Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-23 / 243. (4389.) szám
wreiSHgggtiaqiaf A haláibüntetás az egységes büntető- törvénykönyv tervezetében PRÁGA. Az igazságügyminisztérium most fejezte be az uj, egységes büntetőtörvénykönyv tervezetét. Ez a tervezet már a második a csehszlovák törvényelőkészitésben. Az első büntetőtörvénykönyv-tervezet már 1920-ban készült el, de a törvényhozás asztalára soha nem került. Ez az első büntetőtörvénykönyv-tervezet különösen azzal keltett annakidején nagy feltűnést, hogy a halálbüntetést eltörölte. A mos készített tervezet meghagyja a halálbüntetést, azonban a bíróság szabad mérlegelésére bízza, hogy a halálbüntetést minden esetben szabadságvesztés-büntetéssel helyettesítse. Ezenkívül nem alkalmazható a halálbüntetés, ha a bűntettet húszéves életkor betöltése előtt vagy hetvenéves életkor betöltése után követte el a tettes. A büntetőtörvénykönyv tervezete szerint halállal büntetik mindenekelőtt „a köztársaságellenes üzelmek" minősített esetét. E bűntett jogi meghatározása teljesen megegyezik a köztársaság védelméről szóló, ma hatályos, 1923—50. számú törvény 1. paragrafusában adott meghatározással, ehhez azonban újabb, második bekezdést fűz. E második bekezdés kimondja, hogy amennyiben az ármányos üzelemmel az állam önállóságát, egységét, területi épségét vagy demokratikus köztársasági formáját veszélyeztették, azzal nagymértékben veszélyeztették az emberek életét s vagyonát, ha ahhoz katonai mintára szervezett fegyveres erőt vettek igénybe, ha annál a fegyveres haderővel szemben erőszakos ellenállást fejtettek ki, ha külhatalommal vagy külső tényezőkkel — nevezetesen katonai vagy pénzügyi tényezőkkel — való ármányos érintkezésre került sor, vagy ha egyéb súlyosbító körülmények forognak fenn, úgy a tettest életfogy tigalni fegyházzal s ha az ily ármányos vállalkozás vezére vagy kezdeményezője volt, úgy halállal büntetik. A halálbüntetés második esete a büntetőnovella tervezetében a „háborús árulás‘‘-t meghatározó 125. és 126. paragrafusában szerepel. E két paragrafus van hivatva helyettesíteni a köztársaság oltalmáról szóló, ma hatályos eredeti törvény s múlt évi novellája 6. paragrafusában meghatározott „katonai árulás"-t meghatározó paragrafusokat. A törvénytervezet készítője tulajdonképpen olymódon járt el, hogy a két paragrafusba foglalta az eddig is hatályos köztársaságoltalmi törvény 6. paragrafusa 1. bekezdésében felsorolt bűncselekményeket, mig a 6. paragrafus 2—4. bekezdésében meghatározott bűncselekményeket „kémkedés" cim alatt külön paragrafusba foglalta. A büntető törvénykönyv tervezete e paragrafusokban a halálbüntetést meghagyja azokra a bűncselekményekre, amelyek büntetése jelenleg is halál (ha az elkövetés ideje háborús idő), de a halálbüntetést kiterjeszti oly esetekre, ha a bűncselekményeket oly időben követték el, amikor a köztársaságot fegyveresen megtámadták, amikor közvetlenül fenyegető háborús veszély miatt katonai intézkedések történnek. Ezekben az időszakokban — a kimondottan háborús időszak kivételével — a katonai bíróságok joghatósága nem lesz kiterjeszthető polgári személyekre, ellenben a polgári büntetőbíróságok az ilyen bűncselekményeket sújthatják a súlyosabb —1 halál — büntetéssel. A büntető törvénykönyv tervezetének indokolása szerint a halálbüntetés alkalmazásának e kiterjesztését indokolja az a körülmény, hogy a köztársaságot hadüzenet nélkül is megtámadhatják és pedig nemcsak kimondottan hadsereggel, hanem egyéb, katonai mintára szervezett alakulattal s az ilyen támadás a nemzetközi jog értelmében nem tekinthető háborús konfliktusnak. A tervezet 127. paragrafusában meghatározott kémkedés meghatározását ugyancsak a köztársaságoltalmi törvény hatodik paragrafusából, illetve ennek tavalyi novellájából vették át. E bűntettre halálbüntetést a törvény a minősített esetekben rendel, miként az omts is hatályban van, ezenfelül ha a kémkedést iparszerüleg követték el. A tervezet 267. paragrafusának 3. bekezdése szerint halállal büntetik a ..gyújtogatás" vagy a „közkár-okozás" bűntettének elkövetőjét abban az esetben, ha e büntettek következtében egy vagy több ember életét vesztette. A gyújtogatás jogi meghatározása átveszi a ma hatályos meghatározást, mig a „közkár-okozás" paragrafusa felöleli a vizáradás, vasúti, repülőkatasztrófák, hajótörések, robbanások okozását, világító-, fütő-, vizvezetékberendezések rongálását. A 268. paragrafus szerint halállal büntetik a gyújtogatás és a közkár-okozás bün1937 október 23, szombat tettét is, ha azt háborús vagy oly időbeni követték el, amikor a közrendet nagyobb mértékben sértették meg s aipikor annak helyreállitására rendkívüli erőt kellett igénybevenni. Ilyen esetben a halálbüntetés nem változtatható át szabadságvesztésre. Végül halálbüntetést ir elő a tervezet a gyilkosság minősített eseteire. A gyilkosságot ugyanis a 282. paragrafus 1. bekezdése életfogytiglani fegyházzal bünteti. A 2. bekezdés szerint halállal büntetik azt, aki az első bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) két vagy több emberen követte el, b) aki a bűncselekményt aljas és becstelen inditóokból, vagy azért követte el, hogy ilymódon más bűncselekmény elkövetését tegye lehetővé, vagy hogy egy büntetendő cselekményért való felelősség alól kivonja magát, vagy ha egyáltalán más megvetendő okból követte el, c) ha a bűncselekményt orvul vagy különös kegyetlenséggel követték el. A 283. paragrafus halálbüntetést rendel a köztársasági elnök vagy helyettese, idegen állam fejének, a kormányelnök vagy helyettese, a kormány tagja, a törvényhozó testület elnökségi tagja vagy tagja, idegen állam képviselője gyilkosa fejére is. A 283. paragrafus tulajdonképpen' átveszi a köztársaságoltalmi törvény 7. paragrafusát, azonban az ott előirt életfogytiglani fegyházbüntetést halálbüntetéssel helyettesíti. Érdekes, hogy a kárpátaljai kormányzó személyét e paragrafus 2. bekezdése védi ugyancsak halálbüntetés szankciójával, a volt köztársasági elnökök életének védelmével együtt. Egészben véve megállapítható tehát, hogy a biintetőtörvénykönyv tervezete a halálbüntetést bővebben alkalmazza, mint a ma hatályos büntetőtörvények. Tíz év múltán megoldódott Grays amerikai sztratoszférarepüíő tragédiájának titka A befagyott óra okozta Grays halálát ■ Ismeretlen feljegyzés egy oxigéntartályban • • A véletlen szerepe ■ • Dr. Eng lan d er Árpád szakorvos Ischiss és fa ás & megelőzés? es gyógyítása Ezt a most megjelent könyvet mindenkinek el kell olvasnia, aki e rosszindulatú és veszélyes betegségtől marrá' megóvni akarja Az ischiás és derékfájás megbetegedések nélkülözhetetlen tudnivalóit és értékes tanácsait találjuk mez. \ tnrfa'omjegyzékből: Mi az ischiás? Az ischiás tünetei és lefolyása. - Az ischiás keletkezésének okai. Az ischiás keletke z<««e -- Kóroki kezelés, gyógyszeres keze (és, borogatások, melegkezelések, elektro moskezel^sek, fény- és sugárkezelések, masszázs és torna, diéták és ivókúrák. — Derékfájás. — Mi a derékfájás? — A derékfájás okai. tünetei és lefolyása — A reumás derékfájás - A nők derékfájása A derékfájás megélő ésp kezelése és gvógvitásn sth sth ára csak Ké 12.—. Megrende'hető a PMH kiadóhivatala utján Portó 3.—, utánvétnél 5.— Ke. NEWYORK. - (MTP). Véletlen révén most sikerült nyitjára jönni annak a rendkívüli repülőgéptragédiának, amely pontosan tiz évvel ezelőtt 1927 novemberében játszódott le Amerikában. Akkoriban Amerika egyik legismertebb és legkiválóbb pilótája, H. C. Grays kapitány kísérleteket tett a sztratoszférarepüléssel és sztratoszféra-rekordot is állított föl, amennyiben sikerült gépével 11.000 méter magasságba emelkedni. A léggömb, amivel1 Grays rekordrepülését elérte, egy óra alatt emelkedett a magasba, amikor a 14.000 méter magasságot elérték, Graynak program szerint ki kellett nyitni a gázventilátort, hogy lassan ismét földet érjen a léggömb. Ehelyett a pontosan beállított távolbalátó készülékekkel sikerült megállapítani, hogy a léggömb nem kezdett süllyedni, hanem lebegve maradt az eredeti magasságban. Már régen el kellett használódnia Grays oxigénkészletének és a léggömb még mindig mozdulatlan maradt. Közben leszállt az éjszaka és Grays léggömbje elveszett a megfigyelők szeme elől. Csak másnap reggel találták meg a léggömb roncsait az egyik tennesei városka közelében. A bátor repülő holtan feküdt a léggömb hajójában. A cső, amely az oxigéntankba vezet, a szájában volt, de a tank már teljesen üres. Grays naplója sem ad fölvilágosiíást Senki sem tudta megmagyarázni, hogy Grays miért nem ereszkedett le, amikor elérte a rekordmagasságot. Szakkörökben egyik legkiválóbb és legtapasztaltabb repülőnek és léggömb- vezetőnek ismerték és teljességgel megmagyarázhatatlan volt, hogy miért maradt órákon át a sztratoszférában Mielőtt felszállt volna, megptett minden szükséges intézkedést, nehogy levegőhiány vagy pedig a hideg következtében vállalkozása balul üssön ki. (g\ például még arra is gondolt, hogy műszereiből minden csepp olajat eltávolitson, mert az olaj a rendkívül alacsony hőmérsékletnél kikerülhetetlenül befagy és a műszereket tönkreteszi. A titok nyitját a léggömb hajójában taÍ 'ált naplóból sem sikerült megtalálni, semmi más feljegyzés nem volt ugyanis Grays naplójában, „ csak a felszállás időpontja és attól kezdve a megfigyelések pontos leírása. 13.000 méter magasságnál azonban a feljegyzések kezdtek zavarossá válni. Végül is teljesen érthetetlen lett a napló és abba is maradt. Minden valószinüség szerint az oxigénkészlet, amit Grays a pontosan kiszámított tartózkodási időre adagolt el, kifogyott és a bátor repülő eszméletét veszítve kénytelen volt jegyzeteit félbeszakítani. A titok nyitját egy cédula fejtette meg, amelyet tiz évvel később egy üres oxigéntartályban találtak meg. Az oxigéntartály, amely egy gyár raktárában hevert, mint ahogy ezt teljes bizonyossággal megállapították, Grays léggömbjéből való. A cédulán az ő kezeirásával a következő feljegyzés volt olvasható: Az óra befagyott, nem tudom, mennyi idő van. Egy csepp olaj az órában Ez a véletlenül megtalált kis cédula adja magyarázatát az egész tragédiának. Grays az indulás előtt mindenre gondolt, csak egyre nem. Hogy nemcsak tudományos -műszerei, hanem órája is tartalmaz olajat. A különböző műszerekből eltá- volitotta az olajat, de az órára nem gondolt és az a cseppnyi olaj, amely az órában volt, a rendkívüli magasságban megfagyott és tönkretette az óraszerkezetet. Az óra valószínűleg egyre lassabban működött, anélkül, hogy ezt Grays észrevette volna. Már több órája lehetett a levegőben, annyira, hegy oxigiénikészlete nagyrészt kimerült, még mindig csak azt hitte, hogy egynegyedórája szállt fed, tudniillik a szokatlan magassági viszonyok, a hideg és a mesterséges légzés megbénítja aiz embernek azt a természetes időbecsliési képességét, amit a földön érez. Az óra már régóta állhatott, amikor Grays végre észrevette, hogy időmérő készüléke nem működik. Ekkor már ugylátszik nem volt ereje ahhoz, hogy a léggömb ventilládós készülékét megindítsa. Valószínű, hogy a léggömb sokáig lebegett a levegőben a halott repülővel. Hogyha az oxingéntartályt most nem fedezik fel véletlenül a gyárban, örök időkre titok borította volna ennek a valamikor híres repülővál- ] közi • ak a katasztrófáját. Az órát, amely Ameciika egyik leghíresebb repülőjének halálát okozta, a losangeíesi légügyi múzeumban helyezik el. Abszolutórium Végre itt van a táskámban. Mennyire vártam azt a boldog pillanatot, mikor a kezembe kapom ezt az írást. Mennyi időbe, pénzbe, fáradtságos tanulásba került, míg eljutottam idáig. S most egyáltalában nem vagyok boldog. Kilépek az iskolából és leülök a lépcsőkön. Az uccán az élet víg ritmusban lüktet. Autótülök, villamosfék-csikorgás, lópaták csattogása — a nagyváros szivhangjai töltik meg a levegőt. Szemben, a Moldva túlsó oldalán a Letná domboldal pompázik őszi díszében. Kiveszem a táskámból az Iratot . . . Nyolc félév alatt lehallgattam az előirt órákat ... Az iskola elbocsátott keretéből. Nem vagyok többé diák. Szomorúan nézem a sápadt napfényben vidáman tereferélő diákokat. Én is ilyen gondtalanul vitatkoztam az óraközökben itt a lépcsőkön, vagy ha esett az eső, bent a dohányzóban. Itt vitattuk meg a politikai és kultureseményeket, itt mondtunk kedvező és kevésbé kedvező kritikát a tanárok uj könyveiről és meséltünk egymásnak borzalmas történeteket a vizsgákról. Istenem, milyen gyönyörű napok voltak is ezek, s hogy elröpültek. Négy éve múlott már, hogy beiratkoztam. Emlékszem, milyen szent áhítattal léptem be először a tudomány eme márványoszlopos csarnokába. Teljesen uj és idegen világ volt ez számomra. Óriási előcsarnok, ruhatár, mint egy színházban, rengeteg hirdetőtábla, folvosólablrintusban különféle irodák és egyesületi helyiségek ajtósorai, könyvekkel, iratokkal ide-oda szaladgáló hivatalnokok, diákok, diáklányok . . . Egészen elveszettnek éreztem magam. Nem tudtam, hol és hogyan kell beiratkozni, nem mertem senkit megszólítani, a hirdetményeken pedig, még ha magyarnyelvüek lettek volna, sem tudtam volna eligazodni. A nagy zűrzavarban egyszerre magyar szó üti meg a fülem. Szlovenszkói fiuk voltak. Egyikük, egy magasabb szemeszteres fiú, mindent megmutogatott és elmagyarázott. így szerencsésen átestem az első nehézségeken. Aztán jött az első előadás. Egy óriási amfiteátrumba jutottam. A mennyezetig emelkedő félköralaku széksorok zsúfolásig megtömve hallgatókkal. Még a lépcsőkön is ültek. Lehettek vagy nyolcszázan. Elegáns fiatalurak és finoman kikészített hölgyek újságot olvastak, flörtöltek, sakkoztak. — Ez az „osztály" — mondta a kollégám. Hosszas várakozás után megjelent a tanár az oltárszerü emelvényen, és elkezdett hadarni. Hogy mit beszélt, arról fogalmam sem volt. Egyetlen szavát sem értettem. Kétségbe voltam esve. Hogy fogok itt tanulni, vizsgázni? Megveszem az első könyveket, és szótárral nyelvtannal neki fekszem fordítani. Nehezen megy. Hiába vannak meg a szavak, a mondatnak nincs értelme. Nagy boldogságomra sok latin idézet van a szövegben. Ezeket rögtön megértem és meg is tanulom. Lassan belejövök a csehbe és beleszokom az egyetemi életbe. Aztán jön az első kollokvium. Az egyetemet felváltja a Clementinum, az egyetemi könyvtár. Ez már inkább hasonlít a középiskolához. Hatalmas teremben két-háromszázan ülnek itt és tanulnak. Reggel már nyolc óra előtt nagy tömeg várakozik a kapu előtt. Különösen télen, mikor otthon nem lehet tanulni a hideg miatt. Mindenki persze nem juthat be. Hányszor kellett néha órákig állva tanulni az ajtó előtt, vagy az előcsarnokban, mig bent megüresedett egv hely. Tiz órakor csengetés nélkül is mindenki abbahagyja a tanulást és kimegy a folyosóra egy kicsit pihentetni a fáradt agyát. Mennyi érdekes és szép emlékem fűződik ezekhez a negyedórákhoz; izgalmas jogi és politikai viták, heves összecsapások világnézeti és nemzetiségi kérdések miatt, egy-két romantikus ismeretség tette változatossá a klementinumi börtön- életet. Aztán jöttek a vizsgák. Vizsga után egv-két hét, sőt néha hónap „lógás”, aztán megint tanulás, megint vizsga és lógás. Most mindennek vége . . . Már néni vagyok diák. Négy évig tartott ez az izgalmasan szép élet. A diák a legnagyobb ur. Szabadon nyilváníthatja véleményét, nem befolyásolja semmilyen párt, mozgásában nem akadályozhatja semmilyen hivatali felettes. A diákigazolvány minden ajtót kinyit a parlamenttől a legelőkelőbb klubok garden party.jáig. És most már nincs diákigazolványom. Az egész diákéletből csah a tanulás maradt meg még egy kis időre. Az utolsó vizsgák küzdelmei, aztán a diploma végleg pontot tesz az egészre, uj korszak veszi kezdetét. Kérvénybeadás nagyban, protekciéhAszn. könyörgés koldulás, pártbeiratkozás, a tanúit munkanélküli modern vámforutja, mikor a koldustarisznyában nincs pálinkásbutykos és bolondistókos életkedv, csak egy iv papír — a diploma. (Prága.) .IABI ÁNCZY LÁSZLÓ. RENDELÖÓRAN Orvos: És nem kínozza néha tűrhetetlen szomjúság? Páciens: Mit gondol doktor ur? Csak nem hagyom odáig jutni a dolgot7 PÁRBESZÉD A VENDÉG! ÖBEN. — Pincér! Miért hoz oeke olyan rV or amelyiknek csak egy ollója van?! — Kérem, ez viaskodott egv másik rákkal és a harc közben elvesztette az egyik ollóját. — Rendben van. Akkor vigye vissza és hozza nekem a, győztest, a három ollóval. % 4__________________________«PKatGÁlA\ACVATtHIRXiAP.
