Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-03 / 226. (4372.) Második kiadás
Előfizetési írt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké, • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg*es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. « « SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRAHft. A MINISZTERELNÖK POZSONYI BESZÉDÉHEZ Irta: KOCZOR GYULA Az elmúlt vasárnap a pozsonyi unifi- ikációs kongresszuson dr. Hodza Milán miniszterelnök a konstruktív kisebbségi politika feladatairól is beszélt. A miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy ahol magyar vagy más kisebbség, él, ott szükséges, hogy az állami- és közhivatalnokok bírják a magyar vagy a más kisebbség nyelvét is. Ezért — amint mondotta —- az állami hivatalnokoknak kötelességévé teszik a kisebbség nyelvének tudását. Kormányprogramnak mondotta a miniszterelnök a konstruktív és igazságos kisebbségpolitikát, melynek az államigazgatás minden vonalán tettekben kell megnyilatkozni A miniszterein6knek nem ez az eísö kijelentése, mely a kisebbségekkel foglalkozik. Több beszédében elismerte már a kisebbahogy a miniszterelnök ur az erre vezető utat nagyon helyesen megjelölte. Több mint egy éve, hogy kijelentette a miniszterelnök ur, hogy egy tollvonással helyreállítja a magyar nyelv jogait a vasutaknál — a német vidékek példájára *— s még semmi sem történt. Nem látunk előkészületeket a mezőgazdasági tanács és az iparfejlesztő intézet magyar tagozatának megteremtésére, pedig ilyen német tagozatok rég megvannak. Nem látjuk a magyar tisztviselők és munkások megfelelő alkalmazását az állami hivatalokban, üzemekben stb. Sok mindent nem látunk, amik a tetteket bizonyítanák. Nyugodt tárgyilagossággal írtam meg e sorokat. Szeretném, ha belátnák az illetékesek, hogy nem elég konstruktív és igazságos kisebbségi politika mint kormányprogram — hiszen sók program örökre papíron marad csak, — hanem tettek kellenek! TOVÁBB ZUHAN A FRANK A francia kormány szakit a szocialista törvényekkel Na^vfelentőségü minisztertanács Rambouilletben ■ G*őzfitt a polgári irányzat a francia kor- mányűan ■ Izgalom Parisban a tartományi választások előtt ■ Vége a 40 őrás munkahétnek Bombák egy oárisi páiyaudvaron ségi követelések tekintélyes részének jogosságát, sőt kihangsúlyozta, hogy a magyarságnak e tekintetben sokkal több kívánnivalója van, mint a németeknek, mert azok sok olyan jogot élveznek, melyekben a magyarság nem részesül. A magyar követelésekkel a hivatalos részről való foglalkozás, az úgynevezett magyar kérdésnek megoldására való törekvés a politikai helyzet kialakulásának következménye. Nem a megbékélés iránti szükség érzetből fakad. De ez nem lehet ok arra, hogy elutasító álláspontra helyezkedjünk vele szemben, hisz nekünk a magyarság helyzetének javítása a célunk s Így ránk nézve teljesen közömbös lehet, hogy minek következtében érjük el ezt. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy a miniszterelnök beszédei sokszor elkerülik a kérdés lényegét és beszédeiből inkább a kifelé szóló propagandacélzatot érezzük ki, melyet a kormánylapok és a sajtótudósitások igyekeznek kihasználni. A tisztviselők nyelvtudásával kapcsolatban is Így történt. A lényeg reánk nem az, hogy a csehszlovák nemzetiségű tisztviselők magyarul is tudjanak. Követelésünk az, hogy számarányunknak megfelelően magyar tisztviselőket alkalmazzanak, mert hiszen közszolgálatban ma fehér holló a magyar tisztviselő. A miniszterelnök 'tehát ismét megkerülte a kérdés lényegét, de alkalmat adott a sajtótudósitóknak arra, hogy ezt a beszédét mint a magyarság felé kedvező megnyilatkozást állítsák be és hitül adják ország-világnak a magyarság tijabb nagy vívmányát. Nos hát, ez nem a magyar kérdés megoldásának útja. így soha nem fogunk közelebb kerülni. Tettekben megnyilvánuló, igazságos kisebbségpolitikát kívánunk, PARIS. ^ A francia kabinet mai ülése csaknem két órahosszat tartott Rambouilet- ben. Az ülésen foglalkoztak Franciaország pénzügyi helyzetével, a földközi-tengeri és a spanyolországi kérdéssel1. A kiadott hivatalos jelentés kimondja, hogy Franciaország pénzügyi helyzete egészséges és nincs ok a frank további devalváicójára, vagy a frank-ellenes spekulációkra. A kormány elhatározta, hogy szigorú intézkedéseket hoz a tőke menekülésének és a további spekulációnak meggátlására* Ezenkívül a kormány a következő határozatokat hozta: 1. A kormány ellenzi a devizaellenőrzés bevezetését és kitart a háromhatalmi valutamegállapodás alapelvei mellett. 2. Franciaország jelenlegi békepolitikáját megtartják és Nagybritanniával egyetértésben a kormány megtesz mindent a spanyol- országi benemavatkozás politikájának megtartására, de természetesen minden tekintetben védeni fogja Franciaország érdekeit. 3. A kabineti fölhatalmazza Chautemps miniszterelnököt, hogy olyan rendeleteket hozzon ,amely emeli a francia közgazdasági termelést. Fölhatalmazza arra is, hogy szükség esetén módosítsa a 40 órás munkahétről szóló törvényt. 4. A kormány a francia munkássághoz fordul és fölszólítja, hogy tartózkodjék minden törvényellenes módszertől a munkáskonfliktusokon és főleg ne szállja meg a gyárakat, 5. A kormány helyesli Chautemps rendeletét, amely a külföldiek ellenőrzéséről szól és a külföldi agitátorok szigorú megbüntetésére vonatkozik, 6. A kormány kijelenti, hogy egységét és programjának megvalósítását nem engedi a küszöbönálló kantonális választásoktól befolyásolni. A kommüniké hat pontja közül a legjelentősebb a harmadik, amely a negyvenórás munkahét megváltoztatására vonatkozik. Ezzel a kormány a népfront mérsékelt elemeinek adott igazat. Meg kell várni, hogy miként foglalnak állást a szocialisták és a szakszervezetek ehhez a határozathoz s vájjon eleget tesznek-e a kőrmány felhívásának, amely a törPÁRIS. — A francia közgazdasági élet uj válsága és a közeledő tartományi választások újabb súlyos belpolitikai krízishez vezettek Franciaországban, A francia frank Páriában és Londonban ismét jelentős mértékben esett. Az angol fontot Párisban 144 frank helyett ma már 159-cel1 jegyezték, mig Prágában 100 frank ára 97.75 koronáról 94.50-re esett vissza. Az újabb súlyos frankesés valóságos pánikot keltett Párisban és a lapok a legélesebb hangon követelik a kormánytól, hogy hozza meg végre azokat a fontos törvényeket, amelyek szakítva az eddigi politikával, egészséges alapra helyezik a francia közgazdaságot. Szombaton délelőtt 10 órakor Rambouil- let-ben, a köztársasági elnök nyaralóhelyén minisztertanács volt, amelyen valamennyi miniszter résztvett. Az elmúlt napokban válsághírek terjedtek el a francia fővárosban, amelyek szerint a szakadék a kormánypártok között annyira elmélyült, hogy vagy Bonnet pénzügyminiszter távozik a kormányból, vagy pedig a szélső baloldal kiválik a népfrontból. Beavatott körök szerint a krízis az utolsó pillanatban sikerült elsimítani és a mai minisztertanácson elnapolták a nézeteltéréseket. A kormány bal- és jobbszárnya között az ellentétek természetesen elsősorban a pénzügyi és a szociális politikára vonatkoznak, főleg a valutakérdésre és a negyvenórás munkahétre. A szélső baloldal veszélyben látja az elmúlt év szociális politikájának vívmányait és erélyes intézkedéseket sürget az ipari és a banktőke ellen, amely általános támadásba ment át. Őket okolja a drágaságért és a francia közgazdaság összeomlásáért. Jouhaux, az általános francia munka- szövetség főtitkára, aki egyike a népfront j balszárnya legbefolyásosabb embereinek, j szigorú deviza ellenőrzést követel, amibe a kormány nem akar beleegyezni. Az erőpróba előtt A krízist csak azért sikerült kikerülni, mert október 10-én és 17-én lezajlanak Franciaországban a kerületi és a járási választások s amíg e fontos erőpróba eredményei ismeretlenek, a kormánypártok nem akarnak dönteni. A községi választások eredményétől függ a népfront politikájának folytatása, vagy az, hogy a népfront megbukik s újból radikális polgári koalíció veszi át az uralmat Franciaországban. Október 10-én és 17-én 11 millió választó választ 3600 községi tanácsost és a járások vezetőségét. A főtanácsosoknak és a járási testületeknek körülbelül a fele kerül megválasztásra. A községi tanácsosokat minden hat évben választják meg bizonyos turnusokban. A választásokon többnyire helyi gazdasági kérdések játszák a főszerepet, mégis politikai jelentőségük is van. Néhány hét óta valamennyi francia párt heves agi- tációt folytat. A népfront pártjai október 10-én az első választási menetben mindenütt önálló jelöltet állítanak föl, de a második menetben összefognak. A középpártok és a jobboldal a legtöbb esetben szintén külön indul az első menetben, de máris tárgyalások folynak a középpártok és a jobboldal között, hogy a második menetben közös jelölteket állítsanak föl. Az első menetben valamennyi párt ismerni akarja valódi erejét s ezért az október 10-i választásoknak jelentősége nem az lesz, hogy melyik párt hány mandátumot kap, hanem az, hogy melyik pártra hány szavazat esik. A frank esése A nyugtalan Paris PARIS, — A Maiin értesülése szerint a párisi \usterlitz-pályaudvar ruhatárában négy fel nem robbant bombát találtak. Azonnal nagyarányú | nyomozás indult meg annak földerítésére, hogy I ki helyezte el a bombákat a ruhatárban. Páris- I bán a hir mindenfelé nagy feltűnést keltett. lamminisztert az északafrikai ügyek miniszterévé nevezte 'ki. vényellenes módszereket helyt elemid a munkásküzdelmekben, A kabinet egyébként Sarraut ál-
