénk a mohlepte kövekről, be­süppedt sirhantokról, hogy Pozsonyban soha nem halhat ki a magyar történelem, a magyar művészet és tudomány emléke. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület pozsonyi fiókjának kulturális bizottságát ez a szellem hatotta át, amikor Mindszentek napja előtt tagjainak figyelmét felhívta rég elhunyt hírneves és érdemdús pozsonyi őslakók sírjaira. Verőfényes őszi délelőtt lelkes csoport hallgat­ta meg dr. Kovács Lajosnak, Pozsony város nyugalmazott tanácsosának, a régi Pozsony egyik kitűnő ismerőjének kalauzoló. magyaráza­tait a Szent András-temetőben. Már a temető bejáratának uccája is érdekes magyar históri- kumra figyelmeztet: Pray Györgyről kapta a nevét, ki 1770-ben fedezte fel Pozsonyban a káptalani levéltárban a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket, a híres ,,Halotti be­szédjét, mely egy XII. századbeli székesfehér­vári misekönyvbe van beírva; ezt az úgyneve­zett F’ray-Codex-et a budapesti Nemzeti Mú­zeumban őrzik. Prayt Pozsonyban érte a jezsui­ta rend feloszlatása, mire őt nevezték ki Ma­gyarország történetírójának s az egyetemi nyom­da és könyvtár igazgatójának. Ötvennégy mun­kát irt, Pozsonyban halt meg 78 éves korában. A Szent András-temetőben nyugszik Szleme- nics Pál, a kiváló magyar jogtanár, aki 1783- ban született Kecskeméten és a pozsonyi jog­akadémián mint a magyar jog tanára működött. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban választotta rendes tagjának. A Feigler Ignác építész tervei alapján 1861- ben épült temetői kápolna alatt híres pozsonyi patrícius családok tagjai nyugosznak, továbbá Heiller Károly, a nagynevű városi plébános és az utolsó magyar városi plébános: Kazacsay Árpád. A temetőben számos magyar főnemes család­nak van sirkápolnája és sírboltja. Ilyenek: Hunyady-, Pálffy-, Esterházy-, Csáky-, Illés- házy- stb. családok. Ezek nagyrésze akkor tele­pedett le Pozsonyban, amikor Pozsony Magyar- ország fővárosa volt. A Müller-család sirkápolnájában nyugszik Miiller ezredes, a nagy tiroli nemzeti hős, Hofer András vezérkari főnöke. Mellette látjuk a Barth- család sírboltját: itt van eltemetve dr. Korahau- ser András természettudós, a Pozsonyi Orvos­éi Természettudományi Egyesület, valamint e 81 éves egyesület értékes könyvtárának és múzeu­mának alapitója. Ő teremtette meg a kapcsola­tokat a világ minden részén működő termé­szettudományi társulatokkal. Az egyesület azon­ban mindmáig adósa maradt azzal, hogy nevét sírkövén feltüntesse, esetleg művészi dombor- müvet helyezzen el hírneves alapítójának sírján. A tragikus véget ért Prüger Henry sírja előtt állunk meg: ő építette át a Nemzeti Szállót és a Zöldfa-Szállót tizenöt millió csehszlovák ko­rona költséggel és igy ez (a mostani Savoy- Carlton-szálló) lett a köztársaság legnagyobb szállodája. A Zöldfa-Szálló erkélyéről hirdette ki Kossuth Lajos 1848 március 17-én Magyar- ország újjászületését, amikor a Pozsonyba jött országos bizottság azt az%>römhirt hozta Bécs-| bői, hogy V. Ferdinánd király gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar miniszté­rium megalakításával. Az 1841-ben Pozsonyban elhunyt Csató Pál elfelejtett sírja előtt ugyan ki gondol ma már ar­ra, hogy alatta korának legolvasottabb novella- irója nyugszik, Vörösmarty, Toldy, Bajza, a nagy triumvirátus hive és későbbi bajkeverője. Jiringer József érdemdús pozsonyi emberbarát sírja is érdekes tanulságul szolgál: hogy az em­berek milyen gyorsan felejtenek! Mint a Pozso­nyi Első Takarékpénztár (most Első Takarék­bank) társalapítója óriási összeget hagyomá­nyozott az intézetre, megteremtve az úgyneve­zett Jiringer-tartalékalapot. Végrendeletében ezer koronát hagyományozott a városi leves­osztó intézet alapítására, amely jelenleg is na­ponta 10.000 adag ingyenlevest oszt ki szegé­nyeknek. Sírjáról mégis egyetlen lélek sem gon­doskodik. Magyarország egyik legkiválóbb zeneszerzője s a világ talán leghíresebb Beethoven-interpre- tálója: az éppen e napokban hatvanéves lett Dohnányi Ernő édesatyja, Dohnámyi Frigyes főgimnáziumi tanár is a pozsonyi Szent András- temetőben nyugszik. De a pozsonyi zenei élet néhány kimagasló képviselője ugyancsak ebben a temetőben alussza örök álmát: Kumlik, a későbbi érdemdús polgármester, Kumlik Tódor édesapja, továbbá Meyerberger, Thiard-Lafo- rest, Burger Lajos, Kossow Jenő stb. A pozso­nyi kulturális, zenei és művészeti életnek évti­zedeken át lelke: Batka János levéltáros volt, akinek sírja is itt van. Korának majdnem min­den nagy zenészével, művészével és Írójával levelezésben állott: Wagner, Liszt Ferenc, Strauss János, Tilgner Viktor, Fadrusz János ismeretlen leveleit hagyományozta Pozsony vá­rosának azzal a kikötéssel, hogy a város ki- nyom-atja hírneves levelezését; A város azon­ban késik kötelessége teljesitésévél. Rónay Jácint, a negyvennyolcas-negyvenki- lences magyar szabadságharc emigrációjának naplóirója, a küzdelem leverése után halálra ítélt bencéspap, Kossuth Lajos Eainak londoni házitanitója, aki emigrációból való visszatérése után pozsonyi prépost és címzetes püspök lett és Rudolf trónörökös magyar tanitója volt, szintén a pozsonyi Szent András-temetőben alussza örök álmát, éppúgy Kniauz Nándor cím­zetes püspök, a kiváló történész is. Kossuth La­jos közeli rokona: dr. Jankovics Marcellnek, a szlovenszkói magyar kulturális élet vezető egyéniségének édesanyja, aki Meszlényi-fány volt, ugyancsak a Szent András-temetőben nyugszik, ahol a magyar szabdságharc néhány résztvevőjének: Querlonde Nándor, Meszlényi Jenő és Králik Dénes ezredeseknek, Lord Jó­zsef századosnak, valamint a Schweohatnál megsebesült és Pozsonyban meghalt ifjú Szende Kálmánnak vannak itt a sírjai. Mergl Károly pozsonyi polgármester család sírjában nyugszik dr. Mergl Ödön, érdemdús tiszti főorvos, aki még a háborús évek alatt kidolgozta egy nagyszabású városi kórház ter­veit, amelyeknek megvalósításával azonban a város húsz év óta is csak egyre késlekedik. Rembrandt-fejeket rajzolt. És saját Fejével majd mindenkit megelőz. Koromfekete, hires, szép haját A Gond ökle csavarta. így lett ősz. Körüllegyezte pompás nők hada. A csókja kegy volt, vére énekelt. De szivébe egy édes-bus Dada Kért szemérmesen kis bemenetelt. ő ellenséget úgy gyűjtött, miként Mások a pénzt s a cifra, úri fényt. Imádott harcot. Nemes, szép viszályt. És mikor védni kellett volna őt, A Gyűlölet fulánkja mélyre nőtt — És félreállt a bús Detronizált... A Palugyay-sirkápolna első halottja a család világhírnevét megalapító nagy iparmágnás és emberbarát: Palugyay Jakab. Ezenkívül József, Ferenc és Károly fiai, valamint unokája, Palu­gyay Antal, a közszeretetben állt sportbarát nyugosznak a családi kriptában. Gráf Esterházy István, Pozsony népszerű főis­pánja családi sírboltban pihen a Szent András- temetőben. Néhai gróf Esterházy István főispán —- aki nagyapja volt Esterházy Jánosnak, az egyesült párt országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt ügyvezető elnökének — felesége, báró Jeszenák Gizella (az 1849-ben vér­tanúhalált halt báró Jeszenák János leánya) is a családi kriptában van eltemetve. Könyöki József régész és a poszonyi városi muzeum társalapítója, Vutkovich Sándor, a po­zsonyi Toldy Kör és a volt Nyugatmagyaror­szági Híradó megalapítója, Rényi József iró, Ortvay Tivadar, Pozsony történetének meg- irója, még azok a nevek, amelyeket okvetlenül meg kell jegyeznünk a pozsonyi Szent András- temetőben. Pozsony hires polgármesterei közül Gotd Mór, Tallér Pál, Kumlik Tivadar és az utolsó magyar polgármester, Kánya Richárd (aki közeli rokona volt Kánya Kálmán mostani magyar külügyminiszternek) nyugszanak itt. De nem szabad megfeledkeznünk Pozsony talán legnagyobb koncepciójú polgármesteréről, Justi Henrikről, akinek esetében is beigazoldóott a régi igazság: ,,Nemo est propheta in sua patria!" Nagyszabású városi programját elvetették és megrövidített nyugdíjjal menesztették; de prog­ramját megvalósította Ludwig János nagyiparos, aki a virágvölgyi katolikus temető kápolnája alatt nyugszik. Edl Tivadar bankár, Justi Henrik polgármes­terrel és Heiller Károly városi plébánossal in­tenzív városi közéleti tevékenységet fejtett ki. Pipázik. Bodor füstöt ereget. Keveset szól. Napokat alszik át. Cirógat olykor szép, kis gyereket, Hűvösen olvas meleg kritikát. S ha elfárad a Betűk erdején, Hát. elereszti Pestre őt a Bükk. De kortársak között is ő a vén, S halkan neveti hangos életük. És visszabarangol a Remete És kí tudja: nem vágyat temet-e, Hogy Isten rabjai közt fényt kotort? Mert Láthatatlan ember lett, amíg Egy csodás estén Pestre felszökik S á Bor mellett ül diadalmi tort. Edl Tivadar különben nagyapja volt dr. Aixin- ger Lászlónak, az egyesült párt országos igaz­gatójának. Marinemgo Nándor, a pozsonyi tűzoltóság el­ső szervezője, Márton Lajos országos nini mű- lakatos, továbbá a néhány év élŐtt elhunyt Sza- páry Ilona, a volt magyar nemzeti párt pozso­nyi női szervezetének elnöknője sírjait említjük még meg. Végül Németoroszág egyik legna­gyobb tudósának (a pozsonyi magyar főreál­iskolát végzett dr. Lénárd Fülöp, heidelbergi egyetemi tanárnak, aki a pár éve elhunyt Klatfc Virgil pozsonyi főreáliskolai tanárnak, a kiváló fizikusnak volt tanítványa) szülei is a Szent András-temetőben nyugosznak. (Mint ismere­tes, Lénárd Fülöp Röntgennel együtt kapta meg a Nobel-dijat.) íme, a régi Pozsony történetéből néhány név; Mindszentek napján gondoljunk, pozsonyiak, reájuk is: ha szeretjük ezt a várost, nem feled­kezhetünk meg róluk egészen, mert kultúránk­hoz való ragaszkodásunk sok tekintetben az ő emlékükben él. (k,e.) Gigantikus sztratoszféra-léghajót építenek Lengyelországban VARSÓ. — Lengyelországban a ljeguiwói re­pülőgépgyárban újfajta sztratoszféra-léggömb épí­tését kezdték meg. Az uj léggömb valóban gigan­tikus méretű lesz és a tervek szerint 30.000 mé­ter magasságra fog felszállhatni. A léggömb terveit Mazurek őrnagy dolgo-zta ki. A sztratoszféra-léggömb egészen uj rendszer szerint készül. Két léggömbből áll: a felső lég­gömb 116 ezer köbméter nagyságú és átmérője 60 méter. Alája egy „kisebb” léggömböt szerel­nek, amelynek átmérője 24 méter és térfogata 4000 köbméter. A gondola a két hatalmas lég­gömb között nyer elhelyezést. Az uj sztratoszféra­léggömb gigantikus nagyságáról akkor alkotha­tunk némi fogalmat, ha meggondoljuk, hogy Pic- card professzor hires léggömbje mindössze 14.100 köbméter nagyságú volt. Az uj léggömb első fel­szállását 1938 nyarára tervezik. A pilótákat a lengyel hadsereg tisztjeiből választják, akiket erre a célra külön kiképzésben részesítenek. A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye *—<&&&--------­A 4 4 számú rejtvényeket megfe|tette> (olvasható név és pontosam:) SEBESI ERNŐ: GALÉRIA IRODALOMTÖRTÉNET SZONETTEKBEN BRÓDY SÁNDOR. GÁRDONYI GÉZA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom