Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-17 / 238. (4384.) szám
1937 október 17, vasárnap. 17 A fehér faj legnagyobb veszedelme: a népszaporodás katasztrofális csökkenése R. F. Harrod oxfordi egyetemi tanár szenzációs könyvet irt a gyermekáldás általános csökkenéséről ■ ■ ■ ■ ■ Mélyen leszállított áron kapható AZ AUTÓ cimü sofőrképzö tankönyv második kiadása A könyr 24 K5-ért megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalánál, Praha II, Paneká 12, IL Portó 8.— Ki, utánvétnél 5.— Ke. LONDON. — Minden európai ország, minden európai állam egyik legnagyobb szociális problémája a népszaporodás, illetőleg a népszaporodás csökkenésének a gondja. R. F. Harrod, az oxfordi egyetem tanára és világhírű nemzetgazdásza a maga nemében egyedülálló könyvet irt erről az Európa-szerte nagyjelentőségű kérdésről. Harrod statisztikai adatokkal igyekszik pontos képet adni az olvasónak a népszaporodási problémákról. Statisztikai adatait két kategóriába osztja, az egyik az úgynevezett nettó, a másik pedig a bruttó index. Az elsővel bemutatja, hogy milyen mértékben szaporodott, illetőleg csökkent egy állam népének látszáma, hogyha a halálozási és a születési arányszám változatlan marad. Ha az index 1-et mutat, akkor a. szóban- íorgó népállomány nem szaporodik, de nem is csökken, amennyiben 1.5-et mutat, akkor a szóbaníorgó nép egy nemzedék után 50 százalékkal szaporodott, viszont amennyiben 0.5-et mutat, akkor 50 százalékkal csökken. Számok beszélnek Harrod úgynevezett nettó-indexe az 1933-as helyzetről a következő képet tárja elénk: Anglia 0.73, Németország 0.7, Ausztria 0.67, Svédország 0.73, Franciaország 0.82, Dánia 0.91, Ausztrália 0.97, Olaszország 1.2, Portugália 1.3, Bulgária 1.3, Egyesült Államok (1930-as adat alapján, ami negatív irányba azóta változott) 1.8. Ez annyit jelent, hogy Nyugat- és Észak- európa lakossága gyors tempóban apad, mig az egyes családokban a gyermekek száma átlagosan változatlan. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a születéskorlátozások úgynevezett modern gondolata nem minden társadalmi osztályba hatolt még be, ilyen körülmények 'között tehát még nagyobb visszaesésre is lehet számítani Európának ezekben a részeiben. Valamivel kedvezőbb a helyzet Déleuró- pában. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a népszaporulat csökkenésének hulláma ezekbe az országokba nem fog elhatolni. Az általános benyomás, amit a kérdés nyújt, tulajdonképpen megdöbbentő gondolatra vezeti a megfigyelőt: az egész fehér emberiség, még a tengerentúli országokban is, komoly veszélyben forog, amennyiben a színes népekkel szemben szaporulata nem- zedékről-nemzedékre csökken. A legmagasabb még a nettoindex száma Oroszországban, de a múlthoz képest már itt is bizonyos visszaesés tapasztalható. Japán születési indexe a legjobb az összes államok 'közül, Indiában és Kínában is igen magas a születések száma, de itt a halálozási statisztikák is igen magas számot mutatnak. A születési és halálozási adatok egyensúlya Harrod megállapítása szerint a legnagyobb baj a gyermekek számának általánosan alacsony volta egész Európában. Fel lehet tételezni, hogy a helyzet a kisebb halálozási arányszám 'következtében megjavul, de ez tulajdonképpen a fehér emberiség sorsán a színesek gyors szaporodása következtében nem sokat segít. Az úgynevezett bruttó-index abból a természetesen kizárólag elméleti feltevésből indul ki, hogy 50 éven alul nincs átlagosan számottevő haláleset és ezen az alapon a következő képet nyújtja az 1933-as viszonyokról: Anglia 0.84, Németország 0.8, Ausztria 0.8, Svédország 0.83, Franciaország 1, Dánia 1.04, Ausztrália 1.6, Bulgária 1.8. Ennek a statisztikának természetesen reális jelentősége nincs, mert hiszen az 50 éven aluli haláleseteket nem lehet számításon kívül hagyni. Van-e orvosság? Miután Harrod rámutat a születéscsökkenés súlyos gazdasági következményeire, foglalkozik az orvoslás lehetőségeivel i». Szerinte nem elégséges az, hogyha a politikusok és államférfiak fejtenek csak ki nagy agitációt a fokozott gyermekáldás érdekében azáltal, hogy a nagytömegek hazaszeretetére apellálnak, hanem szükséges lenne, hogyha a gazdasági élet vezetői is komolyan mérlegelnék mindazokat a súlyos hátrányokat, amelyek a születéscsökkenés következtében gazdasági téren állnak elő. Harrod szerint az egyes gazdasági csoportok kísérletet tehetnének a rendszeresített családi járulék rendszerével. Egészen bizonyos, hogy a vállalkozók saját érdekükben cselekednének. Az ily módon kifizetett járuléknak azonban nagylelkűnek kell lenni, hogy megfelelő pszichológiai hatást váltson ki a munkástömegekből. Néhány silling bizonyára kellemes változást idéz elő a csa* Iád anyagi helyzetében, de semmiesetre sem lehet olyan befolyással, hogy életbe-! vágó kérdésekben, amilyen a gyermekáldás, ösztönzően hasson. Ha sikerülne ily* módon elérni az átlagos háromgyermekes családokhoz való visszatérést, jelentéke* nyen emelkedne a népszaporulat egész Európában. Volt osztrák-máé ytenger a nagy csatahajók és a tengeratatttárók karcárét 1918 as élmény az Adrián és ami most folyik a Földközi-tengeren ~ A PMH eredeti riportja — A világ, a politika., a népszövetség, a nemzetközi sajtó már (hosszabb idő óta ismét a már régebben is oly rettegett fegyvernem, a vizalatt- járó naszádok rejtélyes cirkálásával foglalkozik. Az európai nagyhatalmak nemzetközi flottát szerveztek, amelyeknek egységei a Földközi tengeren szimatolnak a titokzatos naszádok után. Eddig ugyan nem sok eredménnyel. Húsz évvel ezelőtt az osztrák-magyar haditengerészet is ugyanezt csinálta. Csakhogy — némileg nehezebb körülmények között, régebbi es már jórészt tönkredolgozott gépekkel. Mert a vizalattjáróra való vadászat érdekes, de — meglehetősen veszélyes. 1918 január 19-én... A csendes, ködös időben a „PELAGOStA” szinte csak ára yfan tómnak látszott, amiirt tőle telhető sebességgel iparkodott előre. Kéményének füstjét lecsapta a jelentkező kis szél. Valahonnan a magasból sirályvijjogás hallatszott. De sokszor elnéztük, amikor a tengernek eme örökös vándorai merész aláereszkedessel a vizéé suhannak és ott hintáztatják magukat a 'hullámokon. De — mi, az?..-. , Kissé felszállt a köd. A két hajó között ■— mindegyik kutatónaszád — megszakadozó, fehéres vizsáv. Eltűnik, majd röviddel rá ismét közelebb kígyózik a keskeny, fehér szalag-. Vagy negyedméternyire egy periszkóp csöve nyúlik a. habok fölé, maga után vonva az áruló vizsávot. Jelzések. A „ZADOR” lassit, majd hirtelen negyedfordulatot végez a saját tengelye körül. Ellenséges vizalattjáró bujkál a közvetlen közelben. A két hajót kisérő torpedónaszádok orrukkal mamagasra vágva a vizet száguldanak előre. A periszkóp eltűnt. Irányítói észrevették a veszélyt, amelyben forogtak. Délelőtt tizenegy óra tájiban járt már az idő. A naszádokról vizibombákat vetettek a rejtőzködő buvánbajóra, amely ezideig 10*00, sikertelen kísérletet tett a menekülésre. Minden figyelem a zörejkutató készüléknél ideg- feszitő munkát végző altiszt felé irányult. Három perc múlva észlelhető, hogy a buvárlhajón dolgozik a körezivattyu (KreiseJpumpe), röviddel rá pedig már üzemben a szénszivattyu is, tehát odalent alighanem nagyobb vízbetörés következett. be. A szorongatott naszád a viz alatt ismételten igyekszik elillanni, de az üldözők idefönt nagyon is a nyakán vannak és állandóan fölötte maradnak. Újra megindul. Újra megáll. Az órák pedig múlnak. Lassú, idegfeszi tő munka közepette. Egyik-másik matróz suttyomban nagyot ásít. Délután negyed ötkor a vizalattjáró megunja a fogósdi játékot és ráfekszik a fenékre. Folytatni kell a kibőjtölést. ötnegyedórával később Pericoloso felől a lát- távolban kis ílotilla tűnik fel. Két romboló, valamint a 2, 9, 57, 83 és 91 jelzésű naszádok. Elgőzölögnek. Este tiz órakor nem hajlani semmi neszt alulról. Talán elillant volna az üldözött vad a csavar- verést felihasználva? t Tovább várakoztak. Kis félóra múlva ismét vizibombát vetettek a mélybe. Jól sikerült találat lehetett és újból viz nyomulhatott a naszádba, mert csupán az egyik gépe futott, a másik használhatatlan volt, úgyszintén az oldalkormány is. A harmadik bomba ugylát- szik nem talált, a negyedik ellenben észlelhető havariát okozott. A vizalattjáró vagy két angol csomónyit visz- szafelé haladt, azután' — bárhogyan figyelték is — nem kaptak aluliról, életjelt. Órákig lesték még, de hiába. Minden valószínűség szerint elmenekült. v k - * A „ZADOR” és a „PELAGOSA” február 10-én ismét kifutott, ezúttal a Quarnerora. Velük voltak még a 82, 89, és 95-ös jelzésű torpedónaszádok is. A Veglia-csatornától délre idegen vizalattjárót fedeztek fel, mely azonban sietve tért be előlük a Farésinái csatornába. Ködös, borús időben folytatták a kutatást. Jelezték a „TÁTRA” romboló közeledtét, de nőm jöt meg. Ellenben a zörejkutatók motoros közeledését fogták fel, de bárhogy is figyelt az’ őrszemélyzet, semmiféle idegen hajót vagy periszkópot nem lehetett felfedezni. — Ma még ér valami bennünket — mondotta az öreg csallóközi csónakmester. Harminc év óta járom a tengereket és az előérzetem még sohasem csalt meg. Hirtelen parancs érkezett: — A „ZADOR” 310 fokkal, a torpedónaszádok pedig 90 foknyira térjenek el eredeti útirányuktól1! Alig háromszáz méternyire tőlük periszkóp prizmás csöve bukkant egyszerre a gyengén hullámzó viz fölé, hogy a következő pillanatban ismét alámerüljön. Most már életre-halálra megy a küzdelem! A tüzérek szinte lélekzetvisszafojtva várták, hogy tüzet nyithassanak. De a cső már nem mutatkozott a viz felszínén. A hajógépek teljes erővel dolgoztak. A megtorpedózás veszélye idegfeszitő érzést I támaszt, de az is meglehet, hogy egyetlen jó találat a fedélzetről és a buvárhajó emberei sohasem látják többé Itália mosolygó egét. Mindenki szeme a vizet kémleli. Ugyan merről is? • - • Most — — imbolygó fehér vizsáv fut. feléjük------elsiklik a hajó előtt — jön a másik----------a „PELAGO'SA.” orránál hatalmas, milliónyi taj- tékcseppbe szökellő vizoszlop csap fel a magasba, ugyanakkor dörgő csattanás hallatszik. A „PELAGOSÁ”-t megtorpedózták! A robbanással egyidejűén emberi hangok fel- orditása volt hallható, mert a feltörő vizsugár ellenállhatatlan erővel sodorta le a hajóorron tartózkodó matrózokat. » A támadó naszád a másik oldalára fordult, hogy még egyszer lanszirozzon, de a „ZADOR” sem maradt tétlen, hanem teljes gőzzel nekiment. Kormányosa állandóan cikk-cakkban változtatta a (hajó menetét, mely védekezésmád a vizalattjárók támadása ellen még a legsikeresebb. Az ellenséges naszád erre hirtelen fordulatot tett és sebesen eliramodott. Az üldözők utána. Csak úgy dörögtek a gyorstüzelők. A „ZADOR” legázolási kísérlete nem sikerült. A vizalattjáró szorongatott helyzetében hirtelen hevonta mindkét csövét és gyorsan alámerült. Ezalatt a megtorpedózott „PELAGOSA” orra erősen süllyedt és baloldalára elhajolt. A parancsnok megkísérelte a tömítést, de a nagy lék miatt ez a munka nem járt eredménnyel. Az emberek erejük megfeszítésével dolgoztak, a szivattyúk szakadatlanul működtek, azonban szem- mellátható volt, hogy nem képesek megbirkózni a zúgva betóduló víztömeggel, amely az elülső legénységi közöket már megtöltötte. A „ZÁDOR“ a buvárhajó alámerülésének színhelyén még vizibombákat vetett a mélybe, azután visszatért a szerencsétlenség színhelyére. A „PELAGOSA" elülső része mindjobban ráhajolt a vízre. A süllyedő hajót körülvették a torpedónaszádok. Á flotilla megkísérelte az elvontatási manővert, de a „PELAGOSA” mindjobban a tat baloldalára feküdt és jelezte, hogy a kormánya nem működik. Felülről csavar zugás hallatszott. Három osztrák-magyar repülő közeledett. Két,-három kört írtak le a katasztrófa színhelyén, azután nagy sebességgel visszafordultak Lussin felé. Ugyanekkor Gruica tájékáról egy tizenöt naszádból álló tor- pedóflotilla tűnt fel a láttávolban. Végre sikerült a 89-es naszádnak a süllyedő hajót vontatóba fogni, de az első ránditásnál cérnaszálként pattant el a karvastagságu kötél és a „PELAGOSA" orra még mélyebbre bukott. Újabb dörrenések hallatszottak. A 82-es naszád tüzelt az újra felbukkanó vizalattjáróra, amely sietett a viz alá takarodni, de nem kerülhetett el néhány utána küldött vizibombát. A „PELAGOSÁ“-n a viz a gépházi rekeszfalig már mindent ellepett és a- gépházba is benyomult. Legfőbb ideje volt, hogy a parancsnok kiadja az utolsó rendelkezést: — Mindenki hagyja el a hajót! Szomorú látvány a haldokló hajó, különösen szomorú a hajósnép körében. Olyan fájdalommal nézik, mintha a családi ház pusztulását szemlélnék. És mintha utoljára is élet lobogna fel a szár ráz technikai alkotásban, küzd az életéért az ostromló viz árral. Ekkor délután, hat óra húsz percet mutatott az óra. A halálra itéit hajón a-z utolsó parancs kiadásakor az addig magát derekasan viselő legénység körében nagy izgalom támad. Kiáltások foszlányai hallatszanak. A tisztek és altisztek megnyugtatják az embereket, akik a vizbe vetik magukat. A 89-es naszádról leeresztették a yolLét, amely egymásután veszi fel a feléje evickélőket. Ilyenkor januárban bizony hideg a viz. Alig két perccel ezután a „PELAGOSA44 orra végleg a viz alá merül, fara felemelkedett, majd a habok sistergő zúgással temették a hajót a mélybe. A megmenekültek vacogó foggal, dideregve látták, hogy a tenger azon a helyen még rövid ideig hullámzik, azután elült óz is és a hullámsir helyét mi sem jelezte többé, mint a flotilla által alkotott kör. Senki sem pusztult el. Mindenkit megmentettek, de a tengerészeken mégis csendes- lehangolt- ság vett erőt. Arra gondoltak, ami sehol sem válik be végzetesebben, mint a nagy vizeken: ma neked, holnap nekem! Félhétkor a lussini rádióállomás jelentette, hogy a „MAGNET" romboló kifutott a szerencsétlenség színhelyére. Jó háromnegyed óra múlva újabb parancs érkezett: — Bevonulni Lussinba! Cs. I. Pályázatok, ösztöndíjak Az újbányái járási hivatal kisegítő ut- mesteri állásra. Határidő: október 31. Dobronya község (zólyomi járás) könyvelői állásra. Határidő: október 25. A malackai járási munkaközvetítőnél igazgatói és irodai segéderői állásra. Határidő: október 25. A zavarai körjegyzőség hivatalnoki állásra. Határidő: október 20. A pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság két rendszeresített hivatalnoki állásra. Határidő: október 30. Az oszlányi körorvosi állásra. Határidő: október 23. A zsolnai körorvosi állápra. Határidő: október 27. A kőhegyi (rimaszombati járás) körorvosi állásra. Határidő: október 30. A Selmecbányái állami ipariskolánál kisegítő iskolaszolgai állásra. Határidő: október 20. A közegészségügyi minisztérium az állami kórházak és gyógyintézetek részére nagyobbszámu externista orvost keres egész éven át. # Szlovenszkó országrész a mezőgazdasági főiskolák hallgatói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1938 január 31. Szlovenszkó országrész a föld műves iskolák tanulói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1937 december 15. Szlovenszkó országrész a földmüvesi főiskolák gazdasági osztálya hallgatói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1937 december 1. A szlovenszkói országos választmány az erdészeti főiskolák hallgatói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1937 október 31. Az újbányái járás a járás szülöttei vagy odavaló illetőségűek részére, úgy a főiskolákra, mint a Középiskolákra és mezőgazdasági iskolákra ösztöndijat nyújt. Határidő: 1937 október 31. Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt központja (Ventur-n. 15) és a pozsonyi (Köztársaság-tér 12, II.) és a rima- szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt.
