Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-24 / 244. (4390.) szám

Í937 október 24, vasárnap. 'Pragai-AYmAarhirl,’® 17 A Budapesti Orvosegyesület az orvostudomány európai rangú fóruma Korbuly Géza érdekes beszámolója az egyesület száz esztendejének nevezetes állomásairól ■ ■ ■ III. Az 1848-as lázas idők természetesen meg­szakították az orvosegyesület szokásos mun­káját is. 1849-ben tartott még egy ülést az egyesület, de azután munkája megszűnt. Az abszolutizmus a tisztán tudományos egyesület működését is betiltotta. Később Wagner János elnök folyamodott azért, hogy az egyesület folytathassa köz­hasznú működését, az engedélyt meg is kap­ja, amire 1850-ben újból megindul az orvos­egylet munkája. Közérdekű tevékenysége még az osztrák hatóságok rokonszenvét is megnyeri, úgyhogy több alkalommal kiké­rik tanácsát. Mivel az egyesületnek nem volt székháza, Gehringer Károly császári biztos készséggel megengedte, hogy a Nem­zeti Múzeumban tarthassa üléseit. Semmelweiss, Csermák és Balassa 1858 a magyar orvostudomány és az egyesület életében nevezetes dátum. A Bécsből elüldözött Semmelweiss ebben az esztendőben tartja az orvosegyesület előadásainak keretében három, nagy föltünést keltő előadását a gyermekágyi láz kóroktanáról. Mig a császárváros elüldözte a nagy ma­gyar tudóst, Budapest orvostársadalma és közönsége a legnagyobb szeretettel fogadta. Az orvosegyesület volt az a szilárd pont, ahol lábát megvethette. Még egy másik, orvostudományi szem­pontból jelentős esemény fűződik az 1858. évhez. Ekkor mutatta be Csermák János, a bu­dapesti egyetem élettani professzora a gégetükröt, amely a modern gégegyógyá­szat alapját vetette meg. Az orvosegyesületben tartott előadásához tehát egy uj tudományág megszületése fű­ződik. Dr. Csermák cseh nemzetiségű tudós, a kiváló cseh tudósnak, Purkynénak legked­vesebb tanítványa volt. Az abszolutizmus idején került a pesti egyetem katedrájára. Tudományával és előzékeny modorával ál­talános becsülést szerzett magának, hogy amikor a Bach-rendszer bukásával az egye­tem tanítási nyelve újból magyar lett, ő volt az egyetlen idegen nemzetiségű professzor, akit az egyetem kötelékében igyekeztek megtartani. Ő azonban nem érezte magát hivatottnak arra, hogy a magyarrá vált egyetemen to­vábbra is előadásokat tartson és Pesttől a legnagyobb barátságban vált meg. Prágába téri vissza, ahol saját anyagi erőforrásaiból egy magán élettani intézetet alapított, majd a jénai, később a boroszlói egyetemen vál­lalt katedrát. Magyar barátaival állandóan fönntartotta a legszivélyesebb kapcsolato­kat és még többizben fordult meg Budapes­ten, s az orvosegyesületben előadásokat is tartott. Semmelweiss és Csermák előadásai mel­lett természetesen állandóan a legnagyobb érdeklődést keltették továbbra is Balassa , professzornak a plasztikai sebészet köréből vett előadásai. Közegészségügyi reformok Jelentős munkát végzett az egyesület a kolera- és influenzajárvány idején. Az egye­sület bizottságot küldött ki a járvány elleni intézkedések foganatosítására. Az egyesület ettől kezdve igen nagy szerepet játszott Magyarország és Budapest közegészségügyében. Nem volt olyan orvosegészségügyi vonatko­zású kérdés, amelyben tanácsát ki nem kér­ték volna és véleményt ne adott volna. A munkát bizottságok ‘keretében végezte. Egy bizottság foglalkozott a budapesti gyufa­gyárak egészségügyi viszonyaival, volt a tuberkulózis, alkoholizmus, kolera ellen har­coló bizottsága, ásványtani bizottsága. 1883- ban a Gazdasági Egyesület a tervezett tej­szövetkezet ügyében kéri ki egészségügyi tanácsát és ennek alapján létesül a Központi Tejcsarnok intézménye. Közegészségügyi szempontból korszakot jelzők Fodor József­nek, a magyar közegészségügy legnagyobb zászlóvivőjének előadásai, amelyek mind egy-egy nagy problémát (a csatornázás, a vízellátás ügyét) visznek előre a megvalósí­tás felé. A veszettség és a rák elleni küzdelem 1886-ban mutatja be Babes budapesti egyetemi magántanár —■ aki később mint román eredetű ember Bukarestben kapott katedrát — Pasteur veszettség elleni oltá­sát. 1888-ban Hőgyes Endre számol be a Pasteur-féle állatkísérletekről és 51, magyar földön gyógyított betegről. A Hőgyes pro­fesszor vezetése alatt működő pesti Pasteur- intézet tökéletes eljárást dolgozott ki a ve­szettség leküzdésére. Részben az orvos­egyesületben ismertette Hőgyes professzor azokat a fontos megállapításait, amelyek a fül élettanában voltak alapvetőek. Bárány Róbert bécsi professzor — amint ezt most széliében elismerik — nagyrészben az ő vállán állva kapta meg az orvosi Nobel- dijat. 1890-ben a Koch-féle tuberkulin hat az egész világon orvosi szenzációképen. Fantasztikus mámor fogja el Magyarorszá­gon is a betegeket, orvosokat és a közönsé­get, mígnem az orvosegylet részéről kikül­dött bizottság jelentése után ez a mámor le­csökkent. 1891-ben az egyesület megépítette mai székházát a Szentkirályi-uccában. 1892-ben Budapest székesfőváros 15.000 forintos adománya segítette az egyletet cél­jainak megvalósításában. Az egyesület részt vett Semmelweiss emlékének méltó megörökítésében és a szobor létesítése rész­ben a Semmelweiss-bizottság érdeme, 1894- ben pedig fölállítják a Kerepesi-temetőben Semmelweiss síremlékét 1894-ben Budapesten ülésezik a VIII. nemzetközi demográfiai és közegészségügyi kongresszus, amelyen az egyesület is részt vesz. Bókay János bemutatja a Behring-féle szérummal elért eredményeit. Orvostudományi szempontból különösiSa jelentős dátum: 1896. Hőgyes professzor bemutatja azjotvos- egyesületben az első Röntgen-féle fotog­ráfiát , ; s Dollinger professzor bemutatja a tenyér­ben meglelt golyók fényképeit. Az előadá­sok száma annyira megszaporodik, hogy há­rom szakosztályban kell megosztani a mun­kát. Az egyik női betegségekkel, a másik az elme- és idegkórtannal, a harmadik a szto- matológiával foglalkozik. 1898-ban megy határozatba, hogy az egyesületbe orvosnők is fölvehetők. Hugonnai Vilma grófnő az első magyar nő, aki orvostudori oklevelet szerzett, persze nem Pesten, hanem Svájcban. A nők fölvételére vonatkozó indítvány szavazat- többséggel ment keresztül. A következő években még két szakosztályban oszlik meg a tudományos munkásság: a fülészeti és dermatológiai szakosztály munkája is meg­kezdődik. 1903-ban Dollinger elnök fölveti a rák­statisztika készítésének eszméjét, ennek munkájában az állami szervek is részt vesznek. 1904-ben orvostani múzeumot létesít az egyesület. Balassa emlékének megörökítésére behoz­zák a Balassa-érmet, amelyet Beck Ödön Fülöp mintázott, ez a legnagyobb magyar orvosi kitüntetés. Az első, aki ezt a kitüntetést megkapta, Ré- c:ey Imre volt 1906-ban.* Az 1910. év újból igen jelentős, ekkor épülnek Pesten az uj klinikai épületek. Eb­ben az évben számolnak be az egyesületben az Ehrlich-féle Salvarsan-ról. 1912-ben Dollinger professzor ajánlatára a székház Semmelweiss-termét nagy előadóteremnek rendezik be. Uj erővel a régi utón A háborús években a hadisebészet prob­lémái kerülnek előtérbe. A szénhiány miatt az előadások kissé megritkulnak, majd tel­jesen meg is szűnnek a háború vége felé. A forradalmi idők zavarai után az újjáépítés munkája következik az egyesületi életben is. Nemes adományok teszik lehetővé a kül­földi könyvek és folyóiratok beszerzését és a magyar orvosok tudományos munkája még a szegénység nyomasztó terhe alatt sem marad el a külföld mögött. 1928-ban létesi­RAMO-UTTMAN, MM 5050 koronát keresztrejtvényversenye! ftg® ílü köztük 3 nemek TELEFUNKEN Ülijg rádió, villanyvasalók, csillárok stb. TELEkX <C FUNlw X* kín YY A dijak üzletünkben bár­mikor megtekinthetők! KERESZTREJTVÉNY. VÍZSZINTES: 1. A Telefunken jegyű rádióra ....... (Jelmondat.) 8. Férfinév. 9. Indiulat-szó. 10. Kérdőnévmás. 11. Szárított fü. 13. Rádió-világmárka, csehszlovák gyártmány. 16. Tarokban van. 17. A meleg és a szesz mértékegysége. 18.. Kávé: 20. Tejtermék. 22. Tengerészkiáltás. (Most sportüdvözlés.) 23. Névutó. 24. Kérdőnévmás tárgyesetben. 26. óriási teljesitmenyü Teieíunkensuper olcsó áron. 27. A szerelem istene. 29. Tiltakozó indulatszó. 31. Nála lehet minden Telefunken készüléket díjtalanul meghallgatni. FÜGGŐLEGES: 1. Helyreigazit idegen szóval. 2. Tökéletes remek- hangú Telefunkensuper. (Erre cserélje be ócska rádióját.) 3. Kör része. 4. A- szinpadiró vágya. 5. Az ABC két egymásután következő mással­hangzója. 6. Meggyet, a fáról................ szokták. 7. Á hangok művészete. 11. S. U. 12. Disz. 14. Pinceajtóra szoktuk tenni. 15. Bot is, fegyver is. 19. Csodás teljesítményű kis Telefunken-rádió. 20. Vasúti kocsi. 21. Von, amerikai gangsztervezér keresztneve. 25. Becézett fiún év. 28. Részvény- társaság rövidítve. 30. H. I versenyen mindenei résztveStef, a) aki cégünknél lega'ább 5.— Ke értékű árut vásárol, VAGY b) aki 2— Kőt postabé’yegben beküld nekünk, mire TELEFUNKEN árjegyzékünket és a részvételi jegyet postán küldjük meg zárt borítékban. A helyes megfejtések között sorsolás dönt. — A sorsolás nyilvános: üzle­tünkben 1937 december hó 20 án 18 órakor. A versenyhez szerencsét kiván a TSLEFUÜKÉN rádiók nagyraktára: Rádió-LIf TMAN Kosice Siefánikova @8 // Telefon: 24-87 Kivágandó és megfejtve hozzánk 1937 december hó 15-éig beküldendő, a megfejtő nevével és cimévei. ["-S- a .4 5.6 ? » iTj: I WI -IBFT" 101 ■ IÉP1T I i ' 13 14 15 ■I161 r ■ 'mmj 17 I IBI18119 !HI20121 ~ HH TI' íBFI 24 251 !Ü26 Ili H 27 |28 |gj|! g|29 |3Ö“j tetté az egyesület a Korányi-emlékérmet, amelyet elspizbeh Korányi Sándor, Korányi Frigyes fia kapott meg. Az előadóciklusok továbbra is felölelik az orvostudomány min­den korszerű és fontos kérdését és most, a százéves jubileum idején elmondhatjuk, hogy a nagymultu egyesület valóban betölti azt a szerepet,- ami a hivatása. A magyar orvostudomány legfelsőbb tu­dományos fóruma, valóságos magyar or­vosi akadémia. A jubiláló egyesületnek 1350 rendes, 39 alapitó tagja van. Kilenc belföldi és 419 külföldi levelező tagot választott meg. Ed­dig két tiszteletbeli tagja volt: az egyik Vargha Gyula, a koszorús költő és a ma­gyar statisztikai hivatal volt elnöke, aki az 1903. évi rákstatisztika létrejötte körül szer­zett nagy érdemeket, a másik Apponyi Al­bert gróf, aki az egyetemes magyár életben Örökítette meg halhatatlan érdemeivel nagy nevét. Dr. Korbuly Géza csak úgy futtában la­pozott át a vaskos kézirattömegen, 'amely­ben az orvosegylet százéves történetét föl­dolgozta. Innen is, onnan is kiragadott egy- egy adatot és ezeket jegyeztük föl sebtében papirosunkra. Halvány kép ez, amelyet az egyik legjelentősebb magyar kultúrintéz­mény múltjából adhattunk, de még ezek az elmosódó kontúrok is meggyőzhetnek min­denkit arról: hogy mint az egyetemes szel­lemi élet minden vonatkozásában, úgy az orvostudományban is európai magaslaton mozgott a magyar tudósok munkája. DOKTOR. Amerika még mindig a bőség hazája Az amerikai külföldi és belföldi kereskedelmi hiva­tal legutóbb kiadott jelentésében száraz, de érdekes adatokkal bizonyítja, hogy az Egyesült Államok ma is a világ eldorádója. A jelentés szerint a világ rádiói­nak több mint a fele Amerikában van, jóllehet az Egyesült Államokban a világ lakosainak körülbelül csak 6 százaléka él. Az Unióban 30 millió rádió van, azaz minden 4.2 lakosra esik egy. A világon összesen 56,225.000 rádiókészülék van üzemben. Az egyetlen ország, amely a rádiótechnika tekintetében az Egye­sült Államokat megközelíti, Anglia, ahol minden 4.9 százalék lakosra esik egy rádió. Dániában csak min­den 5.5, Németországban minden 8-ik lakosra jut egy-egy rádiókészülék. A rádióihasználat talán nem a legfontosabb jele a civilizációnak, de kétségtelenül arra vall, hogy tulajdonosa osztozni akar és tud az ipari civilizáció termékeiben. A világ összes országaiban 40,560.167 automobilt tartanak nyilván. Ezek közül 20,520.559, téhát több mint a fele a világ automobilállományának az Egye­sült Államokban fut, ahol minden 4.5 emberre esik egy-egy autó. Amerikában ma már a farmer is, az ipari munkás az életszükségletének tekinti az autót. Az Egyesült Államok szomszédja, Kanada az egyet­len, amely autóhasználat dolgában megközelíti az Uniót. Kanadában ugyanis minden 8-ik embernek van egy autója, mig Angliában és Franciaországban min­den 20-dik. Németországban minden 49-dik, Olasz­országban minden 104-dik és Japánban minden 472­I dik emberre jut egy-egy gépkocsi. Automobilt csak jobb anyagi helyzetben levő ember tarthat és ezért ez is fontos mérve az államok gazdagságának. A telefonhasználat dolgában is Amerika vezet. Itt a farmer is életszükségletnek tartja a telefont, amelyet még a közsegélyen levők is meg akarnak tartani, mert a munkakinálók telefonon érhetik el őket leg­könnyebben és leggyorsabban. Az Egyesült Államokban található közel fele annak a 35 millió telefonnak, amelyet a világon használnak. Ebben az országban 137 telefon esik minden 1000 la­kosra. Kanadában, Dániában és Svédországban min­den 10 lakosra esik egy. vagyis 1000 lakosra 100, Nagybritanniában 1000 lakosra 54, Németországban 49, Franciaországban 34. Olaszországban 12 tele­fon esik. A telefon talán inkább a jólét jele, mint a rádió. A mozibajárás sem szegény ember szokása. Az Egyesült Államokban 15.378 hangos filmeket bemuta­tó moziszinház van, amelyeket minden előadás alatt megtölt a szórakozni vágyó nép. Itt van a világ han­gosfilm bemutatására felszerelt moziszinházainak 30 százaléka. A húsfogyasztás is a jólét jele. Az Egyesült Államokban a fejenkénti húsfogyasztás nagyobb, mint a világ bármely más országában. Amerikában is vannak rosszul táplált, rosszul ru­házott s rosszul szállásolt emberek, de azért az élet még mindig ebben az országban a legjobb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom