Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-31 / 249. (4395.) szám

ó o>ra:gaiA\ao^arhirlar 1937 október 31, vasárnap. A fracdtk Í25ékesfekéwáti SZÉKESFEHÉRVÁR. — A világjáró idegen­nek Hortobágy és Bugac európai exotikum. Sár­köz és Mezőkövesd sz indus népviselete egy eddig ismeretlen ősi fantázia újonnan felfedezett tündér- kertje. De ezek még korántsem adják a magyar glóbusz teljes és igazi képét. Ismerni kell a Du­nántúl régi, patinás városait, köztük a magyar középkor szellemi központját, Szent István és utódainak székvárosát, Székesfehérvárt. Ha Nagy Szulejmán hatodik hadjárata s a reákövetkező 145 éves török uralom nem pusztí­totta volna el Szent István palotáját s az akkori idők egyik legékesebb bazilikáját, az itt élő szer­zetes- és lovagrendek házait, ma ez a város a magyar Nürnberg lehetne. De a középkori Szé­kesfehérvár jóformán teljesen elpusztult s mikor a 17. század vésrén, a török uralom megtörése után a város újjáépült, a romok felett a kor izlé- lének megfelelően impozáns barokk templomok s derűs barokk lakóházak épültek. Ezért lett Székesfehérvár barokk város, bár városrendészetileg a 17. és 18. században is meg­tartotta középkori jellegét. A barokk városban ugyanis remek, monumentális épületek foglalják el a főhelyet s idevezetnek a város uc-cái minden irányból. Pompás parkok és széles terek adnak levegős, tágas keretet a központi fekvésű épü­letnek. A középkori városokban ellenben kanyar­gós, szűk sikátorokba zsúfolták össze a keskeny házakat, hiszen kerített városokban laktak. Szé­kesfehérvár belvárosa még napjainkban is erre a középkori elrendezésre mutat. Öreg kapualjak alól árkádos udvarokra esik a pillantásunk, kecses, már-már rokokóba-hajló, stukkó-diszes erkélyfülkék könyökölnek ki az uc­cukra. (Megyeház-ucca, Posgay-ház. Jókai-uoca Hiémer-ház, most plébánia-épület.) Remek ková­csolt rácskapuk, régi barokk szobrok és kutak ringatják vissza az embert ükapái korába. Man- zarde-tetős öreg házak fülkéiből Nép. Szent, Já­nos és. Szent Sebestyén szobrok tekintenek alá a késő unokák életére. Maga a régi városház-épület is a barokk épí­tészet egyik legtisztább, egyszerűségében is mél- tóságos példája. - Mellette a francia-barokk monu­mentális és reprezentatív sajátságait bámulhatjuk meg a Zichv-házon, mely ma már szintén a vá­rosházához tartozik. Mögöttük, mint őrtálló kato­nák virrasztanak a székesegyház tornyai. Ezt a barokk templomot Mária Terézia korában kezd­ték építeni s homlokzatán megfigyelhetjük a ba­rokk egyenes vonalat megtörő tendenciáját. A két torony között három szobor áll; alakjukat a szükségesnél legalább háromszorta több ruha­anyag veszi körül nyugtalan lobogással, de még­se takarja be egészen. Jellegzetes barokk szob­rok! A templom freskói s oltárképei, mint a ko­rabeli magyar freskó mind, a bécsi barokk fes­tészet hatókörébe tartoznak. Legértékesebb a szeminárium (azelőtt karmelita) templom freskói, a híres bécsi barokk festő, Maulbertsch Antal al­kotásai. Tőle származnak a 18. század magyar- országi freskóinak legértékesebbjei. A székes- fehérváriak fejlődésének abból a korszakból va­lók, amikor a festői virtuózkodás még nem kere­kedett föléje a művészi bensőségnek. A zöldes­kék és lilás-rózsaszin színek festőjétől nem egy jellemző és érdekes olaj- és mennyezetkép van itt, de drámai erő dolgában egyik se múlja fe­lül az oratórium fali feszületképét. A barokk formanyelv szimbolikáját a ciszter­cita (előbb jezsuita, majd pálos) templom tárja elénk legbeszédesebben. Ez a napsugaras, ragyo­gó templom Magyarország egyik legszebb ba­rokk temploma. A szószék szimbolikus szobor- csoporzata már maga is egy remekbe faragott prédikáció. A fali fülkék festett szobrai a gyó­nás egy-egy mozzanatát jelképezik. A freskók végtelenbe vesző háttere a templom nagyságát és magasságát növeli, s a szobrászat, építészet és festészet határainak virtuóz keverésére mutat. De nemcsak a barokk festészet érdekes példája ez a templom. Pazar faragásu sekrestye-bútorai a rokokóba hajló barokk iparművészet európai hirü műremekei. Általában a legtisztább barokk mellett már feltűnnek a rokokó, empire és biedermayer saját­ságok is (püspöki palota, Pfundt-ház, Karaffa- ház a Jókai-nocában), de az uralkodó stilus mégis a barokk marad. Nem a római barokk grandiózitása ez, 6em a a dél-német barokk pazar nyugtalansága, hanem a szépségvágy első megnyilatkozása másfélszá­zados tisztulás után. Romok felett kivirágzó kultúra, melyben benne él a költő szavai szerint „a régi dicsőség buja”. ,,E hallgatag utcákon itt Nagy árnyékok járnak, A harangok nevét zengik Szent István királynak.” KAUFMANN-né dr. GEIST IRMA. — REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEP LOSONCON. A losonci református egyház gyülekezeti szervei a református teológia ifjúságával együtt október 31-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel a gyüle­kezet templomában reformációi emlékünnepet ren­dez. Ünnepi prédikációt mond Sörös Béla lelkész, teológiai igazgató. Előadást tart Tunyogi Csapó András lelkész, teológiai magántanár. A műsoron még szavalatok és énekszámok szerepelnek. A délelőtti '■') órai istentiszteleten^Kövy Árpád lel­kész mond ünnepi prédikációt. A magyar=észí és a magyar=finn kulturális egyezmény kimélyiti a £inn=észí=magyar testvériséget Mik a gyakorlati kapcsolatok a testvérnemzetek között? ■ ■ Finn regényíró magyar tárgyú történelmi regényei ■ ■ BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztősé­günktől.) Jaackson észt kultuszminiszter után a múlt hét közepén Hannula Uuno finn kultusz- miniszter kereste fel a magyar fővárost és pén­teken ünnepélyes keretekben a finn és a magyar kultuszminiszter aláírták a finn és magyar kulturális egyezmény ok­iratait. A két északkeleti kisállammal kötött kulturális egyezmény több, mint az ilyen természetű ha­sonló megállapodások, amelyek két baráti ál­lam kulturális kapcsolatainak kiépítését szolgál­ják. Valahogy az egész magyar közvélemény, de Észtország és Finnország közvéleménye is úgy érzi, hogy itt most nemcsak baráti, hanem testvéri kézszoritásról van szó. A finn-ugorságnak legmesszibbre szakadt ága, a magyar nemzet fogott kezet két testvérével, hogy e termékeny megegyezésből a kulturális fejlődésnek uj és nemes hajtásai fejlődjenek. Különösen a magyarság szempontjából nemes és felemelő ennek a találkozásnak átérzése, mert a magyarok a századok hosszú során ke­resztül teljesen elhagyottaknak, egyedülvalók- nak érezték magukat, akiket a történelmi sors kiragadott és messze elsodort régi környezeté­ből és akiknek talán semmiféle rokonuk, test­vérük nincsen. A tudománynak, még pedig el­sősorban az összehasonlító nyelvészetnek nagy érdeme, hogy tisztázta és kétségtelenül megállapította a magyar nyelv­nek finn-ugor eredetét és ezzel a finn-ugor testvériség eszméjét tudatossá tette a magyar társadalomban. A finnekre és észtekre, meg a többi, Európa északkeleti részén élő rokon finn-ugor néptör­Óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosice O © Üveg — porcellán — villany csillárok! Modern képkeretezés, üvegezés Telefon 2423 Alapítva 1833 zsekre a magyarok a testvériség érzelmével gondolnak, ápolják ezt az érzést, tudatosan fej­lesztik. A magyar könyvpiacnak egyik legjelen­tősebb terméke az idén a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent, több mint 500 oldalas hatalmas mü, amelyben Zsirai Miklós a tudós felkészültségével, de a széles nagyközön­séget érdeklő, vonzó előadásmódon foglalkozik a finn-ugor rokonsággal. A finn-ugor testvériség egyre bontakozó ér­zésének mintegy politikai megalapozást ád most a két megkötött egyezmény, intézménye­sen biztosítja, hogy a testvér nemzetek kul­turális értékei kölcsönösen kicserélődjenek. Ebből a termékeny egymásratalálásból uj és nemes értékek fognak születni, haszoothozóak a régóta sóvárgott testvéri találkozás nemze teire. Bán Aladár a finn-ugor nyelvrokonságról Felkerestük dr. Bán Aladárt, a kiváló tudóst, aki tevékeny működésével gyakorlati módon szolgálja a finn-magyar kulturális testvériség ügyét, hogy megkérdezzük őt, mik a gyakorlati eredményei eddig annak a munkának, amely itt is, ott is a testvériség eszméjének kiépítése ér­dekében történt. — Nyelvrokonság kétféle van, — mondotta dr. Bán —: tudományos és gyakorlati. A ma­gyar nemzet rokonságát a finn-ugor nyelvcsa­lád többi tagjával tudományos nyelvrokonság­nak mondhatjuk, nem úgy, mint a szláv népek vagy a germán népek egymással való rokonsá­gát. A szláv népek nyelvileg is értik egymást. A magyar embernek a finn és az észt nyelvet megtanulni talán éppen olyan fáradtságot, ne­hézséget okoz, mint más idegen nyelvet. Csak annyiban könnyebb, hogy a hangsúly azonos és a nyelv szerkezetének azonossága is könnyebb­séget okoz. A nyelvek egy őstőből eredtek, de a különböző törzsek nagyon régen szakadtak el egymástól és igy nyelvük igen-igen nagy átala­kulásokon ment keresztül. — A múlt század dereka óta a finn-ugor né­pekkel való rokonság tudata egyre fokozódik a magyar társadalomban. Természetesen a gya­korlati kapcsolatok kiépülése nehezen megy az óriási távolság miatt, de az érzésbeli szeretet már régóta megvan és egyre növekszik. Azért gyakorlati eredményekre is rámutathatunk. Ilyen a diákcsere. Kis csoport magyar diákság tölt hosszabb-rövi- debb időt Finnországban és helyükbe finn és észt diákcsoportok jönnek. Általános turista­szempontból megállapíthatjuk, hogy Finnországban és Észtországban egyre nö­vekszik az érdeklődés Magyarország iránt. A nagy távolsághoz viszonyítva feltűnő sokan jönnek onnan látogatóba mihozzánk. Nagyon szeretik az Alföldet, különösen a Hortobágy ér­dekli őkét. A népi élet, a folklóré érdekli őket és sokan látogatják Mezőkövesdet, ahol matyó népművészeti cikkeket szereznek be. Sokan ke­resik fel Budapest Gyógyfürdővárost és ezek­ben az északkeleti államokban is úgy ismerik a magyar fővárost, mint amelynek fürdői ki­váltképpen alkalmasak a reuma gyógyítására. — A tudományos életben már régóta meg­vannak a kapcsolatok. Magyar egyetemen finn és észt professzorok tartottak előadást, Kettuna professzor magyarul adott elő és most Megiste észt professzor ad elő a pesti egyetemen, ö is kitünően beszél ma­gyarul. Amikor az észtek felszabadultak az év­százados orosz járom alól,..még nem volt ele­gendő tudósuk. A tartui egyetemen addig is né met és orosz előadások voltak. Az átmeneti idő­re külföldről kellett megfelelő tanerőket hívni és igy tanított a tartui egyetemen nyolc éven át dr. Csekey István és dr. Haltenberger Mihály, az egyik jogot, a másik földrajztudományt. A helsinki egyetemen és Tartüban most is van magyar lektor. — A kulturegyezmény következtében a diák­csere, a tanárok cseréje állandósul és Magyar- országon is lesz finn és észt lektor. — A rokonság érzését egyesületek is ápol­ják. így nálunk a Turáni Egyesület végzett ezen a téren jelentős munkát, mig most egy hónappal ezelőtt a magyar-finn egyesület alakult meg, amelyre szintén jelentős feladat hárul. Észt- magyar egyesület még nincs, de bizonyos, hogy a kulturális egyezmény hatására ilyen is hama­rosan létesül. Finnországban a finnség szövet­ségének rokonnépi osztálya ápolja a kapcsola­tokat, mig Észtországban a Fenno-Ugria szer­vezet ápolja a finn-ugor népek közti kapcsola­tokat. — Jelentős tényező a kapcsolatok fenntartá­sában a finn-ugor kongresszusok intézménye. Tizenhat éve rendszeresítették ezeket a kong­resszusokat, amelyeket most ötévenként tarta­nak. Magyarországon 1941-ben lesz a hatodik finn-ugor kongresszus. — A művészeti életben, irodalomban is ki épülnek lassan-lassan ezek a kapcsolatok. A rá­diónak van ezen a téren nagy hivatása. Felol­vasásokat tartanak a finn-ugor népekről, be­mutatják népzenéjüket és müzenéjüket. Kiállí­tások rendezése is közel hozza a rokon népek kulturális életét, bár ezen a téren a távolság nagy akadály. Budapesten a múlt télen finn és észt iparművészeti kiállítást rendeztek, volt finn grafikai kiállítás is. Sűrűn és egyre sűrűb­ben jelennek meg olyan könyvek, amelyek is­mertetik a rokon nemzetek országát, viszonyait. Szlovenszkó egy finn regényben Dr. Bán Aladár kezébe vesz egy finn köny­vet, amelyet szerzője neki dedikálva éppen az elmúlt napokban juttatott el hozzá. — Hogy Finnországban milyen nagy az ér­deklődés a magyar kérdések és nemcsak a ma­gyar jelen, hanem a magyar múlt iránt is, azt mutatja ez a könyv. A szerzője Arri Járventaus evangélikus pap, az uj finn irodalom egyik ki­tűnősége, akinek nagyon sok munkája jelent meg. Különösen a történeti regényt műveli. Három olyan könyvet irt, amelyek magyar tárgynak. Első ilyen müve a Maahantulo, Árpád vezérről és a honfoglalásról szól. 1932-ben jelent meg, csakhamar két kiadást ért meg, Még nagyobb hatást keltett a Savuava Maa, a füstölgő or­szág cimü müve, amely a Mohács utáni Magyar- ország történetéből merit. Ez államdijat is nyert és hamarosan szintén két kiadást ért meg. Ez a harmadik müve Rákóczi koráról szól, nem Rákóczi a főalak benne, hanem a kort ismer­teti, a kuruc időket és színhelye Szlovenszkó meg kárpátalja. Cime: Sydenpolttajat, a szén­égetők. Mind a három regénye mutatja, hogy a magyar viszonyokat kitünően ismeri és a magyar történelmet behatóan tanulmányozta. Gyakran volt Magyarországon, hónapokat töl­tött Miskolc mellett hejőcsabai barátjánál. Ta­lán kevés magyar tudja, hogy a finn regényiro­dalom egyik kiválósága, a Rummut cimü nagy négykötetes történelmi regény szerzője, aki né­pének 1808—1809. évi szabadságharcát megírta, magyar témával is olyan szeretettel foglalkozik. De nemcsak ő foglalkozik a magyarokkal. 1860 óta egyre erősbödik a finn irók között is az az áramlat, amely a rokonságot ápolja. Verseket írnak Magyarországhoz, a rokon magyar nem­zethez. Rokonszenvvel kisérik életünket, törek­véseinket. Sajtójuk, úgy a napisajtó, mint a szaksajtó, gyakran és szeretettel foglalkozik ve­lünk. — De nemcsak a tudósok, a nyelvészek, az irók és a szellemi élet vezetői, hanem az egyszerű emberek is el vannak telve a ro­konság érzésével. Ebben az iskola járt elől felvilágosító munkával. Finnországban 1860 óta használják az elemi is­kolában Topelius Zakariás ,.Hazánk könyve" cimü kitűnő kétkötetes könyvét, amelynek má­sodik kötetében nagyon szép fejezet szól Ma­gyarországról és a rokon magyar nemzetről. Ennek alapján az egész finn népben meggyöke­resedett a rokonság tudata. Éppen igy Észtországban is ápolják a rokon­ság érzéseit, sőt talán még jobban ki van az fejlődve, mint Finnországban, mert jellemük is jobban hasonlít hozzánk, továbbá évszáza­dokon át éltek a németekkel, az európai kul­túrába a német nyelv révén kapcsolódtak, mint mi is és német nyelven jutott el hozzá­juk a magyar élet ismerete Jókai regényeiben. Egyetemi fiatalságuk is sürü vendég nálunk. Egyetemük ugyan van már, de zeneművészeti főiskolájuk nem olyan magas színvonalú, mint a budapesti és igy a Magyar Zeneakadémiának sok észt hallgatója van. Ez a lelkes fiatalság aztán az észt-magyar testvériség tudatos hirde­tőjévé válik. — összefoglalóan mondhatjuk, hogy ha a távolság miatt még nem is sikerült gyakorlati értelemben vett sürü összeköttetést kiépítenünk a rokon nemzetekkel, ez az összeköttetés, együt­tes munka megvan már a tudományos életben, a közös finn-ugor tudományos feladatok meg­oldásában. A kulturális egyezmények hatására még inkább kiépülnek kapcsolataink és még inkább elmélyül a testvériség érzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom