Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-24 / 244. (4390.) szám

Mikor választunk? (d) A kormánytöbbség óriási meglepetést jelentő elhatározásra jutott: elhalasztja a november 15-ére elhatározott községi vá­lasztásokat. Páratlanul szenzációs esemény ez. a csehszlovákiai politikai életben eddig nem volt párja. Hol és mikor történt meg, hogy egy már elvben elrendelt választást visszavonjanak? De a koalícióban egyre szaporodnak a meglepetésszerü fordulatok, a nyári kormányválság is ilyen kiszámítha­tatlan meglepetés volt. A koalíció kezd ki­számíthatatlan lenni. Tudjuk, mennyire nagy súlyt helyeztek éppen a koalíciós körök erre a mostani vá­lasztásra. Már hónapok óta készültek rá. Emlékezünk, milyen ünnepélyesen jelentette ki a miniszterelnök, hogy ennek az évnek a végéig nemcsak • a községi választásokat tartják meg, de még a szociális intézmé­nyekben, a betegsegélyzőkben. nyugdíjbiz­tosítókban, a kereskedelmi és iparkamarák­ban és a mezőgazdasági tanácsokban is meg­szüntetik az eddig uralkodó bürokratikus kinevezési rendszert és demokratikus vá­lasztás utján érvényesítik, a népképviseleti elvet és bevezetik a testületi önkormányza­tot. A gesztus nagyon szép és rokonszenves volt. Csak az a baj, hogy az ígéret szép sza­vából ebben az évben már nem lesz való­ság. Hiszen az év vége felé tartunk, de még a szociális testületi és kamarai választási rendről szóló javaslat sem készült el. Ily kö­rülményék mellett az év végéig már a legna­gyobb jóigyekezet mellett sem lehet kama­rai választás, jövőre pedig ... A jövő évi halogatásra a kormánypártok már megta­lálták a jó ürügyet: a jövő esztendő jubiláris ünnepi év lesz, az ünnepi hangulatot — mondják a koalíciós orákulumok — nem szabad választásokkal megzavarni. És igy csak a községi választások maradtak meg az ezévi programban. Ám itt is mit látunk? Tízezer községben | lenne esedékes a választás. Mintegy ötszáz- * bán már lejárt a községi képviselőtestület megbízatása, a többiben a közeli hetekben jár le. A koalíció egyes pártjai azonban fáz­ni kezdtek a tízezer község egyszerre törté­nő akaratmegnyiívánitásától. És pedig azok a pártok fáztak, amelyek a legutóbbi köz­ségi választások óta elvesztették híveik je­lentékeny részét. Ezek elsősorban a német kormánypártok. A német agrárpárt az 1935- ös nemzetgyűlési választás alkalmával sza­vazóinak és mandátumainak kétharmadát, a német keresztényszocialista néppárt ponto­san a felét, a német szociáldemokrata párt pedig több, mint az egyharmadát vesztette el az uj pártként jelentkező szudétanémet párt előretörése miatt. Ezeknek a vesztes pártoknak nem lehet érdekük, hogy a régi községi képviselőtestületek helyébe, ame­lyekben a szudétanémet párt még nincs benn, uj képviselőtestületek jöjjenek, ame­lyekbe a szudétanémet párt már az ő rová­sukra benyomul, s ők már csak harmad­vagy félannyi mar:dátumszámmal juthatnak be. Számukra a legideálisabb állapot az len­ne, ha törvényesen egy-két évre meghosz- szabbitanák a régi képviselőtestületek meg­bízatását. Ez a vágy jut kifejezésre abban a követelésben, hogy 1938-ban az ünnepi év­re való tekintettel semmiféle választások ne legyenek. A német aktivista pártokon kívül persze egyik-másik cseh párt is fél a köz­ségi választásoktól, helyesebben azok eset-; Gijon etestének következményei Franco pezetája négyszer annyit ér Parisban, mint a valenciai pezeta Negrin és Companys Madridban - Rádióbeszédükben a nép támo­gatásáért könyörögnek - A nemzetiek újból 6000 foglyot ejtettek GIBRALTÁR. — Negrin valenciai mi- niszterelnök és Companys, a katalán gene- ralidad elnöke meglátogatták Madridot és megszemlélték a város védelmi vonalait. Pénteken este Negrin rádióbeszédet mon­dott és rendkívül éles hangon elitélte a lon­doni benemavatkozási konferenciát. Az ola­szok ajánlatai nem őszinték és a két fa­siszta hatalom Negrin szerint mindenáron arra törekszik, hogy az önkéntesek vissza­vonását értéktelen vitákkal elodázza. A va­lenciai miniszterelnök óva inti a demokra­tákat, hogy beessenek az olasz csapdába és igaznak tartsák Róma ígéreteit. — Tiltakozunk az ellen — folytatta Neg­rin —, hogy a világ nem hallja szavunkat. A spanyol kormány csak azt kéri, hogy megadják a jogot a szükséges hadianyag bevásárlására. Negrin szerint a háború hosszú és ke­mény lesz, A győzelem épp úgy függ a po.V gáriaktól, mint a harctéren levő csapatok­tól. Ha a spanyol nép nem tart ki, akkor a jövőben gyarmati emberként fogják ke­zelni. A győzelem hatalmas áldozatokat kö­vetel, munkát, küzdelmeket és újból csak küzdelmeket, Companys rádióbeszédében a város erőd­jeit magasztalta és biztosította a spanyolo­kat arról, hogy a katalánok tovább támogat­ják a spanyol köztársaságot. Sem Negrin, Sem Companys nem nyilat­koztak arról, vájjon a valenciai kormány át­költözik-e Barcelonába. Állítólag a spanyol és a katalán kormány között tárgyalások folynak erről az átköltözésről, mert Valen­ciát a nemzeti csapatok könnyen veszélyez­tethetik* t A két fél pénzügyi helyzete PARIS. — Gijon eleste után a valenciai pezeta értéké ismét csökkent. Franco peze­tája pedig emelkedett. Mig a valenciai va­lutáért Franciaországban most csak 50 cen- timest fizetnek s igy ez a pénz a spanyol kormány óriási erőfeszítései ellenére csak­nem visszaesett eddigi legmélyebb értékfo­kára, a julius 8-i 46 centimesra, addig Fran­co pezetája, amelyért szeptember elején 1.70 frankot fizettek, most már 1.90 frankra emelkedett. Franco valutája az egyforma in­dulás ellenére ma csaknem négyszer annyit ér, mint a valenciai pénzegység, ami azt iga­zolja, hogy a nemzetközi pénzvilágnak na­gyobb bizalma van Francoékban, mint Va­lenciában. Franco pénzügyei teljesen egész­ségesek és csekkjeit a külföldön mindenütt elfogadják, mert Spanyolország kezében lé­vő természeti kincseivel tudja fedezni őket* A valenciai arany ugyan Párisban van, de mivel a kortez határozata értelmében ebes az aranyhoz nem szabad nyúlni, s értéke csak fegyverek vásárlására fordítható, a valután a nemes fém nem tudja támogatni* Tisztító akció Aszfurtában SALAMANCA. — A nemzetiek főhadi­szállásának jelentése szerint az aszturiai front összeomlása után Franco csapatai folytatják a meghódított és bekerített terü­letek megtisztítását. Pénteken a nemzetiek ismét hatezer foglyot ejtettek. Á déli fron­ton lévő osztagok fölnyomultak Sama de Langróig. A nemzetiek kezébe óriási hadi­anyag került, amelyet egyelőre lehetetlen áttekinteni, Oviedonál az a hadviselésben ritka jelenség játszódott le, hogy a város ostromlói megadták magukat az ostromlot- taknak. Gijonban és a többi aszturiai város­ban a nemzetieket a lakosság mindenütt ha­tártalan lelkesedéssel fogadta* Az aragoniai fronton a nemzetiek meg­szállták San Pedrot, A madridi fronton Franco osztagai visszaverték a kormány- csapatok támadásait. A többi fronton vi­szonylagos nyugalom uralkodik, Íz oroszok lehetetlenné akarják tenni a londoni megegyezést LONDON, — A benemavatkozási kon­ferencia pénteken délután ismét ülést tar­tott s ezen az ülésen újabb nehézségek me­rültek föl. Edén és az angol lapok megál­lapítják, hogy a nehézségeket most elsősor- " bán Oroszország támasztja. A szovjet tel­jesen elszigetelten csaknem ellenséges at­moszférában áll a londoni konferencián, de ennek ellenére Majszki szovjetnagykövet mindent elkövet, hogy lehetetlenné tegye a megegyezést és szétugrassza a konferenciát. így pénteken délután bejelentette, hogy a szovjetunió nem fogadhatja el a brit tervet és nem hajlandó addig Franco hadviselési jogát elismerni, amig orosz fölfogás szerint az utolsó önkéntes is el nem hagyta a nem­zetiek táborát. Edén, aki ismét átvette az elnökséget a konferencián, rendkívül éle­sen és ingerülten válaszolt az orosz akadé­koskodásra. Grandi nyomban kijelentette, hogy Olaszország csak akkor fogadhatja el az angol tervet, ha azt a benemavatkozási leges politikai következményeitől. Hogy ilyen politikai következmények ne legyenek, kimondták a választások politikai jellegének kiküszöbölését. A választási eredmény lélek­tani hatásának kisebbítésére elhatározták, hogy nem egyszerre választ mind a tízezer község, hanem turnusonként. így jutottunk odáig, hogy a minisztertanács november 15-ére rögzítette az első turnus 481 közsé­gének választását. Valószinü, hogy 1937-ben ez lett volna az egyetlen turnus, mert nem tehető föl, hogy november 14-ike előft, szóval az első választások eredményének ismerete előtt egy másik turnust is kiírtak volna, már pe­dig azután már nem igen lehet decemberre uj választást kiírni, mert december közepén a hatóságok az uj választói névjegyzékek összeállításával vannak elfoglalva. A többi 9500 község 1938-ra kell hogy maradjon. És most az első turnus választását is elha­lasztották. Kérdés, mennyi időre? Sikerül-e még le­bonyolítani 1937-ben, vagy pedig még ez az első választási csoport is 1938-ra, az ün­nepi évre marad? Ez attól függ, hogy a kormánypártok mikor látják már annyira lecsillapodottaknak a szudétanémet párt kö­bizottság valamennyi tagja épp oly fönntar­tás nélkül és teljes egészében elfogadja, mint Olaszország tette. Korrektúrákat Itá­lia nem tűr meg. Ugyanakkor Grandi a né­met és a portugál delegátus támogatásával azt is kijelentette, hogy előzőleg nem fo­gadhatja el látatlanba a Spanyolországban, működő bizottságok jelentéseit az ott levő önkéntesek számáról s fenntartja magának későbbre is a kritika joaát. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN rül a kedélyeket, hogy a politikai szenvedé­lyek veszélye nélkül tarthatók meg majd a választások. A halasztásnak ugyanis — mint a Lidové Noviny írja — az az indoka, hogy a választási előkészületek a szudéta- német párt részéről túlságosan éles politi­kai jelleget nyertek. A párt szeptember vé­gén köriratot bocsátott ki tisztviselőihez g ebben fölhívta figyelmüket a választások­nak kimondottan politikai jellegére és je­lezte. hogy népszavazási jelleget kivan ac választásoknak kölcsönözni. A koalíció né­zeté szerint a teplitzi incidenst is mestersé­gesen, agitációs célból inszcenálta a Heu­Igk J§|| I XVI. évf. 244. (4390) szám • Vasárnap • 1937 október 24 ÍTnAQVAttHlKMB Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- *• Szerkesztőség: Prága II., Panská Avre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, A CtI(YUCTISz1cŐÍ €S fíXBZlTXSzlíÖi TTlQPUQrSQ ff « 11 c e 12, IL emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 33 Ke. ® . . . **** * Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ke vai több. pOlltlKCli napilapja * 9 TELEFON: 303-11. @ • Eg/es szám ára 1.20 Ki, vasáraid 2.- Kí- rr ’RGÖNYCIM: HIRLRP, P R R H R. '<Vyy. Mai siámnnt a Képes Héttel 24 oldal - Ara 2~- IG

Next

/
Oldalképek
Tartalom