Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-22 / 242. (4388.) szám

4 ^KAIGAI-ÁÓAGÁARH 1RLAB m 1937 október 22, pénteki Mi történik a Földközi-tengeren? Három nagyhatalom versenyfutása a Baleárok Birtokáért Ha az olaszok Menorcát is megszállják.,. Miért idegesek a franciák? ■ ■ ■ A szigetcsoport gazdasági és politikai jelentősége PARIS, — (MTP) A kulisszák mö­gött lázas tanácskozások folynak ar­ról, hogy milyen eszközökkel védel­mezze meg Anglia és Franciaország föld­közitengeri érdekeit a spanyol partok men­tén. Különösen a Baleárokon elhelyezkedő olasz légi flotta nyugtalanítja az angolokat és a franciákat. Állítólag már fölmerült az a terv is, hogy Franciaország és Anglia egyesült erővel megszállja Menorcát, vagy legalábbis kö­zös angol—irancia hajórajt küld a sziget ellenőrzésére. Ez a hir egyébként már hetekkel ezelőtt fölbukkant egyes francia és angol lapokban, de akkor a hivatalos olasz Correspondenzia Diplomatica rendkívül éles hangon foglalt állást az angol—irancia tervvel szemben és a francia, illetőleg az angol kormány nyo­mására az ügyről hamarosan elhallgattak a francia és angol lapok. Nem kétséges, hogy ennek a lépésnek rendkívül súlyos következ­ményei lennének és ha most beavatott kö­rökben úgy tudják, hogy a Baleárok semle­gesítése érdekében semmilyen kockázattól nem riad vissza Anglia és Franciaország, úgy bizonyos, hogy a helyzet még kritiku- sabbá vált, mint volt még egy héttel ezelőtt. Franciaország és Anglia mindenáron meg akarja akadályozni, hogy Olaszország a Baleárokon bázist rendezzen be magának tengeri és légi flottája részére. Ha ez bekövetkezik, beavatott francia kö­rök szerint Franciaország és Anglia a Föld­közi tenger nyugati részén elviselhetetlen helyzetbe kerül. Offenziva készül Menorca meghódításáért A tényleges konfliktusanyag a benem- avatkozási konferencián Olaszország és a két nyugati nagyhatalom között tulajdonké­pen a Baleárok birtoka volt. Ennek a meg­értéséhez szükséges, hogy röviden fölvázol­juk a Baleárok jelentőségét. lencia és Barcelona ellen, valamint a fran­cia-spanyol határállomások ellen innen in­dították el. Kétségtelen, hogy a nemzetiek szempontjából óriási jelentősége lenne an­nak, hogyha Menorcát sikerülne hatalmuk­ba keríteni. A legutóbbi olasz fíottamegerősités jelen­tősége is az, hogy döntő offenzivát indít­sanak Menorca ellen. Viszont Franciaország szempontjából nem lehet közömbös, hogy a Baleárok egyik leg­fontosabb szigete kinek a kezén van. Ezért is foglalnak el ennyire intranzigens állás­pontot a franciák a benemavatkozási kér­désben, mert hiszen a következő lépéstől függ Menorca sorsa.' Egy sziget szerepe a történetemben Menorca a történelem során az egész földközitengeri hatalom szempontjából rend­kívül nagyjelentőségű sztratégiai ponttá fej­lődött ki. Rendkivül érdekes, hogy Anglia az 1713-ban megkötött utrechti szerződés­ben nemcsak Gibraltár birtokát biztosította magának, de Menorcát is megszerezte és 1708 óta állandóan megszállva tartotta a szigetet. 1783-ig angolok voltak az urak a szigeten, amelynek birtokáért a franciák és az angolok sokat harcoltak egymással. 1756 és 1763 között az angolok kénytelenek vol­tak a szigetről lemondani, de azután ismét visszahódították maguknak. Egyetlen pillantás a Földközi tenger és partvidékének térképére megmagyarázza a sziget rendkívüli jelentőségét. A közvetlen útvonal Marseille és Északafrika között a Baleárok mentén vezet. Nem szabad elfe­lejteni, hogy Algier és Marokkó Franciaor­szágnak nem gyarmatai többé, hanem köz­igazgatásilag az anyaországhoz tartozó ten­gerentúli departement-ok. A hajóút Mar- seilleből Oranba közvetlenül Ibiza mellett vonul és a legrövidebb ut Marseilleből Al- gierba Mallorca és Menorca között húzódik. Mennél bizonytalanabb lesz ezen az út­vonalon a hajózás, annál kritikusabbá vá­lik Északafrika helyzete Franciaország szempontjából. A francia hajózás, amely békés időkben a francia nemzetgazdaság legfontosabb ütőere, háborús időben pe­dig a mozgósítás és az északafrikai csapa­tok frontraszállitása szempontjából élet­bevágó fontossággal bir, tökéletesen meg­bénítható, ha történetesen egy Francia- országgal ellenséges hatalom uralkodik a Baleárokon. Franciaországra végzetes csapást mérhetne például Olaszország, hogyha Mallorca és Menorca birtokában a marseille—algieri hajóutat elzárná. Ebben az esetben a fran­cia hajók kénytelenek lennének a Baleárok és a Szardínia-szigetek közötti hosszabb út­vonalat igénybe venni, ami úgy gazdasági, mint katonai szempontból rendkivül hátrá­nyos. Franciaország ezért akarja minden­áron megakadályozni, hogy Olaszország teljesen hatalmába kerítse a Baleárokat. Az angol és a francia helyzet nehézségei Ezért is exponálja magát ebben a pilla­natban élesebben Franciaország az olasz követelésekkel szemben, mint Anglia. Ang­A íepíitz-schönaui incidens utóhullámai: Mastny tiltakozott Berlinben, a prágai sajtó elutasítja a német külügyminiszter válaszát A szigetcsoport —• mint ismeretes —■ há­rom részből áll. A három szigetcsoportot egymástól 40—'90 kilométeres hajóút vá­lasztja el. A legkisebb a nyugati Ibiza és Formentera sziget, a legnagyobb a középső: Mallorca, Menorca 5014 négyzetkilométer nagyságú és 350.000 lakosa van, tehát je­lentőségben vetekedik Mallorcával, amely Ibizával és Formán- terával együtt a polgárháború kitörése óta állandóan a nemzetiek kezében van. Menorca ezzel szemben, azt lehet mon­dani, hogy véletlen révén, mind a mai na­pig a valenciai kormányé. Valamennyi sziget rendkivül fontos szerepet játszik a polgárháborúban, mert a küzdő fe­lek részére légi flottabázisul szolgálnak. A nemzetiek különböző légi támadásait Va­Szomorú sziiretllik volt az alsó- ipolyvidéki gazdáknak FÜLEK. — Tudósítónk jelenti: Az Alsóipoly- vidék magyar gazdái nagymértékben foglalkoz­nak az úgynevezett direkttermő szőlő termelésé­vel, miután e szőlőkből igen kevés gonddal és költséggel némi hasznot láttak. A szőlő az idén is bőségesed ontotta a mustot s igy a gazdák hordóhiány miatt nagymennyiségben vetették a piacra a szőlőt és a mustot. Bússá, Csatár, Zsély stb. községek gazdái a losonci, a füleki és a vidék piacait árasztották el olcsó szőlővel, amelyért a nagy kínálat miatt kilónként mindössze 50—70 fillért tudtak elérni. A kereskedők kihasználva a gazdák szorult helyzetét, 40—50 filléres áron vették át a gazdák jobb minőségű mustját s azok a gazdák pedig, akik gyöngébb minőségű must­jukat semmi áron sem tudták elhelyezni, a mustot a pénzügyőrök jelenlétében a patakba öntötték, hogy ne kelljen megfizetni é* magas boradót. PRÁGA. — A Csehszlovák Sajtóiroda berlini jelentése szerint dr. Mastny, Csehszlovákia ber­lini követe szerdán délben megjelent Neurath külügyminiszternél s erélyes tiltakozó jegyzéket adott át a német sajtó és rádió agresszív és fe­nyegető hangja miatt, amelyet a prágai Mánes- kiállitás és a teplitzi események ismertetése kap­csán használt. „A német külügyminiszter válaszá­ban arra utalt, — közli az esetről a Deutsches Nachrichtenbüro, — hogy a tiltakozás a rendőr­ségi túlkapás jellegére való tekintettel nem he­lyénvaló, mert a német közvélemény fölindulása természetes és magától értetődő következménye az állami szervek szudétanémet-ellenes kilengé­seinek. Ha az utolsó napok sajtóreakciójához ha­sonló eseteket meg akarják előzni, akkor elsősor­ban cseh oldalról kell arra törekedni, hogy ne le­gyen indíték ilyen megnyilatkozásokra." A prágai sajtó egyöntetűen elutasítja a német választ. A Venikov a német sajitótáma dásökról azt mondja, hogy a német lapok Csehszlovákiát olyan hangon fenyegetik, hogy ez Csehszlovákia beliigyeibe való beavatkozást jelent. A német Ausztria makacsul tud védekezni Németország beavatkozása ellen, annál inkább fogja védeni jogait minden más álam s a saját problémáit a saját belátása szerint fogja megoldani minden kívülről való nyomás kizárásával. A Právo Lidu meg van győződve arról, hogy Németország a nagy zaj ellenére nem fog merni beavatkozni Csehszlovákia belügyeiibe, ha pedig megtenné, akkor erélyes visszautasításban részesül. A Ceské Slovo megállapítja, hogy a Gépiid jelen­téktelen incidenst a német sajtó már harmadik napja nagy dologgá igyekszik f ölfuj ni. A német külügyminiszter válasza szavakban erős, de tar­talmában gyenge. A rendőrség túlkapásáról csak a szudétaniémet párt képviselői és újságírói be­szélnél:, tehát a párt által fizetett emberek. Cseh­szlovákia nem adott indítékot a német sajtó dur­vaságaira. A Lidové Liisty úgy véli, hogy a Rutha-afférral kapcsolatos fertő leleplezése és a választások közelsége úgy hat a szudétanémec pártira, hogy elveszti idegeit s ez hirtelen radi­kalizmusban és Berlinen keresztül küldött fenye­getésekben tört ki. A Národni Osvobozeni azt írja, hogy Henleinnek a köztársasági elnökhöz intézett levelét a prágai követségek hamarább kapták meg, mint maga a címzett. A Národni Politika szerint a teplitzi esettel a szudétanémet párt nem akar mást, minit -a figyelmet elterelni' a Ruitiha-eiseitről. Egyben a párt fölujitotta régi éne­két a szudétanémiet területi autonómia szükségé­ről bár tudja, hogy nálunk senki nem fog ko­molyam beszélni erről a dologról. Bizalmas érte­sülés szerint a diplomáciai körök Berlinben fi­gyelmet fordítottak a német sajtó hihetetlenül he­ves csehszlovákellenes kampányára, de ugyan­akkor megnyugtatták, hogy N émetországnak nincs más célja, mint a szudétanémetek részére autonómiát kieszközölni. A német hivatalos helyek emellett nem tagad­ták azt a reményüket, hogy a német diplomáciá­nak sikerült Prágát megfélemlíteni. A Sozialde- mokrat azt állítja, hogy a szudétanémet párt a külföld segítségével akarja elterelni a figyelmet a sorai közt keletkezett kellemetlen esetekről s olyan hangulatot akar teremteni, amelyből poli­tikai fanatizmus nőhet ki. A Die Zeit közlése szerint a német közvélemény hangulata nem vál­tozott meg. A sajtó és a rádió tovább ismertetik a teplitzi eset részleteit és a szudétanémet párt tiltakozó akcióit. A kommentárok hangja ugyan­az, mint volt három nappal ezelőtt. A hivatalos Deutsche diplomatisch-politische Korrespondenz is intő szavakat közöl Prága címére. Egyébként a sajtóban megcáfolták azt a hirt, hogy Frank ellen az ügyészség már elkészítette a vádiratot. A teplitzi eset jegyzőkönyveit a bel - ügyminisztériumhoz terjesztették be. j lia szempontjából ugyanis a Baleárok nem bírnak olyan jelentőséggel, mint Franciaor­szág szempontjából. A Földközi tenger nyugat-keleti irányba való hajózása a Pantellaria és Szicília között kiépített olasz összeköttetés révén tökéletesen elzárható, úgyhogy Anglia ebből a szempontból teljesen ki van szol­gáltatva annak az úriember-szerződésnek, amelyet nemrégiben kötött Olaszország­gal. Ha Menorcát is sikerül az olaszoknak el­foglalni, könnyen gyakorolhatnak Francia- országra is olyan nyomást, mint aminőt a Pantellaria—Szicília—Északafrika közötti állások kiépítésével Angliára gyakoroltak. Az egyesült párt vasárnapi gyűlései RIMASZOMBAT. — Az egyesült párt október 24-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Várgedén és délután 3 órai kez­dettel Gesztetén tart nyilvános népgyülése- két. Szónokok: dr. Pajor Miklós és dr. Turchányi Imre szenátorok, valamint Mács József kisgazda. Ugyancsak október 24-én, vasárnap dél­előtt 11 órai kezdettel1 az egyesült párt Egyházasbáston is tart nyilvános népgyü- lést. Itt szónokok dr. Giller János és dr. Sal'kovszky Jenő tartománygyülési képvise­lők, továbbá Székely Ferenc párttitkár. Elkobozták a szudétanémet párti kereskedők jegyzékét PRÁGA. — Bergman, a nemzeti egyesülés szenátorba a parlament nyári szünideje előtt in­terpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez, amelyben rámutatott arra, hogy a német határ- területen a szudétanémet pártállásai kereskedők és iparosok felhívást intéztek a szudétanémet párti közönséghöz, hogy csakis náluk vásárolja­nak. Az interpelláció megemlítette azt is, hogy több városban olyan jegyzékek kerültek forga­lomba, amelyek a szudétanémet párti kereskedők és iparosok cimét tartalmazzák és igy a többi ke­reskedő és iparüző bojkottnak van kitéve. Erre az interpellációra most adott választ Cerny bel­ügyminiszter s válaszában kifejti, hogy a belügy­minisztériumnak alárendelt hivatalok a legna­gyobb figyelemmel kisérik a határmenti esemé­nyeket és még a büntetendő cselekménynek gya­núját is kivizsgálják. Azokat a felírásokat pedig, amelyekkel a szudétanémet kereskedők üzleteiket ellátták, a hatóság mindenütt eltávolíttatta. A szudétanémet párti iparüzők jegyzékét a rendőr­ség elkobozta. A kamarai központ beterjesztette az építkezési törvényre vonatkozó szakvéleményét PRÁGA. — A kamarai központ beterjesztette az építkezési törvényre vonatkozó szakvélemé­nyét, s ebben a törvénynek háromévi időszakra való meghosszabbítása mellett foglal állást. A központ azonban a törvény néhány előírásával szemben kifogásokat támaszt. A központ ugyanis kifogást emelt a kisajátítási jog tekintetében s véleménye szerint ez ma már nem helytálló, mert a lakásínség lényegesen enyhült. Ezért a központ javasolja, hogy a kisajátítást a lakóházak javára csak azokra a községekre korlátozzák, amely községekben lakáshiány van és ahol igazolják azt, hogy szabadkézből nem lehet építkezés cél­jára földet vásárolni. A törvény leglényegesebb változása abban áll, hogy az állami hozzájárulást és az állami garanciát nemcsak a községeknek lehet nyújtani, hanem közhasznú építkezési egye­sületeknek is, amelyek a szegényebb rétegek szá­mára építenek lakásokat. A központ mérlege- lendőnek tartja azt, hogy vájjon nem lehetne-e olcsóbb lakásokban nagyobb kínálatot elérni azáltal, hogy a pénzügyigazgatás ahelyett, hogy az uj házakra milliókat enged el az adójövede- lemből, elengedné a régi házak házbéradóját, amely régi házakban nagyobbszámu kislakás áll rendelkezésre s amely -lakásokat olyan bérösz- szegért adnák bérbe, amelyek mellett a szegé­nyebb rétegek számára is hozzáférhetők lenné­nek. A bérdöntő bíróságokra vonatkozó előírá­sok igen éles ellenszenvet váltanak ki, minthogy e bíróságok tevékenysége teljesen csődöt mon­dott. A kamarai központ végül megjegyzi, hogy az eddigi törvény hatályának uj törvénnyel való meghosszabbítása és kiegészítése a jogi helyzetet áttekinthetetlenné és bonyolulttá tenné, ezért a központ azt javasolja, hogy az építkezési tevé­kenységre vonatkozó törvényt teljesen uj szöve­gezésben hirdessék ki, amely tartalmazza az ed­digi törvény meg nem változtatott előírásait is. RAVASZ LÁTOGATÓK. Három komor külsejű ur beállít a lakásba. A ház ura elébíik áll, ők azonban megelőzik és ki­jelentik, hogy hivatalosan jelentek meg. — Kifizette a telefonszámláját? — hangzik az első kérdés. — Kérem, nincs is telefonom — jelenti ki a ház ura. — Kifizette már a kutya adóját? — hangzik a második, most már szigorúbb kérdés. — Nincs kutyára. — Hát a fegyverviselési engedélye rendben van? — kérdezi a harmadik ur, olyan hangon, mint aki most kapja rajta a bűnöst. — Nincs az egész lakásban egyetlen fegyver sem — diadalmaskodik a házigazda. — Talán té­vedtek az urak, amikor hozzám jöttek? — Nem. Sőt most tudjuk pontosan, hogy jó helyre jöttünk. Fel a kezekkel, elő a pénzzel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom