Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-22 / 242. (4388.) szám
1937 október 22, péntek. ^MGa-MAGÍARHna^P1 Fölmentették a halálosvégü ludányi verekedés vádlottját NYITRA. — Az itteni kerületi bíróság büntetőtanácsa szerdán ítélkezett Krajcsovics Ernő ludányi legény felett, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy 1936 augusztusában veszekedés közben agyonlőtte haragosát, Gerhardt Istvánt. A mai tárgyaláson Krajcsovics azzal védekezett, hogy tettét önvédelemből követte el. A templom előtti téren találkozott haragosával, aki egy furkóssal támadt rá és életveszélyes fenyegetésekkel illette. Ki akarta kerülni a veszekedést, Gerhardt azonban egyre agresszivebben viselkedett, majd torkonragadta és fojtogatni kezdte. Csak nagy- nehezen tudta kiszabadítani magát Gerhardt szorzásából s előrántotta revolverét, hogy ezzel yédje magát. Gerhardt újból támadt, mire célzás nélkül meghúzta a ravaszt. A golyó ellenfele fejébe fúródott, aki vérbeborulva bukott a földre. Gerhardtot, aki életveszélyes sérülést szenvedett, a kórházba szállították, de segíteni már nem lehetett rajta és háromnapi szenvedés után belehalt sérülésébe. A bíróság tanúként kihallgatta a meggyilkolt feleségét és több szomszédot, akiknek vallomásából megállapítható volt, hogy a két férfi kölcsönösen azzal gyanúsította egymást, hogy a másik feleségével intim barátságot tart fenn. Gerhardtné kereken tagadta, hogy a szóbeszédnek komoly alapja lett volna. A vádlott felesége nem volt hajlandó vallomást tenni. Kihallgatták a község plébánosát is, aki meggyóntatta Gerhardtot, de a gyónási titokra való tekintettel nem tett vallomást. A csendőrtanuk a nyomozás részleteit ismertették, majd dr. Gajzá- rek államügyész a vádlott megbüntetését kérte, mig Jurecky védő felmentő ítéletet kért, hangsúlyozva, hogy az önvédelem ténye bizonyítást nyert. A bíróság, — mely ez alkalommal már harmadszor tárgyalta Krajcsovics ügyét, — magáévá tette a védelem álláspontját s felmentette a vádlottat. Az államügyész fellebbezése folytán az ügy a felsőbíróságot is foglalkoztatni fogja. Börtönre Ítélték a pozsonyi kereskedők iosztogatóit POZSONY, — (Szerkesztőségünktől.) Ghvála János 21 éves budapesti születésű, Selmecbányái illetőségű főrévi lakos kertészsegéd és Filó Ferdinánd 19 éves pozsonyi születésű és illetőségű kertészsegéd többrendbeli lopásért kerültek a pozsonyi kerületi bíróság Bata-tanácsa elé. Mindkettőt a vizsgálati fogságból vezették elő á főtárgyalásra. A vád szerint Filó ez év julius 10-én az ajtó fölötti ablakon keresztül behatolt Ramharter pozsonyi kereskedő üzletébe és ellopott a kasszából 80 korona készpénzt, az üzletből pedig hat darab selyeminget, zsebkendőket tulajdonított el körülbelül 300 korona értékben. Chvála volt az Őrálló és az ajtó előtt átvette az ablakon kidobált holmikat. Másnap Goldstein Terézia Lőrinckapu-uccai ,,Elité" ruhaáruházának kirakatából két férfiöltönyt loptak 700 korona értékben. Julius 12-én Filó Czrf- ferszky József Stefánik-uti cipészüzletébe hatolt be és három pár cipőt lopott 250 korona értékben. Itt is Chvála volt a „falazó". Nem sokkal később Kohn Regina fü- zőkészitő Mihálykapu-uccai kereskedő üzletébe hatolt be a nyitott ablakon keresztül, de megzavarták. A két jómadarat augusztus 9-én tartóztatták le. Nem tagadták a lopásokat, mert hisz bizonyíték volt ellenük. A bíróság fejenként héthónapi börtönre ítélte őket. Az orvosok ízzadás ellen a SUCHOKilIV spec. gyógykrémet ajánlják Kapható drogériákban, gyógyszertárakban vagy közvetlenül SUCHOLIN-nái, Trencsénben Végétért a budapesti nagy politikai pör — ELLOPTAK EGY VENDÉGLŐT PRÁGÁBAN, Különös lopás történt Prága Vrsovice nevű városrészében. Ismeretlen tettesek ugyanis ellopták az ottani Eden-szórakozókert vendéglőjének egész berendezését. Eltüntettek minden széket, asztalt, sörösüveget, asztalneműt és evőeszközt, A rendőrség megállapította, hogy a tettesek nagyon jól ismerhették a helyi viszonyokat és most a vendéglő egykori alkalmazottai között kutatja a tolvajokat. xx Hajat mosni — és azután a moziba? Ter- ímészetesen! A Schwarzkopf száraz samponnal yaló egyszerű puderezés által 3 perc alatt a legszebb haja lesz. Ez különleges összetételű és hatású hajápolószer: zsirtalanitja és portalanitja a hajat pillanatok alatt, anélkül, hogy a legcsekélyebb szürkeség maradna utána hátra. A száraz Sampon nem árt a frizurának, sőt általa a baj jobban kezelhető. A hetenkénti rendes hajmosáshoz nagyon ajánlatos a Schwarzkopf szappan- mentes sampon, amely világos és sötét hajra kapható. Minkét fajta sampon folyékony állapotban is kapható s ez különösen családi használatra alkalmas és célszerű. A bíróság szigorú ítéletet hozott a magyarországi kaszáskeresztesek ügyében Böszörményi, a mozgalom vezére 26 havi fegyházat kapott ■■ A pör valamennyi vádlottját elítélték ■ A Tábla is foglalkozni fog az üggyel BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti büntetőtörvényszék három napig tartó tárgyalás után szerdán este háromnegyednyolc órakor hirdette ki ítéletét Böszörményi Zoltán, a magyarországi kaszáskeresztes mozgalom vezére és hatvanhét vádlottársa bűnügyében. Az ügyészség az állam rendjének erőszakos fölforgatására irányuló tiltott szervezkedés bűntettével vádolta őket. A bíróság Böszörményi Zoltánt, Cs. Szabó Pétert, Hatvani Lajost és Károlyfi Bélát a vádirat értelmében bűnösnek mondotta ki és ezért Böszörményit kétévi és kéthónapi fegy- házra, Hatvani Lajost és Károlyfit egyen- kint kétévi fegyházra, Cs. Szabó Pétert pedig másfélévi börtönbüntetésre ítélte el. A többi vádlottak közül egyévi büntetést kapott Laszky Ferenc, a többiek három naptól öt hónapig terjedő fogházbüntetést kaptak. A törvényszék tényként állapította meg, hogy Böszörményi és vezértársai: Cs. Szabó Péter, Hatvani Lajos és Károlyfi Béla arra az elhatározásra jutottak, hogy a közhatalmat, ha kell, erőszakos utón a maguk számára szerzik meg, hogy igy szociális és egyéb irányú programjukat megvalósíthassák. Az említett négy vádlott erőszakos felkelés tervét dolgozta ki, illetve határozta el. Evég- ből felkelőket toboroztak, akiktől hiiségesküt vettek ki, elhatározták, hogy fegyvereket szereznek be és adandó alkalommal be fognak nyomulni egyes nagyobb alföldi gócpontok katonai laktanyáiba, megszállják a középületeket és, ha a vidéki felkelés sikerrel jár, együttes erővel bevonulnak a fővárosba. Budapesten el akarták távolítani helyéről a kormányt, majd katonai diktatúrát szándékoztak kikiáltani, hogy igy céljukat elérjék. A törvényszék ítéletével szemben Böszörményi, Cs. Szabó, Hatvani és Károlyfi, valamint az elitéit vádlottak túlnyomó része fellebbezést jelentett be. Csupán azok a vádlottak nyugodtak meg az ítéletben, akiknek büntetését a bíróság felfüggesztette. Ugyanilyen értelemben fellebbeztek a védők is, mig a királyi ügyészség alelnöke csak a legsúlyosabban elitéit kilenc vádlott esetében jelentett be fellebbezést. Ugyanakkor a királyi ügyész indítványozta, hogy a törvényszék rendelje el a két évre, vagy annál nagyobb fegyházbüntetésre elitéit vádlottak letartóztatását és vizsgálati fogságba helyezését. A védők ellenezték az indítványt s a törvényszék rövid tanácskozás után el is vetette az ügyész javaslatát Eszerint Böszörményi és társai továbbra is szabadlábon maradnak. Budapesti színházak KÉK RÓKA Herczeg Ferenc színjátékéi a Nemzeti-Kamara Színházban BUDAPEST. — A volt Andrássy-uti Színház helyiségében e napokban nyílt meg a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, amelyben a jövőben — dr. Németh Antal igaz gató nyilatkozata szerint — az intimebb hatást igénylő darabok fognak színre kerülni. Szinházavató darabul az igazgató Herczeg Ferenc ragyogó színmüvét: a Kék rókát választotta és ha ennek a darabnak a felújítása egyúttal az irányt is jelöli, amelyben az uj kamaraszínház haladni kíván, úgy csak a legnagyobb örömmel és a legszebb reménnyel üdvözölhetjük a friss és bátor kezdeményezést. Húsz esztendővel ezelőtt irta meg a magyar írófejedelem ezt a színmüvét, amelyet annakidején a Vígszínház mutatott be igen nagy sikerrel és értékállóságának beszédes bizonysága, hogy a mostani felújítás nyomán is maradéktalanul élvezzük minden szépségét, poé- zisát és ma is — éppen úgy, mint régen — érdekel bennünket az, „járt-e Cecile a Török-uccában". A régi Cecile — Varsányi Irén — kétséget támasztott maga körül és ha el is hittük neki, hogy nem járt a léha Trill báró lakásán, megesküdni nem mertünk volna rá. A mostani repriz Cecile- je, Bajor Gizi, e tekintetben — hogy úgy mondjuk — tiszta helyzetet teremtett, mert ez a Cecile járt a Török-uccában és megcsalta az urát. Bajor Gizi a maga mély és bensőséges, egyéni művészetével igy látta meg azt az asszonyt, akinek alakját maga az iró is homályba igyekezett burkolni és —■ mondjuk meg nyíltan - ez a mostani Cecile őszintébb, emberibb és bátrabb, mint a huszévelőtti. De hogy a bevallott házasságtörés ellenére rokonszenvet érzünk ezzel a Cecillel szemben, hogy szeretni tudjuk és megbocsátjuk neki ballépését, ez annak a hasonlithatatlan, a lélek mélységéből és az értelem magasságából sugárzó művészetnek köszönhető, amellyel Bajor Gizi az asszony alakját életre keltette. A Németh Antal által kitünően megrendezett előadásnak Bajor Gizi mellett legnagyobb értéke és erőssége Rajnay Gábor meggyőző erejű, remek játéka az örök szerelmes Sándor szerepében. A joviális, rezignált, csak a tudományának élő férjet Kiss Ferenc sok jellegzetes vonással és megértéssel ruházta fel, mig Trill báró nagyzoló és hencegő figurája Jávor Pálban talált igen jó és mulatságos alakitóra. A számitó Lencsi szerepét Rápolthy Anna mintha kissé eltúlozta volna. A darab, a maga soha el nem múló költői szépségével, gyöngyöző szellemességével, ragyogó dialógusaival a felújítás alkalI ból óriási sikert aratott. Hiába, a szinmü- irás országában — hála Istennek! — még nem tértek le egészen az aranyvalutáról. Láz — Lakatos László színmüve a Művész Színházban. —Az egyik kritikában azt olvashattuk, hogy Lakatos Lászlónak uj darabjában arról van szó, szabad-e, lehet-e egy gyógyíthatatlan beteget megölni? Most, hogy a da rabot látjuk, megállapítjuk, hogy az illető kritikus tévedett. Lakatos Lászlónak eszébe sem jutott, hogy ehhez a megoldhatatlannak látszó problémához nyúljon; többek között valószínűen azért sem, mert érdekes és helyenként az ő fanyar, száraz, de éppen ezért sokszor kellemesen ható humorával átszőtt színdarabot akart Írni és semmi mást. Ezt, elérte és az előbbeni félreértés alighanem abból támadt, hogy a darab második felvonása közeli rokonságot tart a bűnügyi drámával. Ami azonban ebben az esetben nem akar sem szemrehányás, sem az irói érték lekicsinylése lenni. Sőt. Bizonyos mértékben a bűnügyi rész emeli a drámai feszültséget. A darab rövidre fogott tartalmát a következőkben foglalhatjuk össze: Egy szanatóriumi főorvos gyógyíthatatlan betegségben szenvedő felesége váratlanul meghal és az orvos egy névtelen följelentés folytán a gyilkosság gyanújába kerül. A gyanút megerősíteni látszik az, hogy az orvos sohasem szerette nálánál jóval idősebb feleségét, aki féltékenységével üldözte és hogy három hónappal a haláleset után újból megnősült. A főorvos mellett működik Ilona nővér, egy úri családból származó ápolónő, aki végzetes szerelemre gyűl az orvos iránt. Azt reméli, hogy a feleség halála után ő lesz majd az orvos felesége és — ő volt az, aki a beteg asszonyt félgram- nyi morfiummal átsegítette a túlvilágra. Az orvosnak természetesen erről fogalma sincsen és a mérgezésről csak akkor szerez tudomást, amikor a névtelen feljelentés következtében a rendőri nyomozás megindul és a boncolás a mérgezést megállapítja. Ilona nővér a rendőrségen eleinte menti az orvost, de amikor a szobába visszatér, hogy elmondja az igazat, az orvost éppen fiatal felesége karjaiban találja, ami annyira felbőszíti, hogy az orvos ellen vall és őt vádolja meg a gyilkossággal. A rendőrség éppen a szanatóriumba indul, hogy az eltűnt méreg után házkutatást tartson. Ilonka megszökik -—- és a házkutatás során előkerül a hiányzó méreg, az orvos ártatlansága ( kiderül. Az orvos most már tudja, hogy Ilona a gyilkos és tudja, érzi azt is, miért gyilkolt a leány? Ilona az orvos előtt meg- vall mindent: szerelmét, a második házasság okozta mérhetetlen csalódását és az orvos maga is megdöbbenten eszmél rá igazi szerelmére, elrontott életére, amelyből immár nincsen menekvés. A leány Jáva szi-i getére megy a biztos halálba, — az orvos itt marad elhibázott életének igájában. A Művész Színház előadását maga Bárdos Artúr igazgató rendezte, ezzel is tanú- jelét adva a darab és a. szerző iránti megbecsülésének. Az előadásnak külön eseménye egy újonnan felfedezett színésznő, Szende Mária debüje Ilona nővér szerepében. Bárdos, akinek a magyar színjátszás már egy tehetség felfedezését köszönheti, megint meglátott egy sokat ígérő tehetséget és azt a biztosszemü ember merészségével azonnal az első sorba emelte. Szende Mária beváltotta a szerepléséhez fűződő várakozást és egy csapással az elsők közé emelkedett. Kellemes megjelenésű, szépen beszélő, kifogástalanul mozgó és a színpadon is valóságos életet élő jelenség, akitől méltán még sok szépet remélhetünk. A kitünően egybevágó előadásnak a színpadra visszatért nobilis és rokonszenves Si'monyi Mária, Tarnóczay Anna, Németh Romula, Vizváry Mariska, a nagyszerű alakítást nyújtó Góth Sándor, Nagy György, a kiváló Toronyi Imre, Berky József és a kis Puskás Tibor a szereplői, akiket egyenként és összesen dicséret és elismerés illet. A darab a bemutatón zajos sikert aratott. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) A csallóközi nép csillagos ege. A pozsonyi SzMKE rendezésében Khin tanár érdekes vetitettképes előadást tart ezen a címen október 24-én, vasárnap este 7 órakor a Kereskedelmi Grémium nagytermében (Goethe-u. 15). Az ismertnevü folklorista előadásának tárgyát a ragyogó csillagok fogják alkotni, amelyek minden időben megragadták a népek képzeletét. Ezért szőttek csodálatos regéket az égről és tüneményeiről. Az ősmagyarságnak is megvolt a maga mithosz-köre róla. Sajnos, ennek már csak törött darabjait találjuk meg a magyar nép emlékezetében. A csallóközi magyarság még föltalálható emlékeit, mint a magyarság ősi hitvilágának maradványait fogja az előadó ismertetni. A vetitettképes előadás előtt dr.; Párkány Lajos a SzMKE célkitűzéseit ismerted, majd Hollósy János Arany Jánosnak „Keveháza" cimü elbeszélő költeményét olvassa föl és több magyar népdalt énekel. A belépés ingyenes. (* *) Yvette Guilbert újra a színpadon. Parisból írják: Yvette Guilbert,.a világhírű dizőz, busz év után ismét elhatározta, hogy színpadra lép. A hetvenbárom éves, híres francia előadómüvésznő Théatre de PEtoile színpadán lép fel, a Koldusopera cimü Kurt-Weill-darab egyik szerepében és különösen azzal a két, dallal arat nagy sikert, amelyet ö maga irt be a szerepébe. Yvette Guilbert ma is büszkén beszél dalgyűjteményéről, amelyben nyolcvanezer dal van az V. századtól kezdve egészen a mai daltermésig. A hetvenbárom. éves művésznő a télen ismét európai müvészkör- utra indul, amelynek során alkalmasint Budapestre és Prágába is el fog látogatni.
