Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-27 / 246. (4392.) szám

4

%K«agMAgfeARH!RLaB

1937 október 27, szerda.

Az egyesült párt tagjai a kassai városi bizottságokban

KASSA. — (Szerkesztőségiünktől.) Az október 22-i városi közgyűlésen, mint röviden jelentettük, a bizottságok tagjait és a közüzemek igazgatósági 'tagjait választották meg. Az alábbaikban közöljük a bizottságok elnökeinek, valamint a bizottságok egyesült párti tagjainak neveit:

1. Pénzügyi bizottság: elnök Králák György (városi párt). Az egyesült párt tagjai a bizottságban: Választott tagok: Takács Béla nyugalmazott pénzügyi tanácsos, dr. Littman János ügyvéd, Lisskó Elemér bankbiizományos, Rónay László bankhivatalnok. Kinevezett tag-oik: Pausz Ecla igazgató, Spielmann Ervin ny. bankigazgató, Leidet Árpád bankigazgató.

2. Lk'claügyi bizottság: elnök Brosek József (szoc. dam.). Az egyesült pánt delegáltjai: Cse- Lnyi István pápai kamarás, Gömöry János nyu- c Lmazott irikclaigazgiató, dr. Topiitzer Aladár káplán, ck. Wol’ner Gyula ügyvéd, Bartha Béla káplán, dr. Brükk Sándor ügyvéd, Éliás Nándor iparos.

3. Egészségügyi tanács: Az egyesült párt de- 1 egál'.ja: dr. Schv/arcz Gyula orvos.

4. Város:rabályozási bizottság: Elnök Wirth Gyula (egyesült párt). A pánt további tagjai: Braun Béla mérnek, Fricsovszky József kőfaragó, Resatkó Endre építész, Bindlet Sándor kereskedő. Fékián István építész, Sikcza Emil magán- tirztviselö.

5. Könyviártanács: Az egyesült pánt delegáltja: Gömöry János.

6. Jogügyi bizottság: elnök dr. Weiser Ernő (zsidópárt). Az egyesült párt tagjai: dr. Heincz Lg- nácz ügyvéd, dr. Halmi Béla ügyvéd, dr, Pillát József ügyvéd, dr. Littman János ügyvéd, dr. Un- gár Jób ügyvéd.

7. Alkalmazottak bizottsága: elnök Vasek Rudolf (cseh nemzeti szocialista). Az egyesült párt tagjai: Tost László h. polgármester, dr. Wirkmann Anmin ügyvéd, dr. Rédeky László ügyvéd, Éliás Nándor iparos, Ignáth József iparos.

8. Piacrendjészeti bizottság: elnök Droczár Pál (kommunista). Az egyesült párt kiküldöttei: Ruzsbasán Gyula iparos, Ujházy Lajos piaciárus, Lefter Jenő iparos, Csuriila Dezső iparos, Tur- chányi István árus.

9. Gazdasági bizottság: elnök Ványai István (egyesült párt). A pánt további tagjai: Csizmár Ferenc iparos, Cseley Albert vállalkozó, Sdhempt- zer Alajos tisztviselő, Szeidl István iparos.

10. Építészeti bizttság: elnök Széman György

(iparospánt). Az egyesült párt tagjai: Wirth

Gyula építész, Helyei Gyula iparos, Laszkovszky Sándor iparos, Várkoly Miklós iparos, Resatkó Endre építész.

11. Embembaráti és egészségügyi bizottság: elnök Kopeczky Bohumid (nemzeti szocialista). Az egiyesült pánt részéről tagok: Ványai István, Tarczall Gusztáv gondnok, Berlkovits Ernő kereskedő, Szeidl István iparos, Fedor György munkás.

12. Kuilturbizottság: elnök Janoud Václav

(szoc. dem.). Tagok az egyesült párt részéről: dr. Ungár Jób ügyvéd, Bartha Béla káplán, Szent-Istvány Zoltán kereskedő, Platzer Sándor mérnök, Gajdoss Géza tisztviselő.

13. Erdészeti bizottság: elnök dr. Halmi Béla (egyesült párt). További tagok a párt részéről: dr. Pajor Miklós szenátor, dr. Dacsinszky Adolf ügyvéd, Szakmáry Károly kereskedő, Grusetzky Ferenc főtitkár.

14. Kegyúri bizottság: elnök Magáth János (Hlinika-párt). Az egyesült pánt kiküldöttei: Tost Barna prelátus-plébános, dr. Radványi Géza ügyvéd, dr. Sztudinka Gyula ügyvéd, Krnetz György káplán, dr. Halmi Béla ügyvéd, dr. Rédeky László ügyvéd, Eperjessy József hitoktató.

15. Szociális bizottság: elnök Krémet Gyula (kommunista). Az egyesük párt tagjai: Várikoly Miklós iparos, Perényi István droguista, Buzsitz- ky István tisztviselő, Cseh Gyöngy aranyműves, Halila Károly magánallkalmazott, Kerekes János munkás, HauseT Géza vállalkozó.

16. Műemlékek bizottsága: elnök dr. Ruíiák

Gusztáv (agrárpárt). Az egyesült párt tagjai: Spielmann Ervin ny. bankigazgató, Buchner Béla iparos, dr. Rédeky László ügyvéd, Kmetz György káplán, Szék éráik Sándor görögkatoláikus énekvezér, Kieselbach Géza festőművész, Gömöry János ny. iskolaigazgató.

öngyilkos teli egy indiai maharadzsa

MADRAS. —1• Viziana Garam indiai maharadzsa kedd reggel öngyilkosságot követett el. A herceg indiai székhelye fölött lég- gömbfelszállási kísérleteket végzett s egy óvatlan pillanatban a gondolából kiugrott. Viziana Garam herceg hosszabb idő óta tuberkulózisban szenvedett s nem tartják kizártnak, hogy betegsége fölötti elkeseredésében követte el végzetes tettét.

VÍZUMOT (magyarít lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek fa Olvasóinknak gyorsan fa megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lazaret-ucca 45. Telefon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot fa meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha DL, Paaská ul III,

Rákóczi rodosfói olfhona

Irta: Szabó Adorján

ni.

E tanulmány első részei október 3-i és lO.-i számainkban jelentek meg.

Thaly Rodostóban jártakor, 1888-ban a bujdosók lakóházai, kiváltképpen Rókóczi ebédlőpalotája még meglehetősen ép állapotban voltak. A bútorzatból azonban, amint láttuk, csak három darab maradt meg: a tányér- és pohárszék, a pipatartó és a kápolna karosszéke. A többi butorfelszerelés már teljesen hiányzott. Mindjárt látni fogjuk, hogy mi történt velük a fejedelem elhunyta után. Mert mig a Bercsényi- Csáky-palota berendezése, valamint a többi bujdosó ingóságai bizonyosan ott helyben romla- doztak el és mentek pusztulásba az idők folyamán, Rákóczi vagyonának sorsa egészen más volt. Azt ugyanis Mikes Rákóczinak még az 1732. évben megirt végrendeletével kapcsolatban tett intézkedései szerint, a konstantinápolyi francia követ kancellárjának jelenlétében leltározva és fölbecsülve a fejedelem halála után a konstantinápolyi francia követségre szállította. A szállítmány 22 ládából állott, köztük volt elrejtve a fejedelemnek a rodostói ideiglenes sírból nagy titokban kiemelt koporsója is. A koporsót a ga- latai jezsuiták éjnek idején, nagy titokban, édes anyjának, Zrínyi Ilonának földi maradványai mellé, a galatai jezsuita templom Szűz Mária-ol- tára alá helyezték örök nyugalomra. Négy ládát a francia követség kancelláriájába vitték, a többit pedig egy megbízható kereskedőnek tűzálló raktárába szállították. A négy ládában francia levelek és jegyzőkönyvek voltak, továbbá a fejedelem munkái, a Magyarországra vonatkozó iratok és végül a szultán fermánja és más török írások, a többi láda Rákóczi egyébnemü ingóságait tartalmazta. Hogy hová lettek, ki tudná azt megmondani. A nagybecsű iratok és ingóságok minden valószínűség szerint elkallódtak. Fennmaradt azonban az ingóságoknak terjedelmes leltára, amelyet Belin, francia nagykövetségi főtitkár készített 1736-ban; ezt Thaly Kálmán az eredeti francia szövegezésben függelékül közölte le Saussure Cézárnak, Rákóczi udvari nemesének törökországi leveleit és följegyzéseit tartalmazó kiadványában. A nagybecsű leltár elég világos képet nyújt Rákóczi rodostói palotáinak és kápolnájának felszereléséről.

Az ebédlő fenyődeszkás padlózatát hatalmas, zöldszinü flórenci szőnyeg fedte be. A középen álló nagy asztalt, az étkezés idején kívül, arany- paszomántos zöld bársonyteritő takarta le. Az asztal körül tizenkét, ugyancsak zöld posztóval bevont szék állott. Az ablakokon ugyanilyen színű tafota függönyök. Az ajtón hasonlóan zöld damaszk függöny. Díszes, fehér damaszk és indiai drapéria borult a pohárszékre, amelyen ragyogtak az ezüst gyertyatartók, ezüst tálak, kannák, evőeszközök stb. Rákóczi többi lakóházainak ajtai is többnyire zöld damaszk vagy ritkábban más szövetű és szinü függönyökkel voltak ellátva.

A falakat zöld vagy karmazsinpiros tafota szövetű vagy ábrás, fehér vászondamaszk kárpitok borították be. A padlózat szőnyege hol flórenci zöldszinü, hol francia kék tafota: legdíszesebb volt, valószínűleg Rákóczi fogadótermében, egy piros-kék szinü, aranyszálakkal átszőtt gyapjuszőnyeg. Az asztalterítők többnyire sárga selyem rojtokkal cifrázott zöld damaszkból voltak szőve, az egyik dohányzóasztal térítője zöld bársony.

A különböző fajtájú és alakú székek szin- pompás szövetekkel voltak behúzva. A taburet- tek, alacsony, támlanélküli székek párnázata vörösbársony, zöld posztó, sárgaselyem-rojtos zöld damaszk vagy karmazsinpiros bársony; a keleti, diványféle szófa, virágos bársony ülőpárnákkal; a zsöllyék aranysujtásos zöld bársony, vagy sárga selyem rojtos zöld damaszk, a tábori székek pedig marokinbőr bevonással.

Az ágyteritő sárga selyemrojtos damaszk szövet. A pihenőágy, vagyis heverődivány, piros marokinnal bevonva, aranypaszomántos, karmazsinpiros damaszk takaróval. A táboriágy térítője karmazsin damaszkkelme aranysujtással szegélyezve. Az ágyat karmazsinpiros tafota függönyök környezték. A hálószoba bútorzata közé tartozhatott a gyóntatószék is, amely egy zsöllyéből állott két térdeplővel, ezeknek támlája és alja damaszkkal borítva.

A hagyatékban találunk még aranyozott feszületeket, szenteltvíz-tartókat, különböző, rozetták- kal díszített borostyán- és korall-olvasókat és a Szentháromságnak aranyból készült háromszögletű szimbólumát.

Kápolnája Rákóczinak voltaképpen kettő volt, egy nagy és egy kisebb. Az utóbbiról csak a leltárból van tudomásunk, de hogy merre volt, nem tudjuk. Mind a kettő gazdagon volt felszerelve, különösen a nagy; fehér, zöld, piros és fekete selyem egyházi díszruhákkal és egyszerűbb misemondóruhákkal, fehérneműkkel, szent edényekkel, széles aranysujtással díszített karmazsinbársony baldachinnal, padokkal és misekönyvekkel, antiphonáriumokkal, graduálékkal, meg breviáriumokkal. A sekrestye kárpitjául indiai szőnyeg szolgált. A leltár részletezi Rákóczi könyvtárának állományát is, amely 112 műből állott 311 kötetben. A könyvek túlnyomóan vallásos tartalmúak: teológiai, erkölcstani, liturgiái müvek, elmélkedések, imakönyvek, szentbeszédek, bibliai magyarázatck, egyháztörténetek;

azonkívül politikai-történeti, hadtudományi, természetrajzi, kertészeti és mechanikai tárgyuak. Ezek a könyvek nemcsak Rákóczi sokoldalú olvasottságáról tanúskodnak, hanem egyszersmind fényes világításba helyezik az imádságba és elmélkedésekbe elmerült, lelki életet élő rodostói remetét is, aki a világtól elvonulva és a földiekről lemondva, egyedül az Örök Igazságban kereste és találta minden vigasztalását.

A leltár természetesen még számtalan házi eszközt és használati tárgyat sorol föl, például az íróasztalok és mosdók készleteit, továbbá ékszereket, ezek között Zrínyi Ilonától kapott gyémántbetétes, gyikalaku arany ékszert; azonkívül fegyvereket, konyha- és istállófölszerelést, nemkülönben a szolgák és komornyikok ruha- és vászonnemüit, külön tüntetve föl a fejedelem udvari sebészének és főkomornyikának, Spatz Andrásnak hagyományozott ruhanemüeket stb. Külön van megjelölve az a három darab türki- szes gyűrű, amelyet a janicsár aga küldött a fejedelemnek néhány nappal halála előtt, valamint a szultán ajándéka: egy drágakövekkel díszített, teljes vértezet.

Be vannak véve a leltárba a Rákóczi közvetlen szolgálatában állott, legkedvesebb udvari embereinek hagyott és átadott emléktárgyak is. így egy ismétlő aranyóra, amelyet Sibrik, továbbá két darab, egy ezüst és egy türkiszes óra, amelyet Mikes Kelemen kapott.. (Mikesnek még életében ajándékozott egy aranygyűrűt.) Udvari papjának, Radulovics abbénak pedig aranyozott ezüst keresztről függő korali-olvasót hagyományozott.

Rákóczi természetesen többi, hűséges alkalmazottairól, „szeretett fiairól" is atyailag gondoskodott. Főudvarmesterétől, Sibriktől és főkamarásától, Mikestől kezdve az udvari szolgákig és apródokig, valamennyinek 10.000 liv- rétől 500 livréig terjedő pénzösszegeket hagyott. Inasainak, szolgáinak és legényeinek pedig egy évi bérüket fizettette ki. Hasonlóan főembereinek is, Csáky Mihály altábornagytól Pápai Gáspár ezredesig 15.000—3.000 livréket hagyományozott.

Rákóczi rodostói palotáinak berendezése, bútorzata, a leltár bizonysága szerint, inkább egyszerű volt, semmint fényűző, de azért nemes, választékos ízlésre vallott. Mikes írja, hogy ura sokat költött házi eszközökre, de ő maga is nagy kedvteléssel foglalkozott esztergályozással és olyan asztalokat és székeket készített, amelyek szétszedhetők és ládákba rakhatók voltak. „Ezeket többre becsülte a köves portékánál", vagyis a drágaköves ékszereknél. Legértékesebb portékái voltak ugyan az asztali ezüstnemüek, de az se túlságos bőségben. A francia udvartól húzott évdiját és a portától kapott segélypénzét nem a fölösleges fényűzésre és pompára költötte, hanem nagyszámú, bőségesen fizetett szolgaszemélyzetére, építkezésekre és főképpen az Isten-szolgálatra meg a kápolnára, amint ugyancsak Mikestől tudjuk.

*

Ha a mindent megemésztő idők vadfoga, a Márvány-tenger felől dühöngő viharok és földrengések, k-ét hosszú évszázad lepergiése alatt el is végezték romlasztó munkájukat és ha a rodostói épületek pusztulásával az ingóságok is elkallódtak, de azért bármennyire megviselődtek is, mégis csak fennmaradt Rókóczi egy-két bútordarabja, nemkülönben az ebédlőpalota épületmaradványai. A kegyeletes utókor pedig melegen óhajtja, hogy a relikviák a lehetőség szerint szakszerűen renoválva és stílszerűen kiegészítve éledjenek fel roncsaikból, az egykor meg nem valósult muzeális terv megvalósult részleteként.

Rákóczi nemzete előtt többet, sokkal többet és magasztosan értékesebbet jelentenek a rodos- tói ereklyék, többet még műtörténet! becsüknél is, ha ma már el is vesztették müértéküket.

Ebben a kegyeletek érzésűkben kell, hogy a legmélyebb érdeklődéssel kisérjék Rákóczi kassai füveinek késő utódai a rodostói maradványok sorsának elintézését, hogyha már meghiúsultak a 27 év előtti grandiózus tervek, azoknak legalább legjellegzetesebb töredéke menjen teljesedésbe.

Gondolhatunk egy szerényebb méretű Rákóczi Múzeumra is, mondjuk egy Rákóczi-gyüjtemény- re, afféle állandó Ráikóczi-erelklyékiálilitásra. Esetleg az úgyis, restaurálásra kerülő vagy talán máris renovált Hóhér-bástya szobáiban elhelyezett rodostói épületmarad ványok felhasználásával s a kassai Muzeum tulajdonában lévő Rá- kóczi-konabeli, vagy Rákóczi-vonatkozású tárgyak bevonásával, mint pl. festmények, rajzok, felvételek, metszetek, köztük elsőbben is azok, amelyek rodostói részleteket ábrázolnak. Azután egybe volnának gyűjtendők a közönség adományából a Rákócziik arabeli családi és tábori életet bemutató szobaberendezések, -bútorok, konyhai felszerelések, fegyverek, stb. Ebben a környezetben volna kiállítva a Rákóczi temetésén szerepelt több száz darab koszoruszalag, harmincnál több ezüst, vas és bronz koszorú, amelyeket a magyar miniszterelnökség, Kassa városa és Abauj-Torna vármegye közönsége adott át a Múzeumnak megőrzés végett, illetőleg a levéltárban helyezett el. A Hóhér-bástya méltó történeti jellegű keretet adna a gyűjteménynek, amely, esetleg már az 1938. évi kassai kiállításnak is egyik közérdekű és vonzó látnivalója lehetne.

A magyar nemzet szabadsághősének emléke előtt hódoló utóikor önmagával szemben tartozó kötelességiét teljesítené, ha magáévá tenné ezt a megpendített szerény indítványt és ha szükséges volna, akár anyagi hozzájárulásával is igyekeznék elősegíteni, hogy az valóra váljék. Jórészben rajtunk múlik, a mi megértő és összefogó áldozatkészségiünkön, hogy ne maradjon a Rákóczi Muzeum létesítése csak afféle jámbor óhaj és hogy ne jusson az egykori elgondolások szomorú sorsára, amiképpen sajnos hiú ábránd maradt Rákóczi borsi szülőházának megmentése is. A borsi-, niagysárosi-, zborói Rákóczi-hajlékok pusztulásában mennyi súlyos vád, a magyar lelkiismeret ellen!

Ne feledjük, hogy ma már Rákóczi neve nem. csillogó romantika és nem hamis illúziókra csábító legendaköltészet! Mert a Rákóczi-eszme világító és tápláló, lelki és erkölcsi erőforrás; tanítsuk meg még unokáinkat is arra, hogy a Rákóczi-eszme úgy a meg nem alkuvó hűségnek, mint az önfeláldozásig menő áldozatosságnak is 'példaadó, sugalmazó és buzdító eszménye marad örök időkre és pedig nemcsak nemzeti vomatko- zában, hanem általános emberi szempontból is.

(Vége.)

A nyugtalan Palesztina

JERUZSÁLEM. — Két nap óta Palesztinában újabb súlyos terrorcselekedetek történtek. Lydda környékén az arabok folytatják tüntetéseiket és mindenütt nyugtalanítják a hatóságokat. A lyd- dai rendőrállomást az elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek megtámadták és több lövést adtak le az ablakokra. A Nablus-tulkareni utón egy katonai autót támadtak me^ az arabok. A Jeruzsálem— chebroni utón a Salamon-tó környékén az arabok éjjel barrikádokat emeltek és megakadályozták a forgalmat. Haifánál elvágták a telefondrótokat, úgyhogy Egyiptom és Palesztina között szünetel a telefonforgalom.

A vizsgálati fogságban felakasztotta magát

KASSA. —- (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Október 17-én Huszton letartóztatták Müller Jónás és Stiz királyházai kereskedőt. Stizt azzal vádolták, hogy Romániából csempészett szeszt hozott forgalomba, Müller ellen pedig az volt a vád, hogy szállítóleveleket adott a szeszre és igy elősegítette Stiz bűnös manipulációját. Ma reggel az ügyben tragikus fordulat állott be.

Müller Jónást holtan találták a huszti járásbíróság fogházában. Imaszijja segítségével az ablakrácsra felakasztotta magát. Az eset a környéken nagy megdöbbenést keltett, mert valószínű, hogy Müller Jónás jóhiszeműen keveredett bele a dologba.

Ez annál is inkább valószínű, mert annakidején Müller leplezte le, hogy a munkácsi rituális fürdőben fekete szeszt főz Glück Dániel kereskedő. Az elhunyt Müller Jónás családja azzal a kéréssel fordult a ve- zérpénzügyigazgatósághoz, hogy vizsgálják ki, milyen okok idézték elő Müller öngyilkosságát.

A bíróság fölmentette a komjáti halálos verekedés vádlottját

Pofon csattant el a főtárgyaláson

NYITRA. — A nyitravölgyi Romját községben múlt év augusztusában az uecán játszadozó gyermekek ihajbakaptak. Juriesek Máté Lukács közbelépett és megverte Greiner János gyermekeit. Greiner János és fia, József ezért bosszút forraltak Juriesek ellen. Meglesték, mikor este munkából hazatért és verni kezdték. Juriesek futásnak eredt, Greinerék üldözték. Közben Greiner József revolverrel rá is lőtt, a golyó azonban nem talált. Greinerék Juricseket a házáig- üldözték. Jiuricsek ekkor egy vaslapáttal szembefordult és oly súlyos ütést mért Greiner Jánosra, hogy az néhány napon belül a kórházban meghalt.

Vád alá helyezték Juriesek Mátét ét Greiner Józsefet. A nyitrai bíróság hétfőn tárgyalta ügyüket. Juriesek kereken tagadta bűnösségét és önvédelemből védekezett. Greiner viszont úgy állította be a történteket, mintha Juriesek lett volna a támadó. A bíróság magáévá tette Juriesek védőjének, dr. Ripának . álláspontját és a vádlottat fölmentette, mig Greiner Józsefet, a halálosvégü verekedés kezdeményezőjét 14 napi fogházzal sújtotta. Az ügy fellebbezés folytán a felsőbíróságot is foglalkoztatni fogja.

Az érdekes részletekben bővelkedő tárgyalás szenzációja volt, hogy a vádirat fölolvaeása közben Greiner hirtelen fölugrott helyéről és hatalmas pofont adott Juricseknek. A tárgyalás elnöke azonnal 200 korona birsággal sújtotta Grei- nert. E bírság behajthatatlanság esetén négy napi

— A ROMÁN NEMZETI BANK MASARYK- ADOMÁNYA. A Csehszlovák Nemzeti Bank ülésén Englis bankkormányzó bejelentette, hogy a Román Nemzeti Bank Masaryk alapitó elnök emlékének ápolására 100 ezer koronát adományozott. A pénzösszeget a csehszlovák—román kapcsolatok propagálására fordítják.