Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-24 / 244. (4390.) szám

1937 október 24, vasárnap. .SziDHÁz-KönWKciiiitiRA GÓTH SÁNDORNÁL, a „Királyi vér” felvonásközében Pár perces eszmecsere a nagy művésszel kolozsvári emlé­keiről, írói munkásságáról és Hubayval való barátságáról BUDAPEST. — Kilenc óra öt perc. Vé­ge az első fölvonásnak. A nézőtéren még zuhog a taps, a vasfüggönyt még nem eresz­tették le, de Góth Sándor már az öltözőjé­ben ül. Amikor belépünk hozzá, könyv van a kezében és elmélyedve olvas. Érdekel, hogy mit olvashat a magyar színjátszás nagy mestere, aki maga is elhivatottsággal kezeli a tollat. Készségesen megmutatja. Aki nem ismeri közelebbről Góth kivételesen nagy műveltségét, európai kultúráját és le­nyűgöző emberiességét, könnyen azt hihet- né, hogy valami érdekfeszitő modern re­gény, vagy izgalmas detektivtörténet köti le ennyire a figyelmét. Mi azonban nem cso­dálkozunk, amikor elolvassuk dr. Trikál Jó­zsef egyetemi tanár könyvének a címét: ,,Az okkultizmus bölcseleti szempontból". Igen, ez a könyv megfelelhet Góth Sándor kifi­nomult ízlésének, nemcsak ábrázoló, de al­kotó művészetének, kutató, kereső lényé­nek. Amióta a Góth-házaspár legendáshírű boldogsága kettészakadt és Kertész Ella feledhetetlen alakjával nemcsak a nagy mű­vésznő, de az eszményi feleség is sírba szál­lott, Góth Sándor csak a művészetének és olvasmányainak él. Kolozsvári emlékeiről kérdezzük. — Erdély gyöngyéhez, vagy amint a mi időnkben nevezték, a „magyar Athén"-hez sok-sok kedves régi emlék fűz. Kiragadok közüle néhányat. Abban az időben, amikor én mint fiatal színész bontogattam szárnyai­mat Kolozsvárott, Gyarmathy Zsigmond egykori alispán volt az intendáns. Az ő és későbben Bölöny József vezetése alatt az erdélyi színészet aranykorát érte. A színész számottevő egyéniség volt. Megbecsülték, szerették és a legelőkelőbb házaknál is el­fogadták. Sok kedves órát töltöttünk báró Bánffy Dánielné, a későbbi Bánffy minisz­terelnök édesanyjának házánál, aki nagy müpártoló és művészbarát volt. Ajtaja nyit­va állott az irók és művészek előtt, akik szi­ves örömmel keresték föl a finomlelkü nagy magyar asszony vendéglátó házát. — De gyakran megfordultunk a „nagy­ságos fejedelem" úri portáján is, aki nem volt más, mint a fejedelmi házból származó Barcsai Domokos, akit szerettünk a „nagy­ságos fejedelem" cimével illetni. Nagy ba­rátja volt a színészeknek, de mi is örömmel voltunk a társaságában. — A régi kollégák közül kire emlékszik vissza a legszívesebben? — E. Kovács Gyulára és a nyolcvanesz­tendős Ditrói Mórra, a Vígszínház illusztris művészi megalapítójára, aki még most is, magas kora ellenére, teljes szellemi frisse­ségben él itt közöttünk Pesten. E. Kovács Gyula tragikus halála annakidején minden­kit mélyen meghatott. Segesváron halt meg, hatvanéves korában, egy Petőfi-emlékünne- pélyen, abban a pillanatban, amikor a „Talpra magyar“-t szavalta .., Szivszélhü- dés ölte meg ... — Kik voltak azok, akikkel együtt került föl Kolozsvárról Pestre? — Hunyadi Margit, Hegedűs Gyula, Vendrei Ferenc és Szerémi Zoltán. De ma­radjunk még egy pillanatig Kolozsvárnál — fordul hozzánk földerülő arccal —, egy ked­ves kis anekdota jutott eszembe kolozsvári emlékeimből. Érdemes leírni. Élt Kolozvá- ron egy Krasznai Mihály nevű kitűnő szí­nész, akit az egész város csak „Misi bácsi­nak becézett, a feleségét pedig „Misi néni­nek. Misi bácsi legjobb barátja Czecz Péter volt, a város legelső temetkezési vállalko-j zója. Czecz Péter nagy elismerője volt Krasznai művészetének, amit egy alkalom­mal a következőképen igyekezett bebizo­nyítani: egy elsőrendű temetésre szóló utal­ványt állított ki Krasznai nevére a saját vál­lalatánál. A jóhumoru „Misi bácsi" jót ne­vetett az eseten és az írást szépen elzárta a fiókjába. Mikor meghalt, „Misi néni" nagy bánatában is megnyugodva gondolt arra.t hogy a temetés költségei nem az ő sovány/ kis erszényét fogják még soványabbá fo­gyasztani. Sietett hát megkeresni az utal­ványt, amit azonban sehogysem tudott meg­találni .., Elszaladt hát Czeczhez és emlé­keztette őt ígéretére. Czecz azonban legna­gyobb ámulatára kijelentette, hogy nem te­metted el a barátját. — De miért?! — hör­dült föl kétségbeesetten „Misi néni". <—- Hát csak azért -— válaszolt a vállalkozó —, mert „Misi bácsi" rég eladta nekem az utal­ványt ... Miután a cikk a Prágai Magyar Hírlap számára készül, megkérem, mondjon vala­mit arról a barátságról, amely a nemrég el­hunyt nagy művészhez, Hubay Jenőhöz fűzte. Érdekes a válasza: — Tudja, hogy Hubay Jenő rendkívül nagyra tartotta a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársának, Neubauer Pálnak irói munkásságát?! Fényes karriert jósolt neki, amiben én magam is hiszek. Ritka tehetség­gel megáldott iró! — És elborult arccal folytatja: — Igen, énu nagyon szerettem Hu- bayt! Őszinte barátság és nagyrabecsülés fűzött hozzá. Sok kedves órát töltöttünk együtt munkába felejtkezve a mosóéi kas­tély dolgozószobájában. Több operát ir­tunk együtt, köztük a Karenina Annát, a Milói Vénuszt és az Álarcot. *— Min dolgozik most, Mester? — A napokban fejezem be egy darab utolsó simítását. Egy nagyon kedves spa­nyol vígjátékot fordítottam magyarra. A Nemzeti Színház Kamaraszínházában fog­juk bemutatni. Szerettük volna még folytatni a kellemes eszmecserét, azonban az ügyelő csengője végigberreg az öltözőkön, kezdődik a má­sodik fölvonás. Sietve búcsút veszünk hát Góth Sándortól, aki ma este mint Cagliost- ro lép ki a színpadra, ahol a tragikusvégü Mária Antoinette udvara elevenedik meg egy estére. SZIRMAY-KALOS MARGIT. <pmgm-.A'\agíar-hirlai> 11 .....“ Ze nei előkészületek az Eucharisztikus Világkongresszusra BUAPEST. — Az uj iskolai év kezdetével teljes erővel megindult Budapesten az 1938. évi Eucharisztikus Világ-kongresszus zenei előkészí­tése. A munkálatokat az Előkészítő Főbizottság megbízásából az Országos Magyar Cecília Egye­sület irányítja. Az énekrend összeállításánál két szempont érvényesült: 1. teljes mértékben a kato­likus egyház előírásainak megfelelő, mintaszerű ének kísérje a liturgikus ténykedéseket, 2. ahol alkalom adódik, csendüljön fel a hívek ezreinek ajkán az ősi magyar egyházi népének, mely bizo­nyára feledhetetlen élményt nyújt majd különösen a kongresszus idegen nemzetiségbeli résztvevői­nek. A pápai legátus ünnepélyes nagymiséjén kolá- lis misét énekel majd mintegy 1000 tagú nagy énekkar, hogy megvalósuljon boldogemlékü X. Pius pápa óhaja és a római egyház sajátos épe­ke, mely szent, művészi, egyetemes és így leg­inkább illik a liturgiába, ismét visszaállittassék a nép énekgyakorlatába, alkalmat adva arra, hogy a hívek ismét tevőlegesen vegyenek részt az is­tentiszteletben, amint az régen szokásban volt. {Motu proprio.) A mise állandó részei gyanánt különböző gregorián misékből tömegéneklésre alkalmas, jórészt a X. századból származó mi­setételeket ' állítottak össze, s ezeket a magyaror­szági teológusokból szervezett sehola-val felvált­va zengi a nagy kórus. A teológusok schola-ja énekli a korális In- troitust, Gradualet és Communiot az Editio Va- ticana szerint. Budapest egyesitett templomi ének­karai 1000 énekessel mai magyar egyházi zene­szerzők megzenésítésében éneklik az Offertorin- mot és az Oltáriezentségről szóló motettákat. A schola-nak felelgető, majd vele egyesülve Isten dicséretét zengő nagy tömegkórust a Budapest és körnékbeli középiskolák tanulóiból állítják össze. Előkészítésük a tanügyi hatóságok által előzéke­nyen rendelkezésre bocsátott szorgalmi időben iskolánként történik a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett egyházi karna­gyok külön erre a célra megszervezett tanitógár- dájának segítségével. A körmeneteken és kismiséken, ahol az egyház előírásai megengedik, népnyelvü egyházi énen zeng majd. Az ősi magyar népénekkincs igaz gyöngyeit válogatták ki erre a célra. Az ősök büzgós ágából fakadt sok évszázados népénekek legtöbbje az egyházi folklóré nagy értéke. A gre­gorián énekből sarjadván szép példát mutatnak arra, hogy a nép lelkét miként termékitette meg az egyház sajátos muzsikája. Felejthetetlen él­ménynek ígérkezik a dunai eucharisztikus kör­menet, amikor ez az ősi népének kiséri majd az Eucharisztikus Krisztus Király diadalutját. Mi­alatt a Duna két kivilágított partja között re­flektorok pazar fényözönében méltóságteljesen úszik az Oltáriszentséget vivő hajó és a kísérő hajók hosszú sora, azalatt a Duna két oldalán mintegy 10 köbméter hosszúságban hangszórók és azok alá csoportosított énekkarok vezetésével öt évszázad terméséből kiválogatott 16 eucha­risztikus népének zeng majd a latin gregorián himnuszok mellett százezeréit ajkán. A főváros általános érseki helytartója kötelező énekrendet adott ki és vasárnapról-vasárnapra a kongresz- szusi énekrendbe felvett énekeket gyakorolják már most a ihivek, iskolásgyermekek egyaránt. A már külföldön is sóit szép sikert ért és éppen ezért már ott is igen jóhirü magyar musica sacia mindenképpen méltó zenei keretet nyújt majd az 1938. Eucharisztikus Világkongresszus­nak. (*) Szobrot kap Komáromi János Sáros­patakon. Sárospatakról írják: Komáromi Já­nos, a nemrég elhunyt kitűnő magyar iró a sárospataki főiskola hallgatója volt s igy Sárospataknak az iró elhunyta kettős gyászt jelent. A sárospataki gimnázium Er­délyi János önképzőköre ünnepi ülés kere­tében méltatta Komáromi irodalmi munkás­ságát, a főiskola vezetősége elhatározta, hogy szobrot emel nagy diákja emlékeze­tének megörökítésére a főiskola kertjében. (*) A járási magyar közművelődési tes­tületek vasárnap, október 24-én, délelőtt 11 órai kezdettel Pozsonyban a Káptalan-ucca 13. szám alatti helyiségben ülést tartanak a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség alapszabályainak megállapítása végett. Az ülésen a járási magyar közmű­velődési testületeken kívül más magyar kul­túrintézmények tagjait is szívesen látják. (*) Ferenczy Béni szobrászművész Pozsony­ban kiállítást rendez. A pozsonyi közönség em­lékéiben még élénken él Bernáth Aurél kiállítása. Ma, vasárnap (október 24-én) délelőtt 11 óra­kor újból nagy eseménye van a pozsonyi művé­szeti életnek. Ferenczy Béni, a híres magyar szobrász plasztikai kiállítása nyílik meg a po­zsonyi Művész-egyesületben. Az ismert szob­rász nevezetes müvészésaíádból származik. Ap­ja, Károly a nagybányai festőiskola megalapitó- ja, testvére, Noiéami pedig' ismert budapesti go- belinszövő-mü vésznő. 1920-ban Oroszországba ment és az uj, forradalmi fejlődési formák köz­vetlen élménye termékenyen hatotta át művé­szetét, Utána hosszabb ideig Becsben tartózko­dott. Apjának naigy alkotása, a nagybányai is­kola mély nyomokat hagyott művészetén. Feren­czy Béni szobrai a sajátos stílust kereső magyar faji lélek megnyilvánulásai. Ezt a sajátos ma­gyar stílust azonban mindenkor a nyugati fejlő­dés eredményeivel számolva keresi. A pozso­nyi köznösiég nagy érdeklődéssel néz az érde­kes kiállítás elébe. (*) Mécs László nagy sikere Komárom­ban. Komáromi tudósítónk jelenti: Nyugat- szlovenszkói szavalókörutján Mécs László Komáromot is meglátogatta s hatalmas si­kerű szavalóestet rendezett a Jókai Egye­sület kulturházának nagytermében. Mécs szavalóestjét a főgimnázium Jókai-cserké- szei rendezték s az est jövedelmének egyré- sze a cserkészek nyári táborozásának javát szolgálta. A Mécs-estre oly nagyszámú lel­kes közönség jött el a távoli vidékről is, hogy a Kultúrpalota nagyterme szűknek bi­zonyult. A pódiumra lépő költőt kitörő lel­kesedéssel fogadták s Mécs László egy­másután szavalta szebbnél-szebb verseit, az újabb s a régibb termésből valót. Kétizben lépett pódiumra a költő, végül közkívánat­ra a „Rohanás a tavaszban" cimü költe­ményének elszavalásával fejezte be műso­rát. A közönség lelkesen és sokáig ünne­pelte Mécs Lászlót. Megemlítjük, hogy a komáromi hatóság Komáromban sem en­gedte elszavalni a „Kóborló elődöm" és a „Királyhelmeci gyermekek" cimü verseit, noha azokat már többizben szavalta Komá­romban s a versek nyomtatásban Szloven- szkón megjelentek. A Mécs-est műsorának másik része igen elmés, ötletes iskolai jele­net volt, amelyet Biró Lucián tanár irt és dr. Szijj Ferencné rendezett: „Irodalomtör- ténetóra 1995-ben" s a költő születésének századik évfordulóját elevenítette meg egy kedves iskolai óra keretében. Szellemes és tartalmas ismertetése volt ez a jelenet Mécs László költészetének s életének. A közönség szeretettel fogadta a kis szereplő­ket, akik végül babérkoszorút nyújtottak át a költőnek. A Mécs-est egyébként a komá­romi kulturszezon bevezetése volt. , , (*) A pozsonyi Toldy Kör emlékestje. Október 30-án, szombaton este 7 órakor tartja Hosszu-ucca 19. I. alatti otthonában a Toldy Kör emlékestjét, amelyen halottai- ról emlékezik meg. Az előadást Koltay Fe­renc tartja, utána Szeredai-Gruber Károly „Szenvedésünk" és „Sugaras ősz" cimü ver­seit adja elő. Az emlékesten közreműködik a Bartók Béla Dalegyesület énekkara is. A belépés ingyenes. (*) A budapesti Vígszínház bemutatja Franz Werfel legújabb darabját. Budapest­ről jelentik: Nemrég mutatta be Max Rein-| hardt bécsi színháza Franz Werfel leg­újabb irodalmi müvét, amelynek cime „In einer Nacht". Ebben a darabban Helene Thimig és Hörbiger játszották a főszerepe­ket. Werfellel a budapesti Vígszínház most kötötte meg a megállapodást, amely szerint az uj darabot az idei szezon derekán bemu­tatja. A budapesti bemutatóval egyidőben Prágában és Zürichben is szinrekerül az uj Werfel-dráma. A női főszerepet a Vígszín­házban Bulla Elma fogja játszani. (*) Nemzetközi Wagner-ünnepség Lip­csében. Wagner szülővárosa elhatározta, hogy nemzetközi Wagner-ünnepség rende­zésével ünnepli meg a zeneköltő halálának ötvenötödik évfordulóját. 1938 február 13- tól május 22-ig ünnepi játékokat rendeznek, amelyek során Wagner valamennyi zene­drámája előadásra kerül. Egész Németor­szágban, sőt Európában óriási érdeklődés nyilvánul meg az ünnepi játékok iránt és az első ciklusra a jegyek már elkeltek. Ezért a rendezőbizottság elhatározta, hogy április-: tói junius 19-ig megismétli az ünnepi elő-1 adásokat és ezek keretében Wagner „Tűn-' dérek" cimü fiatalkori müvét is előadják. 1 Pályázatok, ösztöndíjak A jászói római katolikus iskolaszék ma­gyar tanítói állásra. Határidő: október 28. A losonci izraelita népiskola iskolaszéke magyar tanítói állásra. Határidő: novem­ber 15. Poprád város hivatalnoki állásra. Határ­idő: november 6. Az újbányái járási hivatal kisegítő ut- mestcri állásra. Határidő: október 31. A pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság két rendszeresített hivatalnoki állásra. Határ­idő: október 30. A zsolnai körorvosi állásra. Határidő: október 27. A kőhegyi (rimaszombati járás) körorvo­si állásra. Határidő: október 30. A közegészségügyi minisztérium az ál­lami kórházak és gyógyintézetek részére nagyobbszámu externista orvost keres egész évén át. Szlovenszkó országrész a mezőgazdasági főiskolák hallgatói részére ösztöndíjat nyújt, Határidő: 1938 január 31. Szlovenszkó országrész a földmüvesisko- Iák tanulói részére ösztöndíjat nyújt. Ha­táridő: 1937 december 15. Szlovenszkó országrész a földmüvesi fő­iskolák gazdasági osztálya .hallgatói ré­szére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1937 de­cember 1. A szlovenszkói országos választmány az erdészeti főiskolák hallgatói részére ösztön­díjat nvujt, Határidő: i937 október 31. Az újbányái járás a járás szülöttei vagy odavaló illetőségűek részére, úgy a főisko­lákra, mint a középiskolákra és mezőgaz­dasági iskolákra ösztöndíjat nyújt. Határ­idő: 1937 október 31. Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nem­zeti párt központja (Ventur-u. 151 és a po­zsonyi (Köztársaság-tér 12, 11.) és a rima­szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom